A(z) RefWiki naplóinak összesített listája. A naplótípus, a felhasználónév (kis- és nagybetűérzékeny) vagy az érintett lap kiválasztásával (ez is kis- és nagybetűérzékeny) szűkítheted a találatok listáját.

• 2024. december 9., 14:03 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Lovasberényi incidens (1946) (Új oldal, tartalma: „1946. június 16-án Lovasberényben, a református templom javára rendezett jótékonysági előadáson, tömegverekedés tört ki a résztvevők és az előadást megzavaró ittas szovjet katonák között. Az előadáson részt vevő fiatalokat a szovjet katonai rendőrség begyűjtötte, majd a kihallgatásukat követően, közülük öt főt többéves szibériai kényszermunkára ítéltek. Az értük –egyházi és állami fórumokon – szót emelő Kom…”)
• 2024. december 7., 22:21 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szilády Áron (1837–1922) (Új oldal, tartalma: „szentgyörgyi Szilády Áron (Ságvár 1837. november 3. – Kiskunhalas, 1922. március 20.) református lelkész, egyházkerületi főjegyző, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság tagja. A hosszú 19. század legfontosabb fordulópontjait átélte. ahogy az I. világháborút, a Monarchia szétbomlását és a Tanácsköztársaságot. Gondolkodását, tudományos érdeklődését és kut…”)
• 2024. december 7., 21:15 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Novák Olga (1889–1961) (Új oldal, tartalma: „Novák Olga (Baja 1889. április 13. – Budapest, 1961.április 23.) első magyar református teológa, első magyar református vallástanárnő. Elsőként végzett nőként a Budapest Teológiai Akadémián, a Baár-Madas Leánygimnázium első női vallástanára, a Református Lelkésznék Országos Szövetségének a főtitkára, az Őrszentmiklósi Szeretetotthon intézőbizottságának tagja, számos léleképítő cikk és előadás szerzője == Csal…”)
• 2024. december 7., 20:00 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Népiskolai törvény 1868 (Új oldal, tartalma: „Népoktatási törvény Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk vezette be hazánkban a tankötelezettséget és szabályozta az alsófokú oktatást. Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez köthető szabályozás közel száz évig határozta meg a magyar iskolarendszer alsóbb részének struktúráját, és már néhány évtizeden belül tekintélyes mennyiségi növekedéshez vezetett. == A törvény tartalma == Az 1868. évi XX…”)
• 2024. december 7., 16:31 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Középiskolai törvény 1883 (Új oldal, tartalma: „1883. évi középiskolai törvény A dualista Magyarország és Erdély középfokú oktatását szabályozó törvény (1883. évi XXX. törvénycikk), amely a kommunista államosításig meghatározta a felsőbb oktatás struktúráját és egyúttal szervesen illeszkedett hazánk 19. század végi modernizációs törekvéseihez. == A törvény tartalma == Az 1883. évi XXX. törvénycikk a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről az ekk…”)
• 2024. december 6., 21:13 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Perikóparend (Új oldal, tartalma: „Perikóparend Perikóparendnek nevezzük azt az istentiszteleti bibliaolvasási rendet, mely az egyházi év rendjéhez igazodva minden vasár- és ünnepnapi, valamint hétközi istentiszteletre kijelöl rendszerint több bibliai szakaszt, úgynevezett perikópát (a görög perikoptein: körülvágni, körülhatárolni szóból) felolvasás (és prédikálás) céljából. Ezeknek a kötött olvasmányrendeknek az eredete az óegyházi időkre nyúlik vissza, a…”)
• 2024. december 5., 07:44 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Marosvásárhelyi Hitvallás 1559 (Új oldal, tartalma: „Az erdélyi reformációnak egyik jelentős, az erdélyi református egyháznak pedig a legelső alapvető hitvallási irata. == Úrvacsoratan == Nincsen összefoglaló jellege, vagyis nem nyújt pontokba szedett, részletes, minden teológiai területre kiterjedő eligazítást Isten igéje tanításáról, hanem csak az úrvacsorával foglalkozik. Jogos-e akkor a református egyház első alapvető hitvallás irataként tekintenünk rá? Igen, jogos. Ez az els…”)
• 2024. december 5., 06:57 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Csonkatemplom, Debreceni Kistemplom (Új oldal, tartalma: „'''A Református Kistemplom (Csonkatemplom) Debrecenben''' Debrecen legrégebbi temploma 1719–1726 között épült. Az elmúlt három évszázadban tűzvész és viharos szél rongálta meg, a boltíve összeomlással fenyegetett s többször tervezték a lebontását, ám a mai napig áll. == Előzmények == A Kistemplom helyén a középkorban kápolna állhatott, amelyet a reformáció idején lebontottak. A 17. században a Piac utca és a Német utca (ma…”)
• 2024. december 4., 15:58 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Reformáció jubileuma 1617 (Új oldal, tartalma: „1617 őszén német mintára Magyarországon is megünnepelték a reformáció évfordulóját. A magyar református diákok Heidelbergben vettek részt az eseményekben, konkrét itthoni adataink főként az evangélikus ünnepségekről vannak. == Az évforduló Németországban == Egy esztendővel a harmincéves háború kitörése előtt az országban farkasszemet nézett egymással a Protestáns Unió és a Katolikus Liga. A Protestáns Uniót a pfalzi vála…”)
• 2024. december 4., 15:50 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Vizsolyi Biblia (Új oldal, tartalma: „A Vizsolyi Biblia az első teljes nyomtatott magyar bibliafordítás, amely Károlyi Gáspár gönci református lelkész irányításával és részvételével készült el, s a vizsolyi nyomdában jelent meg 1590-ben. == Az előzmények == A reformáció alapvető céljai közé tartozott a Szentírás anyanyelvi fordításainak elkészítése és kinyomtatása. A példát maga Martin Luther szolgáltatta a teljes német Biblia kiadásával (1534). A reformáci…”)
• 2024. december 4., 15:44 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Váradi nyomda (Új oldal, tartalma: „A középkorban katolikus püspökségként a környék jelentős szellemi központjának számított Várad, és e szerepét a reformáció idején is megőrizte, részben a Református Kollégiumának köszönhetően. A 16. század második felében előbb Hoffhalter Rafael, majd Hoffhalter Rudolf nyomtatott a városban néhány évig. A 17. század közepén a Károlyi Biblia újrakiadására jött létre Szenci Kertész Ábrahám nyomdája. == A Hoffhalterek…”)
• 2024. december 4., 15:37 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szerencs vára (Új oldal, tartalma: „Szerencs vára Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye déli részén, az Eperjes-Tokaji-hegyvidékhez tartozó Szerencsi-dombság lábánál fekvő Szerencs városában, az egykor a Takta-patak mocsarai által övezett szigeten épült fel 1557/1558 táján. A vár központi magját alkotó erődített castellumot a reformáció helvét irányzatának követője, Németi Ferenc tokaji várkapitány, énekszerző építtette vagy a 13. században épült bencés monostor…”)
• 2024. december 4., 15:20 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szegedi Mizsér Gergely (1536k–1566) (Új oldal, tartalma: „''Szegedi Mizsér Gergely'' (Szeged, 1536 k.–Eger, 1566. december 20) református lelkész, az óprotestáns kor egyik meghatározó alakja, énekszerző, énekeskönyv-szerkesztő. == Élete, tanulmányai == Feltehetően 1543-ban hagyta el szülővárosát, amikor azt elfoglalták a törökök, s a jómódú protestáns szegedi polgárok felvidéki városokba menekültek. Innen eredhetett a kapcsolata egyik pártfogójával, a kassai kereskedő Pap Benedekkel…”)
• 2024. december 4., 15:14 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Siderius János (?–1608) (Új oldal, tartalma: „''Siderius János'' (Szikszó, ? – Szepsi, 1608. augusztus 31.) református lelkész, abaúji esperes, gyermekeknek készült kátéja a 16–18. század közt használatban volt. == Élete == Hazai előtanulmányairól semmit sem tudunk, a szikszói középszintű iskola után talán Sárospatakon tanulhatott. Tardi Györggyel és Pelei Jánossal indult el peregrinálni, 1583. május 9-én lettek a magyar diáktársaság tagjai Wittenbergben, s 14-én iratkozt…”)
• 2024. december 4., 15:11 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Sárvári nyomda (Új oldal, tartalma: „A 16. század első felében az ország egyetlen, magyar nyelven nyomtató műhelye a Sárvár-újszigeti, Nádasdy Tamás által alapított nyomda volt. Itt jelent meg az első Magyarországon magyar nyelven kinyomtatott könyv: Sylvester János Újszövetség-fordítása. A 16–17. század fordulóján a több nyugat-dunántúli városában működő Johannes Manlius nyomtatott könyveket Nádasdy Ferenc támogatásával Sárváron. A nyomda ekkor főként az e…”)
• 2024. december 4., 15:07 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Sákramentárius (Új oldal, tartalma: „A 16. században így nevezték a svájci úrvacsoratant valló hazai lelkészeket – az úrvacsora sákramentumának a lutheránusoktól eltérő értelmezése okán. == Tanfejlődés == Az erdélyi és magyarországi református egyház kialakulását olyan teológiai fejlődés teszi érthetővé, amely a Confessio Augustana Invariata-tól indult és a Confessio Augustana Variata közvetítői úrvacsoratanán keresztül jutott el először Zwingli–Bullinge…”)
• 2024. december 4., 15:03 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Heidelbergi egyetem (Új oldal, tartalma: „Heidelberg, német város, a pfalzi választófejedelemség központja. Humanista hátterű egyeteme a svájci irányú (református) reformáció egyik európai központja volt, a magyarországi és erdélyi diákok nagyobb számban 1584–1622 között látogatták. == Az egyetem rövid története == Alapítási éve 1386, ez a mai Németország legrégibb egyeteme. A város a középkorban és a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemség székhelye volt.…”)
• 2024. december 4., 14:53 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Ruber kánonok 1606 (Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez köthető egyházi törvénykönyv. Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata…”)
• 2024. december 4., 14:51 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Geleji kánonok 1649 (Új oldal, tartalma: „Az egyházi törvénykönyv Geleji Katona István (1589–1649) erdélyi püspök nevéhez kapcsolódik, akit a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat (1646) bízott meg annak összeállításával, melyet 1649-ben zárt le. == Kontextus == Megszületésére és elfogadására nézve idézzük a leghűségesebb tanút, magát a püspököt: „Lassan már három éve annak – írja 1649-ben –, hogy a boldog emlékezetű Öreg Rákóczi György felséges fejedelmünk n…”)
• 2024. december 4., 12:45 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Ruber Kánonok 1606 (Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez kötött egyházi kánonok Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaál…”)
• 2024. december 4., 12:44 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Ruber Kánonok (Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez kötött egyházi kánonok Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaál…”)
• 2024. december 4., 12:40 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Zsinati meghívók (Új oldal, tartalma: „A Geleji Kánonok 93. cikkelye az országos zsinatról rendelkezik, s ennek összehívását a püspök kötelességévé teszi, akinek idejében kibocsátott meghívólevéllel kell azt egybehívnia, s a levélben fel kell tüntetnie a közvitára kitűzött teológiai tételeket is. Hogy a kánon elfogadása után szolgáló püspökök ezt megtették-e nem tudjuk, mert a püspöki meghívók csak 1681-től maradtak fenn. Ezek néhány soros, szigorúan csak a s…”)
• 2024. december 4., 12:34 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Rákóczi Zsigmond (1544–1608) (Új oldal, tartalma: „''Rákóczi Zsigmond'', báró (Felsővadász, 1544 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem, versszerző, mecénás. A családjának első főnemesi rangot elért tagja, élete végén rövid ideig erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György apja. A református egyház tagja és támogatója, szorgalmas bibliaolvasó, a vizsolyi Biblia kiadásának fő mecénása, negyedik feleségén keresztül a katolikus Káldi György bibliafordításának elké…”)
• 2024. december 4., 12:23 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Reformáció jubileuma, 1617 (Új oldal, tartalma: „1617 őszén német mintára Magyarországon is megünnepelték a reformáció évfordulóját. A magyar református diákok Heidelbergben vettek részt az eseményekben, konkrét itthoni adataink főként az evangélikus ünnepségekről vannak. == Az évforduló Németországban == Egy esztendővel a harmincéves háború kitörése előtt az országban farkasszemet nézett egymással a Protestáns Unió és a Katolikus Liga. A Protestáns Uniót a pfalzi vála…”)
• 2024. december 4., 12:17 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Oppenheimi nyomda (Új oldal, tartalma: „Oppenheim: német város, Rheinland-Pfalz tartományban. Szenci Molnár Albert itteni tevékenysége nyomán az 1610-es években több műve is megjelent az itteni nyomdában. == A város == Oppenheim történelmi belvárosa a Rajna folyó mellett, terül el, A rajnai borvidékhez tartozik. A térség a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemséghez tartozott, lakossága nagyrészt a református hitet vallotta. A Franciaországban és Németalföldön zajló…”)
• 2024. december 4., 12:08 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Magyar kálvinizmus (Új oldal, tartalma: „Kálvinizmus: Kálvin János (1509–1564), genfi reformátor tanait képviselő felekezet neve. == A kifejezés Európában == Európában először 1552-ben Luther hívei használták, ez után elég gyakran. A római katolikusok polemikus szakirodalomban ugyancsak a megbélyegzés céljával jelent meg, többnyire a 16. század végén, a 17. században elég gyakran előfordul (Jakob Heilbronner: Theologia Cinglianorum et Calvinistarum, 1585; Malleus Calvinis…”)
• 2024. december 4., 11:56 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Mixta Religionaria Commissio (Új oldal, tartalma: „Vallásügyi Vegyesbizottság a 18. században == A háttér == Az 1715. évi országgyűlésen határozták el, hogy a Rákóczi-szabadságharc lezárása után fel kell mérni a Magyar Királyságban az egyházak helyzetét. Az 1715. évi XXX. törvénycikk ezért előírta egy bizottság felállítását, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja, az egyes településeken a protestánsok mióta gyakorolták a vallásukat, és mikor épült a templomuk. A…”)
• 2024. december 4., 11:49 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Mezőtúr (Új oldal, tartalma: „alföldi mezőváros, a reformáció egyik szellemi központja == A város == Mezőtúr középkori település, első írásos említése 1219-ből maradt fenn. 1378-ban Nagy Lajos mezővárosi rangra emelte, amelyet Hunyadi Mátyás 1469-ben megerősített. 1514-ben a Dózsa György-féle parasztfelkelés egyik helyszíne volt. A mohácsi csatát követően a településen már megjelent a reformáció, amelyet Wittenbergben tanult diákok terjesztettek el, és…”)
• 2024. december 4., 11:42 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Matricula (Új oldal, tartalma: „Latin eredetű kifejezés, magyar megfelelője az anyakönyv. A református egyházigazgatásban az anyaegyházközségek, a kollégiumok és az egyetemek vezetnek anyakönyveket. Az egyházközségek ebben rögzítik a megkereszteltek, a konfirmáltak, az összeházasodtak, az áttértek és az elhunytak adatait. Matrikulát csak az anyaegyházközségek vezethetnek, a szórványok anyakönyvi adatait az anyaegyházközség köteles nyilvántartani. A kollégium…”)
• 2024. december 4., 11:36 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Köleséri Sámuel, ifj. (1663–1732) (Új oldal, tartalma: „''Ifjabb Köleséri Sámuel'' (Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.) Református teológus, orvos, természettudós, bányászati felügyelő. A lelkészi családba születő ifjú eleinte maga is teológusnak készült, majd szebeni orvosként futott be karriert. Erdély tisztifőorvosaként, az erdélyi ércbányák felügyelőjeként és a Gubernium tanácsosaként működött. Kapcsolatai behálózták Európát, több tudóstársas…”)
• 2024. december 4., 10:32 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Köleséri Sámuel, id. (1634–1683) (Új oldal, tartalma: „Köleséri Sámuel, id. (Várad, 1634 – Debrecen, 1683) református prédikátor, váradi tanár, debreceni esperes, a Váradi Biblia (1661) lektora == Rokonsága == Ismert lelkészcsalád: apja id. Köleséri Mihály (1605–1655k.) puritán ref. lelkész, nevelőapja Czeglédi P. István (1619–1671), kassai mártírprédikátor, fia ifj. Köleséri Sámuel (1663–1732), polihisztor tudós, féltestvére Czeglédi Péter (1642–1688) lévai lelkész, gály…”)
• 2024. december 4., 10:23 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Loci communes (Új oldal, tartalma: „A 16. század európai és a hazai tudományos, de elsősorban teológiai szakirodalmának kedvelt és gyakran használt kifejezése. Fordították közös helyeknek, olykor közhelyeknek is. Ezek napjaink emberének ez már nem sokat mondanak, sőt, a közhely mai értelme rossz irányba terel, ezért a „főrész” találóbb, mert többé-kevésbé megfelel annak, amit az ősök ezzel a latin szópárral kifejeztek. A sajátosan protestáns loci communes műf…”)
• 2024. december 4., 10:14 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Huszár Gál (1512k–1575) (Új oldal, tartalma: „Huszár Gál (latinosan: Gallus Huszár Anaxius, 1512k.? – Pápa, 1575. október 23.) Reformátor, evangélikus lelkész, ének-, prédikáció- és imádságszerző, nyomdász. A krakkói egyetem diákja lehetett, majd Vízkelet katolikus plébánosaként szolgált. Felekezetváltása után Óvár és Kassa protestáns papja volt. További élete során lelkészkedett vagy nyomdászkodott Debrecenben, Nagyszombatban, Komáromban, Rózsavölgyben, Komjátiban…”)
• 2024. december 4., 10:05 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Harsányi Móricz István (1630k–1691) (Új oldal, tartalma: „''Harsányi Móricz István'' (Nagyharsány, 1630k – Rimaszombat, 1691. márc. 1.) Református lelkész, gályarab prédikátor == Családi háttér == Családos, magyar nemes (báró), 5 gyermek atyja. Legkisebb gyermeke a gályarabságból való megszabadulás után született, ifj. István, előbb atyját követve Zürichben volt ösztöndíjas, majd hazatérve a vértelen ellenreformáció nyomására katolizált. A család leszármazottjának tartotta mag…”)
• 2024. december 4., 09:41 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Harsányi Móricz István (1630–1691) (Új oldal, tartalma: „''Harsányi Móricz István'' (Nagyharsány, 1630k – Rimaszombat, 1691. márc. 1.) Református lelkész, gályarab prédikátor == Családi háttér == Családos, magyar nemes (báró), 5 gyermek atyja. Legkisebb gyermeke a gályarabságból való megszabadulás után született, ifj. István, előbb atyját követve Zürichben volt ösztöndíjas, majd hazatérve a vértelen ellenreformáció nyomására katolizált. A család leszármazottjának tartotta mag…”)
• 2024. december 4., 07:14 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Hanaui nyomda (Új oldal, tartalma: „Hanau: német város Hessen tartományban, Frankfurt am Maintól keletre, a kora újkorban a hanau-münzenbergi grófsághoz tartozott. Szenci Molnár Albert több jelentős munkája itt jelent meg. == A város == A Frankfurt am Main közelében fekvő város ura, II. Fülöp Lajos gróf 1597-ben szerződést kötött a németalföldi és francia menekültekkel, s az óváros mellett egy új, a réginél nagyobb város építését kezdte meg számukra, amelynek…”)
• 2024. december 4., 07:05 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Gönci Fabricius György (?-1595) (Új oldal, tartalma: „''Gönci (Kovács/Fabricius) György'' (Gönc, ? – Debrecen, 1595. május 26.) Református lelkész, tiszántúli püspök, énekeskönyv-szerkesztő, bibliafordító. Az először 1577-ben kiadott Articuli minores című kánongyűjteménye a 17. század közepéig meghatározta a református egyház működését. == Tanulmányai == A gönci származású ifjú születésének idejéről és hazai iskoláiról nincs adat. A Wittenbergi Egyetemen kezdte meg a…”)
• 2024. december 4., 05:53 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Geleji Kánonok (Új oldal, tartalma: „Az egyházi törvénykönyv Geleji Katona István (1589–1649) erdélyi püspök nevéhez kapcsolódik, akit a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat bízott meg annak összeállításával. == Kontextus == Megszületésére és elfogadására nézve idézzük a leghűségesebb tanút, magát a püspököt: „Lassan már három éve annak – írja 1649-ben –, hogy a boldog emlékezetű Öreg Rákóczi György felséges fejedelmünk nemzeti zsinatot hívott össze Sz…”)
• 2024. december 4., 05:47 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Exkommunikáció (Új oldal, tartalma: „Jelentése: kiközösítés. == Értelmezése == Az egyház fegyelmezési gyakorlata, amelyet akkor alkalmaztak, amikor valamely gyülekezeti tag megbotránkoztatta a közösséget. Két formáját gyakorolták: az excommunicatio minort, vagyis a kiközösítés enyhébb formáját akkor, amikor a vétség nem volt túl nagy, ez esetben az úrvacsorától tiltották el a vétkest, illetve az excommunicatio maiort, vagyis a nagyobb, végleges kiközösítést, ami…”)
• 2024. december 4., 05:43 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debreceni nyomda 1561 (Új oldal, tartalma: „1561 - Az első református nyomda megalapítása A debreceni városi nyomda a megalapításától kezdve az egyik legtöbb magyar nyelvű művet kiadó műhely volt a Kárpát-medencében. A nyomdát a Kassáról menekülő Huszár Gál alapította Melius Juhász Péter debreceni lelkész pártfogásával. Az eleinte a városi tanács támogatásával, később a közösség tulajdonában működő műhely a református egyház szolgálatában állt. Melius műv…”)
• 2024. december 4., 05:37 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debrecen nyomdászata (Új oldal, tartalma: „Az 1561-ben alapított debreceni typographia a leghosszabb ideje folyamatosan működő magyarországi nyomda. A kezdetektől a 20. század közepéig a kiadványok palettáján meghatározóak voltak a református egyház és az iskolái számára nélkülözhetetlen könyvek. 1918-tól az 1948-ban bekövetkező államosításig a debreceni városi önkormányzat és a Tiszántúli Református Egyházkerület közös vállalataként működött a nyomda. == A ny…”)
• 2024. december 4., 05:17 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Csúzi Cseh Jakab (1639–1695) (Új oldal, tartalma: „''Csúzi Cseh Jakab'' (Losonc, 1639 – Pápa, 1695. márc. 22.) teológiai doktor, gályarabságra ítélt református lelkész, országgyűlési prédikátor (1681), a dunántúli egyházkerület püspöke (1693–1695). == Család == Ároni család tagja, nemes (báró), ősei és utódai közt is számtalan lelkész, egyházi értelmiségi született. Apja, Csúzi Cseh I. János komáromi, majd losonci pap volt. Csúzi Cseh Jakab németalföldi peregrináció…”)
• 2024. december 4., 05:10 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Beythe István (1532–1612) (Új oldal, tartalma: „''Beythe István'' (Kő, 1532 – Németújvár, 1612. május 5.) Református lelkész, püspök, botanikus. A Dunántúl és a Felvidék nyugati részén szolgált iskolamesterként, majd lelkészként. Tíz éven át volt az evangélikusok és a reformátusok közös püspöke. Kiadott prédikációskötetet, katekizmust, egyházi törvénykönyvet, szerkesztett ágendát és énekeskönyvet. A hazai anyanyelvű botanikai irodalom egyik első művelője volt.…”)
• 2024. december 4., 05:06 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Beythe István (Új oldal, tartalma: „''Beythe István'' (Kő, 1532 – Németújvár, 1612. május 5.) Református lelkész, püspök, botanikus. A Dunántúl és a Felvidék nyugati részén szolgált iskolamesterként, majd lelkészként. Tíz éven át volt az evangélikusok és a reformátusok közös püspöke. Kiadott prédikációskötetet, katekizmust, egyházi törvénykönyvet, szerkesztett ágendát és énekeskönyvet. A hazai anyanyelvű botanikai irodalom egyik első művelője volt.…”)
• 2024. december 3., 21:05 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Peregrináció (Új oldal, tartalma: „Peregrináció Peregrinatio academica: külföldi egyetemjárás == A peregrináció fogalma == A peregrináció latin eredetű kifejezés eredetileg a külföldön való tartózkodást jelentette. A középkorban a vallási célzatú vándorlást, a zarándoklatot értették alatta, de az egyetemek megjelenésével a külföldi egyetemjárást kezdte el jelölni, a 11–12. századtól kezdve beszélhetünk ezért peregrinatio academicáról. Mivel Magyarorsz…”)
• 2024. december 3., 19:52 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Egyházpolitikai törvények (Új oldal, tartalma: „Egyházpolitikai törvények Egyház politikai törvények kifejezés alatt tágabb értelemben olyan törvényeket értünk, amelyeknek a tárgya az állam és az egyház vagy az egyházak egymás közötti viszonyának, az egyházak tevékenységének és szerepének szabályozása. Az általános jelentés mellett az „egyházpolitikai törvények” kifejezés a 19. század utolsó éveiben a magyar országgyűlés által elfogadott és az uralkodó által…”)
• 2024. december 3., 16:05 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései átnevezte a(z) Szalay József (1855-1917) lapot a következő névre: Szalay József (1855–1917)
• 2024. december 3., 16:04 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései átnevezte a(z) Baksay Sándor (1832-1915) lapot a következő névre: Baksay Sándor (1832–1915)
• 2024. december 3., 11:34 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bázeli egyetem (Új oldal, tartalma: „Basel (magyarosan Bázel), humanista központ egyetemmel, nyomdával, ma svájci város”)
• 2024. december 3., 11:29 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Álmosd 1604 (Új oldal, tartalma: „Álmosd-diószegi ütközet, 1604. október 15. A Habsburg-hatalommal szembefordult református főnemes, Bocskai István a szolgálatába fogadta a hajdúkat, s 1604. október 15-én éjszaka Álmosd és Bihardiószeg között megtámadott és szétszórt egy császári hadoszlopot, ezzel megindult a Bocskai-felkelés. == Közvetlen politikai és katonai előzmények == 1603 végén és 1604 elején a török területen tartózkodó erdélyi bujdosók fejedelem…”)