Oppenheimi nyomda
Oppenheim: német város, Rheinland-Pfalz tartományban. Szenci Molnár Albert itteni tevékenysége nyomán az 1610-es években több műve is megjelent az itteni nyomdában.
A város
Oppenheim történelmi belvárosa a Rajna folyó mellett, terül el, A rajnai borvidékhez tartozik. A térség a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemséghez tartozott, lakossága nagyrészt a református hitet vallotta. A Franciaországban és Németalföldön zajló polgárháború miatt számos menekült telepedett le a városban, a flamand és francia nyelvű közösségnek saját lelkészei is voltak. A menekültek érkezése fellendítette a város gazdaságát és kultúráját, vonzóvá tette a betelepülő két könyvkiadónak és egy nyomdásznak, akik a császári cenzúrától szabadulni akarva otthagyták Frankfurt am Maint.
A nyomdász
A bázeli születésű Hieronymus Galler Frankfurtban volt nyomdászsegéd, majd 1609-ben nyitotta meg önálló műhelyét Oppenheimban, mint a város egyetlen tipográfusa. A magyar szerzők esetében időnként kiadóként is működött, s anyagi támogatást is nyújtott. A harmincéves háború kitörése következtében a két könyvkiadó 1619-ben visszament Frankfurtba, de Galler maradt. 1620-ban elfoglalták a várost a Németalföldről betörő spanyolok, majd a következő évben az egész város leégett: ezek az események véget vetettek a nyomda tevékenységének.
A könyvkiadó
Magyar szempontból említést érdemel a flamand menekült Levinus Hulsius (1550 k. – 1606) özvegye, Marie Ruytnick (Ruting), aki elhunyt férje kiadóját vezette tovább, s 1610 májusában telepedett le Oppenheimban. Ő volt az 1608-ban megjelent Hanaui Biblia kiadásának fő támogatója. Elsősorban a református egyházhoz kötődő, vallásos könyveket jelentetett meg, Szenci Molnár Albert kiadványait anyagilag is támogatta. A másik könyvkiadó Gallerrel együtt érkezett a városba, a flamand Johann Theodor de Bry jeles grafikus is volt. A könyvkiadói profilja teljesen más volt, útleírásokat, képes kiadványokat, alkimista és okkult műveket bocsátott közre. Egyik lányát feleségül vette a nyomdászhoz hasonlóan szintén bázeli származású segédje idősebb Matthäus Merian (1593–1650), akiből később a század legjelentősebb német grafikusa lett.
Szenci Molnár Albert Oppenheimban
Szenci Molnár a naplója tanúsága szerint először 1611. július 27-én járt a városban, ahová a pártfogója, Marie Ruytnick költözött át Frankfurtból. Molnár szeptembertől már itt lakott, s állást is vállalt: Galler nyomdájában lett korrektor, miközben folyt az Oppenheimi Biblia nyomtatása. 1611. október 8-án a város gótikus nagytemplomában, a Szent Katalin templomban vette feleségülKunigunda Ferinarit, akinek a tanúja a könyvkiadó Marie Ruytnick volt. 1612. április 4-én családjával együtt elhagyta a várost. A sikertelen hazaköltözési kísérlete után a magyar teológus családja ismét Oppenheimban telepedett le, mint kántor és tanító, állását 1615 novemberében foglalta el. 1617. április 30-án kinevezték a város latinközépiskolájának rektorává, s ebben az állásban maradt az 1619. augusztus 16-i lemondásáig. Ekkor családjával együtt Heidelbergbe költözött, s nekifogott Kálvin fő teológiai munkájának, az Institutio lefordításának. A kisváros helytörténetének feldolgozói ezt a korszakot tartják a kulturális virágkornak, amikor a nyomdász, a két könyvkiadó, Szenci Molnár és Matthäus Merian is itt élt. A zsoltárfordító közvetítette a közeli Heidelbergben tanuló magyar diákok műveit a nyomdásznak és a kiadónak, a diákok üdvözlőverseket írtak az ő munkáihoz.
Magyar kiadványok
- Szent Biblia, 1612. – A Vizsolyi Biblia harmadik, átdolgozott kiadása, kisebb, ún. nyolcadrét formátumban jelent meg. Tartalmazza a genfi zsoltárkönyvet, egy kis énekeskönyvet, a Heidelbergi Kátét, valamint egy rövid ágendát. (RMNy 1037) - SZEPSI KOROCS György: Baszilikon dóron (Királyi ajándék), 1612. – I. Jakab angol király királytükrének magyar fordítása az ideális keresztyén fejedelem uralkodásáról. (RMNy 1038) - PÉCSELI KIRÁLY Imre: Isagoges rhetoricae libri duo, 1612. – Latin nyelvű retorikai tankönyv a komáromi református iskolának ajánlva. (RMK III. 112) - SZENCI CSENE Péter: Confessio Helvetica, 1616. – A II. Helvét Hitvallás fordítása. (RMNy 1115) - SZENCI MOLNÁR Albert: Postilla Scultetica, 1617. – Abraham Scultetus prédikációskönyvének magyar fordítása. (RMNy 1145) - SZENCI MOLNÁR Albert: Secularis concio evangelica, azaz jubileus esztendei prédikáció, 1618. – Abraham Scultetusnak a reformáció százéves évfordulóján elmondott prédikációja, magyar fordításban. (RMNy 1166)
Szakirodalom
VISKOLCZ Noémi, „Vagyon egy kis Varos Moguntian innen. Hanau és Oppenheim szerepe a magyar művelődéstörténetben, A Ráday Gyűjtemény Évkönyve XI(2005), 62–98.
Gerriet GIEBERMANN, Albert Molnár (1574–1634) ungarischer reformierter Theologe und Wandergelehrter, 1615–1619 Kantor und Rektor in Oppenheim, Oppenheimer Hefte 30–31(2005), 3–100.
SZABÓ András, „Bizontalan helyeken búdosunk”. Szenci Molnár Albert a magyar és az európai szellemi életben, Dunaszerdahely – Komárom, Lilium Aurum – Selye János Egyetem Tanárképző Kar, 2011.
