Hanaui nyomda
Hanau: német város Hessen tartományban, Frankfurt am Maintól keletre, a kora újkorban a hanau-münzenbergi grófsághoz tartozott. Szenci Molnár Albert több jelentős munkája itt jelent meg.
A város
A Frankfurt am Main közelében fekvő város ura, II. Fülöp Lajos gróf 1597-ben szerződést kötött a németalföldi és francia menekültekkel, s az óváros mellett egy új, a réginél nagyobb város építését kezdte meg számukra, amelynek önálló önkormányzata is lett. Hanau-Újváros utcahálózata mérnökileg tervezett volt, utcái többnyire négyzet vagy téglalap alaprajzú háztömböket határoltak. A középpontban épült meg a református templom, amelynek főhajóját egy fal választotta ketté: egyik oldalon flamand, a másik oldalon francia nyelven zajlott az istentisztelet. A gróf 1604-ben egy zsidó közösséget is letelepített itt. A németalföldi és hugenotta menekültek a könyvnyomtatást és a könyvkiadást is felvirágoztatták a városban. Néhány ilyen hátterű frankfurti kiadó – mivel a birodalmi városban II. Rudolf császár cenzúrát vezetett be, s a lutheránus városvezetéssel is konfliktusban voltak – leányvállalatot alapított Hanauban, s itt jelentették meg református szellemű kiadványaikat. A harmincéves háború (1618–1648) kitörésekor a város semleges maradt, s ezt a státusát sikerült egy darabig megőriznie, az erődítéseinek köszönhetően az ellenséges hadsereg nem tudta elfoglalni. Az egykori menekültek leszármazottai a 18–19. században asszimilálódtak, a második világháború bombázásai során a történelmi városmag és a református templom elpusztult, de a gyülekezet (Wallonisch-Niederländische Gemeinde) mindmáig megmaradt. Ők 1998-ban a Hanaui Biblia (1608) hasonmás kiadásának megjelentetését anyagilag is segítették.
Szenci Molnár Albert hanaui nyomtatványai
1. A Hanaui Biblia
A magyar író már 1600 óta baráti viszonyban volt a Frankfurt am Mainban élő menekültekkel. Isaac Geens (Genius) flamand lelkész ajánlotta őt egy honfitársa, Levinus Hulsius (1550 k.–1606) özvegyének, Marie Ruytnicknak a figyelmébe, aki továbbvitte férje kiadói vállalkozását, s hajlandó volt a Vizsolyi Biblia újra megjelentetésének kiadásait fedezni. A könyv nyomtatása 1608. május 2-án kezdődött el Johannes Halbey frankfurti nyomdász hanaui műhelyében, és szeptember 19-én fejeződött be. A munkálatok idejére Szenci Molnár a városba költözött. A kész kötet tartalmazza a genfi zsoltárok egy évvel korábban, Herbornban kiadott szövegét is, ajánlása Móric hesseni tartománygrófnak szól.
2. Bocskai apológiája
Miközben zajlott a Hanaui Biblia nyomtatása, Szenci Molnár ugyanabban a nyomdában egy olyan latin nyelvű röpiratot is kiadatott, amely eredetileg 1606-ban jelent meg Bártfán Bocskai István védelmében , az eredeti szerzője pedig valószínűleg Alvinczi Péter volt. A röpirat címe: Apologia et protestatio legatorum et ecclesiarum Hungaricarum adversus inquissimas Monacho-Jesuitarum criminationes, három változatban jött ki (RMK III 5767–5769), hamis impresszummal Bártfát tüntette fel megjelenési helyként.
3. Új magyar nyelvtan (Novae grammaticae Hungaricae … libri duo)
Szenci Molnárt pártfogója a tudós Móric tartománygróf bízta meg egy magyar nyelvtan megírásával, ugyanis a német fejedelem egyik ősanyja Árpádházi Szent Erzsébet volt, s ezért érdeklődött a magyar nyelv iránt. A munka lassan haladt, Móric többször sürgette a megírását, végül 1610-re készült el. Kinyomtatása június 9. és 23. között zajlott, erre az időre a szerző ismét Hanauba költözött. A kiadás költségeit Conrad Biermann, II. Fülöp Lajos gróf titkára, illetve Johann Rudolf Lavater, a hanaui iskola rektora viselte, a nyomdász a hugenotta menekült családból származó Thomas de Villiers volt. Szenci Molnár magyar nyelvtana a második volt a maga nemében, de nem használta az elsőt, Sylvester János nyelvtanát. Annyival több annál, hogy a szófajtan mellett már mondattani része is van (RMNy 995).
4. A Szótár második kiadása (Lexicon Latino-Greco-Hungaricum)
Szenci Molnár latin-magyar, magyar-latin szótára 1604-ben jelent meg Nürnbergben. Ezt a művet adta ki újra úgy, hogy a latin-magyar részt görög értelmezésekkel is kiegészítette. A kiadó ismét Conrad Biermann és felesége volt, a nyomdász Thomas de Villiers. A kinyomtatás munkálatai a szerző személyes jelenlétében 1610. október 23-án kezdődtek, és 1611. március 9-én fejeződtek be (RMNy 1012).
5. Lusus poetici
1614-ben, Szenci Molnár magyarországi tartózkodása alatt jelent meg Hanauban egy játékos latin versgyűjteménye, amely tizennyolc szerző szövegeit tartalmazza, közülük három az övé volt (RMK III 1132). A nyomdász megint csak Thomas de Villiers, a vejével Joan le Clercq-kel együtt.
6. Az Institutio-fordítás (Az keresztyéni religióra és igaz hitre való tanítás)
Szenci Molnár megbízást kapott Rákóczi Györgytől és Bethlen Gábortól, valamint a magyarországi reformátusegyháztól Kálvin fő teológiai munkájának magyar fordítására. Hogy a terjedelmes művet átültethesse, 1619. augusztus 16-án felmondta oppenheimi állását és Heidelbergbe költözött. Itt már korán kapcsolatba került egy frankfurti és hanaui könyvkiadóval, amelynek tulajdonosai Daniel és David Aubry, illetve Clemens Schleich voltak, ők finanszírozták az 1621-ben Heidelbergben kinyomtatott Imádságos könyvecske és a Szótár harmadik kiadását is. Miután 1622 szeptemberében a Habsburg párti csapatok elfoglalták Heidelberget, s Szenci Molnárt is megkínozták, családjával együtt a biztonságos Hanauba menekült, ahol 1624-ben jelenhetett meg végre a Kálvin-fordítás, méltó válaszként Pázmány Péter Kalauz-ára (RMNy 1308). A munka kiadója és kinyomtatója az Aubry-Schleich cég volt, rézmetszetes címlapját egy magát megnevezni nem akaró (de nyilván ugyanebből a körből való) frankfurti művész készítette. Még ugyanebben az esztendőben a háborús pusztítások elől Szenci Molnár családja végleg hazaköltözött Magyarországra, illetve később Erdélybe.
Szakirodalom
VÁSÁRHELYI Judit: Eszmei áramlatok és politika Szenci Molnár Albert életművében, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985.
Szent Biblia, Hanau 1608, hasonmás kiadás, kiad. ÖTVÖS László, Debrecen, Vizsolyi Alapítvány, 1998.
SZENCI MOLNÁR Albert Naplója, kiad. Szabó András, Budapest, Universitas Kiadó, 2003.
VISKOLCZ Noémi: „Vagyon egy kis Varos Moguntian innen.” Hanau és Oppenheim szerepe a magyar művelődéstörténetben, A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 11(2005), 62–98.
SZENCI MOLNÁR Albert: Az keresztyéni religióra és igaz hitre való tanítás, Hanovia 1624, hasonmás kiadás, kísérőtanulmányok: P. VÁSÁRHELYI Judit és SZABÓ András, Budapest, Balassi Kiadó – MTA Irodalomtudományi Intézete – Országos Széchényi Könyvtár, 2009.
Christoph RESKE: Die Buchdrucker des 16. und 17. Jahrhunderts im deutschen Sprachgebiet. Auf der Grundlage des gleichnamigen Werkes von Josef Benzing, 2. überarbeitete und erweiterte Auflage, Wiesbaden, Harrassowitz Verlag, 2015, 373–378.
MOLNÁR Dávid: „Szenci Molnár Albert: Példaszócikk egy készülő enciklopédiából”, Magyar Könyvszemle 135(2019), 50–90. – http://dx.doi.org/10.17167/mksz.2019.1.50-90 (Letöltés: 2024. november 1.)
