Debreceni nyomda 1561

1561 - Az első református nyomda megalapítása

A debreceni városi nyomda a megalapításától kezdve az egyik legtöbb magyar nyelvű művet kiadó műhely volt a Kárpát-medencében. A nyomdát a Kassáról menekülő Huszár Gál alapította Melius Juhász Péter debreceni lelkész pártfogásával. Az eleinte a városi tanács támogatásával, később a közösség tulajdonában működő műhely a református egyház szolgálatában állt. Melius műveinek kiadásával hozzájárult a 16. század közepén megszülető felekezet megszilárdításához.

A nyomda megalapítása

Az ország egyik legjelentősebb, tehetős kereskedők és iparosok által irányított városa, Debrecen, az 1530-as években fogadta be a reformációt. Kollégiuma a hagyomány szerint 1538-tól kezdve protestáns szellemben működött. A debreceni nyomda keletkezése regényes történet. Huszár Gál (?–1575) protestáns prédikátor volt, aki Bécsben, Hoffhalter Rafael keze alatt 1557-ben a könyvnyomtatás mesterségét is kitanulta és első készletét is Hoffhaltertől vásárolta. Az év elején Óvárról Kassára költöző prédikátort 1560 októberében bebörtönöztette Verancsics Antal egri érsek. A kassai híveinek a fogságban is prédikáló népszerű Huszárt az érsek Egerbe akarta szállíttatni, hogy perbe foghassa eretnekség vádjával. Az átszállítás megakadályozására december 27-én este, az istentisztelet alkalmával zavargás tört ki, amelynek leple alatt Huszárt megszöktették. A menekülő prédikátor útja Debrecenbe vezetett, majd amikor az egy-két szekérnyi nyomdászfelszerelése megérkezett, a városi tanács támogatásával munkához látott 1561 elején. A nyomdászműhely eleinte talán Melius parókiáján, a Kollégium közelében kapott helyet. Amikor Huszár Gál alig másfél évi működés után távozott a városból, a nyomdai felszerelésének egy részét hátrahagyta, s ezzel a készlettel folytatódott a könyvnyomtatás Debrecenben.

A debreceni nyomda első kiadványai

Az első, Debrecenben befejezett nyomtatvány Huszár Gál Óvárott megkezdett, majd Kassán folytatott, végül Debrecenben befejezett énekeskönyve volt (RMNy 160). Az első, teljes egészében Debrecenben nyomtatott munka pedig Melius Juhász Péter első prédikációskötete volt, amely A Szent Pal Apastal levelenec, mellyet a colossabelieknec irt, predicacio szerent valo magyarázattya címmel látott napvilágot (RMNy 171). A városba érkező nyomdát Melius a helvét irányú reformáció szolgálatába állította. Erről tanúskodnak az alapítástól számított első évtizedben megjelent debreceni nyomtatványok, amelyek kevés kivétellel mind a városi lelkész tollából származtak. Elsőként Meliusnak a Szentírás teljes egészében magyarra való fordítása érdekében kiadott munkáit említhetjük. Több bibliai könyv fordításával és nyomtatásával is elkészült, ám ezek közül több mára elveszett, mint például az Újszövetség-fordítása (RMNy 172). Fennmaradt A két Sámuel könyveinek és a két királyi könyveknek (RMNy 205) és a Jób könyve-fordítása (RMNy 213). Meliusnak a születőben lévő református egyház megerősítését célzó munkái között tartjuk számon az említett Kolosséiakhoz írott levelet magyarázó munkáján kívül a János evangéliumát magyarázó prédikációskötetét (RMNy 170), a Christus közbe iarasarol valo predicacioc-at (RMNy 169), Magiar praedikatioc-at (RMNy 194), a Valogatot praedikatioc-at (RMNy 196). Alapvető, Melius által írott vagy szerkesztett dogmatikai tanítások is megjelentek a nyomdában, mint az 1562. évi Debreceni- és az Egervölgyi Hitvallás (RMNy 176–177). 1567-ben, a debreceni zsinaton (1567. február 24–26.) született lelkészi hitvallás rövidebb magyar, és hosszabb latin változatát (RMNy 228–229), valamint az Articuli maiores címmel megjelent egyházi törvényeket (RMNy 226) is Debrecenben nyomtatták ki. Melius két katekizmust is készített a magyarul olvasó közönség számára: a saját kátéját (RMNy 182) és az általa magyarra fordított Kálvin-féle Genfi kátét (RMNy 192A). Az első magyar nyelvű imádságoskönyvet is Melius adta sajtó alá Debrecenben (RMNy 183). A reformáció antitrinitárius irányzatával folytatott hitvita irodalmának egy része is a városban jelent meg, például Meliusnak az Arany Tamás szentháromságtagadó tanait cáfoló irata (RMNy 181) és más latin nyelvű vitairatai (RMNy 199, 279, 280). Melius műveinek kiadásán túl is jellemző, hogy református szellemű művek hagyták el a debreceni műhely könyvsajtóit. 1563-ban jelent meg a későbbi bibliafordító Károlyi Gáspár Két könyv-e, a korabeli (wittenbergi gyökerű) protestáns történelemszemlélet hazai alapműve (RMNy 192), 1570-ben pedig Károlyi Péter debreceni lelkész prédikációskötete (RMNy 277).

Szakirodalom

Benda Kálmán, Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda: 1561–1961. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1961, 18–20.

Csűrös Ferenc: A debreceni Városi Nyomda története: 1561–1911. Debrecen, Debrecen szab. királyi város Könyvnyomda-Vállalata, 1911, 16–27.

V. Ecsedy Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában: 1473–1800. Budapest, Balassi, 1999, 51–53.

Szerző

Oláh Róbert