Új lapok
- 2024. december 7., 21:00 Népiskolai törvény 1868 (történet | szerkesztés) [8 889 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Népoktatási törvény Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk vezette be hazánkban a tankötelezettséget és szabályozta az alsófokú oktatást. Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez köthető szabályozás közel száz évig határozta meg a magyar iskolarendszer alsóbb részének struktúráját, és már néhány évtizeden belül tekintélyes mennyiségi növekedéshez vezetett. == A törvény tartalma == Az 1868. évi XX…”)
- 2024. december 7., 17:31 Középiskolai törvény 1883 (történet | szerkesztés) [12 131 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1883. évi középiskolai törvény A dualista Magyarország és Erdély középfokú oktatását szabályozó törvény (1883. évi XXX. törvénycikk), amely a kommunista államosításig meghatározta a felsőbb oktatás struktúráját és egyúttal szervesen illeszkedett hazánk 19. század végi modernizációs törekvéseihez. == A törvény tartalma == Az 1883. évi XXX. törvénycikk a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről az ekk…”)
- 2024. december 6., 22:13 Perikóparend (történet | szerkesztés) [19 142 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Perikóparend Perikóparendnek nevezzük azt az istentiszteleti bibliaolvasási rendet, mely az egyházi év rendjéhez igazodva minden vasár- és ünnepnapi, valamint hétközi istentiszteletre kijelöl rendszerint több bibliai szakaszt, úgynevezett perikópát (a görög perikoptein: körülvágni, körülhatárolni szóból) felolvasás (és prédikálás) céljából. Ezeknek a kötött olvasmányrendeknek az eredete az óegyházi időkre nyúlik vissza, a…”)
- 2024. december 5., 08:44 Marosvásárhelyi Hitvallás 1559 (történet | szerkesztés) [4 650 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az erdélyi reformációnak egyik jelentős, az erdélyi református egyháznak pedig a legelső alapvető hitvallási irata. == Úrvacsoratan == Nincsen összefoglaló jellege, vagyis nem nyújt pontokba szedett, részletes, minden teológiai területre kiterjedő eligazítást Isten igéje tanításáról, hanem csak az úrvacsorával foglalkozik. Jogos-e akkor a református egyház első alapvető hitvallás irataként tekintenünk rá? Igen, jogos. Ez az els…”)
- 2024. december 5., 07:57 Csonkatemplom, Debreceni Kistemplom (történet | szerkesztés) [10 280 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „'''A Református Kistemplom (Csonkatemplom) Debrecenben''' Debrecen legrégebbi temploma 1719–1726 között épült. Az elmúlt három évszázadban tűzvész és viharos szél rongálta meg, a boltíve összeomlással fenyegetett s többször tervezték a lebontását, ám a mai napig áll. == Előzmények == A Kistemplom helyén a középkorban kápolna állhatott, amelyet a reformáció idején lebontottak. A 17. században a Piac utca és a Német utca (ma…”)
- 2024. december 4., 16:58 Reformáció jubileuma 1617 (történet | szerkesztés) [9 623 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1617 őszén német mintára Magyarországon is megünnepelték a reformáció évfordulóját. A magyar református diákok Heidelbergben vettek részt az eseményekben, konkrét itthoni adataink főként az evangélikus ünnepségekről vannak. == Az évforduló Németországban == Egy esztendővel a harmincéves háború kitörése előtt az országban farkasszemet nézett egymással a Protestáns Unió és a Katolikus Liga. A Protestáns Uniót a pfalzi vála…”)
- 2024. december 4., 16:50 Vizsolyi Biblia (történet | szerkesztés) [11 260 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Vizsolyi Biblia az első teljes nyomtatott magyar bibliafordítás, amely Károlyi Gáspár gönci református lelkész irányításával és részvételével készült el, s a vizsolyi nyomdában jelent meg 1590-ben. == Az előzmények == A reformáció alapvető céljai közé tartozott a Szentírás anyanyelvi fordításainak elkészítése és kinyomtatása. A példát maga Martin Luther szolgáltatta a teljes német Biblia kiadásával (1534). A reformáci…”)
- 2024. december 4., 16:44 Váradi nyomda (történet | szerkesztés) [10 542 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A középkorban katolikus püspökségként a környék jelentős szellemi központjának számított Várad, és e szerepét a reformáció idején is megőrizte, részben a Református Kollégiumának köszönhetően. A 16. század második felében előbb Hoffhalter Rafael, majd Hoffhalter Rudolf nyomtatott a városban néhány évig. A 17. század közepén a Károlyi Biblia újrakiadására jött létre Szenci Kertész Ábrahám nyomdája. == A Hoffhalterek…”)
- 2024. december 4., 16:37 Szerencs vára (történet | szerkesztés) [19 736 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szerencs vára Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye déli részén, az Eperjes-Tokaji-hegyvidékhez tartozó Szerencsi-dombság lábánál fekvő Szerencs városában, az egykor a Takta-patak mocsarai által övezett szigeten épült fel 1557/1558 táján. A vár központi magját alkotó erődített castellumot a reformáció helvét irányzatának követője, Németi Ferenc tokaji várkapitány, énekszerző építtette vagy a 13. században épült bencés monostor…”)
- 2024. december 4., 16:20 Szegedi Mizsér Gergely (1536k–1566) (történet | szerkesztés) [7 792 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szegedi Mizsér Gergely'' (Szeged, 1536 k.–Eger, 1566. december 20) református lelkész, az óprotestáns kor egyik meghatározó alakja, énekszerző, énekeskönyv-szerkesztő. == Élete, tanulmányai == Feltehetően 1543-ban hagyta el szülővárosát, amikor azt elfoglalták a törökök, s a jómódú protestáns szegedi polgárok felvidéki városokba menekültek. Innen eredhetett a kapcsolata egyik pártfogójával, a kassai kereskedő Pap Benedekkel…”)
- 2024. december 4., 16:14 Siderius János (?–1608) (történet | szerkesztés) [4 932 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Siderius János'' (Szikszó, ? – Szepsi, 1608. augusztus 31.) református lelkész, abaúji esperes, gyermekeknek készült kátéja a 16–18. század közt használatban volt. == Élete == Hazai előtanulmányairól semmit sem tudunk, a szikszói középszintű iskola után talán Sárospatakon tanulhatott. Tardi Györggyel és Pelei Jánossal indult el peregrinálni, 1583. május 9-én lettek a magyar diáktársaság tagjai Wittenbergben, s 14-én iratkozt…”)
- 2024. december 4., 16:11 Sárvári nyomda (történet | szerkesztés) [8 891 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A 16. század első felében az ország egyetlen, magyar nyelven nyomtató műhelye a Sárvár-újszigeti, Nádasdy Tamás által alapított nyomda volt. Itt jelent meg az első Magyarországon magyar nyelven kinyomtatott könyv: Sylvester János Újszövetség-fordítása. A 16–17. század fordulóján a több nyugat-dunántúli városában működő Johannes Manlius nyomtatott könyveket Nádasdy Ferenc támogatásával Sárváron. A nyomda ekkor főként az e…”)
- 2024. december 4., 16:07 Sákramentárius (történet | szerkesztés) [2 251 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A 16. században így nevezték a svájci úrvacsoratant valló hazai lelkészeket – az úrvacsora sákramentumának a lutheránusoktól eltérő értelmezése okán. == Tanfejlődés == Az erdélyi és magyarországi református egyház kialakulását olyan teológiai fejlődés teszi érthetővé, amely a Confessio Augustana Invariata-tól indult és a Confessio Augustana Variata közvetítői úrvacsoratanán keresztül jutott el először Zwingli–Bullinge…”)
- 2024. december 4., 16:03 Heidelbergi egyetem (történet | szerkesztés) [12 740 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Heidelberg, német város, a pfalzi választófejedelemség központja. Humanista hátterű egyeteme a svájci irányú (református) reformáció egyik európai központja volt, a magyarországi és erdélyi diákok nagyobb számban 1584–1622 között látogatták. == Az egyetem rövid története == Alapítási éve 1386, ez a mai Németország legrégibb egyeteme. A város a középkorban és a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemség székhelye volt.…”)
- 2024. december 4., 15:53 Ruber kánonok 1606 (történet | szerkesztés) [4 925 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez köthető egyházi törvénykönyv. Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata…”)
- 2024. december 4., 15:51 Geleji kánonok 1649 (történet | szerkesztés) [18 015 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az egyházi törvénykönyv Geleji Katona István (1589–1649) erdélyi püspök nevéhez kapcsolódik, akit a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat (1646) bízott meg annak összeállításával, melyet 1649-ben zárt le. == Kontextus == Megszületésére és elfogadására nézve idézzük a leghűségesebb tanút, magát a püspököt: „Lassan már három éve annak – írja 1649-ben –, hogy a boldog emlékezetű Öreg Rákóczi György felséges fejedelmünk n…”)
- 2024. december 4., 13:45 Ruber Kánonok 1606 (történet | szerkesztés) [4 925 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez kötött egyházi kánonok Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaál…”)
- 2024. december 4., 13:44 Ruber Kánonok (történet | szerkesztés) [4 916 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez kötött egyházi kánonok Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaál…”)
- 2024. december 4., 13:40 Zsinati meghívók (történet | szerkesztés) [2 609 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Geleji Kánonok 93. cikkelye az országos zsinatról rendelkezik, s ennek összehívását a püspök kötelességévé teszi, akinek idejében kibocsátott meghívólevéllel kell azt egybehívnia, s a levélben fel kell tüntetnie a közvitára kitűzött teológiai tételeket is. Hogy a kánon elfogadása után szolgáló püspökök ezt megtették-e nem tudjuk, mert a püspöki meghívók csak 1681-től maradtak fenn. Ezek néhány soros, szigorúan csak a s…”)
- 2024. december 4., 13:34 Rákóczi Zsigmond (1544–1608) (történet | szerkesztés) [10 586 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Rákóczi Zsigmond'', báró (Felsővadász, 1544 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem, versszerző, mecénás. A családjának első főnemesi rangot elért tagja, élete végén rövid ideig erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György apja. A református egyház tagja és támogatója, szorgalmas bibliaolvasó, a vizsolyi Biblia kiadásának fő mecénása, negyedik feleségén keresztül a katolikus Káldi György bibliafordításának elké…”)
- 2024. december 4., 13:23 Reformáció jubileuma, 1617 (történet | szerkesztés) [9 623 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1617 őszén német mintára Magyarországon is megünnepelték a reformáció évfordulóját. A magyar református diákok Heidelbergben vettek részt az eseményekben, konkrét itthoni adataink főként az evangélikus ünnepségekről vannak. == Az évforduló Németországban == Egy esztendővel a harmincéves háború kitörése előtt az országban farkasszemet nézett egymással a Protestáns Unió és a Katolikus Liga. A Protestáns Uniót a pfalzi vála…”)
- 2024. december 4., 13:17 Oppenheimi nyomda (történet | szerkesztés) [5 543 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Oppenheim: német város, Rheinland-Pfalz tartományban. Szenci Molnár Albert itteni tevékenysége nyomán az 1610-es években több műve is megjelent az itteni nyomdában. == A város == Oppenheim történelmi belvárosa a Rajna folyó mellett, terül el, A rajnai borvidékhez tartozik. A térség a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemséghez tartozott, lakossága nagyrészt a református hitet vallotta. A Franciaországban és Németalföldön zajló…”)
- 2024. december 4., 13:08 Magyar kálvinizmus (történet | szerkesztés) [15 554 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Kálvinizmus: Kálvin János (1509–1564), genfi reformátor tanait képviselő felekezet neve. == A kifejezés Európában == Európában először 1552-ben Luther hívei használták, ez után elég gyakran. A római katolikusok polemikus szakirodalomban ugyancsak a megbélyegzés céljával jelent meg, többnyire a 16. század végén, a 17. században elég gyakran előfordul (Jakob Heilbronner: Theologia Cinglianorum et Calvinistarum, 1585; Malleus Calvinis…”)
- 2024. december 4., 12:56 Mixta Religionaria Commissio (történet | szerkesztés) [5 999 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Vallásügyi Vegyesbizottság a 18. században == A háttér == Az 1715. évi országgyűlésen határozták el, hogy a Rákóczi-szabadságharc lezárása után fel kell mérni a Magyar Királyságban az egyházak helyzetét. Az 1715. évi XXX. törvénycikk ezért előírta egy bizottság felállítását, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja, az egyes településeken a protestánsok mióta gyakorolták a vallásukat, és mikor épült a templomuk. A…”)
- 2024. december 4., 12:49 Mezőtúr (történet | szerkesztés) [10 196 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „alföldi mezőváros, a reformáció egyik szellemi központja == A város == Mezőtúr középkori település, első írásos említése 1219-ből maradt fenn. 1378-ban Nagy Lajos mezővárosi rangra emelte, amelyet Hunyadi Mátyás 1469-ben megerősített. 1514-ben a Dózsa György-féle parasztfelkelés egyik helyszíne volt. A mohácsi csatát követően a településen már megjelent a reformáció, amelyet Wittenbergben tanult diákok terjesztettek el, és…”)
- 2024. december 4., 12:42 Matricula (történet | szerkesztés) [5 408 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Latin eredetű kifejezés, magyar megfelelője az anyakönyv. A református egyházigazgatásban az anyaegyházközségek, a kollégiumok és az egyetemek vezetnek anyakönyveket. Az egyházközségek ebben rögzítik a megkereszteltek, a konfirmáltak, az összeházasodtak, az áttértek és az elhunytak adatait. Matrikulát csak az anyaegyházközségek vezethetnek, a szórványok anyakönyvi adatait az anyaegyházközség köteles nyilvántartani. A kollégium…”)
- 2024. december 4., 12:36 Köleséri Sámuel, ifj. (1663–1732) (történet | szerkesztés) [11 437 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Ifjabb Köleséri Sámuel'' (Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.) Református teológus, orvos, természettudós, bányászati felügyelő. A lelkészi családba születő ifjú eleinte maga is teológusnak készült, majd szebeni orvosként futott be karriert. Erdély tisztifőorvosaként, az erdélyi ércbányák felügyelőjeként és a Gubernium tanácsosaként működött. Kapcsolatai behálózták Európát, több tudóstársas…”)
- 2024. december 4., 11:32 Köleséri Sámuel, id. (1634–1683) (történet | szerkesztés) [8 365 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Köleséri Sámuel, id. (Várad, 1634 – Debrecen, 1683) református prédikátor, váradi tanár, debreceni esperes, a Váradi Biblia (1661) lektora == Rokonsága == Ismert lelkészcsalád: apja id. Köleséri Mihály (1605–1655k.) puritán ref. lelkész, nevelőapja Czeglédi P. István (1619–1671), kassai mártírprédikátor, fia ifj. Köleséri Sámuel (1663–1732), polihisztor tudós, féltestvére Czeglédi Péter (1642–1688) lévai lelkész, gály…”)
- 2024. december 4., 11:23 Loci communes (történet | szerkesztés) [2 816 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A 16. század európai és a hazai tudományos, de elsősorban teológiai szakirodalmának kedvelt és gyakran használt kifejezése. Fordították közös helyeknek, olykor közhelyeknek is. Ezek napjaink emberének ez már nem sokat mondanak, sőt, a közhely mai értelme rossz irányba terel, ezért a „főrész” találóbb, mert többé-kevésbé megfelel annak, amit az ősök ezzel a latin szópárral kifejeztek. A sajátosan protestáns loci communes műf…”)
- 2024. december 4., 11:14 Huszár Gál (1512k–1575) (történet | szerkesztés) [8 955 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Huszár Gál (latinosan: Gallus Huszár Anaxius, 1512k.? – Pápa, 1575. október 23.) Reformátor, evangélikus lelkész, ének-, prédikáció- és imádságszerző, nyomdász. A krakkói egyetem diákja lehetett, majd Vízkelet katolikus plébánosaként szolgált. Felekezetváltása után Óvár és Kassa protestáns papja volt. További élete során lelkészkedett vagy nyomdászkodott Debrecenben, Nagyszombatban, Komáromban, Rózsavölgyben, Komjátiban…”)
- 2024. december 4., 11:05 Harsányi Móricz István (1630k–1691) (történet | szerkesztés) [6 227 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Harsányi Móricz István'' (Nagyharsány, 1630k – Rimaszombat, 1691. márc. 1.) Református lelkész, gályarab prédikátor == Családi háttér == Családos, magyar nemes (báró), 5 gyermek atyja. Legkisebb gyermeke a gályarabságból való megszabadulás után született, ifj. István, előbb atyját követve Zürichben volt ösztöndíjas, majd hazatérve a vértelen ellenreformáció nyomására katolizált. A család leszármazottjának tartotta mag…”)
- 2024. december 4., 10:41 Harsányi Móricz István (1630–1691) (történet | szerkesztés) [6 227 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Harsányi Móricz István'' (Nagyharsány, 1630k – Rimaszombat, 1691. márc. 1.) Református lelkész, gályarab prédikátor == Családi háttér == Családos, magyar nemes (báró), 5 gyermek atyja. Legkisebb gyermeke a gályarabságból való megszabadulás után született, ifj. István, előbb atyját követve Zürichben volt ösztöndíjas, majd hazatérve a vértelen ellenreformáció nyomására katolizált. A család leszármazottjának tartotta mag…”)
- 2024. december 4., 08:14 Hanaui nyomda (történet | szerkesztés) [7 663 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Hanau: német város Hessen tartományban, Frankfurt am Maintól keletre, a kora újkorban a hanau-münzenbergi grófsághoz tartozott. Szenci Molnár Albert több jelentős munkája itt jelent meg. == A város == A Frankfurt am Main közelében fekvő város ura, II. Fülöp Lajos gróf 1597-ben szerződést kötött a németalföldi és francia menekültekkel, s az óváros mellett egy új, a réginél nagyobb város építését kezdte meg számukra, amelynek…”)
- 2024. december 4., 08:05 Gönci Fabricius György (?-1595) (történet | szerkesztés) [6 326 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Gönci (Kovács/Fabricius) György'' (Gönc, ? – Debrecen, 1595. május 26.) Református lelkész, tiszántúli püspök, énekeskönyv-szerkesztő, bibliafordító. Az először 1577-ben kiadott Articuli minores című kánongyűjteménye a 17. század közepéig meghatározta a református egyház működését. == Tanulmányai == A gönci származású ifjú születésének idejéről és hazai iskoláiról nincs adat. A Wittenbergi Egyetemen kezdte meg a…”)
- 2024. december 4., 06:53 Geleji Kánonok (történet | szerkesztés) [17 982 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az egyházi törvénykönyv Geleji Katona István (1589–1649) erdélyi püspök nevéhez kapcsolódik, akit a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat bízott meg annak összeállításával. == Kontextus == Megszületésére és elfogadására nézve idézzük a leghűségesebb tanút, magát a püspököt: „Lassan már három éve annak – írja 1649-ben –, hogy a boldog emlékezetű Öreg Rákóczi György felséges fejedelmünk nemzeti zsinatot hívott össze Sz…”)
- 2024. december 4., 06:47 Exkommunikáció (történet | szerkesztés) [2 342 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Jelentése: kiközösítés. == Értelmezése == Az egyház fegyelmezési gyakorlata, amelyet akkor alkalmaztak, amikor valamely gyülekezeti tag megbotránkoztatta a közösséget. Két formáját gyakorolták: az excommunicatio minort, vagyis a kiközösítés enyhébb formáját akkor, amikor a vétség nem volt túl nagy, ez esetben az úrvacsorától tiltották el a vétkest, illetve az excommunicatio maiort, vagyis a nagyobb, végleges kiközösítést, ami…”)
- 2024. december 4., 06:43 Debreceni nyomda 1561 (történet | szerkesztés) [5 445 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1561 - Az első református nyomda megalapítása A debreceni városi nyomda a megalapításától kezdve az egyik legtöbb magyar nyelvű művet kiadó műhely volt a Kárpát-medencében. A nyomdát a Kassáról menekülő Huszár Gál alapította Melius Juhász Péter debreceni lelkész pártfogásával. Az eleinte a városi tanács támogatásával, később a közösség tulajdonában működő műhely a református egyház szolgálatában állt. Melius műv…”)
- 2024. december 4., 06:37 Debrecen nyomdászata (történet | szerkesztés) [12 113 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az 1561-ben alapított debreceni typographia a leghosszabb ideje folyamatosan működő magyarországi nyomda. A kezdetektől a 20. század közepéig a kiadványok palettáján meghatározóak voltak a református egyház és az iskolái számára nélkülözhetetlen könyvek. 1918-tól az 1948-ban bekövetkező államosításig a debreceni városi önkormányzat és a Tiszántúli Református Egyházkerület közös vállalataként működött a nyomda. == A ny…”)
- 2024. december 4., 06:17 Csúzi Cseh Jakab (1639–1695) (történet | szerkesztés) [8 209 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Csúzi Cseh Jakab'' (Losonc, 1639 – Pápa, 1695. márc. 22.) teológiai doktor, gályarabságra ítélt református lelkész, országgyűlési prédikátor (1681), a dunántúli egyházkerület püspöke (1693–1695). == Család == Ároni család tagja, nemes (báró), ősei és utódai közt is számtalan lelkész, egyházi értelmiségi született. Apja, Csúzi Cseh I. János komáromi, majd losonci pap volt. Csúzi Cseh Jakab németalföldi peregrináció…”)
- 2024. december 4., 06:10 Beythe István (1532–1612) (történet | szerkesztés) [9 917 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Beythe István'' (Kő, 1532 – Németújvár, 1612. május 5.) Református lelkész, püspök, botanikus. A Dunántúl és a Felvidék nyugati részén szolgált iskolamesterként, majd lelkészként. Tíz éven át volt az evangélikusok és a reformátusok közös püspöke. Kiadott prédikációskötetet, katekizmust, egyházi törvénykönyvet, szerkesztett ágendát és énekeskönyvet. A hazai anyanyelvű botanikai irodalom egyik első művelője volt.…”)
- 2024. december 4., 06:06 Beythe István (történet | szerkesztés) [9 899 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Beythe István'' (Kő, 1532 – Németújvár, 1612. május 5.) Református lelkész, püspök, botanikus. A Dunántúl és a Felvidék nyugati részén szolgált iskolamesterként, majd lelkészként. Tíz éven át volt az evangélikusok és a reformátusok közös püspöke. Kiadott prédikációskötetet, katekizmust, egyházi törvénykönyvet, szerkesztett ágendát és énekeskönyvet. A hazai anyanyelvű botanikai irodalom egyik első művelője volt.…”)
- 2024. december 3., 22:05 Peregrináció (történet | szerkesztés) [8 994 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Peregrináció Peregrinatio academica: külföldi egyetemjárás == A peregrináció fogalma == A peregrináció latin eredetű kifejezés eredetileg a külföldön való tartózkodást jelentette. A középkorban a vallási célzatú vándorlást, a zarándoklatot értették alatta, de az egyetemek megjelenésével a külföldi egyetemjárást kezdte el jelölni, a 11–12. századtól kezdve beszélhetünk ezért peregrinatio academicáról. Mivel Magyarorsz…”)
- 2024. december 3., 20:52 Egyházpolitikai törvények (történet | szerkesztés) [11 339 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Egyházpolitikai törvények Egyház politikai törvények kifejezés alatt tágabb értelemben olyan törvényeket értünk, amelyeknek a tárgya az állam és az egyház vagy az egyházak egymás közötti viszonyának, az egyházak tevékenységének és szerepének szabályozása. Az általános jelentés mellett az „egyházpolitikai törvények” kifejezés a 19. század utolsó éveiben a magyar országgyűlés által elfogadott és az uralkodó által…”)
- 2024. december 3., 12:34 Bázeli egyetem (történet | szerkesztés) [11 908 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Basel (magyarosan Bázel), humanista központ egyetemmel, nyomdával, ma svájci város”)
- 2024. december 3., 12:29 Álmosd 1604 (történet | szerkesztés) [9 723 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Álmosd-diószegi ütközet, 1604. október 15. A Habsburg-hatalommal szembefordult református főnemes, Bocskai István a szolgálatába fogadta a hajdúkat, s 1604. október 15-én éjszaka Álmosd és Bihardiószeg között megtámadott és szétszórt egy császári hadoszlopot, ezzel megindult a Bocskai-felkelés. == Közvetlen politikai és katonai előzmények == 1603 végén és 1604 elején a török területen tartózkodó erdélyi bujdosók fejedelem…”)
- 2024. december 2., 19:40 Álmosd, 1604 (történet | szerkesztés) [9 437 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Álmosd-diószegi ütközet, 1604. október 15. A Habsburg-hatalommal szembefordult református főnemes, Bocskai István a szolgálatába fogadta a hajdúkat, s 1604. október 15-én éjszaka Álmosd és Bihardiószeg között megtámadott és szétszórt egy császári hadoszlopot, ezzel megindult a Bocskai-felkelés.”)
- 2024. november 26., 23:24 Baksay Sándor (1832–1915) (történet | szerkesztés) [7 987 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Baksay Sándor (Nagypeterd, 1832. augusztus 1. – Kunszentmiklós, 1915. június 18.) református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, szépíró, költő, műfordító. == Családi háttér, tanulmányai == Baksay Dániel ároni családból származott, mind apai, mind anyai ágon. Apja Baksay László – teológiát végzett, de lelkészi vizsgát nem tett – rektor volt. Anyja Földváry Rozália. Testvére, László szintén ref…”) eredetileg „Baksay Sándor (1832-1915)” címen létrehozva
- 2024. november 26., 22:08 Protestáns unió (történet | szerkesztés) [15 715 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Protestáns unió Az evangélikus és református felekezetek egyesítését célzó mozgalom a 19–20. században Tartalom 1. Kora újkori előzmények 2. A protestáns unió Poroszországban 3. 1. A protestáns unió gondolata a reformkori Magyarországon 3. 2. Uniós tervezet az 1840-es években 3. 3. Az unió meghiúsulásának okai, tanulságok 4. A szabadságharc után, kiegyezés előtt 5. 1. A dualizmus első évtizedei (1867–1890) 5. 2. Az egyházpo…”)
- 2024. november 26., 21:23 Szalay József (1855–1917) (történet | szerkesztés) [10 004 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szalay József (Makó, 1855. július 31. – Nagybecskerek, 1917. október 29.) református lelkész, lapszerkesztő, író, az első magyar külmissziós egyesület alapítója Szalay József a dél-alföldi református ébredés egyik vezéralakja, aki széleskörű evangelizációs tevékenységével, írásaival megalapozta a magyar református belmisszó kibontakozását. Szalay alapította az első külmisszióval is foglalkozó magyar missziós egyesület…”) eredetileg „Szalay József (1855-1917)” címen létrehozva
- 2024. november 26., 18:53 Révész Bálint (1816-1891) (történet | szerkesztés) [11 613 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Révész Bálint Debrecen, 1816. január 16. – Debrecen, 1891. október 08., református lelkész, teológiai tanár, tiszántúli református püspök Fiatal korától kezdve egyházi íróként, különösen is templomi imádságíróként, illetve egyházi és alkalmi szertartási beszédek írójaként volt közismert és roppant népszerű. Legolvasottabb gyűjteményes köteteit többször kiadták. Az 1859-ben kezdődő pátens-harcban és az 1881-es deb…”)
