A(z) RefWiki naplóinak összesített listája. A naplótípus, a felhasználónév (kis- és nagybetűérzékeny) vagy az érintett lap kiválasztásával (ez is kis- és nagybetűérzékeny) szűkítheted a találatok listáját.

• 2024. december 9., 16:51 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bécsi béke 1606 (Új oldal, tartalma: „ A bécsi béke eltörölte az 1604. évi, önkényesen betoldott 22. törvénycikket, amely a felkelés egyik kiváltója volt, biztosította a vallásszabadságot – a katolikus vallás sérelme nélkül – a városoknak, a nemességnek és a végvári katonáknak. Rendelkezett arról, hogy a következő országgyűlésen nádort kell választani, s a koronát Magyarországra kell hozni. A jezsuitáknak nem lehetnek Magyarországon birtokaik, a különböző…”)
• 2024. december 5., 08:44 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Marosvásárhelyi Hitvallás 1559 (Új oldal, tartalma: „Az erdélyi reformációnak egyik jelentős, az erdélyi református egyháznak pedig a legelső alapvető hitvallási irata. == Úrvacsoratan == Nincsen összefoglaló jellege, vagyis nem nyújt pontokba szedett, részletes, minden teológiai területre kiterjedő eligazítást Isten igéje tanításáról, hanem csak az úrvacsorával foglalkozik. Jogos-e akkor a református egyház első alapvető hitvallás irataként tekintenünk rá? Igen, jogos. Ez az els…”)
• 2024. december 5., 07:57 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Csonkatemplom, Debreceni Kistemplom (Új oldal, tartalma: „'''A Református Kistemplom (Csonkatemplom) Debrecenben''' Debrecen legrégebbi temploma 1719–1726 között épült. Az elmúlt három évszázadban tűzvész és viharos szél rongálta meg, a boltíve összeomlással fenyegetett s többször tervezték a lebontását, ám a mai napig áll. == Előzmények == A Kistemplom helyén a középkorban kápolna állhatott, amelyet a reformáció idején lebontottak. A 17. században a Piac utca és a Német utca (ma…”)
• 2024. december 4., 16:58 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Reformáció jubileuma 1617 (Új oldal, tartalma: „1617 őszén német mintára Magyarországon is megünnepelték a reformáció évfordulóját. A magyar református diákok Heidelbergben vettek részt az eseményekben, konkrét itthoni adataink főként az evangélikus ünnepségekről vannak. == Az évforduló Németországban == Egy esztendővel a harmincéves háború kitörése előtt az országban farkasszemet nézett egymással a Protestáns Unió és a Katolikus Liga. A Protestáns Uniót a pfalzi vála…”)
• 2024. december 4., 16:50 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Vizsolyi Biblia (Új oldal, tartalma: „A Vizsolyi Biblia az első teljes nyomtatott magyar bibliafordítás, amely Károlyi Gáspár gönci református lelkész irányításával és részvételével készült el, s a vizsolyi nyomdában jelent meg 1590-ben. == Az előzmények == A reformáció alapvető céljai közé tartozott a Szentírás anyanyelvi fordításainak elkészítése és kinyomtatása. A példát maga Martin Luther szolgáltatta a teljes német Biblia kiadásával (1534). A reformáci…”)
• 2024. december 4., 16:44 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Váradi nyomda (Új oldal, tartalma: „A középkorban katolikus püspökségként a környék jelentős szellemi központjának számított Várad, és e szerepét a reformáció idején is megőrizte, részben a Református Kollégiumának köszönhetően. A 16. század második felében előbb Hoffhalter Rafael, majd Hoffhalter Rudolf nyomtatott a városban néhány évig. A 17. század közepén a Károlyi Biblia újrakiadására jött létre Szenci Kertész Ábrahám nyomdája. == A Hoffhalterek…”)
• 2024. december 4., 16:37 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szerencs vára (Új oldal, tartalma: „Szerencs vára Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye déli részén, az Eperjes-Tokaji-hegyvidékhez tartozó Szerencsi-dombság lábánál fekvő Szerencs városában, az egykor a Takta-patak mocsarai által övezett szigeten épült fel 1557/1558 táján. A vár központi magját alkotó erődített castellumot a reformáció helvét irányzatának követője, Németi Ferenc tokaji várkapitány, énekszerző építtette vagy a 13. században épült bencés monostor…”)
• 2024. december 4., 16:20 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szegedi Mizsér Gergely (1536k–1566) (Új oldal, tartalma: „''Szegedi Mizsér Gergely'' (Szeged, 1536 k.–Eger, 1566. december 20) református lelkész, az óprotestáns kor egyik meghatározó alakja, énekszerző, énekeskönyv-szerkesztő. == Élete, tanulmányai == Feltehetően 1543-ban hagyta el szülővárosát, amikor azt elfoglalták a törökök, s a jómódú protestáns szegedi polgárok felvidéki városokba menekültek. Innen eredhetett a kapcsolata egyik pártfogójával, a kassai kereskedő Pap Benedekkel…”)
• 2024. december 4., 16:14 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Siderius János (?–1608) (Új oldal, tartalma: „''Siderius János'' (Szikszó, ? – Szepsi, 1608. augusztus 31.) református lelkész, abaúji esperes, gyermekeknek készült kátéja a 16–18. század közt használatban volt. == Élete == Hazai előtanulmányairól semmit sem tudunk, a szikszói középszintű iskola után talán Sárospatakon tanulhatott. Tardi Györggyel és Pelei Jánossal indult el peregrinálni, 1583. május 9-én lettek a magyar diáktársaság tagjai Wittenbergben, s 14-én iratkozt…”)
• 2024. december 4., 16:11 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Sárvári nyomda (Új oldal, tartalma: „A 16. század első felében az ország egyetlen, magyar nyelven nyomtató műhelye a Sárvár-újszigeti, Nádasdy Tamás által alapított nyomda volt. Itt jelent meg az első Magyarországon magyar nyelven kinyomtatott könyv: Sylvester János Újszövetség-fordítása. A 16–17. század fordulóján a több nyugat-dunántúli városában működő Johannes Manlius nyomtatott könyveket Nádasdy Ferenc támogatásával Sárváron. A nyomda ekkor főként az e…”)
• 2024. december 4., 16:07 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Sákramentárius (Új oldal, tartalma: „A 16. században így nevezték a svájci úrvacsoratant valló hazai lelkészeket – az úrvacsora sákramentumának a lutheránusoktól eltérő értelmezése okán. == Tanfejlődés == Az erdélyi és magyarországi református egyház kialakulását olyan teológiai fejlődés teszi érthetővé, amely a Confessio Augustana Invariata-tól indult és a Confessio Augustana Variata közvetítői úrvacsoratanán keresztül jutott el először Zwingli–Bullinge…”)
• 2024. december 4., 16:03 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Heidelbergi egyetem (Új oldal, tartalma: „Heidelberg, német város, a pfalzi választófejedelemség központja. Humanista hátterű egyeteme a svájci irányú (református) reformáció egyik európai központja volt, a magyarországi és erdélyi diákok nagyobb számban 1584–1622 között látogatták. == Az egyetem rövid története == Alapítási éve 1386, ez a mai Németország legrégibb egyeteme. A város a középkorban és a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemség székhelye volt.…”)
• 2024. december 4., 15:53 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Ruber kánonok 1606 (Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez köthető egyházi törvénykönyv. Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata…”)
• 2024. december 4., 15:51 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Geleji kánonok 1649 (Új oldal, tartalma: „Az egyházi törvénykönyv Geleji Katona István (1589–1649) erdélyi püspök nevéhez kapcsolódik, akit a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat (1646) bízott meg annak összeállításával, melyet 1649-ben zárt le. == Kontextus == Megszületésére és elfogadására nézve idézzük a leghűségesebb tanút, magát a püspököt: „Lassan már három éve annak – írja 1649-ben –, hogy a boldog emlékezetű Öreg Rákóczi György felséges fejedelmünk n…”)
• 2024. december 4., 13:45 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Ruber Kánonok 1606 (Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez kötött egyházi kánonok Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaál…”)
• 2024. december 4., 13:44 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Ruber Kánonok (Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez kötött egyházi kánonok Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaál…”)
• 2024. december 4., 13:40 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Zsinati meghívók (Új oldal, tartalma: „A Geleji Kánonok 93. cikkelye az országos zsinatról rendelkezik, s ennek összehívását a püspök kötelességévé teszi, akinek idejében kibocsátott meghívólevéllel kell azt egybehívnia, s a levélben fel kell tüntetnie a közvitára kitűzött teológiai tételeket is. Hogy a kánon elfogadása után szolgáló püspökök ezt megtették-e nem tudjuk, mert a püspöki meghívók csak 1681-től maradtak fenn. Ezek néhány soros, szigorúan csak a s…”)
• 2024. december 4., 13:34 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Rákóczi Zsigmond (1544–1608) (Új oldal, tartalma: „''Rákóczi Zsigmond'', báró (Felsővadász, 1544 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem, versszerző, mecénás. A családjának első főnemesi rangot elért tagja, élete végén rövid ideig erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György apja. A református egyház tagja és támogatója, szorgalmas bibliaolvasó, a vizsolyi Biblia kiadásának fő mecénása, negyedik feleségén keresztül a katolikus Káldi György bibliafordításának elké…”)
• 2024. december 4., 13:23 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Reformáció jubileuma, 1617 (Új oldal, tartalma: „1617 őszén német mintára Magyarországon is megünnepelték a reformáció évfordulóját. A magyar református diákok Heidelbergben vettek részt az eseményekben, konkrét itthoni adataink főként az evangélikus ünnepségekről vannak. == Az évforduló Németországban == Egy esztendővel a harmincéves háború kitörése előtt az országban farkasszemet nézett egymással a Protestáns Unió és a Katolikus Liga. A Protestáns Uniót a pfalzi vála…”)
• 2024. december 4., 13:17 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Oppenheimi nyomda (Új oldal, tartalma: „Oppenheim: német város, Rheinland-Pfalz tartományban. Szenci Molnár Albert itteni tevékenysége nyomán az 1610-es években több műve is megjelent az itteni nyomdában. == A város == Oppenheim történelmi belvárosa a Rajna folyó mellett, terül el, A rajnai borvidékhez tartozik. A térség a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemséghez tartozott, lakossága nagyrészt a református hitet vallotta. A Franciaországban és Németalföldön zajló…”)
• 2024. december 4., 13:08 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Magyar kálvinizmus (Új oldal, tartalma: „Kálvinizmus: Kálvin János (1509–1564), genfi reformátor tanait képviselő felekezet neve. == A kifejezés Európában == Európában először 1552-ben Luther hívei használták, ez után elég gyakran. A római katolikusok polemikus szakirodalomban ugyancsak a megbélyegzés céljával jelent meg, többnyire a 16. század végén, a 17. században elég gyakran előfordul (Jakob Heilbronner: Theologia Cinglianorum et Calvinistarum, 1585; Malleus Calvinis…”)
• 2024. december 4., 12:56 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Mixta Religionaria Commissio (Új oldal, tartalma: „Vallásügyi Vegyesbizottság a 18. században == A háttér == Az 1715. évi országgyűlésen határozták el, hogy a Rákóczi-szabadságharc lezárása után fel kell mérni a Magyar Királyságban az egyházak helyzetét. Az 1715. évi XXX. törvénycikk ezért előírta egy bizottság felállítását, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja, az egyes településeken a protestánsok mióta gyakorolták a vallásukat, és mikor épült a templomuk. A…”)
• 2024. december 4., 12:49 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Mezőtúr (Új oldal, tartalma: „alföldi mezőváros, a reformáció egyik szellemi központja == A város == Mezőtúr középkori település, első írásos említése 1219-ből maradt fenn. 1378-ban Nagy Lajos mezővárosi rangra emelte, amelyet Hunyadi Mátyás 1469-ben megerősített. 1514-ben a Dózsa György-féle parasztfelkelés egyik helyszíne volt. A mohácsi csatát követően a településen már megjelent a reformáció, amelyet Wittenbergben tanult diákok terjesztettek el, és…”)
• 2024. december 4., 12:42 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Matricula (Új oldal, tartalma: „Latin eredetű kifejezés, magyar megfelelője az anyakönyv. A református egyházigazgatásban az anyaegyházközségek, a kollégiumok és az egyetemek vezetnek anyakönyveket. Az egyházközségek ebben rögzítik a megkereszteltek, a konfirmáltak, az összeházasodtak, az áttértek és az elhunytak adatait. Matrikulát csak az anyaegyházközségek vezethetnek, a szórványok anyakönyvi adatait az anyaegyházközség köteles nyilvántartani. A kollégium…”)
• 2024. december 4., 12:36 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Köleséri Sámuel, ifj. (1663–1732) (Új oldal, tartalma: „''Ifjabb Köleséri Sámuel'' (Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.) Református teológus, orvos, természettudós, bányászati felügyelő. A lelkészi családba születő ifjú eleinte maga is teológusnak készült, majd szebeni orvosként futott be karriert. Erdély tisztifőorvosaként, az erdélyi ércbányák felügyelőjeként és a Gubernium tanácsosaként működött. Kapcsolatai behálózták Európát, több tudóstársas…”)
• 2024. december 4., 11:32 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Köleséri Sámuel, id. (1634–1683) (Új oldal, tartalma: „Köleséri Sámuel, id. (Várad, 1634 – Debrecen, 1683) református prédikátor, váradi tanár, debreceni esperes, a Váradi Biblia (1661) lektora == Rokonsága == Ismert lelkészcsalád: apja id. Köleséri Mihály (1605–1655k.) puritán ref. lelkész, nevelőapja Czeglédi P. István (1619–1671), kassai mártírprédikátor, fia ifj. Köleséri Sámuel (1663–1732), polihisztor tudós, féltestvére Czeglédi Péter (1642–1688) lévai lelkész, gály…”)
• 2024. december 4., 11:23 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Loci communes (Új oldal, tartalma: „A 16. század európai és a hazai tudományos, de elsősorban teológiai szakirodalmának kedvelt és gyakran használt kifejezése. Fordították közös helyeknek, olykor közhelyeknek is. Ezek napjaink emberének ez már nem sokat mondanak, sőt, a közhely mai értelme rossz irányba terel, ezért a „főrész” találóbb, mert többé-kevésbé megfelel annak, amit az ősök ezzel a latin szópárral kifejeztek. A sajátosan protestáns loci communes műf…”)
• 2024. december 4., 11:14 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Huszár Gál (1512k–1575) (Új oldal, tartalma: „Huszár Gál (latinosan: Gallus Huszár Anaxius, 1512k.? – Pápa, 1575. október 23.) Reformátor, evangélikus lelkész, ének-, prédikáció- és imádságszerző, nyomdász. A krakkói egyetem diákja lehetett, majd Vízkelet katolikus plébánosaként szolgált. Felekezetváltása után Óvár és Kassa protestáns papja volt. További élete során lelkészkedett vagy nyomdászkodott Debrecenben, Nagyszombatban, Komáromban, Rózsavölgyben, Komjátiban…”)
• 2024. december 4., 11:05 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Harsányi Móricz István (1630k–1691) (Új oldal, tartalma: „''Harsányi Móricz István'' (Nagyharsány, 1630k – Rimaszombat, 1691. márc. 1.) Református lelkész, gályarab prédikátor == Családi háttér == Családos, magyar nemes (báró), 5 gyermek atyja. Legkisebb gyermeke a gályarabságból való megszabadulás után született, ifj. István, előbb atyját követve Zürichben volt ösztöndíjas, majd hazatérve a vértelen ellenreformáció nyomására katolizált. A család leszármazottjának tartotta mag…”)
• 2024. december 4., 10:41 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Harsányi Móricz István (1630–1691) (Új oldal, tartalma: „''Harsányi Móricz István'' (Nagyharsány, 1630k – Rimaszombat, 1691. márc. 1.) Református lelkész, gályarab prédikátor == Családi háttér == Családos, magyar nemes (báró), 5 gyermek atyja. Legkisebb gyermeke a gályarabságból való megszabadulás után született, ifj. István, előbb atyját követve Zürichben volt ösztöndíjas, majd hazatérve a vértelen ellenreformáció nyomására katolizált. A család leszármazottjának tartotta mag…”)
• 2024. december 4., 08:14 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Hanaui nyomda (Új oldal, tartalma: „Hanau: német város Hessen tartományban, Frankfurt am Maintól keletre, a kora újkorban a hanau-münzenbergi grófsághoz tartozott. Szenci Molnár Albert több jelentős munkája itt jelent meg. == A város == A Frankfurt am Main közelében fekvő város ura, II. Fülöp Lajos gróf 1597-ben szerződést kötött a németalföldi és francia menekültekkel, s az óváros mellett egy új, a réginél nagyobb város építését kezdte meg számukra, amelynek…”)
• 2024. december 4., 08:05 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Gönci Fabricius György (?-1595) (Új oldal, tartalma: „''Gönci (Kovács/Fabricius) György'' (Gönc, ? – Debrecen, 1595. május 26.) Református lelkész, tiszántúli püspök, énekeskönyv-szerkesztő, bibliafordító. Az először 1577-ben kiadott Articuli minores című kánongyűjteménye a 17. század közepéig meghatározta a református egyház működését. == Tanulmányai == A gönci származású ifjú születésének idejéről és hazai iskoláiról nincs adat. A Wittenbergi Egyetemen kezdte meg a…”)
• 2024. december 4., 06:53 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Geleji Kánonok (Új oldal, tartalma: „Az egyházi törvénykönyv Geleji Katona István (1589–1649) erdélyi püspök nevéhez kapcsolódik, akit a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat bízott meg annak összeállításával. == Kontextus == Megszületésére és elfogadására nézve idézzük a leghűségesebb tanút, magát a püspököt: „Lassan már három éve annak – írja 1649-ben –, hogy a boldog emlékezetű Öreg Rákóczi György felséges fejedelmünk nemzeti zsinatot hívott össze Sz…”)
• 2024. december 4., 06:47 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Exkommunikáció (Új oldal, tartalma: „Jelentése: kiközösítés. == Értelmezése == Az egyház fegyelmezési gyakorlata, amelyet akkor alkalmaztak, amikor valamely gyülekezeti tag megbotránkoztatta a közösséget. Két formáját gyakorolták: az excommunicatio minort, vagyis a kiközösítés enyhébb formáját akkor, amikor a vétség nem volt túl nagy, ez esetben az úrvacsorától tiltották el a vétkest, illetve az excommunicatio maiort, vagyis a nagyobb, végleges kiközösítést, ami…”)
• 2024. december 4., 06:43 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debreceni nyomda 1561 (Új oldal, tartalma: „1561 - Az első református nyomda megalapítása A debreceni városi nyomda a megalapításától kezdve az egyik legtöbb magyar nyelvű művet kiadó műhely volt a Kárpát-medencében. A nyomdát a Kassáról menekülő Huszár Gál alapította Melius Juhász Péter debreceni lelkész pártfogásával. Az eleinte a városi tanács támogatásával, később a közösség tulajdonában működő műhely a református egyház szolgálatában állt. Melius műv…”)
• 2024. december 4., 06:37 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debrecen nyomdászata (Új oldal, tartalma: „Az 1561-ben alapított debreceni typographia a leghosszabb ideje folyamatosan működő magyarországi nyomda. A kezdetektől a 20. század közepéig a kiadványok palettáján meghatározóak voltak a református egyház és az iskolái számára nélkülözhetetlen könyvek. 1918-tól az 1948-ban bekövetkező államosításig a debreceni városi önkormányzat és a Tiszántúli Református Egyházkerület közös vállalataként működött a nyomda. == A ny…”)
• 2024. december 4., 06:17 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Csúzi Cseh Jakab (1639–1695) (Új oldal, tartalma: „''Csúzi Cseh Jakab'' (Losonc, 1639 – Pápa, 1695. márc. 22.) teológiai doktor, gályarabságra ítélt református lelkész, országgyűlési prédikátor (1681), a dunántúli egyházkerület püspöke (1693–1695). == Család == Ároni család tagja, nemes (báró), ősei és utódai közt is számtalan lelkész, egyházi értelmiségi született. Apja, Csúzi Cseh I. János komáromi, majd losonci pap volt. Csúzi Cseh Jakab németalföldi peregrináció…”)
• 2024. december 4., 06:10 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Beythe István (1532–1612) (Új oldal, tartalma: „''Beythe István'' (Kő, 1532 – Németújvár, 1612. május 5.) Református lelkész, püspök, botanikus. A Dunántúl és a Felvidék nyugati részén szolgált iskolamesterként, majd lelkészként. Tíz éven át volt az evangélikusok és a reformátusok közös püspöke. Kiadott prédikációskötetet, katekizmust, egyházi törvénykönyvet, szerkesztett ágendát és énekeskönyvet. A hazai anyanyelvű botanikai irodalom egyik első művelője volt.…”)
• 2024. december 4., 06:06 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Beythe István (Új oldal, tartalma: „''Beythe István'' (Kő, 1532 – Németújvár, 1612. május 5.) Református lelkész, püspök, botanikus. A Dunántúl és a Felvidék nyugati részén szolgált iskolamesterként, majd lelkészként. Tíz éven át volt az evangélikusok és a reformátusok közös püspöke. Kiadott prédikációskötetet, katekizmust, egyházi törvénykönyvet, szerkesztett ágendát és énekeskönyvet. A hazai anyanyelvű botanikai irodalom egyik első művelője volt.…”)
• 2024. december 3., 12:34 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bázeli egyetem (Új oldal, tartalma: „Basel (magyarosan Bázel), humanista központ egyetemmel, nyomdával, ma svájci város”)
• 2024. december 3., 12:29 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Álmosd 1604 (Új oldal, tartalma: „Álmosd-diószegi ütközet, 1604. október 15. A Habsburg-hatalommal szembefordult református főnemes, Bocskai István a szolgálatába fogadta a hajdúkat, s 1604. október 15-én éjszaka Álmosd és Bihardiószeg között megtámadott és szétszórt egy császári hadoszlopot, ezzel megindult a Bocskai-felkelés. == Közvetlen politikai és katonai előzmények == 1603 végén és 1604 elején a török területen tartózkodó erdélyi bujdosók fejedelem…”)
• 2024. december 2., 19:40 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Álmosd, 1604 (Új oldal, tartalma: „Álmosd-diószegi ütközet, 1604. október 15. A Habsburg-hatalommal szembefordult református főnemes, Bocskai István a szolgálatába fogadta a hajdúkat, s 1604. október 15-én éjszaka Álmosd és Bihardiószeg között megtámadott és szétszórt egy császári hadoszlopot, ezzel megindult a Bocskai-felkelés.”)
• 2023. december 14., 07:33 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Generális zsinat (Új oldal, tartalma: „A magyarországi és erdélyi református egyházkerületek legfontosabb egyházkormányzati intézménye azok létrejötte óta. Szemben a parciális zsinattal, amely egy-egy református egyházmegye gyűlése, a generális zsinat az egyházkerület évente egyszer, néha kétszer ülésező tanácskozása. Mindig a superintendens/püspök hívja össze, ő is elnököl az alkalmon. Írásban szétküldött körlevélben történik a zsinat összehívása, ennek…”)
• 2023. december 14., 07:31 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Canonica visitatio (Új oldal, tartalma: „ Nem tudjuk pontosan, hogy az első református superintendensek milyen jogokkal rendelkeztek, azzal sem vagyunk igazából tisztában, hogy az elnevezés alatt éppen a későbbi értelemben vett esperest vagy püspököt értettek-é, de nyilvánvalóan az ordinatio, azaz a papszentelés és a papoknak az ekklézsiákba való kirendelése, illetve a visitatio, azaz az egyházlátogatás jogkörének a birtoklása tette őket egyenrangúvá a korábbi katolikus p…”)
• 2023. december 13., 11:50 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szegedi Kis István (1505–1572) (Új oldal, tartalma: „''Szegedi Kis István'' (Szeged 1505–Ráckeve 1572. máj. 2.) A 16. század második felében a hagyományos református tudományosság képviselője. Református püspök, tanár, tudós teológus. == Élete == Hazai reformátoraink közül az ő életét ismerjük a legapróbb részletekig, tanítványának és munkatársának, Szkaricza Máténak (1544–1606) köszönhetően, aki magas színvonalú, humanista latinsággal írta meg Szegedi élettörténet…”)
• 2023. december 11., 10:40 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Gályarabok (Új oldal, tartalma: „A magyarországi protestánsok identitásának egyik meghatározó eleme a 350 évvel ezelőtti pozsonyi vésztörvényszék tevékenysége, mely a felségsértési perek, gályarabság és vallási üldözés jelenségeit hozta magával. Az üldözöttség és az ebből való szabadulás hősei a méltatlanul meghurcolt református és evangélikus, magyar és szlovák mártírok és hitvallók, akiknek a Kárpát-medencében mintegy 80 helyen állítottak emlék…”)
• 2023. december 11., 10:36 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Egyházkerület (Új oldal, tartalma: „A történeti Magyarország református egyházkerületei a 16-17. században jöttek létre, élükön korabeli elnevezéssel a superintendensek azaz a püspökök álltak.<br> Az egyházkerületek alkotóelemei az egyházmegyék, korabeli elnevezésük szerint seniorátusok, ezek vezetői a seniorok, mai elnevezésük szerint esperesek. Tehát nem azonos a református egyházkormányzati beosztás a római katolikus egyházéval, ott az egyházmegyék vezetői a…”)
• 2023. december 10., 16:54 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Fekete Csaba (Új oldal, tartalma: „Református lelkész, könyvtáros. A TTRE és Kollégiumi Nagykönyvtár (Debrecen) nyug. főkönyvtárosa. Kutatási területe: könyv- és kötéstörténet, gyakorlati teológia, himnológia. Email: feketecs@silver.drk.hu”)
• 2023. december 10., 16:44 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Erdélyi reformáció (Új oldal, tartalma: „Sokan nevezik a reformációt hitújításnak, holott a hitet nem lehet újítani (a hitvallás viszont, vagyis a paragrafusokba szedett egyházi tanítás módosítható, meg is tették minden korban; a hitet oktatni sem lehet, tehát a hitoktatás szavunkat is kitörülhetjük köznyelvből). A kommunista korszak történetírása szívesen nevezte a reformációt két társadalmi csoport osztályharcának, és „egyházi köntösben jelentkező forradalomnak…”)
• 2023. december 10., 01:30 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bocskai-felkelés (Új oldal, tartalma: „== A felkelés == 1604-re egyre nőtt az elégedetlenség a Magyar Királyság területén, amit súlyosbított a Rudolf császár által vezényelt erőszakos ellenreformáció, ennek kiemelkedő eseménye volt január 6-án a kassai dóm elvétele az evangélikusoktól. Bocskai óvatosan felvette a kapcsolatot a törökökkel, ugyanakkor a Habsburgok is próbálták őt kiengesztelni. Az 1604-es hadjáratok során a császári csapatok szétverték az erdélyi b…”)