A(z) RefWiki naplóinak összesített listája. A naplótípus, a felhasználónév (kis- és nagybetűérzékeny) vagy az érintett lap kiválasztásával (ez is kis- és nagybetűérzékeny) szűkítheted a találatok listáját.

• 2024. december 4., 12:23 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Reformáció jubileuma, 1617 (Új oldal, tartalma: „1617 őszén német mintára Magyarországon is megünnepelték a reformáció évfordulóját. A magyar református diákok Heidelbergben vettek részt az eseményekben, konkrét itthoni adataink főként az evangélikus ünnepségekről vannak. == Az évforduló Németországban == Egy esztendővel a harmincéves háború kitörése előtt az országban farkasszemet nézett egymással a Protestáns Unió és a Katolikus Liga. A Protestáns Uniót a pfalzi vála…”)
• 2024. december 4., 12:17 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Oppenheimi nyomda (Új oldal, tartalma: „Oppenheim: német város, Rheinland-Pfalz tartományban. Szenci Molnár Albert itteni tevékenysége nyomán az 1610-es években több műve is megjelent az itteni nyomdában. == A város == Oppenheim történelmi belvárosa a Rajna folyó mellett, terül el, A rajnai borvidékhez tartozik. A térség a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemséghez tartozott, lakossága nagyrészt a református hitet vallotta. A Franciaországban és Németalföldön zajló…”)
• 2024. december 4., 12:08 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Magyar kálvinizmus (Új oldal, tartalma: „Kálvinizmus: Kálvin János (1509–1564), genfi reformátor tanait képviselő felekezet neve. == A kifejezés Európában == Európában először 1552-ben Luther hívei használták, ez után elég gyakran. A római katolikusok polemikus szakirodalomban ugyancsak a megbélyegzés céljával jelent meg, többnyire a 16. század végén, a 17. században elég gyakran előfordul (Jakob Heilbronner: Theologia Cinglianorum et Calvinistarum, 1585; Malleus Calvinis…”)
• 2024. december 4., 11:56 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Mixta Religionaria Commissio (Új oldal, tartalma: „Vallásügyi Vegyesbizottság a 18. században == A háttér == Az 1715. évi országgyűlésen határozták el, hogy a Rákóczi-szabadságharc lezárása után fel kell mérni a Magyar Királyságban az egyházak helyzetét. Az 1715. évi XXX. törvénycikk ezért előírta egy bizottság felállítását, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja, az egyes településeken a protestánsok mióta gyakorolták a vallásukat, és mikor épült a templomuk. A…”)
• 2024. december 4., 11:49 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Mezőtúr (Új oldal, tartalma: „alföldi mezőváros, a reformáció egyik szellemi központja == A város == Mezőtúr középkori település, első írásos említése 1219-ből maradt fenn. 1378-ban Nagy Lajos mezővárosi rangra emelte, amelyet Hunyadi Mátyás 1469-ben megerősített. 1514-ben a Dózsa György-féle parasztfelkelés egyik helyszíne volt. A mohácsi csatát követően a településen már megjelent a reformáció, amelyet Wittenbergben tanult diákok terjesztettek el, és…”)
• 2024. december 4., 11:42 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Matricula (Új oldal, tartalma: „Latin eredetű kifejezés, magyar megfelelője az anyakönyv. A református egyházigazgatásban az anyaegyházközségek, a kollégiumok és az egyetemek vezetnek anyakönyveket. Az egyházközségek ebben rögzítik a megkereszteltek, a konfirmáltak, az összeházasodtak, az áttértek és az elhunytak adatait. Matrikulát csak az anyaegyházközségek vezethetnek, a szórványok anyakönyvi adatait az anyaegyházközség köteles nyilvántartani. A kollégium…”)
• 2024. december 4., 11:36 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Köleséri Sámuel, ifj. (1663–1732) (Új oldal, tartalma: „''Ifjabb Köleséri Sámuel'' (Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.) Református teológus, orvos, természettudós, bányászati felügyelő. A lelkészi családba születő ifjú eleinte maga is teológusnak készült, majd szebeni orvosként futott be karriert. Erdély tisztifőorvosaként, az erdélyi ércbányák felügyelőjeként és a Gubernium tanácsosaként működött. Kapcsolatai behálózták Európát, több tudóstársas…”)
• 2024. december 4., 10:32 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Köleséri Sámuel, id. (1634–1683) (Új oldal, tartalma: „Köleséri Sámuel, id. (Várad, 1634 – Debrecen, 1683) református prédikátor, váradi tanár, debreceni esperes, a Váradi Biblia (1661) lektora == Rokonsága == Ismert lelkészcsalád: apja id. Köleséri Mihály (1605–1655k.) puritán ref. lelkész, nevelőapja Czeglédi P. István (1619–1671), kassai mártírprédikátor, fia ifj. Köleséri Sámuel (1663–1732), polihisztor tudós, féltestvére Czeglédi Péter (1642–1688) lévai lelkész, gály…”)
• 2024. december 4., 10:23 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Loci communes (Új oldal, tartalma: „A 16. század európai és a hazai tudományos, de elsősorban teológiai szakirodalmának kedvelt és gyakran használt kifejezése. Fordították közös helyeknek, olykor közhelyeknek is. Ezek napjaink emberének ez már nem sokat mondanak, sőt, a közhely mai értelme rossz irányba terel, ezért a „főrész” találóbb, mert többé-kevésbé megfelel annak, amit az ősök ezzel a latin szópárral kifejeztek. A sajátosan protestáns loci communes műf…”)
• 2024. december 4., 10:14 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Huszár Gál (1512k–1575) (Új oldal, tartalma: „Huszár Gál (latinosan: Gallus Huszár Anaxius, 1512k.? – Pápa, 1575. október 23.) Reformátor, evangélikus lelkész, ének-, prédikáció- és imádságszerző, nyomdász. A krakkói egyetem diákja lehetett, majd Vízkelet katolikus plébánosaként szolgált. Felekezetváltása után Óvár és Kassa protestáns papja volt. További élete során lelkészkedett vagy nyomdászkodott Debrecenben, Nagyszombatban, Komáromban, Rózsavölgyben, Komjátiban…”)
• 2024. december 4., 10:05 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Harsányi Móricz István (1630k–1691) (Új oldal, tartalma: „''Harsányi Móricz István'' (Nagyharsány, 1630k – Rimaszombat, 1691. márc. 1.) Református lelkész, gályarab prédikátor == Családi háttér == Családos, magyar nemes (báró), 5 gyermek atyja. Legkisebb gyermeke a gályarabságból való megszabadulás után született, ifj. István, előbb atyját követve Zürichben volt ösztöndíjas, majd hazatérve a vértelen ellenreformáció nyomására katolizált. A család leszármazottjának tartotta mag…”)
• 2024. december 4., 09:41 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Harsányi Móricz István (1630–1691) (Új oldal, tartalma: „''Harsányi Móricz István'' (Nagyharsány, 1630k – Rimaszombat, 1691. márc. 1.) Református lelkész, gályarab prédikátor == Családi háttér == Családos, magyar nemes (báró), 5 gyermek atyja. Legkisebb gyermeke a gályarabságból való megszabadulás után született, ifj. István, előbb atyját követve Zürichben volt ösztöndíjas, majd hazatérve a vértelen ellenreformáció nyomására katolizált. A család leszármazottjának tartotta mag…”)
• 2024. december 4., 07:14 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Hanaui nyomda (Új oldal, tartalma: „Hanau: német város Hessen tartományban, Frankfurt am Maintól keletre, a kora újkorban a hanau-münzenbergi grófsághoz tartozott. Szenci Molnár Albert több jelentős munkája itt jelent meg. == A város == A Frankfurt am Main közelében fekvő város ura, II. Fülöp Lajos gróf 1597-ben szerződést kötött a németalföldi és francia menekültekkel, s az óváros mellett egy új, a réginél nagyobb város építését kezdte meg számukra, amelynek…”)
• 2024. december 4., 07:05 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Gönci Fabricius György (?-1595) (Új oldal, tartalma: „''Gönci (Kovács/Fabricius) György'' (Gönc, ? – Debrecen, 1595. május 26.) Református lelkész, tiszántúli püspök, énekeskönyv-szerkesztő, bibliafordító. Az először 1577-ben kiadott Articuli minores című kánongyűjteménye a 17. század közepéig meghatározta a református egyház működését. == Tanulmányai == A gönci származású ifjú születésének idejéről és hazai iskoláiról nincs adat. A Wittenbergi Egyetemen kezdte meg a…”)
• 2024. december 4., 05:53 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Geleji Kánonok (Új oldal, tartalma: „Az egyházi törvénykönyv Geleji Katona István (1589–1649) erdélyi püspök nevéhez kapcsolódik, akit a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat bízott meg annak összeállításával. == Kontextus == Megszületésére és elfogadására nézve idézzük a leghűségesebb tanút, magát a püspököt: „Lassan már három éve annak – írja 1649-ben –, hogy a boldog emlékezetű Öreg Rákóczi György felséges fejedelmünk nemzeti zsinatot hívott össze Sz…”)
• 2024. december 4., 05:47 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Exkommunikáció (Új oldal, tartalma: „Jelentése: kiközösítés. == Értelmezése == Az egyház fegyelmezési gyakorlata, amelyet akkor alkalmaztak, amikor valamely gyülekezeti tag megbotránkoztatta a közösséget. Két formáját gyakorolták: az excommunicatio minort, vagyis a kiközösítés enyhébb formáját akkor, amikor a vétség nem volt túl nagy, ez esetben az úrvacsorától tiltották el a vétkest, illetve az excommunicatio maiort, vagyis a nagyobb, végleges kiközösítést, ami…”)
• 2024. december 4., 05:43 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debreceni nyomda 1561 (Új oldal, tartalma: „1561 - Az első református nyomda megalapítása A debreceni városi nyomda a megalapításától kezdve az egyik legtöbb magyar nyelvű művet kiadó műhely volt a Kárpát-medencében. A nyomdát a Kassáról menekülő Huszár Gál alapította Melius Juhász Péter debreceni lelkész pártfogásával. Az eleinte a városi tanács támogatásával, később a közösség tulajdonában működő műhely a református egyház szolgálatában állt. Melius műv…”)
• 2024. december 4., 05:37 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debrecen nyomdászata (Új oldal, tartalma: „Az 1561-ben alapított debreceni typographia a leghosszabb ideje folyamatosan működő magyarországi nyomda. A kezdetektől a 20. század közepéig a kiadványok palettáján meghatározóak voltak a református egyház és az iskolái számára nélkülözhetetlen könyvek. 1918-tól az 1948-ban bekövetkező államosításig a debreceni városi önkormányzat és a Tiszántúli Református Egyházkerület közös vállalataként működött a nyomda. == A ny…”)
• 2024. december 4., 05:17 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Csúzi Cseh Jakab (1639–1695) (Új oldal, tartalma: „''Csúzi Cseh Jakab'' (Losonc, 1639 – Pápa, 1695. márc. 22.) teológiai doktor, gályarabságra ítélt református lelkész, országgyűlési prédikátor (1681), a dunántúli egyházkerület püspöke (1693–1695). == Család == Ároni család tagja, nemes (báró), ősei és utódai közt is számtalan lelkész, egyházi értelmiségi született. Apja, Csúzi Cseh I. János komáromi, majd losonci pap volt. Csúzi Cseh Jakab németalföldi peregrináció…”)
• 2024. december 4., 05:10 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Beythe István (1532–1612) (Új oldal, tartalma: „''Beythe István'' (Kő, 1532 – Németújvár, 1612. május 5.) Református lelkész, püspök, botanikus. A Dunántúl és a Felvidék nyugati részén szolgált iskolamesterként, majd lelkészként. Tíz éven át volt az evangélikusok és a reformátusok közös püspöke. Kiadott prédikációskötetet, katekizmust, egyházi törvénykönyvet, szerkesztett ágendát és énekeskönyvet. A hazai anyanyelvű botanikai irodalom egyik első művelője volt.…”)
• 2024. december 4., 05:06 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Beythe István (Új oldal, tartalma: „''Beythe István'' (Kő, 1532 – Németújvár, 1612. május 5.) Református lelkész, püspök, botanikus. A Dunántúl és a Felvidék nyugati részén szolgált iskolamesterként, majd lelkészként. Tíz éven át volt az evangélikusok és a reformátusok közös püspöke. Kiadott prédikációskötetet, katekizmust, egyházi törvénykönyvet, szerkesztett ágendát és énekeskönyvet. A hazai anyanyelvű botanikai irodalom egyik első művelője volt.…”)
• 2024. december 3., 21:05 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Peregrináció (Új oldal, tartalma: „Peregrináció Peregrinatio academica: külföldi egyetemjárás == A peregrináció fogalma == A peregrináció latin eredetű kifejezés eredetileg a külföldön való tartózkodást jelentette. A középkorban a vallási célzatú vándorlást, a zarándoklatot értették alatta, de az egyetemek megjelenésével a külföldi egyetemjárást kezdte el jelölni, a 11–12. századtól kezdve beszélhetünk ezért peregrinatio academicáról. Mivel Magyarorsz…”)
• 2024. december 3., 19:52 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Egyházpolitikai törvények (Új oldal, tartalma: „Egyházpolitikai törvények Egyház politikai törvények kifejezés alatt tágabb értelemben olyan törvényeket értünk, amelyeknek a tárgya az állam és az egyház vagy az egyházak egymás közötti viszonyának, az egyházak tevékenységének és szerepének szabályozása. Az általános jelentés mellett az „egyházpolitikai törvények” kifejezés a 19. század utolsó éveiben a magyar országgyűlés által elfogadott és az uralkodó által…”)
• 2024. december 3., 16:05 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései átnevezte a(z) Szalay József (1855-1917) lapot a következő névre: Szalay József (1855–1917)
• 2024. december 3., 16:04 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései átnevezte a(z) Baksay Sándor (1832-1915) lapot a következő névre: Baksay Sándor (1832–1915)
• 2024. december 3., 11:34 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bázeli egyetem (Új oldal, tartalma: „Basel (magyarosan Bázel), humanista központ egyetemmel, nyomdával, ma svájci város”)
• 2024. december 3., 11:29 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Álmosd 1604 (Új oldal, tartalma: „Álmosd-diószegi ütközet, 1604. október 15. A Habsburg-hatalommal szembefordult református főnemes, Bocskai István a szolgálatába fogadta a hajdúkat, s 1604. október 15-én éjszaka Álmosd és Bihardiószeg között megtámadott és szétszórt egy császári hadoszlopot, ezzel megindult a Bocskai-felkelés. == Közvetlen politikai és katonai előzmények == 1603 végén és 1604 elején a török területen tartózkodó erdélyi bujdosók fejedelem…”)
• 2024. december 2., 18:40 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Álmosd, 1604 (Új oldal, tartalma: „Álmosd-diószegi ütközet, 1604. október 15. A Habsburg-hatalommal szembefordult református főnemes, Bocskai István a szolgálatába fogadta a hajdúkat, s 1604. október 15-én éjszaka Álmosd és Bihardiószeg között megtámadott és szétszórt egy császári hadoszlopot, ezzel megindult a Bocskai-felkelés.”)
• 2024. november 26., 22:24 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Baksay Sándor (1832-1915) (Új oldal, tartalma: „Baksay Sándor (Nagypeterd, 1832. augusztus 1. – Kunszentmiklós, 1915. június 18.) református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, szépíró, költő, műfordító. == Családi háttér, tanulmányai == Baksay Dániel ároni családból származott, mind apai, mind anyai ágon. Apja Baksay László – teológiát végzett, de lelkészi vizsgát nem tett – rektor volt. Anyja Földváry Rozália. Testvére, László szintén ref…”)
• 2024. november 26., 21:08 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Protestáns unió (Új oldal, tartalma: „Protestáns unió Az evangélikus és református felekezetek egyesítését célzó mozgalom a 19–20. században Tartalom 1. Kora újkori előzmények 2. A protestáns unió Poroszországban 3. 1. A protestáns unió gondolata a reformkori Magyarországon 3. 2. Uniós tervezet az 1840-es években 3. 3. Az unió meghiúsulásának okai, tanulságok 4. A szabadságharc után, kiegyezés előtt 5. 1. A dualizmus első évtizedei (1867–1890) 5. 2. Az egyházpo…”)
• 2024. november 26., 20:23 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szalay József (1855-1917) (Új oldal, tartalma: „Szalay József (Makó, 1855. július 31. – Nagybecskerek, 1917. október 29.) református lelkész, lapszerkesztő, író, az első magyar külmissziós egyesület alapítója Szalay József a dél-alföldi református ébredés egyik vezéralakja, aki széleskörű evangelizációs tevékenységével, írásaival megalapozta a magyar református belmisszó kibontakozását. Szalay alapította az első külmisszióval is foglalkozó magyar missziós egyesület…”)
• 2024. november 26., 17:53 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Révész Bálint (1816-1891) (Új oldal, tartalma: „Révész Bálint Debrecen, 1816. január 16. – Debrecen, 1891. október 08., református lelkész, teológiai tanár, tiszántúli református püspök Fiatal korától kezdve egyházi íróként, különösen is templomi imádságíróként, illetve egyházi és alkalmi szertartási beszédek írójaként volt közismert és roppant népszerű. Legolvasottabb gyűjteményes köteteit többször kiadták. Az 1859-ben kezdődő pátens-harcban és az 1881-es deb…”)
• 2024. április 5., 14:10 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Zsindely Ferenc (1891–1963) (Új oldal, tartalma: „''Zsindely Ferenc'' (1891–1963), jogász, politikus, miniszter, a dunántúli egyházkerület világi főjegyzője, a német megszállás után felesége, Tüdős Klára embermentő tevékenységben, a háború után pedig a lelki gondozó munkában segítője. == Ifjú kora, tanulmányai, tisztviselői pályafutása == 1891-ben a Szabolcs megyei Kisvárdán – négy fiúgyermek közül a legidősebbként – látta meg a napvilágot egy nagy múltú reform…”)
• 2024. április 5., 14:07 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szekér Nóra (Új oldal, tartalma: „Szekér Nóra”)
• 2024. április 5., 14:06 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Tüdős Klára (1895–1980) (Új oldal, tartalma: „''Tüdős Klára'' (1895–1980), jelmeztervező, filmrendező, a Református Nőszövetség elnöke, a német megszállás alatt az embermentésben játszott szerepéért Jad Vasem díjjal tüntették ki. == Korai évek, tanulmányok == Tüdős Klára 1895. július 20-én látta meg a napvilágot. Szülei házassága két régi, tekintélyes debreceni kálvinista családot egyesített. Apja, Tüdős János jogtanácsos és országgyűlési képviselő, édesany…”)
• 2024. április 5., 13:52 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Pap Béla (1907–1957) (Új oldal, tartalma: „''Pap Béla'' (Gyalu, 1907. január 22.<ref>Egyes írások tévesen január 23-át adják meg születési dátumként, ám a hatósági iratokban, így a születési anyakönyvben január 22. szerepel. Az életútról lásd Németh Erzsébet: Pap Béla élete 1907–1957. Kézirat. Budapest, 1985; Bárczay Gyula: Sorsok a református egyházban 1948–1988. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1989. 12–16.; Kiss Ferenc: Legyen végre világosság. Ka…”)
• 2024. április 5., 13:40 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Ablonczy Bálint (Új oldal, tartalma: „Ablonczy Bálint”)
• 2024. április 5., 13:37 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Dobri János (1914–1990) (Új oldal, tartalma: „''Dobri János'' (Brassó, 1914. november 23. – Kolozsvár, 1990. október 1.), romániai magyar református lelkész, teológiai tanár, koncepciós perek elítéltje, a második világháború utáni erdélyi református közösség egyik központi alakja. == Korai évei, kapcsolata a cserkészmozgalommal == Vasutascsaládban született, alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte. A helyi református elemi után a brassói katolikus gimn…”)
• 2024. február 20., 21:21 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Balogh Margit (Új oldal, tartalma: „Balogh Margit (DSc), történész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, a kutatóközpont főigazgató-helyettese, az ELTE BTK c. egyetemi docense. Kutatási területe a 20. századi egyháztörténet, az állami egyházpolitika, katolikus szociális mozgalmak, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek életműve. e-mail: balogh.margit@abtk.hu<br> mtmt azonosítója: 10896”)
• 2024. február 7., 09:58 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései átnevezte a(z) Bereczky Albert (1893-1966) lapot a következő névre: Bereczky Albert (1893–1966)
• 2024. február 6., 14:29 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései átnevezte a(z) Báthori Gábor (1755-1842) lapot a következő névre: Báthori Gábor (1755–1842)
• 2024. január 26., 13:07 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Pap Ferenc (Új oldal, tartalma: „Pap Ferenc”)
• 2024. január 26., 13:01 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Báthori Gábor (1755-1842) (Új oldal, tartalma: „''Báthori (Báthory) Gábor'' (Solt, 1755. január 26. – Nagykőrös, 1842. február 12.) református lelkész, dunamelléki református püspök, a pesti egyház (ma: a Budapest–Kálvin téri Református Egyházközség) újraalapítója és templomépítő lelkésze, egyházi író. Báthori Gábor a tizennyolcadik század végétől a tizenkilencedik század közepéig a haza fővárosában, Pesten gyülekezetalapító, valamint dunamelléki püspöki egy…”)
• 2024. január 12., 13:49 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Articularis helyek (Új oldal, tartalma: „''Articularis helyek'' Az 1681-es soproni országgyűlés XXVI. törvénycikke (latinul: articulus) alapján, szabad vallásgyakorlattal rendelkező protestáns települések. == Az országgyűlés összehívásának sajátos előzményei == A Habsburg-uralom ellen felkelők 1672-ben támadást intéztek a Felső-Magyarországon állomásozó császáriak ellen, s a hadjárat során elfogták és magukkal hurcolták az időközben Hejcére és Tarcalra behelye…”)
• 2024. január 12., 13:10 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Carolina Resolutio 1731, 1734 (Új oldal, tartalma: „''Carolina Resolutio'' III. Károly két vallásügyi rendelete a protestánsok jogállásáról, (1731; 1734). Kiadását megelőzte 1730-ban egy miniszteri értekezlet, amelynek javaslatait az uralkodó, néhány kivételtől eltekintve, messzemenően figyelembe vette. == Előzmények == III. Károly 1725. augusztus 9-én kelt rendeletével utasítást adott a protestánsok szuperintendensei és a hasonló tisztségviselői számának, jogkörének és a korm…”)
• 2024. január 12., 12:05 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Türelmi Rendelet (Új oldal, tartalma: „''Türelmi Rendelet'' Latin nevén Edictum Tolerantiae. II. József rendelete, mely Magyarországon 1781. október 25-én jelent meg. Bár a katolikus egyház kivételes jogállását hangsúlyozta, általa a nem római katolikusok (evangélikusok, reformátusok, görögkeletiek) fontos jogokhoz jutottak vallásuk gyakorlása és a lelkiismereti szabadság tekintetében. == A vallásügyi helyzet a Türelmi Rendeletet megelőző évtizedekben == Mária Teréz…”)
• 2024. január 12., 11:34 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Dienes Dénes (Új oldal, tartalma: „Dienes Dénes”)
• 2024. január 12., 11:30 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Ágens (Új oldal, tartalma: „''Ágens'' A magyar protestáns egyházak vallási ügyvivője. Ágenst alkalmaztak a közigazgatás és bíráskodás központi és legfőbb hatóságai mellett (Buda, Pozsony, Bécs). Az ágens nemes ember lehetett, általában alapos jogi ismeretekkel. Szilágyi Sámuel, akit Teleki Sándor ajánlott a tisztségre, például tanult természetjogot, közjogot, kánonjogot, polgári jogot, büntetőjogot, államtudományt, valamint német és francia nyelveket.…”)
• 2024. január 9., 14:07 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Fájl:Thumbnail image1.jpg
• 2024. január 9., 14:07 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései feltöltötte ezt: Fájl:Thumbnail image1.jpg