Új lapok

Új lapok
regisztrált felhasználók elrejtése | botok szerkesztéseinek elrejtése | átirányítások megjelenítése
  • 2023. december 14., 06:31Canonica visitatio (történet | szerkesztés) ‎[12 599 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ Nem tudjuk pontosan, hogy az első református superintendensek milyen jogokkal rendelkeztek, azzal sem vagyunk igazából tisztában, hogy az elnevezés alatt éppen a későbbi értelemben vett esperest vagy püspököt értettek-é, de nyilvánvalóan az ordinatio, azaz a papszentelés és a papoknak az ekklézsiákba való kirendelése, illetve a visitatio, azaz az egyházlátogatás jogkörének a birtoklása tette őket egyenrangúvá a korábbi katolikus p…”)
  • 2023. december 13., 20:51Mészáros Kálmán (történet | szerkesztés) ‎[400 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Mészáros Kálmán (PhD) történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa. Kutatási területe: Magyarország (had)története a 17/18. század fordulóján, kiemelten a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) katonai és társadalomtörténete, meszaroskalmonster@gmail.com”)
  • 2023. december 13., 20:48Ráday Pál (1677–1733) (történet | szerkesztés) ‎[20 737 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''rádai Ráday Pál'' (Losonc[?], 1677. július 2. – Pécel, 1733. május 20.) kuruc publicista és diplomata, a református egyház első egyetemes főgondnoka, kegyességi szerző. Pest-Pilis-Solt és Nógrád vármegyében birtokos köznemesi család sarja. Előbb Nógrád vármegye jegyzője, majd II. Rákóczi Ferenc magántitkára, kancelláriájának vezetője, számos kuruc publicisztikai írás szerzője, megfogalmazója. A szatmári béke után több…”) eredetileg „Ráday Pál (1677-1733)” címen létrehozva
  • 2023. december 13., 20:14Imre Mihály (történet | szerkesztés) ‎[16 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Imre Mihály”)
  • 2023. december 13., 20:11Szőnyi Benjámin (1717–1794) (történet | szerkesztés) ‎[20 105 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szőnyi Benjámin'' (Alsónémedi, 1717. december 10. –Hódmezővásárhely, 1794. szeptember 14.) Református lelkész, egyházi író, költő. == Tanulmányai == Debrecenben, a Református Kollégiumban végzi felsőbb tanulmányait. Itt volt professzora Maróthi György, aki nagy hatással volt műveltsége alakulására, az ekkor születő kollégiumi Kántusnak alapító tagja. Már itt megismeri a négyszólamú éneklés nyugat-európai kultúráját…”) eredetileg „Szőnyi Benjámin (1717-1794)” címen létrehozva
  • 2023. december 13., 10:50Szegedi Kis István (1505–1572) (történet | szerkesztés) ‎[13 787 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szegedi Kis István'' (Szeged 1505–Ráckeve 1572. máj. 2.) A 16. század második felében a hagyományos református tudományosság képviselője. Református püspök, tanár, tudós teológus. == Élete == Hazai reformátoraink közül az ő életét ismerjük a legapróbb részletekig, tanítványának és munkatársának, Szkaricza Máténak (1544–1606) köszönhetően, aki magas színvonalú, humanista latinsággal írta meg Szegedi élettörténet…”)
  • 2023. december 11., 22:01Gulácsy Lajos (1925–2016) (történet | szerkesztés) ‎[15 645 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Gulácsy Lajos'' (Tivadarfalva, 1925. január 8. – Munkács, 2016. november 6.) református lelkész, 1994–1998 között a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. == Családi gyökerei, iskolái, végzettsége == Gulácsy Lajos 1925. január 8-án született egy nyolcgyermekes család hetedik gyermekeként az ugocsai Tivadarfalván. Édesapja Gulácsy Lajos, édesanyja Nagy Emma volt. Édesapja eredetileg a vasútnál dolgozott, de ott kellett…”)
  • 2023. december 11., 21:38Narancsik Imre (1904–1948) (történet | szerkesztés) ‎[15 888 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Narancsik Imre'' (Csallóközaranyos, 1904. január 25. – Irkutszk, 1948. április) református lelkész, teológiai tanár, lapszerkesztő, közíró, szociológus, tudománytörténész. == Családi gyökerei == Narancsik Imre Csallóközaranyoson (ma: Zlatná na Ostrove, Nyitrai kerület, Komáromi járás, Szlovákia) született 1904. január 25-én. Édesanyja Cseke Terézia, édesapja Narancsik Imre, aki 20–30 kat. holdas kisgazda volt. Elsőszülöt…”)
  • 2023. december 11., 21:26Vásárhelyi János (1888–1960) (történet | szerkesztés) ‎[32 968 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Vásárhelyi János'', (Maroscsúcs, 1888. június 12 – Kolozsvár, 1960. december 11.) református püspök, író == Származása == Erdélyi székely nemes család gyermeke. A szűkebb és szélesebb családban a nemesi cím mindenkit továbbtanulásra motivált. Elődei többnyire lelkészek voltak, nagyapja, Vásárhelyi Lajos lukailencfalvi birtokos, községi jegyző, részt vett az 1848-as szabadságharcban, három gyermeke, köztük Lőrinc, az éd…”)
  • 2023. december 11., 21:08Sárai Szabó Katalin (történet | szerkesztés) ‎[25 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Sárai Szabó Katalin”)
  • 2023. december 11., 21:05Szász Károly (1829–1905) (történet | szerkesztés) ‎[22 335 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szemerjai Szász Károly'' (Nagyenyed, 1829. június 15 – Budapest, 1905. október 15) református lelkész, püspök, költő, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, minisztériumi hivatalnok. Az „irodalmi Deák-párt” tagja. (Arany Jánost, Tompa Mihályt, Lévay Józsefet, Erdélyi Jánost, Szász Károlyt, Kemény Zsigmondot, Csengery Antalt, Pákh Albertet, Gyulai Pált sorolta Salamon Ferenc ebbe a körbe.)<ref>Salamon: Irodalmi tanulmány…”) eredetileg „Szász Károly (1829-1905)” címen létrehozva
  • 2023. december 11., 20:51Földváryné Kiss Réka (történet | szerkesztés) ‎[274 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Kiss Réka'' (PhD, dr. habil.), történész-néprajzkutató. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Tanszékének tanszékvezető habilitált egyetemi docense. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke.<br> e-mail: reka.kiss@neb.hu”)
  • 2023. december 11., 20:35Pógyor István (1902–1953) (történet | szerkesztés) ‎[25 446 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Pógyor István'' (Sárosoroszi, 1902. január 26. – Budapest, 1953. november 7. (?)) mártírsorsú református ifjúsági vezető, a Keresztény Ifjúsági Egyesület (KIE) nemzeti titkára Pógyor István a két világháború közötti időszak meghatározó református ifjúsági vezetője, a legnagyobb protestáns ifjúsági egyesület, a KIE nemzeti titkára. A kommunista diktatúra idején, 1951-ben a KIE vezetők ellen indított per első rendű vád…”)
  • 2023. december 11., 16:38Szamborovszkyné Nagy Ibolya (történet | szerkesztés) ‎[301 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szamborovszkyné Nagy Ibolya'' (PhD), történész, könyvtárigazgató, beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Kutatási terület: 1944 utáni szovjet egyházpolitika, Kárpátaljai Református Egyházkerület története 1944–1991.<br> <br> e-mail: sznibolya@kmf.uz.ua”)
  • 2023. december 11., 16:24Bertók Béla (1873–1945) (történet | szerkesztés) ‎[19 016 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Bertók Béla'' (Munkács, 1873. november 3. – Munkács, 1945. április 27.) munkácsi lelkipásztor, beregi esperes, a Kárpátaljai Református Egyházkerület első püspöke. == Származása, iskolái == Bertók Béla 1873. november 3-án született a Bereg megyei Munkácson szülei utolsó, kilencedik gyermekeként. Édesapja, Bertók János a munkácsi református egyházközség orgonista-kántora, egyben leányiskolai, majd később községi és áll…”)
  • 2023. december 11., 14:58Muraközy Gyula (1892–1961) (történet | szerkesztés) ‎[21 157 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Muraközy Gyula'' (Budapest, 1892. május 12. – Budapest, 1961. augusztus 31.), református lelkipásztor, egyházi újságíró-szerkesztő, rádiós igehirdető, egyházkerületi főjegyző Muraközy három évtizeden keresztül látta el az akkor mintegy tizenháromezer lélekkel bíró Budapest-Kálvin téri gyülekezet másodlelkészi tisztségét; rádiós prédikátori és újságírói-szerkesztői tevékenysége által mint az egyház egyik vezető m…”)
  • 2023. december 11., 13:52Szetey Szabolcs (történet | szerkesztés) ‎[19 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szetey Szabolcs”)
  • 2023. december 11., 13:49Dobos János (1804–1887) (történet | szerkesztés) ‎[13 273 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Dobos János'' (Óbuda, 1804. április 17. – Cegléd, 1887. február 3.) református lelkész, országgyűlési prédikátor, főjegyző. Dobos János a tizenkilencedik századi református közélet egyik meghatározó alakja, aki számos egyházi tisztséget töltött be. Az utolsó rendi országgyűlés prédikátora, a ceglédi százas küldöttség szónoka, az 1881-es debreceni zsinat tagja. == Származása, tanulmányai == Édesapja Dobos István refor…”) eredetileg „Dobos János (1804-1887)” címen létrehozva
  • 2023. december 11., 11:59Somogyi Alfréd (történet | szerkesztés) ‎[498 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Somogyi Alfréd'' (doc., ThDr., PhD.), református lelkész és egyetemi oktató. Az Apácaszakállasi Református Egyházközség önálló lelkipásztora és a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának docense, 2021 márciusa óta a kar dékánja. Kutatási területe a református egyjázjogpolitika és a felvidéki református egyház XX. századi története.<br> e-mail: somogyia@ujs.sk<br> mtmt azonosító: 10035916 Fájl:Dr. Somog…”)
  • 2023. december 11., 11:16Nagy Péter (történet | szerkesztés) ‎[490 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Nagy Péter”)
  • 2023. december 11., 11:10Vegyes házasság, reverzális (történet | szerkesztés) ‎[20 806 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Vegyes házasság, reverzális'' Vegyes házasságoknak –legtágabb értelemben – azokat a házasságokat nevezik, amelyeket két különböző valláshoz tartozó fél kötött. Reverzálisnak azt a római katolikus egyházjog szerinti ígéretet nevezik, amelyet vegyes házasság esetében a nem római katolikus fél ad, hogy összes gyermekét római katolikus vallás szerint fogja nevelni.<ref> Reverzális, in: Zoványi: Magyarországi protestáns egyh…”)
  • 2023. december 11., 09:40Gályarabok (történet | szerkesztés) ‎[14 528 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A magyarországi protestánsok identitásának egyik meghatározó eleme a 350 évvel ezelőtti pozsonyi vésztörvényszék tevékenysége, mely a felségsértési perek, gályarabság és vallási üldözés jelenségeit hozta magával. Az üldözöttség és az ebből való szabadulás hősei a méltatlanul meghurcolt református és evangélikus, magyar és szlovák mártírok és hitvallók, akiknek a Kárpát-medencében mintegy 80 helyen állítottak emlék…”)
  • 2023. december 11., 09:36Egyházkerület (történet | szerkesztés) ‎[3 370 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A történeti Magyarország református egyházkerületei a 16-17. században jöttek létre, élükön korabeli elnevezéssel a superintendensek azaz a püspökök álltak.<br> Az egyházkerületek alkotóelemei az egyházmegyék, korabeli elnevezésük szerint seniorátusok, ezek vezetői a seniorok, mai elnevezésük szerint esperesek. Tehát nem azonos a református egyházkormányzati beosztás a római katolikus egyházéval, ott az egyházmegyék vezetői a…”)
  • 2023. december 11., 06:52Demjén István (1888–1962) (történet | szerkesztés) ‎[15 144 bájt]Refwiki (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Demjén István'' (Budapest, 1888. január 9. – Örkény, 1962. augusztus 6.) református lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző, lapszerkesztő, cserkészparancsnok Demjén István a délvidéki szórvány magyarság, majd a Horthy-korszakban a fővárosi agglomeráció reformátusainak sokáig elfelejtett megszervezője, budafoki templom- és gyülekezetépítő lelkipásztor, az evangéliumi cserkészet egyik úttörője volt, akit 1945 után méltatlanul…”)
  • 2023. december 10., 22:09Kun Bertalan (1817–1910) (történet | szerkesztés) ‎[9 498 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Kun Bertalan'' (Kókai Kun Bertalan) (Felsőnyárád, 1817. január 21. – Debrecen, 1910. szeptember 28.) református lelkész, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. Kun Bertalan a dualizmus kori református egyház egyik legmeghatározóbb alakja, 1866-tól 1910. évi haláláig tiszáninneni püspök, 1884-1910 között az egyetemes konvent és zsinat egyházi elnöke. == Származása, korai évei == A Borsod vármegyei Felsőnyárádon s…”) eredetileg „Kun Bertalan (1817-1910)” címen létrehozva
  • 2023. december 10., 21:55Őri Fülep Gábor (1739–1823) (történet | szerkesztés) ‎[13 412 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Őri Fülep Gábor'' (Őri Fülöp Gábor, Felső Őry Fülöp Gábor, Őry Filep Gábor) (Sajószentpéter, 1739. április 25. – Sajószentpéter, 1823. július 25.) református lelkész, tiszáninneni szuperintendens, kollégiumi teológiaprofesszor. Őri Fülep Gábor a 18-19. század fordulójának egyik meghatározó tiszáninneni református szellemi vezetője; előbb a sárospataki kollégium teológiaprofesszora, majd az egyházkerület szuperintenden…”) eredetileg „Őri Fülep Gábor (1739-1823)” címen létrehozva
  • 2023. december 10., 21:30Szathmári Paksi József (1763–1848) (történet | szerkesztés) ‎[1 626 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szathmári Paksi József'' (Szathmáry József, Szathmáry Paksi József) (Sajókazinc, 1763. március 12. – Miskolc, 1848. január 11.) református lelkész, alsó-borsodi esperes, tiszáninneni egyházkerületi főjegyző, tiszáninneni szuperintendens. Szikszói, majd miskolci lelkész, 1823-1848 között a Tiszáninneni Református Egyházkerület szuperintendense, a göttingeni egyetem teológiai doktora. ==Származása, pályafutása == Édesapja Szath…”) eredetileg „Szathmári Paksi József (1763-1848)” címen létrehozva
  • 2023. december 10., 20:29Zsarnay Lajos (1802–1866) (történet | szerkesztés) ‎[9 334 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Zsarnay Lajos'' (Zsarnói Zsarnay Lajos) (Zsarnó, 1802. január 1. – Pest 1866, június 13.) kollégiumi teológiaprofesszor, református lelkész, tiszáninneni szuperintendens, az MTA levelező tagja. Zsarnay Lajos három évtizedig a Sárospataki Református Kollégium teológiaprofesszora, s ezzel párhuzamosan 1848-tól a tiszáninneni egyházkerület főjegyzője. 1860-tól haláláig az egyházkerület püspöke és Miskolc lelkésze. Teológiai szak…”) eredetileg „Zsarnay Lajos (1802-1866)” címen létrehozva
  • 2023. december 10., 20:11Apostol Pál (1787–1860) (történet | szerkesztés) ‎[4 880 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Apostol Pál'' (Zsarnó, 1787. október 3. – Miskolc, 1860. március 14.) református lelkész, tiszáninneni szuperintendens. Apostol Pál előbb Gömör megyei gyülekezetek lelkésze, majd a reformkorban a Tiszáninneni Református Egyházkerület főjegyzője, 1848 és 1860 között pedig az egyházkerület szuperintendense. == Származása, pályafutása == Apostol Pál Zsarnón (Torna vm.) született, ahol azonos nevű édesapja lelkészként szolgált…”)
  • 2023. december 10., 19:51Erdélyi Református Főkonzisztórium (történet | szerkesztés) ‎[14 564 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Erdélyi Református Főkonzisztórium'' Az erdélyi reformátusok legfőbb világi-egyházi vezető testülete, a Főkonzisztórium, magyarosabban Egyházfőtanács, akárcsak az erdélyi római katolikus egyházmegyében a Státus, sajátos, más magyar egyháztestekben föl nem lelhető egyházkormányzati intézmény, kialakulása a fejedelmi korszak utolsó évtizedeire tehető. A fejedelmi tanács református főurai 1690 után folytatták egyházvezető…”)
  • 2023. december 10., 19:34Fazekas Csaba (történet | szerkesztés) ‎[687 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Fazekas Csaba (PhD. habil.), történész, a Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének egyetemi docense. Kutatási területe: állam és egyház viszonya a 19–20. századi Magyarországon, fazekas@uni-miskolc.hu”)
  • 2023. december 10., 19:26Reformkori országgyűlések vallásügyi tárgyalásai (történet | szerkesztés) ‎[18 052 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Reformkori országgyűlések vallásügyi tárgyalásai'' A polgári átalakulásért folytatott küzdelmek időszakának (az 1830-as évek elejétől az 1848. évi átalakulásig tartó reformkornak) kiemelten fontos témakörét alkotta a bevett egyházak jogegyenlőségéért, valamint a katolikus egyház kiváltságainak felszámolásáért vívott politikai harc, melynek legfontosabb színterét a rendi törvényhozás (országgyűlés) jelentette. == A r…”)
  • 2023. december 10., 15:54Fekete Csaba (történet | szerkesztés) ‎[241 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Református lelkész, könyvtáros. A TTRE és Kollégiumi Nagykönyvtár (Debrecen) nyug. főkönyvtárosa. Kutatási területe: könyv- és kötéstörténet, gyakorlati teológia, himnológia. Email: feketecs@silver.drk.hu”)
  • 2023. december 10., 15:44Erdélyi reformáció (történet | szerkesztés) ‎[26 551 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Sokan nevezik a reformációt hitújításnak, holott a hitet nem lehet újítani (a hitvallás viszont, vagyis a paragrafusokba szedett egyházi tanítás módosítható, meg is tették minden korban; a hitet oktatni sem lehet, tehát a hitoktatás szavunkat is kitörülhetjük köznyelvből). A kommunista korszak történetírása szívesen nevezte a reformációt két társadalmi csoport osztályharcának, és „egyházi köntösben jelentkező forradalomnak…”)
  • 2023. december 10., 00:30Bocskai-felkelés (történet | szerkesztés) ‎[6 076 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== A felkelés == 1604-re egyre nőtt az elégedetlenség a Magyar Királyság területén, amit súlyosbított a Rudolf császár által vezényelt erőszakos ellenreformáció, ennek kiemelkedő eseménye volt január 6-án a kassai dóm elvétele az evangélikusoktól. Bocskai óvatosan felvette a kapcsolatot a törökökkel, ugyanakkor a Habsburgok is próbálták őt kiengesztelni. Az 1604-es hadjáratok során a császári csapatok szétverték az erdélyi b…”)
  • 2023. december 10., 00:20Sipos Gábor (történet | szerkesztés) ‎[467 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Történész (MTA külső tag).<br> AZ ERE Kolozsvári Gyűjtőlevéltára nyug. főlevéltárosa.<br> Kutatási területe: kora újkori erdélyi történeti források.<br> Email: gsipos13@gmail.com.<br>”)
  • 2023. december 10., 00:16Oláh Tamás (történet | szerkesztés) ‎[204 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Történelem - földrajz szakos bölcsész. A Sátoraljaújhelyi Levéltár főlevéltárosa. Kutatási területe: Rákóczi-szabadságharc. Email: archivarius.com.zempliniensis@gmail.com.”)
  • 2023. december 9., 23:55Fekete Sándor (1915–1972) (történet | szerkesztés) ‎[15 253 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Fekete Sándor'' (1915, Nagyszombat – 1972, Budapest), református lelkész, egyházi újságíró, a Budapest-Gorkij Fasori Református Egyházközség lelkipásztora (1952–1956), budapesti esperes (1952–1956), Zsinati Tanács tag, Az Út főszerkesztője (1950–1956), a református egyház pártállami igényekhez való idomulásának egyik elsőrendű reprezentánsa. == Korai évei, tanulmányai == Fekete Sándor 1915. június 25-én született Nagys…”) eredetileg „Fekete Sándor (1915-1972)” címen létrehozva
  • 2023. december 9., 23:35Recepta religio (történet | szerkesztés) ‎[12 347 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Recepta religio avagy a „Torda-1568” kérdéskör == Tolerancia Európában == 1555-ben az augsburgi vallásbéke igen sajátos megoldást talált a felmerül vallási kérdések rendezésére: minden ország, tartomány, szabad város választhatott a két vallás közül, tehát egyetlen kormányzati egységen belül csak az egyik egyház működhetett: vagy a katolikus, vagy a lutheránus, a másik megtűrt állapotba került. Ez nem igazán volt vallási…”)
  • 2023. december 9., 23:35Nagy Barna (1909–1969) (történet | szerkesztés) ‎[7 096 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Nagy Barna'' (Sárospatak, 1909. május 15. – Budapest, 1969. szeptember 17.), református teológiai tanár, rendszeres teológus, egyház- és irodalomtörténész, nemzetközi elismertségű Kálvin-kutató. == Korai évei == Nagy Barna, 1909. május 15-én született Sárospatakon, ahol édesapja teológiai tanárként tevékenykedett. Már a Sárospataki Református Kollégiumban töltött gimnáziumi évei alatt megmutatkozott kimagasló nyelvtehetség…”) eredetileg „Nagy Barna (1909-1969)” címen létrehozva
  • 2023. december 9., 23:26Szatmárnémeti zsinat (1646) (történet | szerkesztés) ‎[4 699 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A szatmárnémeti nemzeti zsinat a puritánus mozgalom megfékezése céljából ült össze I. Rákóczi György erdélyi fejedelem kezdeményezésére, a három református keleti egyháztest, az erdélyi, a tiszántúli és a tiszáninneni "kerületek" képviselőinek jelenlétében 1646. június 10–12-én. == A zsinat előkészítése == Tolnai Dali János volt sárospataki tanár majd tokaji lelkipásztor, abaúj-tornai esperes és eszmetársai puritánus…”)
  • 2023. december 9., 23:24Benda Kálmán (1913–1994) (történet | szerkesztés) ‎[12 460 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Benda Kálmán'' (Nagyvárad, 1913. november 27. – Budapest, 1994. március 13.), történész, levéltáros, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Károli Gáspár Református Egyetem első rektora (1993-1994). == Korai évei, tanulmányai == „Derűs, közvetlen és jóságos mosolya örökre bevésődött az őt ismerők emlékezetébe. Arca tele volt önbizalommal…”) eredetileg „Benda Kálmán (1913-1994)” címen létrehozva
  • 2023. december 9., 23:19Svájci–magyar kapcsolatok (történet | szerkesztés) ‎[19 299 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Svájci Államszövetség (Eidgenossenschaft) 1291-es megalakulása egy laza konföderációt hozott létre, amely a mai Svájc területének csak töredékét foglalta magában, az úgynevezett őskantonokat: Schwyz, Uri, Unterwalden. A középkorban folyamatosan bővült a szövetség, de a humanizmus fontos európai központja, Bázel csak 1501-ben csatlakozott hozzá, és Genf is nagyon sokáig megőrizte függetlenségét. A jelenlegi, modern Svájc a napó…”) eredetileg „Svájci-magyar kapcsolatok” címen létrehozva
  • 2023. december 9., 23:08Mester Miklós (1906–1989) (történet | szerkesztés) ‎[18 818 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Mester Miklós'' (Rugonfalva, 1906. március 8. – Budapest, 1989. január 5.), történész, politikus, a Bp.-Szabadság téri Református Egyházközség presbitere, a német megszállás alatti magyar ellenállás és a zsidó embermentés egyik nemzetközileg elismert<ref>BRAHAM, Randolph L.: A népirtás politikája. A holocaust Magyarországon, Budapest, 1997, 861.</ref> alakja. == Korai évei, tanulmányai == Mester Miklós 1906-ban született Rugonfa…”) eredetileg „Mester Miklós (1906-1989)” címen létrehozva
  • 2023. december 9., 23:04Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) (történet | szerkesztés) ‎[21 752 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Habsburg-ellenes rendi mozgalom és fegyveres szabadságharc 1703–1711 között a török elleni visszafoglaló háború (1683–1699) után a Magyar Királyság és a Habsburg Birodalomba a török kiűzésével betagozódó Erdélyi Fejedelemség területén. A magyar történelem leghosszabb ideig tartó függetlenségi és szabadságharca, amely azonban politikai, felekezeti, de részben etnikai okokból is polgárháborús jelleget öltött. 1. Előzmény…”)
  • 2023. december 9., 22:58Buzogány Dezső (történet | szerkesztés) ‎[223 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Teológiai tanár, egyháztörténész.<br> Babeş-Bolyai Tudományegyetem professzora.<br> Kutatási területe: 16. századi protestantizmus, erdélyi humanizmus, Szegedi Kis István.<br> Email: dezsobuzogany@gmail.com<br>”)
  • 2023. december 9., 22:51Marosvásárhelyi Hitvallás (1559) (történet | szerkesztés) ‎[4 593 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az erdélyi reformációnak egyik jelentős, az erdélyi református egyháznak pedig a legelső alapvető hitvallási irata. == Jellemzői == Nincsen összefoglaló jellege, vagyis nem nyújt pontokba szedett, részletes, minden teológiai területre kiterjedő eligazítást Isten igéje tanításáról, hanem csak az úrvacsorával foglalkozik. Jogos-e akkor a református egyház első alapvető hitvallás irataként tekintenünk rá? Igen, jogos. Ez az első j…”) eredetileg „Marosvásárhelyi Hitvallás” címen létrehozva
  • 2023. december 9., 22:48Maróthi György (1715–1744) (történet | szerkesztés) ‎[12 621 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Debreceni Református Kollégium tanáraként igyekezett megreformálni az oktatás formai és tartalmi oldalát. Több szövegkiadást és tankönyvet írt és adott ki a diákság hasznára, számtankönyve nagy népszerűségre tett szert. Svájci mintára megszervezte a kollégiumi énekkart, a Kántust, négyszólamú zsoltárkiadást rendezett sajtó alá. Magyarra fordította Jean-Frédéric Osterwald szentírási történeteket összefoglaló tankönyvé…”)
  • 2023. december 9., 22:33Komáromi Csipkés György (1628–1678) (történet | szerkesztés) ‎[17 361 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Teológiai doktor, debreceni tanár és lelkész, egyházmegyei jegyző, városi tanácsos. Nyelvtankönyvet írt angol, magyar és héber nyelv tanulásához latinul, lefordította eredeti nyelvekből a teljes bibliát. Prédikációsorozatot készített lelkészek és árvagyülekezetek számára. Enciklopédikus műveltsége összegzése a kora újkori református tudománynak és teológiának. == Tanulmányai == Komáromban született nemesi családban, apja…”)
  • 2023. december 9., 22:11Békési Panyik Andor (1910–1989) (történet | szerkesztés) ‎[15 810 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Békési Panyik Andor'' (Ócsa, 1910. február 17. – Ócsa, 1989. március 1.) Békési Panyik Andor református lelkész, Kálvin-kutató, a Református Megújulási Mozgalom aktív részese 1956-ban == Származása, iskoláztatása == Békési Panyik Andor 1910-ben született Ócsán, Pest megyében, földműves szülők gyermekeként – Panyik Andrásként anyakönyvezve. A hétgyermekes parasztcsalád második szülöttjeként, a helyi reformátu…”) eredetileg „Békési Panyik Andor (1910-1989)” címen létrehozva