Gulácsy Lajos (1925–2016)

Gulácsy Lajos (Tivadarfalva, 1925. január 8. – Munkács, 2016. november 6.) református lelkész, 1994–1998 között a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke.

Családi gyökerei, iskolái, végzettsége

Gulácsy Lajos 1925. január 8-án született egy nyolcgyermekes család hetedik gyermekeként az ugocsai Tivadarfalván. Édesapja Gulácsy Lajos, édesanyja Nagy Emma volt. Édesapja eredetileg a vasútnál dolgozott, de ott kellett hagynia, így utána gazdálkodó lett és huzamosabb ideig a falu bírói tisztjét is betöltötte. A kis Lajos gyermekkorában sokat betegeskedett, gyenge fizikumú, kis növésű fiúcska volt, ennek ellenére három fiú és négy leánytestvérével sokat segített a családi gazdaságban, kellett a munkáskéz. Alapiskoláját szülőfalujában végezte, majd Nagyszőlősön tanult tovább az ottani fa- és fémipari szakiskolában. Annak elvégzése után Budapesten ugyancsak fémipari szakiskolába került, s azt 1944-ben fejezte be. Első munkahelye a Mátyásföldi Repülőgyár Rt. műszaki osztálya volt Budapesten, ahol néhány hónapot dolgozott szerelőként.

Hazatérése Kárpátaljára, elhívatása

A háború végeztével elindult változások miatt 1945 elején Gulácsy hazatért szülőföldjére, ám amikor megtudta, hogy őt is keresik és el akarják vinni a szovjetek, azonnal visszatért Debrecenbe, ahol négy hónapig a vagongyárban dolgozott.[1] Saját visszaemlékezése szerint – mivel nagyon gyötörte a kétségbeesés és a honvágy – még 1945-ben újra hazatért szülőfalujába,[2] ahol épp egy missziós lelkész szolgált. Az evangelizációs alkalmak során ébredt rá – a Máté 6,19–20. vers útmutató lett számára –, hogy az Urat kell szolgálnia. Ennek hatására döntött úgy, hogy a debreceni református teológiára megy tanulni, de ekkorra a magyar–szovjet határt már lezárták, s nem mehetett el Kárpátaljáról. Elhívatását azonban komolyan gondolta és kereste a megoldást annak megvalósítására.

Bekapcsolódása az ébredési mozgalomba

Gulácsy Lajos elhívatását annak ellenére bizonyította, hogy nem tudott elutazni, s teológián tanulni, olyan lehetőséget keresett és talált, ahol az ige közelében lehetett. Így lett Simon Zsigmond asztélyi református lelkész kezdeményezésére – 1945 májusában – a református iratmisszió munkása.[3] A második világháború után Kárpátalján elkezdődött intenzív ébredési mozgalom az iratmissziót sem kerülte el, ahol Gulácsy szolgált, így az egyház missziói munkáját irányítók úgy döntöttek, hogy lehetőség szerint helyben, magánképzés keretében tanítják az elhívatottságát bizonyító fiatalembert. Ekkor 1946 januárjában Munkácsra került, ahol a helyi vasúti műhely esztergályosaként dolgozott,[4] egyben a Munkácsi Református Egyházközség tagja lett, melynek akkor Kovács József volt a lelkésze. A missziós munka során majd minden hónapban más-más lelkész mellett végzett kisegítői munkát, bekapcsolódva a hittantanításba és a konfirmációra történő előkészítési folyamatba. Így került kapcsolatba az ún. Keleti Baráti Kör tagságával, többek között Simon Zsigmonddal, Kovács Zoltánnal, Zimányi Józseffel, Horkay Barnával és Pázsit Józseffel. Miután Kovács József munkácsi lelkész 1947-ben repatriált –, tehát Magyarországra költözött –, a helyére kerülő Pázsit József vette „szárnyai alá” Gulácsyt. Pázsitéknál ismerte meg leendő feleség is, Ádám Emmát. Lelkészsegítői tevékenységét az ébredési mozgalomban 1948 novemberéig végezte Pázsit tiszteletes felügyelete alatt.

Letartóztatása és elítélése, javító-munkatáborban

A Szovjetunióban csak azok végezhettek vallási szertartást, akiknek erről végzettségük volt, s így az 1948 nyarán elindult „regisztráció” (vagyis állami bejegyzés) után Gulácsyt eltiltottak minden egyházi tevékenységtől.[5] Neve akkor került az Állambiztonsági Minisztérium Kárpátontúli Területi Hivatala Beregszászi Körzeti Osztályának látószögébe, amikor az 1947 októberében letartóztatott Zimányi József missziós lelkész kihallgatását végezték, s az tételesen elmesélte a missziós iskola tevékenységét, a résztvevők pontos nevét is megadva. Gulácsyról ezt jegyezték fel: „az iskolát befejező Gulácsy Lajos jelenleg lelkészsegéd-misszionárius a »Keleti fivérek« klubja megbízása alapján Kárpátontúli terület falvait látogatja a tanok terjesztésének céljával”.[6] Ezután elindult a Keleti Baráti Kör tagsága elleni bizonyítékgyűjtés, majd 1949. március 19-én – öt másik társával együtt – a politikai rendőrség letartóztatta Gulácsyt.

A letartóztatására így emlékezett vissza: „A református parochián tartóztattak le, amikor hazamentem a szállásomra menyasszonyomtól”.[7] Két hét múlva a hat ember – Gulácsy Lajos, Kovács Zoltán, Asszonyi István, Györke István, Pázsit József és Huszti Béla – elleni eljárást az Állambiztonsági Hivatal Kárpátontúli Területi Főosztályának vezetője egyesítette. A vád ellenük: „[...] vallási szovjetellenes magyar nacionalista szervezet, a »Keleti fivérek klub« szervezet tagjai, akik közösen aktív szovjetellenes tevékenységet folytattak Kárpátontúli-Ukrajna területén, mely a fiatalságnak a szovjet valóságtól való elszakítására és a szovjet ideológia hatása alól való kivonására irányult”.[8] Gulácsyt két hónapig tartották előzetes letartóztatásban, az ungvári börtönben, és 1949. május 24-én az USZSZK[9] Büntető Törvénykönyvének 54-10. tc. 2. bek. és 54-11. tc. alapján 10 év javító-munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélték, halmozati büntetésként 5 év jogfosztással és vagyonelkobzással tetézve.[10]

Ungvárról aztán a lvivi elosztótáborba szállították, ahonnét a kazahsztáni Dzseszkazgába (Karagandától 600 km-re) került egy építőtáborba, amelynek elítéltjei a bogatyityeli rézfeldolgozó üzemet építették. A bányai munkát, fizikuma miatt, rövid ideig bírta, majd miután legyengült, áthelyezték az asztalosműhelybe, ahol két évig dolgozott. Ezt követően átirányították a kingiri táborba,[11] ahol egy idő után végzettsége szerinti munkára került s géplakatosként dolgozott.[12] Gulácsy Lajos lágerélményeit először 1991-ben jegyezte le és mondta el egy beszámoló alkalmával Munkácson, majd írásban is közzétette a Mélységből a magasba. Bizonyságtétel az elmúlt időkről c. visszaemlékezésében.[13]

A rá kirótt 10 évből Gulácsy Lajos hét év három hónapot töltött le, 1956. május 4-én amnesztiával szabadult.

Hazatérés a lágerből, családalapítás Munkácsra Gulácsy 1956. május 16-án ért vissza, ám nem kapta meg az engedélyt a lelkészi szolgálatra, mivel nem volt meg a teljes lelkészi végzettsége. Ebből kifolyólag újra géplakatosként helyezkedett el a munkácsi Kirov Vasgyár szerelő részlegén, azzal az igazolással, amit a lágerből történt elengedésekor kapott. Nem sokkal hazatérését követően – 1956. június 3-án – feleségül vette Ádám Emmát, a munkácsi református templom orgonistáját, aki hét évig várt rá. Frigyükből három gyermek született: Géza, Emma és Éva.

Lelkészi szolgálatai, egyházi tisztségei A szovjet hatóságok csak 1978-ban engedélyezték Gulácsynak, hogy teológiai tanulmányait befejezze, így 1979 elején sikerült letenni elmaradt vizsgáit. Palástot 1979. február 16-án kapott.[14] Az utolsó lelkészvizsgáját 1981. november 25-én tette le Beregszászon,[15] de ekkor már harmadik éve végzett rendes lelkészi szolgálatot a Beregszászi járás falvaiban: Borzsován, Mezőváriban, Haláboron, Macsolán, Badalóban és Mezőgecsében. Három hónap szolgálat után beiktatták a mezővári gyülekezetbe, miközben családjával Munkácson lakott.[16] Majd 1983 áthelyezték a Munkácsi járásba, ahol 1987-ig Munkácson, Barkaszón, Csongoron, Csapon és Eszenyben szolgált. 1987-től püspöki tanácsos, majd a lelkészképzés egyháztörténet-előadója lett és Munkács központtal, Beregrákos és Kajdanó községek lelkipásztori szolgálatát látta el. 1987. november 15-én a Beregi Református Egyházmegye esperesévé, 1991. április 4-én pedig a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) lelkészi főjegyzőjévé választották.[17] 1991-ben visszaigényelte a kajdanói gyülekezet templomát, amelyet 1960-ban zártatott be a Vallási Kultuszok Ügyeinek Tanácsa. 1993. szeptember 8-án – már az ő hathatós közbenjárásával – indult el a Nagyberegi Középiskolában az a 21 fős kísérleti osztály, amelyből a későbbi Nagyberegi Református Líceum kinőtt.[18]

Tevékenysége a KRE püspökeként

Forgon Pál 1994 elején visszavonult a KRE püspöki tisztségéből, amit 1978-tól töltött be. A püspökválasztás eredményeképpen Gulácsy Lajost – a KRE lelkészi főjegyzőjét – 1994. május 13-án iktatták be tisztségébe, aki immár teljes mellszélességgel felvállalta a református oktatási intézmények felkarolását. Ez akkor elsősorban a Nagyberegi Középiskola 10.C nevet viselő speciális osztálya volt (amelyet az alapítók maguk között csak „nagyberegi református gimnáziumnak” neveztek). Holland anyagi segítséggel – és Gulácsy Lajos püspök személyes közbenjárásával – a Nagyberegi Községi Tanács átengedte a református egyháznak a falu egykori református felekezeti iskolájának épületét, amely 1979 és 1993 között Ideológiai Központ funkcióját töltötte be. Az 1994/95-ös tanévet a Nagyberegi Református Líceum már saját épületében kezdte meg. Mindez nagy lökést adott a revitalizáció folyamatát megélő KRE-nek, s a püspök kezdeményezésére 1995-ben még két református líceum nyitotta meg kapuját: a tivadari és a nagydobronyi.[19]

Püspöki szolgálatának fontos része volt a kárpátaljai magyarnyelvű felsőoktatás kezdeményezésének felkarolása is. 1994-ben a KRE alapítóként lett tagja a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványnak, amelynek eredményeképpen létrehozták a jelenlegi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, Beregszászban.[20]

Ezen kívül püspöksége idején létesült a Diakónia Központ, két gyermekotthon és öt cigány templom épült.[21] Közreműködésével jött létre a református idősotthon, amelyben élete végéig szolgálatot végzett. El nem múló derű, Istenbe vetett reménység jellemezte még idős korában is. Hitéről halála előtt néhány héttel, 2016. október 14-én, az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező budapesti zsinati ülésen tehetett utoljára bizonyságot a nagy nyilvánosság előtt. Akik az emlékzsinaton hallották, sosem feledik szavait: „Ne káromkodjatok! Imádkozzatok!”.[22]

Halála és emlékezete

Gulácsy Lajos nyugalmazott püspököt 2016. november 6-án, vasárnap reggel szólította magához Teremtője. Temetésére november 8-án kerül sor, Munkácson, a református templomban.[23]

Rendhagyó élete és személyisége lelkészi és püspöki tevékenységében is tetten érhető volt, amely mély nyomot hagyott a kárpátaljai református (és nem csak a református) hívekben. Ennek lett eredménye a 2017. január 9-én felavatott Gulácsy Lajos Emlékpark, amely a néhai püspök emlékének adózva a munkácsi református templomkertben lett kialakítva.[24]

Elismerései, díjai

  • 2011 – Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
  • 2012 – Külhoni magyarságért díj
  • 2013 – Munkács város díszpolgára cím

Ajánlott irodalom, multimédia

  • Szántó János (szerk.): Mélységből a magasba. Bizonyságtétel az elmúlt időkről. Gulácsy Lajos önéletírása, Kárpátaljai Református Egyház Sajtóosztálya, Munkács, 2005, 110 p.
  • Mélységből a magasba. Bizonyságtétel az elmúlt időkről. Gulácsy Lajos önéletírása. Második, bővített kiadás. Szerkesztő: Marton Erzsébet. Megjelent a szerző magánkiadásában, h.n., 2009, 137. p. Tárolt változat: http://mek.oszk.hu/03500/03531/html/
  • Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök tanúságtétele az Országházban, Kárpátalja.ma (2013. november 7.): http://karpatalja.ma/karpatalja/nezopont/23388-gulacsy-lajos-nyugalmazott-reformatus-puspok-tanusagtetele-az-orszaghazban
  • Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök tanúságtétele. Tárolt változat: www.youtube.com/watch?v=rUe3KoFaH6s
  • Arcélek – Gulácsy Lajos – nyugalmazott református püspök, tárolt változat: https://nava.hu/id/868590/ Gyártási év: 2009, Adásnap: 2009. szeptember 16., Időpont: 07:19:33, Időtartam: 00:14:37, Forrás: Duna TV, ID: 868590, Beszélt nyelv: magyar


Szerző Szamborovszkyné Nagy Ibolya

  1. ↑ CZANIK András: Utat mutatni az üdvösség felé – Gulácsy Lajos nyolcvanöt éves, Reformátusok Lapja, 54(2010/3), 5.
  2. ↑ Mélységből a magasba. Bizonyságtétel az elmúlt időkről. Gulácsy Lajos önéletírása. Második, bővített kiadás, H.n., 2009, 8–9.
  3. ↑ Vádirat Gulácsy Lajos Ljudvigovics ügyében az USZSZK Btk.-nek 54-10. tc. 2. bek. 54-11. tc. foglalt bűncselekmények elkövetése miatt, in: FODOR Gusztáv: Akik a nagy nyomorúságból jöttek ... A sztálini diktatúra koncepciós perei kárpátaljai református lelkészek ellen a KGB ungvári levéltárának dokumentumai alapján. Peranyagok, életrajzi adatok, fényképek, Református Közéleti és Kulturális Központ Alapítvány, Budapest, 2017, 270.
  4. ↑ Uo., 274.
  5. ↑ Mélységből a magasba, 16.
  6. ↑ Zimányi József kihallgatási jegyzőkönyve, 1947. október 27., in: Fodor, Akik a nagy, 155.
  7. ↑ RÓZSÁS János: Gulág Lexikon, Püski Kiadó, Budapest, 2000, 122.
  8. ↑ Uo., 264.
  9. ↑ Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
  10. ↑ Uo., 277.
  11. ↑ Rózsás, Gulág Lexikon, 122.
  12. ↑ Mélységből a magasba, 29.
  13. ↑ Uo., 24–51.
  14. ↑ FRIEDMANN István (szerk.): „Öreg fák, fiatal fák, kidőlt fák…” Kárpátaljai Református Egyház templomainak és lelkészeinek albuma, Beregszász, 1985, 10.
  15. ↑ Az egyházak kisebbségben, interjú Gulácsy Lajos református lelkész, püspökhelyettessel, Munkács, Regio - Kisebbségtudományi Szemle 2 (1991/3), 146.
  16. ↑ GULÁCSY Lajos: Szolgálni akartam, in: Mélységből a magasba, 56.
  17. ↑ GULÁCSY Lajos: A Kárpátaljai Református Egyház 1991 végén, uo., 75.
  18. ↑ GULÁCSY Lajos: Az első református gimnázium megnyitása Kárpátalján, uo., 93–94.
  19. ↑ GULÁCSY Lajos: A Kárpátaljai Református Egyház élete (1995. július), in: Mélységből a magasba, 95.
  20. ↑ A főiskola történetéből, 1993–2004, elérhető: https://kmf.uz.ua/hu/a-foiskola-tortenetebol/1993-2004/
  21. ↑ Fodor, Akik a nagy, 370.
  22. ↑ BOGÁRDI Szabó István: Gulácsy Lajos (1925–2016) elérhető: https://www.parokia.hu/v/gulacsy-lajos-1925-2016/
  23. ↑ BOGÁRDI Szabó István: Gulácsy Lajos (1925–2016) elérhető: https://www.parokia.hu/v/gulacsy-lajos-1925-2016/
  24. ↑ Tárolt változat: https://karpataljalap.net/2017/01/09/emlekparkot-avattak-gulacsy-lajos-nehai-karpataljai-reformatus-puspok-emlekere-munkacson
A lap eredeti címe: „https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Gulácsy_Lajos_(1925–2016)&oldid=418”