2024. december 4.

• 16:412024. december 4., 16:41 eltér történet +23‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:392024. december 4., 16:39 eltér történet −379‎ Szerencs vára ‎ →‎A várháborúk kora aktuális
• 16:372024. december 4., 16:37 eltér történet −4‎ Szerencs vára ‎ →‎Rákóczi Zsigmond és Szerencs
• 16:372024. december 4., 16:37 eltér történet +20 119‎ Ú Szerencs vára ‎ Új oldal, tartalma: „Szerencs vára Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye déli részén, az Eperjes-Tokaji-hegyvidékhez tartozó Szerencsi-dombság lábánál fekvő Szerencs városában, az egykor a Takta-patak mocsarai által övezett szigeten épült fel 1557/1558 táján. A vár központi magját alkotó erődített castellumot a reformáció helvét irányzatának követője, Németi Ferenc tokaji várkapitány, énekszerző építtette vagy a 13. században épült bencés monostor…”
• 16:242024. december 4., 16:24 eltér történet +22‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:222024. december 4., 16:22 eltér történet −18‎ Bázeli egyetem ‎ →‎Szakirodalom aktuális
• 16:202024. december 4., 16:20 eltér történet +1‎ Siderius János (?–1608) ‎ →‎Szerző aktuális
• 16:202024. december 4., 16:20 eltér történet +7 792‎ Ú Szegedi Mizsér Gergely (1536k–1566) ‎ Új oldal, tartalma: „''Szegedi Mizsér Gergely'' (Szeged, 1536 k.–Eger, 1566. december 20) református lelkész, az óprotestáns kor egyik meghatározó alakja, énekszerző, énekeskönyv-szerkesztő. == Élete, tanulmányai == Feltehetően 1543-ban hagyta el szülővárosát, amikor azt elfoglalták a törökök, s a jómódú protestáns szegedi polgárok felvidéki városokba menekültek. Innen eredhetett a kapcsolata egyik pártfogójával, a kassai kereskedő Pap Benedekkel…” aktuális
• 16:162024. december 4., 16:16 eltér történet +48‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:152024. december 4., 16:15 eltér történet +26‎ Siderius János (?–1608) ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:142024. december 4., 16:14 eltér történet +4 905‎ Ú Siderius János (?–1608) ‎ Új oldal, tartalma: „''Siderius János'' (Szikszó, ? – Szepsi, 1608. augusztus 31.) református lelkész, abaúji esperes, gyermekeknek készült kátéja a 16–18. század közt használatban volt. == Élete == Hazai előtanulmányairól semmit sem tudunk, a szikszói középszintű iskola után talán Sárospatakon tanulhatott. Tardi Györggyel és Pelei Jánossal indult el peregrinálni, 1583. május 9-én lettek a magyar diáktársaság tagjai Wittenbergben, s 14-én iratkozt…”
• 16:122024. december 4., 16:12 eltér történet +35‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:112024. december 4., 16:11 eltér történet +8 891‎ Ú Sárvári nyomda ‎ Új oldal, tartalma: „A 16. század első felében az ország egyetlen, magyar nyelven nyomtató műhelye a Sárvár-újszigeti, Nádasdy Tamás által alapított nyomda volt. Itt jelent meg az első Magyarországon magyar nyelven kinyomtatott könyv: Sylvester János Újszövetség-fordítása. A 16–17. század fordulóján a több nyugat-dunántúli városában működő Johannes Manlius nyomtatott könyveket Nádasdy Ferenc támogatásával Sárváron. A nyomda ekkor főként az e…” aktuális
• 16:082024. december 4., 16:08 eltér történet +25‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:072024. december 4., 16:07 eltér történet +2 251‎ Ú Sákramentárius ‎ Új oldal, tartalma: „A 16. században így nevezték a svájci úrvacsoratant valló hazai lelkészeket – az úrvacsora sákramentumának a lutheránusoktól eltérő értelmezése okán. == Tanfejlődés == Az erdélyi és magyarországi református egyház kialakulását olyan teológiai fejlődés teszi érthetővé, amely a Confessio Augustana Invariata-tól indult és a Confessio Augustana Variata közvetítői úrvacsoratanán keresztül jutott el először Zwingli–Bullinge…” aktuális
• 16:042024. december 4., 16:04 eltér történet +25‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:032024. december 4., 16:03 eltér történet +12 740‎ Ú Heidelbergi egyetem ‎ Új oldal, tartalma: „Heidelberg, német város, a pfalzi választófejedelemség központja. Humanista hátterű egyeteme a svájci irányú (református) reformáció egyik európai központja volt, a magyarországi és erdélyi diákok nagyobb számban 1584–1622 között látogatták. == Az egyetem rövid története == Alapítási éve 1386, ez a mai Németország legrégibb egyeteme. A város a középkorban és a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemség székhelye volt.…” aktuális
• 15:532024. december 4., 15:53 eltér történet +4 925‎ Ú Ruber kánonok 1606 ‎ Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez köthető egyházi törvénykönyv. Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata…” aktuális
• 15:532024. december 4., 15:53 eltér történet 0‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 15:522024. december 4., 15:52 eltér történet +9‎ Ruber Kánonok 1606 ‎Nincs szerkesztési összefoglaló aktuális
• 15:512024. december 4., 15:51 eltér történet +18 015‎ Ú Geleji kánonok 1649 ‎ Új oldal, tartalma: „Az egyházi törvénykönyv Geleji Katona István (1589–1649) erdélyi püspök nevéhez kapcsolódik, akit a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat (1646) bízott meg annak összeállításával, melyet 1649-ben zárt le. == Kontextus == Megszületésére és elfogadására nézve idézzük a leghűségesebb tanút, magát a püspököt: „Lassan már három éve annak – írja 1649-ben –, hogy a boldog emlékezetű Öreg Rákóczi György felséges fejedelmünk n…” aktuális
• 15:502024. december 4., 15:50 eltér történet +5‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 15:492024. december 4., 15:49 eltér történet +3‎ Geleji Kánonok ‎ →‎Szakirodalom aktuális
• 15:482024. december 4., 15:48 eltér történet +28‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 13:452024. december 4., 13:45 eltér történet +4 916‎ Ú Ruber Kánonok 1606 ‎ Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez kötött egyházi kánonok Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaál…”
• 13:452024. december 4., 13:45 eltér történet +5‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 13:442024. december 4., 13:44 eltér történet +4 916‎ Ú Ruber Kánonok ‎ Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez kötött egyházi kánonok Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaál…” aktuális
• 13:422024. december 4., 13:42 eltér történet +22‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 13:402024. december 4., 13:40 eltér történet +2 609‎ Ú Zsinati meghívók ‎ Új oldal, tartalma: „A Geleji Kánonok 93. cikkelye az országos zsinatról rendelkezik, s ennek összehívását a püspök kötelességévé teszi, akinek idejében kibocsátott meghívólevéllel kell azt egybehívnia, s a levélben fel kell tüntetnie a közvitára kitűzött teológiai tételeket is. Hogy a kánon elfogadása után szolgáló püspökök ezt megtették-e nem tudjuk, mert a püspöki meghívók csak 1681-től maradtak fenn. Ezek néhány soros, szigorúan csak a s…” aktuális
• 13:392024. december 4., 13:39 eltér történet +27‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 13:372024. december 4., 13:37 eltér történet +18‎ Beythe István (1532–1612) ‎ →‎Művei aktuális
• 13:352024. december 4., 13:35 eltér történet +3‎ Rákóczi Zsigmond (1544–1608) ‎ →‎Korai évei, iskolái aktuális
• 13:342024. december 4., 13:34 eltér történet +10 583‎ Ú Rákóczi Zsigmond (1544–1608) ‎ Új oldal, tartalma: „''Rákóczi Zsigmond'', báró (Felsővadász, 1544 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem, versszerző, mecénás. A családjának első főnemesi rangot elért tagja, élete végén rövid ideig erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György apja. A református egyház tagja és támogatója, szorgalmas bibliaolvasó, a vizsolyi Biblia kiadásának fő mecénása, negyedik feleségén keresztül a katolikus Káldi György bibliafordításának elké…”
• 13:262024. december 4., 13:26 eltér történet +14‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 13:242024. december 4., 13:24 eltér történet +27‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 13:232024. december 4., 13:23 eltér történet +9 623‎ Ú Reformáció jubileuma, 1617 ‎ Új oldal, tartalma: „1617 őszén német mintára Magyarországon is megünnepelték a reformáció évfordulóját. A magyar református diákok Heidelbergben vettek részt az eseményekben, konkrét itthoni adataink főként az evangélikus ünnepségekről vannak. == Az évforduló Németországban == Egy esztendővel a harmincéves háború kitörése előtt az országban farkasszemet nézett egymással a Protestáns Unió és a Katolikus Liga. A Protestáns Uniót a pfalzi vála…” aktuális
• 13:192024. december 4., 13:19 eltér történet +37‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 13:172024. december 4., 13:17 eltér történet +7‎ Oppenheimi nyomda ‎ →‎Magyar kiadványok aktuális
• 13:172024. december 4., 13:17 eltér történet +5 536‎ Ú Oppenheimi nyomda ‎ Új oldal, tartalma: „Oppenheim: német város, Rheinland-Pfalz tartományban. Szenci Molnár Albert itteni tevékenysége nyomán az 1610-es években több műve is megjelent az itteni nyomdában. == A város == Oppenheim történelmi belvárosa a Rajna folyó mellett, terül el, A rajnai borvidékhez tartozik. A térség a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemséghez tartozott, lakossága nagyrészt a református hitet vallotta. A Franciaországban és Németalföldön zajló…”
• 13:122024. december 4., 13:12 eltér történet +26‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 13:102024. december 4., 13:10 eltér történet −10‎ Magyar kálvinizmus ‎ →‎Szakirodalom
• 13:102024. december 4., 13:10 eltér történet +5‎ Magyar kálvinizmus ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 13:102024. december 4., 13:10 eltér történet +20‎ Magyar kálvinizmus ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 13:082024. december 4., 13:08 eltér történet +15 535‎ Ú Magyar kálvinizmus ‎ Új oldal, tartalma: „Kálvinizmus: Kálvin János (1509–1564), genfi reformátor tanait képviselő felekezet neve. == A kifejezés Európában == Európában először 1552-ben Luther hívei használták, ez után elég gyakran. A római katolikusok polemikus szakirodalomban ugyancsak a megbélyegzés céljával jelent meg, többnyire a 16. század végén, a 17. században elég gyakran előfordul (Jakob Heilbronner: Theologia Cinglianorum et Calvinistarum, 1585; Malleus Calvinis…”
• 12:582024. december 4., 12:58 eltér történet +28‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 12:562024. december 4., 12:56 eltér történet +5 999‎ Ú Mixta Religionaria Commissio ‎ Új oldal, tartalma: „Vallásügyi Vegyesbizottság a 18. században == A háttér == Az 1715. évi országgyűlésen határozták el, hogy a Rákóczi-szabadságharc lezárása után fel kell mérni a Magyar Királyságban az egyházak helyzetét. Az 1715. évi XXX. törvénycikk ezért előírta egy bizottság felállítását, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja, az egyes településeken a protestánsok mióta gyakorolták a vallásukat, és mikor épült a templomuk. A…” aktuális
• 12:502024. december 4., 12:50 eltér történet +37‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 12:492024. december 4., 12:49 eltér történet +10 196‎ Ú Mezőtúr ‎ Új oldal, tartalma: „alföldi mezőváros, a reformáció egyik szellemi központja == A város == Mezőtúr középkori település, első írásos említése 1219-ből maradt fenn. 1378-ban Nagy Lajos mezővárosi rangra emelte, amelyet Hunyadi Mátyás 1469-ben megerősített. 1514-ben a Dózsa György-féle parasztfelkelés egyik helyszíne volt. A mohácsi csatát követően a településen már megjelent a reformáció, amelyet Wittenbergben tanult diákok terjesztettek el, és…” aktuális
• 12:442024. december 4., 12:44 eltér történet +18‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 12:432024. december 4., 12:43 eltér történet 0‎ Matricula ‎Nincs szerkesztési összefoglaló aktuális