A(z) RefWiki naplóinak összesített listája. A naplótípus, a felhasználónév (kis- és nagybetűérzékeny) vagy az érintett lap kiválasztásával (ez is kis- és nagybetűérzékeny) szűkítheted a találatok listáját.

• 2025. december 9., 08:24 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Tokaj vára (Új oldal, tartalma: „Tokaj vára - a hegyaljai felkelés története (1697) == A hegyaljai felkelés == A Rákóczi-szabadságharc előzményének tekinthető Habsburg-ellenes kuruc felkelés Tokaj-Hegyalján tört ki, melynek vezetői Tokaji Ferenc kuruc hadnagy, Szalontai György végardói bíró és Kabai Márton református prédikátor voltak. A felkelők Sátoraljaújhelyen megsemmisítették a császári katonaságot, majd elfoglalták Tokaj és Sárospatak várát. Csatlakoz…”)
• 2025. december 9., 08:13 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Vallásügyi rendelkezés 1715 (Új oldal, tartalma: „1715-ben megújították az 1681-es vallási törvényeket == Háttér == A Rákóczi-szabadságharc lezárultával a Habsburgok lezárták az európai kétfrontos háborúikat (1714. rastatti békeszerződés a spanyol örökösödési háborút, 1715. szatmári pacificatio a magyarországi háborút zárta le), ezek után szükség volt a korábbi szerződések, rendeletek újratárgyalására. == Az 1715. évi XXX-XXXI. törvénycikk == A rendelet megújítot…”)
• 2025. december 9., 07:56 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Rákóczi Erdély fejedelme (Új oldal, tartalma: „1704-ben II. Rákóczi Ferencet a gyulafehérvári országgyűlésen választották Erdély fejedelmévé (1704. július 7-12.), ahol az „erdélyi fejedelmi szék” betöltésére tett esküje (vagyis a beiktatása) nem 1704-ben, hanem csak 1707. április 5-én történt meg. Az 1704-es esemény a szabadságharc kulcsfontosságú szakasza, amikor a rendi függetlenségért küzdő nemesség fejedelmévé választotta a kuruc mozgalom élére, de a tényleges be…”)
• 2025. december 8., 21:45 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bánát (Új oldal, tartalma: „Bánát (Bánság) == Közigazgatási egység == A Bánát a Magyar Királyság délkeleti részén elhelyezkedő terület, amelyet nyugatról a Tisza, délről az Al-Duna, északról a Maros keletről pedig Erdély határol. Önálló közigazgatási régióként 1718-ban a pozsareváci béke következtében jött létre Temesi bánság néven. A Temesi bánság az uralkodó közvetlen irányítása alá tartozott. 1779-ben a magyar rendek nyomására visszaker…”)
• 2025. december 8., 21:37 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Kővár vára (Új oldal, tartalma: „== Kővár várának korai története == A közép- és kora újkor folyamán jelentős történelmi szerepet játszó Kővár várának (románul Cetatea Chioarului) romjai a ma Romániához tartozó Berkeszpataka (románul Berchezoaia, Kővárremete község/Comuna Remetea Chioarului, Máramaros megye/Județul Maramureș) határában, a Lápos folyó szurdokszerű völgye felett emelkedő sziklás hegycsúcson állnak. A vár és a körülötte szerveződő, n…”)
• 2025. december 8., 21:21 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szamártemetés (Új oldal, tartalma: „Szamártemetés - régi megbélyegzés, büntetési mód == Fajtái == A szamártemetés kétfajta temetési módot jelent: 1. hantolás nélküli temetést, 2. egyházi szertartás nélküli temetést. Eredete az ószövetségi gyakorlatra vezethető vissza, ugyanis az ókorban az elpusztult szamarakat nem hantolták el, hanem a tetemet a település határain kívül a vadállatok számára prédának hagyták. Jeremiás próféta részletesen leírja azt, amik…”)
• 2025. december 8., 00:20 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Erdély Hegyalja (Új oldal, tartalma: „Erdély-Hegyalja – történeti és művelődéstörténeti áttekintés == Topográfia == Erdély-Hegyalja, az Erdélyi-szigethegység keleti és délkeleti előtere, topográfiailag és történetileg is Erdély központi tengelyét alkotja. E táj a Torockói- és Érchegység vadregényes magaslataitól a Maros völgyének termékeny teraszaiig ível, amely kedvező éghajlati, domborzati és vízrajzi adottságainak köszönhetően ősidők óta lakott tér…”)
• 2025. december 8., 00:05 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Magyarigen (Új oldal, tartalma: „== A középkori település == Magyarigen és tágabb környezete, Erdély-Hegyalja, a Maros és az Érchegység közé ékelődő, sajátos mikrovilág, ahol a földrajzi adottságok – szőlőművelésre alkalmas dombhátak, völgyek, szorosok, patakok és a Kecskekő ikonikus csúcsa – évszázadokon keresztül meghatározták a társadalom szerkezetét, a gazdálkodást és a kulturális kapcsolatrendszert. A település római kori előzményei, kőbány…”)
• 2025. december 7., 23:51 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Jeremiás István (Új oldal, tartalma: „Jeremiás István 18. századi ref. lelkész, szatmári esperes == Tanulmányok == Származásáról nincsen adatunk. Tanulmányait Nagyenyeden kezdte, ahol 1716. június 11-én subscribált. Ezt követően 1721-ben a máramarosi líceum rektorává nevezték ki. 1724-ben Utrechtben tanult, majd külföldről hazatérve egyházi szolgálatba lépett. 1730-ban Técsőn szolgált lelkészként, onnan hívta meg a szatmárnémeti gyülekezet 1731-ben. == A szatmár…”)
• 2025. december 7., 23:39 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szégyenkő (Új oldal, tartalma: „A szégyenkő (tarisznyakő) egy megszégyenítő büntetési eszköz, amelyet a református egyház az eklézsiakövetésre ítélt személyek esetében alkalmazott. Eredete a középkori feudális büntetés-végrehajtási módszerekre vezethető vissza. == Középkori jogszokás == A középkorban és a koraújkorban a büntetés-végrehajtás nyilvános volt, a társadalom számára természetesnek számított, hogy a forgalmas helyeken ítéleteket hajtanak…”)
• 2025. december 7., 23:27 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Eklézsiakövetés (Új oldal, tartalma: „Az eklézsiakövetés (egyházkövetés) a valláserkölcsi szabályok ellen vétkezők megbüntetése. Az eljárás lényege, hogy a bűnöst a lelkész a gyülekezet előtt kiközösíti (exkommunikálja) az egyházból. A kiközösítés miatt a vétkesnek nem szolgálják ki a szentségeket, valamint régiónként változó módon megalázó büntetéseket szabnak ki rá: kopaszra nyírják, leplet húznak rá, szégyenkőre állítják. Amennyiben megbánja t…”)
• 2025. december 7., 23:13 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Nagyenyedi zsinat 1564 (Új oldal, tartalma: „Az 1564-es nagyenyedi zsinat fontos fordulópontot jelentett az erdélyi protestantizmus történetében. A zsinat megrendezését hosszú viták és vallási feszültségek előzték meg, amelyek főként az úrvacsora értelmezése körül forrtak, különösen a lutheránusok és a „sakramentáriusok” (azaz reformátusok) között. A zsinat jelentőségét növeli, hogy hivatalosan is elismerte a protestáns irányzatok különválását, és megalapozta az…”)
• 2025. december 7., 22:51 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Galántai zsinat 1592 (Új oldal, tartalma: „Az 1592-ben megtartott galántai zsinaton vált külön a protestantizmus kálvini és lutheri irányzata a Dunántúlon és itt alakult meg a Felső-dunántúli Református Egyházkerület, amit neveztek még Csallóköz-mátyusföldi-, vagy Samarjai-, Somorjai egyházkerületnek is. == Előzmények == Az egykori Pozsony és Komárom vármegyék területén a reformáció tanai Luther Márton wittenbergi fellépése után néhány évvel – még a mohácsi csat…”)
• 2025. december 7., 22:29 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szatmári béke 1711 (Új oldal, tartalma: „A szatmári béke, pontosabban „békesség” („Pacificatio Szatmáriensis”), a Rákóczi-szabadságharcot lezáró, 1711. április 29. és május 1. között megkötött egyezmény, amely a kuruc hadsereg maradványainak a nagymajtényi síkon történt zászlóletételével nem csak a szabadságharc fegyveres küzdelmeit, hanem a Pálffy Géza által „szakítások és kiegyezések évszázadának” nevezett hosszú 17. századot (1606–1711) is lezárt…”)
• 2025. december 7., 22:17 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szécsényi országgyűlés 1705 (Új oldal, tartalma: „== Az első kuruc gyűlés == Az 1705. évi szécsényi „országgyűlést” vagy országos gyűlést 1705. szeptember 12. és október 3. között tartották a Nógrád vármegyei Szécsény mezővárosában. A megnevezés körüli vita abból adódik, hogy a Magyar Királyságban országgyűlést csak az uralkodó, azaz a király, király nem léte vagy gyermekkorúsága esetén pedig a nádor hívhatott össze, az uralkodó pedig az I. Lipótot követő I. J…”)
• 2025. december 7., 22:05 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Miskolci Bodnár Mihály (?–1675) (Új oldal, tartalma: „Miskolci Bodnár Mihály (Miskolc, ? – Chieti, 1675. május 19.) gályarab református prédikátor, Fülek lelkipásztora. == Családi háttér és tanulmányok == A nagyapa, Bodnár András, a törökkel vívott harcban érdemelte ki, hogy II. Mátyás király nemesi címet adományozott neki és két fiának: Jánosnak és Mártonnak. János, az édesapa, Miskolc főbírája, majd főjegyzője volt. Miskolci Bodnár Mihály születési időpontja nem tiszt…”)
• 2025. december 7., 21:38 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debreceni Emlékkert (Új oldal, tartalma: „== Emlékműállítások a kiegyezés után == A 19. század középső harmadában Magyarországon is egyre gyakoribbá vált a monumentumok emelése, előbb a fővárosban, majd országosan is. A megelőző évszázadhoz képest immár nemcsak szenteknek és királyoknak, hanem világi személyeknek is, nemcsak templomi vagy temetői térben, hanem köztereken is emeltek szobrokat. Lényegessé vált ezek identifikációs szerepe, az állandóság („megörök…”)
• 2025. december 7., 21:25 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bélteki János (1653–1708) (Új oldal, tartalma: „Bélteki János (Nyírbéltek, 1653 – Szatmárnémeti, 1708) református lelkész, esperes. == A diákcsata == Életrajzírói valószínűnek tartják, hogy azok közé a szatmári diákok közé tartozott, akik a Teleki Mihály által vezetett korai kuruc csapatok mellé állva, részt vettek a fosztogató német zsoldoscsapatok elleni batizvasvári csatában. Az 1660-as években a Habsburgok és törökök közötti, Erdélyért folyó harc hozadéka volt Sz…”)
• 2025. december 7., 20:57 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Leideni Egyetem (Új oldal, tartalma: „A Leideni Egyetem Hollandia legrégebbi egyeteme, 1575-ben alapították, magyar diákok peregrinációjában a harmadik legjelentősebb egyetem. A németalföldi szabadságharc idején 1575. február 8-án alapította Orániai Vilmos a városnak a spanyolokkal szemben tanúsított hősies ellenállása jutalmaképpen. Ezzel a Leideni Egyetem Észak-Németalföld, majd a későbbi Hollandia első egyeteme lett. Fontos szerepet töltött be a magyar diákok peregri…”)
• 2025. december 7., 20:45 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Utrechti Egyetem (Új oldal, tartalma: „Az Utrechti Egyetem 1636-ban nyitotta meg kapuit. Ezzel Leiden, Franeker és Groningen után Észak-Németalföld negyedik egyeteme jött létre. Az egyetem a 17. századtól kezdve – kisebb megszakításokkal – folyamatosan fogadott Magyarországról diákokat. A 18. században alapított, magyar diákok számára is pályázható, ösztöndíjai közül a Stipendium Bernardinum a mai napig létezik. == Az egyetem alapítása == Az utrechti városi tanács m…”)
• 2025. december 7., 20:24 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Pápa és a reformáció (Új oldal, tartalma: „A Dunántúli Református Egyházkerület központi települése. Itt működik 1531 óta az ősi Kollégium, amely mind a mai napig az Egyházkerület iskolája. Itt van az egyházkerületi központ, amely néhány évtizedes veszprémi kitérőt követően 2008-tól ismét a városban van. Itt található az egyházkerület tudományos gyűjteménye (Könyvtár, Levéltár, Múzeum), amely a szellemi központot is jelenti. Ezen túl kiemelkedő gyülekezete van,…”)
• 2025. december 7., 19:56 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Lorántffy Zsuzsanna (Új oldal, tartalma: „Lorántffy Zsuzsanna A 17. század egyik legkiemelkedőbb protestáns női alakja volt. Bod Péter történetíró így emlékezett meg róla a 18. században: „Vólt ez nagy kegyességü és szép tudományu Fejedelem Aszszony, a’ ki nem tsak mások’ Munkajokat botsátotta Világra; hanem írt maga-is…” Ravasz László budapesti református püspök a 20. században a következőképpen emlékezett meg a fejedelemasszonyról: „[…] az ország első…”)
• 2025. december 7., 19:14 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szenci Molnár Albert (1574–1634) (Új oldal, tartalma: „Szenci Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) == Pályakezdés == 1574. augusztus 30-án született meg Szenc mezővárosban. Háromelemű neve sokat elárul róla: az első elem a szülőváros, a második az apa foglalkozása, a harmadikat, a keresztnevet szintén az apja, idősebb Molnár Albert után kapta. Családja apai ágon székely eredetű volt, dédapja Mátyás király seregében harcolt Bécsújhely ostrománál…”)
• 2025. december 7., 18:59 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Partikula (Új oldal, tartalma: „Partikula-rendszer Partikula, latin eredetű szó (jel. rész), oktatási fogalom, résziskolát jelent. A kollégiumi oktatási rendszerben az anyaiskolához kötődő, annak részét képező alsóbb fokú képzési formát jelöl (hasonlóan az egyházszervezeti szintű anyaegyházközség és filiái kötődéshez). == A partikula fogalma == A partikula a református egyházban a koraújkorban kialakult speciális iskolatípus. A 15. és 16. században a Ném…”)
• 2025. december 7., 18:56 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Enyed pusztulása 1704–7 (Új oldal, tartalma: „A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704. március 16-án Nagyenyedet (Enyed, Aiud RO) súlyos veszteség érte. A kuruc-pártisággal megvádolt várost a Habsburg katonaság felprédálta, de a legnagyobb pusztítás elszenvedője a nagyenyedi református kollégium volt. == Előzmények == A Rákóczi-szabadságharcban (1703–1711) a császári csapatok és a kurucok az erdélyi hadszintéren is küzdöttek egymással. II. Rákóczi Ferenc csapatainak célja…”)
• 2025. december 5., 21:49 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Hollandiai peregrináció (Új oldal, tartalma: „Magyarországi diákok hollandiai peregrinációjának fénykora a 17. és 18. századra tehető, ekkor iratkozott be a legtöbb magyarországi hallgató a hollandiai egyetemekre és akadémiákra. == A holland felsőoktatás kezdetei == Az első protestáns egyetem alapjait Németalföld északi részén Orániai Vilmos tette le Leidenben, 1575. február 8. keltezésű alapító okiratában. Tíz évvel később jött létre Frízföld akadémiája Franekerben,…”)
• 2025. december 5., 15:01 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Csepregi hitvita 1591 (Új oldal, tartalma: „== A dunántúli protestáns egyházkerületek születése == Dunántúlon az evangélikus és református gyülekezetek egy egyházkerületi szervezethez tartoztak a 16. század során. Az ország többi részén a két felekezet különválása már korábban megtörtént. A dunántúli szétválásnak két állomása volt. Az egyik a tényleges szakadás, a másik pedig a végleges szétválás. Ténylegesen a csepregi hitvitát követően történt meg az evan…”)
• 2025. december 5., 08:59 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bibliaolvasás (Új oldal, tartalma: „== A reformáció summája == A reformáció tanításának összefoglalása az „öt sola”. Ezek a hitújítás alaptételeit foglalták össze: sola Scriptura (egyedül a Szentírás), sola fide (egyedül a hit által), sola gratia (egyedül kegyelemből), sola Christus (egyedül Krisztus), sola Dei gloria (egyedül Istené a dicsőség). Az „egyedül a Szentírás” kijelentésre alapozva a reformáció célkitűzésévé tette, hogy minden embernek el ke…”)
• 2025. december 3., 14:23 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Heltai Gáspár (1510k–1574) (Új oldal, tartalma: „Heltai Gáspár (Nagyszeben, 1510k – Kolozsvár, 1574) Heltai Gáspár az erdélyi reformáció kiemelkedő alakja. „A magyar reformáció Bornemissza Péterrel együtt talán legjelentősebb írója, prédikátora.” „A reformáció korában mint lelkész, könyvkiadó, nyomdász, és mint író egyaránt megörökítette nevét.” Van, aki a sokrétű munkálkodása miatt úgy vélekedik róla, hogy nála jobban „egyetlen magyar reformátor sem érdem…”)
• 2025. december 3., 14:15 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Pápai református iskola 1531 (Új oldal, tartalma: „A hagyomány úgy tartja, hogy 1531-ben alapították meg Pápán azt a protestáns iskolát, amely az évszázadok során a magyar reformátusság egyik legfontosabb tudományos központjává nőtte ki magát, és ennek köszönhetően a város a Dunántúli Athén megnevezést is „elnyerte”. == Pápa város reformációja == Pápa város reformációjával kapcsolatban, és ezzel együtt az iskola alapításával kapcsolatban sok feltételezés van. Tóth…”)
• 2025. december 3., 11:04 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Gályarabok emlékoszlopa 1895 (Új oldal, tartalma: „== Előzmények == A 17. századi protestáns gályarabok emlékezete 1850-es évek óta – főképpen sárospataki és debreceni református körökben – felerősödött, ám emlékműállítás először 1895-ben, Debrecenben történt. Már az 1870-es évek elejétől néhány debreceni kötődésű egyháztörténész-lelkipásztortól (id. Révész Imre, Balogh Ferenc, Rácz Károly) több olyan tanulmány és emlékbeszéd, naplóbejegyzés és levél olv…”)
• 2025. december 2., 20:07 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Fehérhegyi csata 1620 (Új oldal, tartalma: „== A csehek Mohácsa == A harmincéves háború első szakaszának, az úgynevezett cseh-pfalzi háborúnak (1618–1623) döntő eseménye volt az 1620. november 8-án lezajló fehérhegyi csata, amelyben a Habsburgokkal szemben felkelő cseh rendek súlyos vereséget szenvedtek. Ez a csata alig két óra alatt dőlt el, és bár az emberveszteség tekintetében meg sem közelítette a mohácsi csata veszteségeit, következményére nézve azonban ugyanolyan tra…”)
• 2025. december 2., 09:54 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Album amicorum (Új oldal, tartalma: „Album amicorum (lat. barátok albuma, azaz emlékkönyv) Az album amicorum eredetileg a humanista barátságkultusz speciális műfaja volt. Kezdetben az értelmiség használta ezeket a kis fekvő téglalap alakú, könnyen hordozható füzeteket, majd a kora újkorban a diákok között terjedt el leginkább. Kisebb arányban mesterlegények is vittek magukkal vándorlásaik során emlékkönyveket. Az emlékkönyvek funkciója az volt, ami ma is: az együtt ta…”)
• 2025. december 2., 07:56 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Reformáció emléknapja (Új oldal, tartalma: „Október 31. A reformáció emléknapja == Előzmények a nemzetközi protestantizmusban == A római katolikus egyházban 1300 óta folyamatos volt a 25, 50, ill. 100 évente megtartott szentévek hagyománya, amely hatással volt a formálódó protestáns emlékezetkultúrára, a reformáció kezdetének megünneplésére. Viszont ezt a jubileumi formát V. Pál pápa (1605–1621) éppen a reformáció első centenáriumára rendezett nagyszabású német prot…”)
• 2025. december 1., 13:54 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Samarjai Máté János (Új oldal, tartalma: „Samarjai Máté János (1585–1652) református lelkész, püspök, egyházi író. Teológusként a protestáns felekezetek közötti megbékélést hirdető irénizmus híve volt. Ágendája az első, minden részletre kiterjedő református egyházi szertartáskönyv. == Élete == Samarjai Máté János (Samarjai Máté galgóci lelkész fia) a nagyszombati tanulmányai után, 1608-tól Szencen volt rektor. 1609. május 30-tól a heidelbergi egyetemen tanult…”)
• 2025. december 1., 13:13 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Felső-magyarországi cikkek 1595 (Új oldal, tartalma: „== Reformáció kori kánonok == A Magyar Királyság északkeleti részében az 1540-es évek közepe táján kezdett kialakulni a protestáns egyházak belső szervezeti élete, noha egyház- és államjogi helyzetük még hosszú ideig nem volt teljesen tisztázott. A középkor végi papi fraternitásokból szerveződő protestáns esperességek zsinatai közös elhatározással hozták meg azokat a szabályokat, úgynevezett kánonokat (cikkelyeket vagy cikke…”)
• 2025. december 1., 12:48 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Öreg Graduál 1636 (Új oldal, tartalma: „== Magyar református liturgiatörténeti pillanat == A reformáció eszméinek elterjedését követően a magyar protestáns egyházak liturgiája magától értetődő természetességgel továbbra is a gregorián maradt. Az európai protestáns egyházak között a latin gregorián tételeket szinte egyedülálló minőségben és mennyiségben fordították anyanyelvre, és távolítottak el a szövegből minden, a reformáció eszméivel nem egyező hittéte…”)
• 2025. december 1., 12:29 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szebeni nyomda (Új oldal, tartalma: „A Kárpát-medence első nyomdája 1525-től működött Szebenben. A városi műhely mellett a gyulafehérvári fejedelmi typographia és Szenci Kertész Ábrahám váradi nyomdája is Szebenben működött egy ideig. A 18. században a város typographiája a szászság és az erdélyi kormányzat számára termelt, mellette két magánvállalkozás is megtelepedett. == A szebeni városi nyomda a 16. században == Az első 16. századi Kárpát-medencei nyomda…”)
• 2025. november 29., 12:51 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Magyar nyelvű bibliakiadások (Új oldal, tartalma: „A magyar nyelvű bibliakiadások öt évszázados történetében mérföldkőnek számít a Vizsolyi Biblia 1590. évi megjelenése, addig többen megkísérelték kiadni a teljes magyar Szentírást (Melius Juhász Péter, Heltai Gáspár). A 17–18. században a Károlyi-Biblia javított kiadásai után a 19–20. századi Károlyi-revízió hozott új eredményeket (1908). A 20. század második felében két új protestáns Biblia született: az új protest…”)
• 2025. november 29., 12:44 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Anyaegyházközség (Új oldal, tartalma: „Református egyházunkban az egyházi szervezet legfontosabb alapsejtje az anyaegyházközség. Már a reformáció korában kialakult a korábbi plébánia rendszerre épülve. Az anyaegyházközség általában egy település reformátusságát fogja össze, de kivételes esetekben több település református lakosságát is, illetve nagyobb városok, összevont települések esetében egy helységben több önálló anyaegyházközség is működhet. Alapvet…”)
• 2025. november 29., 12:41 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Filia (Új oldal, tartalma: „Ekkléziasztikai szempontból az egyház élettevékenységének megvalósulási szintje az egyházközség, mint gyülekezet. Egyházközségek között megkülönböztethetünk anyaegyházközségeket, társegyházközségeket, missziói egyházközségeket és leányegyházközségeket, latinos nevén filiákat (a filia latin szó, jelentése: leány). == Fogalmi jellemzők == A filia: 1. nem önálló jogi személyiség (ezért kell anyaegyházközséghez ka…”)
• 2025. november 28., 10:40 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Sylvester János (1504k–1552k) (Új oldal, tartalma: „Sylvester János elsőként fordította magyarra az Újszövetséget. Az időmértékes verselés első magyar szövegét neki köszönhetjük, és ő adta ki az első magyar nyelvtant is latinul. == Élete, tanulmányai == Sylvester János 1504 körül születhetett Szinérváralján, Szatmár vármegyében. Egyes feltételezések szerint egyetemi tanulmányait megelőzően Nagybányán tanulhatott. 1526. október 26-án iratkozott be a Krakkói Egyetemre. Krakk…”)
• 2025. november 28., 10:16 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Kurta József (Új oldal, tartalma: „ref. teológus, könyvtáros <br> Munkahely: KPTI (Kolozsvár), teol. könyvtáros <br> Kutatási területe: himnológia, könyvtörténet <br> Email:toboz@proteo.hu”)
• 2025. november 28., 10:09 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Protestáns gregoriánum (Új oldal, tartalma: „Gregoriánum - I. Gergely pápáról elnevezett zenei, liturgiai műfaj (cantus gregorianus, cantus planus, cantus choralis), mely egyházi egyszólamú, hangszerkíséret nélküli liturgikus kórus vagy szóló ének, többnyire latin nyelven. == Magyar nyelvű gregoriánum == Az egyetemes komolyzenei repertórium fontos szegmensét képezi a gregoriánum. Azonban az egyetemes gregoriánumon belül a 16. századtól a Kárpát-medencében egy olyan egyházzenei…”)
• 2025. november 28., 07:18 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debreceni líciumfa (Új oldal, tartalma: „A debreceni identitás egyik szimbóluma, helyi védettségű növényritkaság Debrecen belvárosában, a Kálvin tér és a Múzeum utca sarkán, a Püspöki palota tövében található. A lycium halimifolium vagy lycium barbarum (népies nevén: ördögcérnabokor, iszalag, semfű-semfa) debreceni egyedének sajátossága, hogy nem bokorszerű, hanem erős törzsű, fává nőtt. A legenda szerint a 16. század első felében e helyen Bálint pappal, a reform…”)
• 2025. november 27., 19:42 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Fazakas Gergely Tamás (Új oldal, tartalma: „Irodalomtörténész (PhD, hab). Munkahely: Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet. Kutatási téma: protestáns művelődéstörténet (16-20. sz.). Email: fazakas.gergely@arts.unideb.hu.”)
• 2025. november 27., 19:40 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debreceni líceumfa (Új oldal, tartalma: „A debreceni identitás egyik szimbóluma, helyi védettségű növényritkaság Debrecen belvárosában, a Kálvin tér és a Múzeum utca sarkán, a Püspöki palota tövében található. A lycium halimifolium vagy lycium barbarum (népies nevén: ördögcérnabokor, iszalag, semfű-semfa) debreceni egyedének sajátossága, hogy nem bokorszerű, hanem erős törzsű, fává nőtt. A legenda szerint a 16. század első felében e helyen Bálint pappal, a reform…”)
• 2025. november 27., 19:32 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szabó Előd (Új oldal, tartalma: „(1975), református lelkész, egyháztörténész (PhD, hab). Kutatási területe: 18. századi protestáns egyháztörténet. Email: szaboelod75@gmail.com.”)
• 2025. november 27., 13:03 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Ellenreformáció (Új oldal, tartalma: „== Fogalmi tisztázás == Alapvetően tisztázni kell az ellenreformáció korának részletes ismertetése előtt két dolgot: az egyik az időkeret, a másik a fogalom mibenléte. Ellenreformációs tevékenységek elkezdődtek a reformáció első pillanatától kezdve, így önmagában a jelenség egyidős a reformációval, vagyis 1517 novemberében megkezdődött, és mint kisebb-nagyobb intenzitású folyamat tartott nagyjából az I. világháborúig. Még…”)
• 2025. november 27., 10:04 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Gyulafehérvári fejedelmi akadémia 1622 (Új oldal, tartalma: „== Előzmények == A kollégium története Gyulafehérvár konfesszionális átalakulásához kapcsolódik. A kolostorok kiürülése (1553–56) után a domonkos kolostor helyén protestáns iskola (1557) alakult, amely előbb kollégiumi rangú, 1613-ban collegium illustre és 1622-ben collegium academicum lett. Az épületek szekularizálása után Izabella királyné a volt kolostorépületeknek oktatási célú rendeltetést adott. Bethlen Gábor iskolaalap…”)