2024. december 5.

• 08:052024. december 5., 08:05 eltér történet +6‎ Generális zsinat ‎ →‎Szakirodalom
• 08:042024. december 5., 08:04 eltér történet −28‎ Gályarabok ‎ →‎Szakirodalom aktuális
• 08:012024. december 5., 08:01 eltér történet +98‎ Egyházkerület ‎Nincs szerkesztési összefoglaló aktuális
• 07:592024. december 5., 07:59 eltér történet −40‎ Debreceni Ember Pál (1660–1710) ‎ →‎Szakirodalom aktuális
• 07:572024. december 5., 07:57 eltér történet +10 280‎ Ú Csonkatemplom, Debreceni Kistemplom ‎ Új oldal, tartalma: „'''A Református Kistemplom (Csonkatemplom) Debrecenben''' Debrecen legrégebbi temploma 1719–1726 között épült. Az elmúlt három évszázadban tűzvész és viharos szél rongálta meg, a boltíve összeomlással fenyegetett s többször tervezték a lebontását, ám a mai napig áll. == Előzmények == A Kistemplom helyén a középkorban kápolna állhatott, amelyet a reformáció idején lebontottak. A 17. században a Piac utca és a Német utca (ma…” aktuális
• 07:562024. december 5., 07:56 eltér történet −15‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 07:542024. december 5., 07:54 eltér történet +38‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 07:512024. december 5., 07:51 eltér történet +56‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 07:492024. december 5., 07:49 eltér történet +1‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 07:472024. december 5., 07:47 eltér történet −132‎ Coetus Ungaricus (1555–1613) ‎ →‎Szakirodalom aktuális
• 07:452024. december 5., 07:45 eltér történet +1‎ Canonica visitatio ‎ →‎Az egyházlátogatás jogköre = aktuális
• 07:442024. december 5., 07:44 eltér történet +161‎ Canonica visitatio ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 07:422024. december 5., 07:42 eltér történet −1‎ Bocskai István, kismarjai (1557–1606) ‎ →‎Bibliográfia aktuális

2024. december 4.

• 17:192024. december 4., 17:19 eltér történet +998‎ Bocskai-felkelés ‎Nincs szerkesztési összefoglaló aktuális
• 17:122024. december 4., 17:12 eltér történet +26‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 17:112024. december 4., 17:11 eltér történet +2‎ Köleséri Sámuel, ifj. (1663–1732) ‎ →‎Művei aktuális
• 17:062024. december 4., 17:06 eltér történet +15‎ Köleséri Sámuel, ifj. (1663–1732) ‎ →‎A tudós
• 17:052024. december 4., 17:05 eltér történet −1‎ Huszár Gál (1512k–1575) ‎ →‎Élete aktuális
• 17:052024. december 4., 17:05 eltér történet −15‎ Huszár Gál (1512k–1575) ‎ →‎Élete
• 16:582024. december 4., 16:58 eltér történet +9 623‎ Ú Reformáció jubileuma (1617) ‎ Új oldal, tartalma: „1617 őszén német mintára Magyarországon is megünnepelték a reformáció évfordulóját. A magyar református diákok Heidelbergben vettek részt az eseményekben, konkrét itthoni adataink főként az evangélikus ünnepségekről vannak. == Az évforduló Németországban == Egy esztendővel a harmincéves háború kitörése előtt az országban farkasszemet nézett egymással a Protestáns Unió és a Katolikus Liga. A Protestáns Uniót a pfalzi vála…”
• 16:582024. december 4., 16:58 eltér történet −1‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:542024. december 4., 16:54 eltér történet +4‎ Magyar kálvinizmus ‎ →‎Az Institúció szerkezete aktuális
• 16:502024. december 4., 16:50 eltér történet +11 260‎ Ú Vizsolyi Biblia ‎ Új oldal, tartalma: „A Vizsolyi Biblia az első teljes nyomtatott magyar bibliafordítás, amely Károlyi Gáspár gönci református lelkész irányításával és részvételével készült el, s a vizsolyi nyomdában jelent meg 1590-ben. == Az előzmények == A reformáció alapvető céljai közé tartozott a Szentírás anyanyelvi fordításainak elkészítése és kinyomtatása. A példát maga Martin Luther szolgáltatta a teljes német Biblia kiadásával (1534). A reformáci…” aktuális
• 16:452024. december 4., 16:45 eltér történet +24‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:442024. december 4., 16:44 eltér történet +10 542‎ Ú Váradi nyomda ‎ Új oldal, tartalma: „A középkorban katolikus püspökségként a környék jelentős szellemi központjának számított Várad, és e szerepét a reformáció idején is megőrizte, részben a Református Kollégiumának köszönhetően. A 16. század második felében előbb Hoffhalter Rafael, majd Hoffhalter Rudolf nyomtatott a városban néhány évig. A 17. század közepén a Károlyi Biblia újrakiadására jött létre Szenci Kertész Ábrahám nyomdája. == A Hoffhalterek…” aktuális
• 16:412024. december 4., 16:41 eltér történet +23‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:392024. december 4., 16:39 eltér történet −379‎ Szerencs vára ‎ →‎A várháborúk kora aktuális
• 16:372024. december 4., 16:37 eltér történet −4‎ Szerencs vára ‎ →‎Rákóczi Zsigmond és Szerencs
• 16:372024. december 4., 16:37 eltér történet +20 119‎ Ú Szerencs vára ‎ Új oldal, tartalma: „Szerencs vára Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye déli részén, az Eperjes-Tokaji-hegyvidékhez tartozó Szerencsi-dombság lábánál fekvő Szerencs városában, az egykor a Takta-patak mocsarai által övezett szigeten épült fel 1557/1558 táján. A vár központi magját alkotó erődített castellumot a reformáció helvét irányzatának követője, Németi Ferenc tokaji várkapitány, énekszerző építtette vagy a 13. században épült bencés monostor…”
• 16:242024. december 4., 16:24 eltér történet +22‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:222024. december 4., 16:22 eltér történet −18‎ Bázeli egyetem ‎ →‎Szakirodalom aktuális
• 16:202024. december 4., 16:20 eltér történet +1‎ Siderius János (?–1608) ‎ →‎Szerző aktuális
• 16:202024. december 4., 16:20 eltér történet +7 792‎ Ú Szegedi Mizsér Gergely (1536k–1566) ‎ Új oldal, tartalma: „''Szegedi Mizsér Gergely'' (Szeged, 1536 k.–Eger, 1566. december 20) református lelkész, az óprotestáns kor egyik meghatározó alakja, énekszerző, énekeskönyv-szerkesztő. == Élete, tanulmányai == Feltehetően 1543-ban hagyta el szülővárosát, amikor azt elfoglalták a törökök, s a jómódú protestáns szegedi polgárok felvidéki városokba menekültek. Innen eredhetett a kapcsolata egyik pártfogójával, a kassai kereskedő Pap Benedekkel…” aktuális
• 16:162024. december 4., 16:16 eltér történet +48‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:152024. december 4., 16:15 eltér történet +26‎ Siderius János (?–1608) ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:142024. december 4., 16:14 eltér történet +4 905‎ Ú Siderius János (?–1608) ‎ Új oldal, tartalma: „''Siderius János'' (Szikszó, ? – Szepsi, 1608. augusztus 31.) református lelkész, abaúji esperes, gyermekeknek készült kátéja a 16–18. század közt használatban volt. == Élete == Hazai előtanulmányairól semmit sem tudunk, a szikszói középszintű iskola után talán Sárospatakon tanulhatott. Tardi Györggyel és Pelei Jánossal indult el peregrinálni, 1583. május 9-én lettek a magyar diáktársaság tagjai Wittenbergben, s 14-én iratkozt…”
• 16:122024. december 4., 16:12 eltér történet +35‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:112024. december 4., 16:11 eltér történet +8 891‎ Ú Sárvári nyomda ‎ Új oldal, tartalma: „A 16. század első felében az ország egyetlen, magyar nyelven nyomtató műhelye a Sárvár-újszigeti, Nádasdy Tamás által alapított nyomda volt. Itt jelent meg az első Magyarországon magyar nyelven kinyomtatott könyv: Sylvester János Újszövetség-fordítása. A 16–17. század fordulóján a több nyugat-dunántúli városában működő Johannes Manlius nyomtatott könyveket Nádasdy Ferenc támogatásával Sárváron. A nyomda ekkor főként az e…” aktuális
• 16:082024. december 4., 16:08 eltér történet +25‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:072024. december 4., 16:07 eltér történet +2 251‎ Ú Sákramentárius ‎ Új oldal, tartalma: „A 16. században így nevezték a svájci úrvacsoratant valló hazai lelkészeket – az úrvacsora sákramentumának a lutheránusoktól eltérő értelmezése okán. == Tanfejlődés == Az erdélyi és magyarországi református egyház kialakulását olyan teológiai fejlődés teszi érthetővé, amely a Confessio Augustana Invariata-tól indult és a Confessio Augustana Variata közvetítői úrvacsoratanán keresztül jutott el először Zwingli–Bullinge…” aktuális
• 16:042024. december 4., 16:04 eltér történet +25‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 16:032024. december 4., 16:03 eltér történet +12 740‎ Ú Heidelbergi egyetem ‎ Új oldal, tartalma: „Heidelberg, német város, a pfalzi választófejedelemség központja. Humanista hátterű egyeteme a svájci irányú (református) reformáció egyik európai központja volt, a magyarországi és erdélyi diákok nagyobb számban 1584–1622 között látogatták. == Az egyetem rövid története == Alapítási éve 1386, ez a mai Németország legrégibb egyeteme. A város a középkorban és a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemség székhelye volt.…” aktuális
• 15:532024. december 4., 15:53 eltér történet +4 925‎ Ú Ruber kánonok (1606) ‎ Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez köthető egyházi törvénykönyv. Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata…”
• 15:532024. december 4., 15:53 eltér történet 0‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 15:522024. december 4., 15:52 eltér történet +9‎ Ruber Kánonok 1606 ‎Nincs szerkesztési összefoglaló aktuális
• 15:512024. december 4., 15:51 eltér történet +18 015‎ Ú Geleji kánonok (1649) ‎ Új oldal, tartalma: „Az egyházi törvénykönyv Geleji Katona István (1589–1649) erdélyi püspök nevéhez kapcsolódik, akit a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat (1646) bízott meg annak összeállításával, melyet 1649-ben zárt le. == Kontextus == Megszületésére és elfogadására nézve idézzük a leghűségesebb tanút, magát a püspököt: „Lassan már három éve annak – írja 1649-ben –, hogy a boldog emlékezetű Öreg Rákóczi György felséges fejedelmünk n…”
• 15:502024. december 4., 15:50 eltér történet +5‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 15:492024. december 4., 15:49 eltér történet +3‎ Geleji Kánonok ‎ →‎Szakirodalom aktuális
• 15:482024. december 4., 15:48 eltér történet +28‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 13:452024. december 4., 13:45 eltér történet +4 916‎ Ú Ruber Kánonok 1606 ‎ Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez kötött egyházi kánonok Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaál…”