Új lapok
- 2025. december 16., 13:03 Cseszkó Gyula (1902–1945) (történet | szerkesztés) [11 365 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Cseszkó Gyula'' (Hódmezővásárhely, 1902 - Menado (Celebesz) 1945) református orvos-misszionárius == Ifjúsága, tanulmányai == Apja Cserjés József, MÁV állomásfőnök. Cseszkó Gyula Hódmezővásárhelyen született, középiskolai tanulmányait a város református iskolájában, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban végezte, ahol 1920-ban érettségi vizsgát tett. A Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Orvostudományi…”)
- 2025. december 16., 10:26 Kis Bálint (1772-1853) (történet | szerkesztés) [7 999 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Kis Bálint (Vésztő, 1772. december 9 – Szentes, 1853. március 25.) református lelkész-esperes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A szentesi egyházközség lelkipásztora, a Békés-Bánáti Református Egyházmegye esperese. == Származása, tanulmányai, családja == Felmenői III. Ferdinándtól 1651-ben Szabolcs vármegyében szereztek nemességet, családja később Békés vármegyébe költözött. Szülei Kis István és Nagy Katali…”)
- 2025. december 16., 10:06 Szeremlei Sámuel (1837-1924) (történet | szerkesztés) [6 031 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szeremlei (Császár) Sámuel (Gelej, 1837. szeptember 4. – Hódmezővásárhely, 1924. november 20.) Hódmezővásárhely-Újtemplomi Református Egyházközség lelkipásztora, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Békés-Bánáti Református Egyházmegye levéltárosa, egyházmegyei és egyházkerületi tanácsbíró, liberális teológus == Származása, tanulmányai, családja == Nemesi családból származik, valószínűleg a…”)
- 2025. december 12., 22:29 Zoványi György (1656?-1758) (történet | szerkesztés) [13 070 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Zoványi György (1656?-1758 Zilah) református lelkész, szilágyi egyházmegye esperese, tiszántúli püspök == Életútja == Zoványi életrajzi adatai a hagyomány szerint: élt 1656-1758 között, tanult 1677-től Kolozsvárott, 1695-1698 között Franekerben. Cegén Bethlen Elek udvari papja, majd 1700-tól Szilágysomlyón, 1712-től Zilahon lelkész.<ref>Zoványi 708. Magyar életrajzi lexikon II. kötet 1982. 1085. </ref> Ezek az adatok mind bizonytal…”)
- 2025. december 12., 21:08 Református oktatás a 16-18. században (történet | szerkesztés) [30 895 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Református oktatás a 16-18. században A reformáció által újjászervezett egyház – Luther fenntartásainak dacára – a humanizmusra építette iskoláját. Philip Melanchthon (1497-1560) és Valentin Trotzendorf (1490-1556), valamint a kálvinista Johannes Sturm (1507-1589) összekapcsolták a pietast (kegyességet) és az erudíciót (műveltséget). A protestantizmus hatására jelentősen megnőtt az érdeklődés a tanulás iránt, a társadalmi fe…”)
- 2025. december 12., 20:13 Szoboszlai Pap István (1786-1855) (történet | szerkesztés) [28 583 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szoboszlai Pap István (Újfehértó, 1786, november 12. – Debrecen, 1855. augusztus 14.) református lelkész, a tiszántúli református egyházkerület szuperintendense == Származása, tanulmányai == A Szabolcs vármegyei Újfehértón született, Szoboszlai Pap György közbirtokos és Sárváry Julianna gyermekeként. Elemi tanulmányait a debreceni Református Kollégium helyi partikulájában végezte, majd 1797-től az anyakollégiumban folytatta tan…”)
- 2025. december 9., 08:24 Tokaj vára (történet | szerkesztés) [8 829 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Tokaj vára - a hegyaljai felkelés története (1697) == A hegyaljai felkelés == A Rákóczi-szabadságharc előzményének tekinthető Habsburg-ellenes kuruc felkelés Tokaj-Hegyalján tört ki, melynek vezetői Tokaji Ferenc kuruc hadnagy, Szalontai György végardói bíró és Kabai Márton református prédikátor voltak. A felkelők Sátoraljaújhelyen megsemmisítették a császári katonaságot, majd elfoglalták Tokaj és Sárospatak várát. Csatlakoz…”)
- 2025. december 9., 08:13 Vallásügyi rendelkezés 1715 (történet | szerkesztés) [3 770 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1715-ben megújították az 1681-es vallási törvényeket == Háttér == A Rákóczi-szabadságharc lezárultával a Habsburgok lezárták az európai kétfrontos háborúikat (1714. rastatti békeszerződés a spanyol örökösödési háborút, 1715. szatmári pacificatio a magyarországi háborút zárta le), ezek után szükség volt a korábbi szerződések, rendeletek újratárgyalására. == Az 1715. évi XXX-XXXI. törvénycikk == A rendelet megújítot…”)
- 2025. december 9., 07:56 Rákóczi Erdély fejedelme (történet | szerkesztés) [2 926 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1704-ben II. Rákóczi Ferencet a gyulafehérvári országgyűlésen választották Erdély fejedelmévé (1704. július 7-12.), ahol az „erdélyi fejedelmi szék” betöltésére tett esküje (vagyis a beiktatása) nem 1704-ben, hanem csak 1707. április 5-én történt meg. Az 1704-es esemény a szabadságharc kulcsfontosságú szakasza, amikor a rendi függetlenségért küzdő nemesség fejedelmévé választotta a kuruc mozgalom élére, de a tényleges be…”)
- 2025. december 8., 21:45 Bánát (történet | szerkesztés) [10 766 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Bánát (Bánság) == Közigazgatási egység == A Bánát a Magyar Királyság délkeleti részén elhelyezkedő terület, amelyet nyugatról a Tisza, délről az Al-Duna, északról a Maros keletről pedig Erdély határol. Önálló közigazgatási régióként 1718-ban a pozsareváci béke következtében jött létre Temesi bánság néven. A Temesi bánság az uralkodó közvetlen irányítása alá tartozott. 1779-ben a magyar rendek nyomására visszaker…”)
- 2025. december 8., 21:37 Kővár vára (történet | szerkesztés) [18 403 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Kővár várának korai története == A közép- és kora újkor folyamán jelentős történelmi szerepet játszó Kővár várának (románul Cetatea Chioarului) romjai a ma Romániához tartozó Berkeszpataka (románul Berchezoaia, Kővárremete község/Comuna Remetea Chioarului, Máramaros megye/Județul Maramureș) határában, a Lápos folyó szurdokszerű völgye felett emelkedő sziklás hegycsúcson állnak. A vár és a körülötte szerveződő, n…”)
- 2025. december 8., 21:21 Szamártemetés (történet | szerkesztés) [3 757 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szamártemetés - régi megbélyegzés, büntetési mód == Fajtái == A szamártemetés kétfajta temetési módot jelent: 1. hantolás nélküli temetést, 2. egyházi szertartás nélküli temetést. Eredete az ószövetségi gyakorlatra vezethető vissza, ugyanis az ókorban az elpusztult szamarakat nem hantolták el, hanem a tetemet a település határain kívül a vadállatok számára prédának hagyták. Jeremiás próféta részletesen leírja azt, amik…”)
- 2025. december 8., 00:43 Veresmarti Vég Sámuel (1734-1807) (történet | szerkesztés) [8 073 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Veresmarti Vég Sámuel református lelkész, dunamelléki szuperintendens == Származása, tanulmányai == Veresmarti Vég Sámuel 1734-ben született Pécelen, ahol akkor apja, idősebb Veresmarti Vég Sámuel lelkész volt (apja születési helyéről, a baranyai Vörösmartról vette fel a Veresmarti előnevet). Anyja nemes Sárközy Anna volt. Apja korai halála után (Szabadszálláson hunyt el 1744-ben) a nemes Sárközy család támogatta tanulmányaiban…”)
- 2025. december 8., 00:20 Erdély Hegyalja (történet | szerkesztés) [7 426 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Erdély-Hegyalja – történeti és művelődéstörténeti áttekintés == Topográfia == Erdély-Hegyalja, az Erdélyi-szigethegység keleti és délkeleti előtere, topográfiailag és történetileg is Erdély központi tengelyét alkotja. E táj a Torockói- és Érchegység vadregényes magaslataitól a Maros völgyének termékeny teraszaiig ível, amely kedvező éghajlati, domborzati és vízrajzi adottságainak köszönhetően ősidők óta lakott tér…”)
- 2025. december 8., 00:05 Magyarigen (történet | szerkesztés) [6 083 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== A középkori település == Magyarigen és tágabb környezete, Erdély-Hegyalja, a Maros és az Érchegység közé ékelődő, sajátos mikrovilág, ahol a földrajzi adottságok – szőlőművelésre alkalmas dombhátak, völgyek, szorosok, patakok és a Kecskekő ikonikus csúcsa – évszázadokon keresztül meghatározták a társadalom szerkezetét, a gazdálkodást és a kulturális kapcsolatrendszert. A település római kori előzményei, kőbány…”)
- 2025. december 7., 23:51 Jeremiás István (történet | szerkesztés) [2 805 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Jeremiás István 18. századi ref. lelkész, szatmári esperes == Tanulmányok == Származásáról nincsen adatunk. Tanulmányait Nagyenyeden kezdte, ahol 1716. június 11-én subscribált. Ezt követően 1721-ben a máramarosi líceum rektorává nevezték ki. 1724-ben Utrechtben tanult, majd külföldről hazatérve egyházi szolgálatba lépett. 1730-ban Técsőn szolgált lelkészként, onnan hívta meg a szatmárnémeti gyülekezet 1731-ben. == A szatmár…”)
- 2025. december 7., 23:39 Szégyenkő (történet | szerkesztés) [2 878 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A szégyenkő (tarisznyakő) egy megszégyenítő büntetési eszköz, amelyet a református egyház az eklézsiakövetésre ítélt személyek esetében alkalmazott. Eredete a középkori feudális büntetés-végrehajtási módszerekre vezethető vissza. == Középkori jogszokás == A középkorban és a koraújkorban a büntetés-végrehajtás nyilvános volt, a társadalom számára természetesnek számított, hogy a forgalmas helyeken ítéleteket hajtanak…”)
- 2025. december 7., 23:27 Eklézsiakövetés (történet | szerkesztés) [7 166 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az eklézsiakövetés (egyházkövetés) a valláserkölcsi szabályok ellen vétkezők megbüntetése. Az eljárás lényege, hogy a bűnöst a lelkész a gyülekezet előtt kiközösíti (exkommunikálja) az egyházból. A kiközösítés miatt a vétkesnek nem szolgálják ki a szentségeket, valamint régiónként változó módon megalázó büntetéseket szabnak ki rá: kopaszra nyírják, leplet húznak rá, szégyenkőre állítják. Amennyiben megbánja t…”)
- 2025. december 7., 23:13 Nagyenyedi zsinat 1564 (történet | szerkesztés) [9 649 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az 1564-es nagyenyedi zsinat fontos fordulópontot jelentett az erdélyi protestantizmus történetében. A zsinat megrendezését hosszú viták és vallási feszültségek előzték meg, amelyek főként az úrvacsora értelmezése körül forrtak, különösen a lutheránusok és a „sakramentáriusok” (azaz reformátusok) között. A zsinat jelentőségét növeli, hogy hivatalosan is elismerte a protestáns irányzatok különválását, és megalapozta az…”)
- 2025. december 7., 22:51 Galántai zsinat 1592 (történet | szerkesztés) [8 394 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az 1592-ben megtartott galántai zsinaton vált külön a protestantizmus kálvini és lutheri irányzata a Dunántúlon és itt alakult meg a Felső-dunántúli Református Egyházkerület, amit neveztek még Csallóköz-mátyusföldi-, vagy Samarjai-, Somorjai egyházkerületnek is. == Előzmények == Az egykori Pozsony és Komárom vármegyék területén a reformáció tanai Luther Márton wittenbergi fellépése után néhány évvel – még a mohácsi csat…”)
- 2025. december 7., 22:29 Szatmári béke 1711 (történet | szerkesztés) [8 787 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A szatmári béke, pontosabban „békesség” („Pacificatio Szatmáriensis”), a Rákóczi-szabadságharcot lezáró, 1711. április 29. és május 1. között megkötött egyezmény, amely a kuruc hadsereg maradványainak a nagymajtényi síkon történt zászlóletételével nem csak a szabadságharc fegyveres küzdelmeit, hanem a Pálffy Géza által „szakítások és kiegyezések évszázadának” nevezett hosszú 17. századot (1606–1711) is lezárt…”)
- 2025. december 7., 22:17 Szécsényi országgyűlés 1705 (történet | szerkesztés) [13 480 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Az első kuruc gyűlés == Az 1705. évi szécsényi „országgyűlést” vagy országos gyűlést 1705. szeptember 12. és október 3. között tartották a Nógrád vármegyei Szécsény mezővárosában. A megnevezés körüli vita abból adódik, hogy a Magyar Királyságban országgyűlést csak az uralkodó, azaz a király, király nem léte vagy gyermekkorúsága esetén pedig a nádor hívhatott össze, az uralkodó pedig az I. Lipótot követő I. J…”)
- 2025. december 7., 22:05 Miskolci Bodnár Mihály (?–1675) (történet | szerkesztés) [7 595 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Miskolci Bodnár Mihály (Miskolc, ? – Chieti, 1675. május 19.) gályarab református prédikátor, Fülek lelkipásztora. == Családi háttér és tanulmányok == A nagyapa, Bodnár András, a törökkel vívott harcban érdemelte ki, hogy II. Mátyás király nemesi címet adományozott neki és két fiának: Jánosnak és Mártonnak. János, az édesapa, Miskolc főbírája, majd főjegyzője volt. Miskolci Bodnár Mihály születési időpontja nem tiszt…”)
- 2025. december 7., 21:38 Debreceni Emlékkert (történet | szerkesztés) [13 593 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Emlékműállítások a kiegyezés után == A 19. század középső harmadában Magyarországon is egyre gyakoribbá vált a monumentumok emelése, előbb a fővárosban, majd országosan is. A megelőző évszázadhoz képest immár nemcsak szenteknek és királyoknak, hanem világi személyeknek is, nemcsak templomi vagy temetői térben, hanem köztereken is emeltek szobrokat. Lényegessé vált ezek identifikációs szerepe, az állandóság („megörök…”)
- 2025. december 7., 21:25 Bélteki János (1653–1708) (történet | szerkesztés) [3 485 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Bélteki János (Nyírbéltek, 1653 – Szatmárnémeti, 1708) református lelkész, esperes. == A diákcsata == Életrajzírói valószínűnek tartják, hogy azok közé a szatmári diákok közé tartozott, akik a Teleki Mihály által vezetett korai kuruc csapatok mellé állva, részt vettek a fosztogató német zsoldoscsapatok elleni batizvasvári csatában. Az 1660-as években a Habsburgok és törökök közötti, Erdélyért folyó harc hozadéka volt Sz…”)
- 2025. december 7., 20:57 Leideni Egyetem (történet | szerkesztés) [11 543 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Leideni Egyetem Hollandia legrégebbi egyeteme, 1575-ben alapították, magyar diákok peregrinációjában a harmadik legjelentősebb egyetem. A németalföldi szabadságharc idején 1575. február 8-án alapította Orániai Vilmos a városnak a spanyolokkal szemben tanúsított hősies ellenállása jutalmaképpen. Ezzel a Leideni Egyetem Észak-Németalföld, majd a későbbi Hollandia első egyeteme lett. Fontos szerepet töltött be a magyar diákok peregri…”)
- 2025. december 7., 20:45 Utrechti Egyetem (történet | szerkesztés) [17 672 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az Utrechti Egyetem 1636-ban nyitotta meg kapuit. Ezzel Leiden, Franeker és Groningen után Észak-Németalföld negyedik egyeteme jött létre. Az egyetem a 17. századtól kezdve – kisebb megszakításokkal – folyamatosan fogadott Magyarországról diákokat. A 18. században alapított, magyar diákok számára is pályázható, ösztöndíjai közül a Stipendium Bernardinum a mai napig létezik. == Az egyetem alapítása == Az utrechti városi tanács m…”)
- 2025. december 7., 20:24 Pápa és a reformáció (történet | szerkesztés) [18 233 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Dunántúli Református Egyházkerület központi települése. Itt működik 1531 óta az ősi Kollégium, amely mind a mai napig az Egyházkerület iskolája. Itt van az egyházkerületi központ, amely néhány évtizedes veszprémi kitérőt követően 2008-tól ismét a városban van. Itt található az egyházkerület tudományos gyűjteménye (Könyvtár, Levéltár, Múzeum), amely a szellemi központot is jelenti. Ezen túl kiemelkedő gyülekezete van,…”)
- 2025. december 7., 19:56 Lorántffy Zsuzsanna (történet | szerkesztés) [14 510 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Lorántffy Zsuzsanna A 17. század egyik legkiemelkedőbb protestáns női alakja volt. Bod Péter történetíró így emlékezett meg róla a 18. században: „Vólt ez nagy kegyességü és szép tudományu Fejedelem Aszszony, a’ ki nem tsak mások’ Munkajokat botsátotta Világra; hanem írt maga-is…” Ravasz László budapesti református püspök a 20. században a következőképpen emlékezett meg a fejedelemasszonyról: „[…] az ország első…”)
- 2025. december 7., 19:14 Szenci Molnár Albert (1574–1634) (történet | szerkesztés) [24 399 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szenci Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) == Pályakezdés == 1574. augusztus 30-án született meg Szenc mezővárosban. Háromelemű neve sokat elárul róla: az első elem a szülőváros, a második az apa foglalkozása, a harmadikat, a keresztnevet szintén az apja, idősebb Molnár Albert után kapta. Családja apai ágon székely eredetű volt, dédapja Mátyás király seregében harcolt Bécsújhely ostrománál…”)
