2024. december 4.

• 12:172024. december 4., 12:17 eltér történet +5 536‎ Ú Oppenheimi nyomda ‎ Új oldal, tartalma: „Oppenheim: német város, Rheinland-Pfalz tartományban. Szenci Molnár Albert itteni tevékenysége nyomán az 1610-es években több műve is megjelent az itteni nyomdában. == A város == Oppenheim történelmi belvárosa a Rajna folyó mellett, terül el, A rajnai borvidékhez tartozik. A térség a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemséghez tartozott, lakossága nagyrészt a református hitet vallotta. A Franciaországban és Németalföldön zajló…”
• 12:122024. december 4., 12:12 eltér történet +26‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 12:102024. december 4., 12:10 eltér történet −10‎ Magyar kálvinizmus ‎ →‎Szakirodalom
• 12:102024. december 4., 12:10 eltér történet +5‎ Magyar kálvinizmus ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 12:102024. december 4., 12:10 eltér történet +20‎ Magyar kálvinizmus ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 12:082024. december 4., 12:08 eltér történet +15 535‎ Ú Magyar kálvinizmus ‎ Új oldal, tartalma: „Kálvinizmus: Kálvin János (1509–1564), genfi reformátor tanait képviselő felekezet neve. == A kifejezés Európában == Európában először 1552-ben Luther hívei használták, ez után elég gyakran. A római katolikusok polemikus szakirodalomban ugyancsak a megbélyegzés céljával jelent meg, többnyire a 16. század végén, a 17. században elég gyakran előfordul (Jakob Heilbronner: Theologia Cinglianorum et Calvinistarum, 1585; Malleus Calvinis…”
• 11:582024. december 4., 11:58 eltér történet +28‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 11:562024. december 4., 11:56 eltér történet +5 999‎ Ú Mixta Religionaria Commissio ‎ Új oldal, tartalma: „Vallásügyi Vegyesbizottság a 18. században == A háttér == Az 1715. évi országgyűlésen határozták el, hogy a Rákóczi-szabadságharc lezárása után fel kell mérni a Magyar Királyságban az egyházak helyzetét. Az 1715. évi XXX. törvénycikk ezért előírta egy bizottság felállítását, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja, az egyes településeken a protestánsok mióta gyakorolták a vallásukat, és mikor épült a templomuk. A…”
• 11:502024. december 4., 11:50 eltér történet +37‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 11:492024. december 4., 11:49 eltér történet +10 196‎ Ú Mezőtúr ‎ Új oldal, tartalma: „alföldi mezőváros, a reformáció egyik szellemi központja == A város == Mezőtúr középkori település, első írásos említése 1219-ből maradt fenn. 1378-ban Nagy Lajos mezővárosi rangra emelte, amelyet Hunyadi Mátyás 1469-ben megerősített. 1514-ben a Dózsa György-féle parasztfelkelés egyik helyszíne volt. A mohácsi csatát követően a településen már megjelent a reformáció, amelyet Wittenbergben tanult diákok terjesztettek el, és…” aktuális
• 11:442024. december 4., 11:44 eltér történet +18‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 11:432024. december 4., 11:43 eltér történet 0‎ Matricula ‎Nincs szerkesztési összefoglaló aktuális
• 11:422024. december 4., 11:42 eltér történet +14‎ Matricula ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 11:422024. december 4., 11:42 eltér történet +5 394‎ Ú Matricula ‎ Új oldal, tartalma: „Latin eredetű kifejezés, magyar megfelelője az anyakönyv. A református egyházigazgatásban az anyaegyházközségek, a kollégiumok és az egyetemek vezetnek anyakönyveket. Az egyházközségek ebben rögzítik a megkereszteltek, a konfirmáltak, az összeházasodtak, az áttértek és az elhunytak adatait. Matrikulát csak az anyaegyházközségek vezethetnek, a szórványok anyakönyvi adatait az anyaegyházközség köteles nyilvántartani. A kollégium…”
• 11:392024. december 4., 11:39 eltér történet +18‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 11:372024. december 4., 11:37 eltér történet −20‎ Köleséri Sámuel, ifj. (1663–1732) ‎ →‎Művei
• 11:362024. december 4., 11:36 eltér történet −1‎ Köleséri Sámuel, ifj. (1663–1732) ‎ →‎Művei
• 11:362024. december 4., 11:36 eltér történet +11 441‎ Ú Köleséri Sámuel, ifj. (1663–1732) ‎ Új oldal, tartalma: „''Ifjabb Köleséri Sámuel'' (Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.) Református teológus, orvos, természettudós, bányászati felügyelő. A lelkészi családba születő ifjú eleinte maga is teológusnak készült, majd szebeni orvosként futott be karriert. Erdély tisztifőorvosaként, az erdélyi ércbányák felügyelőjeként és a Gubernium tanácsosaként működött. Kapcsolatai behálózták Európát, több tudóstársas…”
• 10:332024. december 4., 10:33 eltér történet +2‎ Köleséri Sámuel, id. (1634–1683) ‎Nincs szerkesztési összefoglaló aktuális
• 10:322024. december 4., 10:32 eltér történet +8 363‎ Ú Köleséri Sámuel, id. (1634–1683) ‎ Új oldal, tartalma: „Köleséri Sámuel, id. (Várad, 1634 – Debrecen, 1683) református prédikátor, váradi tanár, debreceni esperes, a Váradi Biblia (1661) lektora == Rokonsága == Ismert lelkészcsalád: apja id. Köleséri Mihály (1605–1655k.) puritán ref. lelkész, nevelőapja Czeglédi P. István (1619–1671), kassai mártírprédikátor, fia ifj. Köleséri Sámuel (1663–1732), polihisztor tudós, féltestvére Czeglédi Péter (1642–1688) lévai lelkész, gály…”
• 10:252024. december 4., 10:25 eltér történet +93‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 10:232024. december 4., 10:23 eltér történet +2 816‎ Ú Loci communes ‎ Új oldal, tartalma: „A 16. század európai és a hazai tudományos, de elsősorban teológiai szakirodalmának kedvelt és gyakran használt kifejezése. Fordították közös helyeknek, olykor közhelyeknek is. Ezek napjaink emberének ez már nem sokat mondanak, sőt, a közhely mai értelme rossz irányba terel, ezért a „főrész” találóbb, mert többé-kevésbé megfelel annak, amit az ősök ezzel a latin szópárral kifejeztek. A sajátosan protestáns loci communes műf…” aktuális
• 10:182024. december 4., 10:18 eltér történet +22‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 10:142024. december 4., 10:14 eltér történet +8 971‎ Ú Huszár Gál (1512k–1575) ‎ Új oldal, tartalma: „Huszár Gál (latinosan: Gallus Huszár Anaxius, 1512k.? – Pápa, 1575. október 23.) Reformátor, evangélikus lelkész, ének-, prédikáció- és imádságszerző, nyomdász. A krakkói egyetem diákja lehetett, majd Vízkelet katolikus plébánosaként szolgált. Felekezetváltása után Óvár és Kassa protestáns papja volt. További élete során lelkészkedett vagy nyomdászkodott Debrecenben, Nagyszombatban, Komáromban, Rózsavölgyben, Komjátiban…”
• 10:052024. december 4., 10:05 eltér történet +6 227‎ Ú Harsányi Móricz István (1630k–1691) ‎ Új oldal, tartalma: „''Harsányi Móricz István'' (Nagyharsány, 1630k – Rimaszombat, 1691. márc. 1.) Református lelkész, gályarab prédikátor == Családi háttér == Családos, magyar nemes (báró), 5 gyermek atyja. Legkisebb gyermeke a gályarabságból való megszabadulás után született, ifj. István, előbb atyját követve Zürichben volt ösztöndíjas, majd hazatérve a vértelen ellenreformáció nyomására katolizált. A család leszármazottjának tartotta mag…” aktuális
• 10:032024. december 4., 10:03 eltér történet +37‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 09:412024. december 4., 09:41 eltér történet +6 227‎ Ú Harsányi Móricz István (1630–1691) ‎ Új oldal, tartalma: „''Harsányi Móricz István'' (Nagyharsány, 1630k – Rimaszombat, 1691. márc. 1.) Református lelkész, gályarab prédikátor == Családi háttér == Családos, magyar nemes (báró), 5 gyermek atyja. Legkisebb gyermeke a gályarabságból való megszabadulás után született, ifj. István, előbb atyját követve Zürichben volt ösztöndíjas, majd hazatérve a vértelen ellenreformáció nyomására katolizált. A család leszármazottjának tartotta mag…” aktuális
• 09:372024. december 4., 09:37 eltér történet +2‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 09:362024. december 4., 09:36 eltér történet +46‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 07:142024. december 4., 07:14 eltér történet +7 663‎ Ú Hanaui nyomda ‎ Új oldal, tartalma: „Hanau: német város Hessen tartományban, Frankfurt am Maintól keletre, a kora újkorban a hanau-münzenbergi grófsághoz tartozott. Szenci Molnár Albert több jelentős munkája itt jelent meg. == A város == A Frankfurt am Main közelében fekvő város ura, II. Fülöp Lajos gróf 1597-ben szerződést kötött a németalföldi és francia menekültekkel, s az óváros mellett egy új, a réginél nagyobb város építését kezdte meg számukra, amelynek…” aktuális
• 07:072024. december 4., 07:07 eltér történet +22‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 07:052024. december 4., 07:05 eltér történet +6 326‎ Ú Gönci Fabricius György (?-1595) ‎ Új oldal, tartalma: „''Gönci (Kovács/Fabricius) György'' (Gönc, ? – Debrecen, 1595. május 26.) Református lelkész, tiszántúli püspök, énekeskönyv-szerkesztő, bibliafordító. Az először 1577-ben kiadott Articuli minores című kánongyűjteménye a 17. század közepéig meghatározta a református egyház működését. == Tanulmányai == A gönci származású ifjú születésének idejéről és hazai iskoláiról nincs adat. A Wittenbergi Egyetemen kezdte meg a…” aktuális
• 06:002024. december 4., 06:00 eltér történet +42‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 05:572024. december 4., 05:57 eltér történet +29‎ Geleji Kánonok ‎ →‎Lelkészek
• 05:562024. december 4., 05:56 eltér történet +17‎ Geleji Kánonok ‎ →‎Tartalma
• 05:552024. december 4., 05:55 eltér történet +5‎ Geleji Kánonok ‎ →‎Tartalma
• 05:552024. december 4., 05:55 eltér történet −1‎ Geleji Kánonok ‎ →‎Tartalma
• 05:532024. december 4., 05:53 eltér történet +17 929‎ Ú Geleji Kánonok ‎ Új oldal, tartalma: „Az egyházi törvénykönyv Geleji Katona István (1589–1649) erdélyi püspök nevéhez kapcsolódik, akit a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat bízott meg annak összeállításával. == Kontextus == Megszületésére és elfogadására nézve idézzük a leghűségesebb tanút, magát a püspököt: „Lassan már három éve annak – írja 1649-ben –, hogy a boldog emlékezetű Öreg Rákóczi György felséges fejedelmünk nemzeti zsinatot hívott össze Sz…”
• 05:492024. december 4., 05:49 eltér történet +24‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 05:472024. december 4., 05:47 eltér történet +2 342‎ Ú Exkommunikáció ‎ Új oldal, tartalma: „Jelentése: kiközösítés. == Értelmezése == Az egyház fegyelmezési gyakorlata, amelyet akkor alkalmaztak, amikor valamely gyülekezeti tag megbotránkoztatta a közösséget. Két formáját gyakorolták: az excommunicatio minort, vagyis a kiközösítés enyhébb formáját akkor, amikor a vétség nem volt túl nagy, ez esetben az úrvacsorától tiltották el a vétkest, illetve az excommunicatio maiort, vagyis a nagyobb, végleges kiközösítést, ami…” aktuális
• 05:452024. december 4., 05:45 eltér történet +25‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 05:432024. december 4., 05:43 eltér történet +5 445‎ Ú Debreceni nyomda 1561 ‎ Új oldal, tartalma: „1561 - Az első református nyomda megalapítása A debreceni városi nyomda a megalapításától kezdve az egyik legtöbb magyar nyelvű művet kiadó műhely volt a Kárpát-medencében. A nyomdát a Kassáról menekülő Huszár Gál alapította Melius Juhász Péter debreceni lelkész pártfogásával. Az eleinte a városi tanács támogatásával, később a közösség tulajdonában működő műhely a református egyház szolgálatában állt. Melius műv…” aktuális
• 05:392024. december 4., 05:39 eltér történet +30‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 05:382024. december 4., 05:38 eltér történet +30‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 05:372024. december 4., 05:37 eltér történet +12 113‎ Ú Debrecen nyomdászata ‎ Új oldal, tartalma: „Az 1561-ben alapított debreceni typographia a leghosszabb ideje folyamatosan működő magyarországi nyomda. A kezdetektől a 20. század közepéig a kiadványok palettáján meghatározóak voltak a református egyház és az iskolái számára nélkülözhetetlen könyvek. 1918-tól az 1948-ban bekövetkező államosításig a debreceni városi önkormányzat és a Tiszántúli Református Egyházkerület közös vállalataként működött a nyomda. == A ny…” aktuális
• 05:322024. december 4., 05:32 eltér történet +217‎ Csúzi Cseh Jakab (1639–1695) ‎ →‎Szakirodalom
• 05:302024. december 4., 05:30 eltér történet +162‎ Csúzi Cseh Jakab (1639–1695) ‎ →‎Szolgálati helyek
• 05:192024. december 4., 05:19 eltér történet +1 593‎ Csúzi Cseh Jakab (1639–1695) ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 05:172024. december 4., 05:17 eltér történet +6 226‎ Ú Csúzi Cseh Jakab (1639–1695) ‎ Új oldal, tartalma: „''Csúzi Cseh Jakab'' (Losonc, 1639 – Pápa, 1695. márc. 22.) teológiai doktor, gályarabságra ítélt református lelkész, országgyűlési prédikátor (1681), a dunántúli egyházkerület püspöke (1693–1695). == Család == Ároni család tagja, nemes (báró), ősei és utódai közt is számtalan lelkész, egyházi értelmiségi született. Apja, Csúzi Cseh I. János komáromi, majd losonci pap volt. Csúzi Cseh Jakab németalföldi peregrináció…”
• 05:122024. december 4., 05:12 eltér történet +73‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló