Új lapok
- 2025. december 7., 23:13 Nagyenyedi zsinat 1564 (történet | szerkesztés) [9 649 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az 1564-es nagyenyedi zsinat fontos fordulópontot jelentett az erdélyi protestantizmus történetében. A zsinat megrendezését hosszú viták és vallási feszültségek előzték meg, amelyek főként az úrvacsora értelmezése körül forrtak, különösen a lutheránusok és a „sakramentáriusok” (azaz reformátusok) között. A zsinat jelentőségét növeli, hogy hivatalosan is elismerte a protestáns irányzatok különválását, és megalapozta az…”)
- 2025. december 7., 22:51 Galántai zsinat 1592 (történet | szerkesztés) [8 394 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az 1592-ben megtartott galántai zsinaton vált külön a protestantizmus kálvini és lutheri irányzata a Dunántúlon és itt alakult meg a Felső-dunántúli Református Egyházkerület, amit neveztek még Csallóköz-mátyusföldi-, vagy Samarjai-, Somorjai egyházkerületnek is. == Előzmények == Az egykori Pozsony és Komárom vármegyék területén a reformáció tanai Luther Márton wittenbergi fellépése után néhány évvel – még a mohácsi csat…”)
- 2025. december 7., 22:29 Szatmári béke 1711 (történet | szerkesztés) [8 787 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A szatmári béke, pontosabban „békesség” („Pacificatio Szatmáriensis”), a Rákóczi-szabadságharcot lezáró, 1711. április 29. és május 1. között megkötött egyezmény, amely a kuruc hadsereg maradványainak a nagymajtényi síkon történt zászlóletételével nem csak a szabadságharc fegyveres küzdelmeit, hanem a Pálffy Géza által „szakítások és kiegyezések évszázadának” nevezett hosszú 17. századot (1606–1711) is lezárt…”)
- 2025. december 7., 22:17 Szécsényi országgyűlés 1705 (történet | szerkesztés) [13 480 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Az első kuruc gyűlés == Az 1705. évi szécsényi „országgyűlést” vagy országos gyűlést 1705. szeptember 12. és október 3. között tartották a Nógrád vármegyei Szécsény mezővárosában. A megnevezés körüli vita abból adódik, hogy a Magyar Királyságban országgyűlést csak az uralkodó, azaz a király, király nem léte vagy gyermekkorúsága esetén pedig a nádor hívhatott össze, az uralkodó pedig az I. Lipótot követő I. J…”)
- 2025. december 7., 22:05 Miskolci Bodnár Mihály (?–1675) (történet | szerkesztés) [7 600 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Miskolci Bodnár Mihály (Miskolc, ? – Chieti, 1675. május 19.) gályarab református prédikátor, Fülek lelkipásztora. == Családi háttér és tanulmányok == A nagyapa, Bodnár András, a törökkel vívott harcban érdemelte ki, hogy II. Mátyás király nemesi címet adományozott neki és két fiának: Jánosnak és Mártonnak. János, az édesapa, Miskolc főbírája, majd főjegyzője volt. Miskolci Bodnár Mihály születési időpontja nem tiszt…”)
- 2025. december 7., 21:38 Debreceni Emlékkert (történet | szerkesztés) [13 593 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Emlékműállítások a kiegyezés után == A 19. század középső harmadában Magyarországon is egyre gyakoribbá vált a monumentumok emelése, előbb a fővárosban, majd országosan is. A megelőző évszázadhoz képest immár nemcsak szenteknek és királyoknak, hanem világi személyeknek is, nemcsak templomi vagy temetői térben, hanem köztereken is emeltek szobrokat. Lényegessé vált ezek identifikációs szerepe, az állandóság („megörök…”)
- 2025. december 7., 21:25 Bélteki János (1653–1708) (történet | szerkesztés) [3 485 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Bélteki János (Nyírbéltek, 1653 – Szatmárnémeti, 1708) református lelkész, esperes. == A diákcsata == Életrajzírói valószínűnek tartják, hogy azok közé a szatmári diákok közé tartozott, akik a Teleki Mihály által vezetett korai kuruc csapatok mellé állva, részt vettek a fosztogató német zsoldoscsapatok elleni batizvasvári csatában. Az 1660-as években a Habsburgok és törökök közötti, Erdélyért folyó harc hozadéka volt Sz…”)
- 2025. december 7., 20:57 Leideni Egyetem (történet | szerkesztés) [11 543 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Leideni Egyetem Hollandia legrégebbi egyeteme, 1575-ben alapították, magyar diákok peregrinációjában a harmadik legjelentősebb egyetem. A németalföldi szabadságharc idején 1575. február 8-án alapította Orániai Vilmos a városnak a spanyolokkal szemben tanúsított hősies ellenállása jutalmaképpen. Ezzel a Leideni Egyetem Észak-Németalföld, majd a későbbi Hollandia első egyeteme lett. Fontos szerepet töltött be a magyar diákok peregri…”)
- 2025. december 7., 20:45 Utrechti Egyetem (történet | szerkesztés) [17 672 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az Utrechti Egyetem 1636-ban nyitotta meg kapuit. Ezzel Leiden, Franeker és Groningen után Észak-Németalföld negyedik egyeteme jött létre. Az egyetem a 17. századtól kezdve – kisebb megszakításokkal – folyamatosan fogadott Magyarországról diákokat. A 18. században alapított, magyar diákok számára is pályázható, ösztöndíjai közül a Stipendium Bernardinum a mai napig létezik. == Az egyetem alapítása == Az utrechti városi tanács m…”)
- 2025. december 7., 20:24 Pápa és a reformáció (történet | szerkesztés) [18 233 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Dunántúli Református Egyházkerület központi települése. Itt működik 1531 óta az ősi Kollégium, amely mind a mai napig az Egyházkerület iskolája. Itt van az egyházkerületi központ, amely néhány évtizedes veszprémi kitérőt követően 2008-tól ismét a városban van. Itt található az egyházkerület tudományos gyűjteménye (Könyvtár, Levéltár, Múzeum), amely a szellemi központot is jelenti. Ezen túl kiemelkedő gyülekezete van,…”)
- 2025. december 7., 19:56 Lorántffy Zsuzsanna (történet | szerkesztés) [14 510 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Lorántffy Zsuzsanna A 17. század egyik legkiemelkedőbb protestáns női alakja volt. Bod Péter történetíró így emlékezett meg róla a 18. században: „Vólt ez nagy kegyességü és szép tudományu Fejedelem Aszszony, a’ ki nem tsak mások’ Munkajokat botsátotta Világra; hanem írt maga-is…” Ravasz László budapesti református püspök a 20. században a következőképpen emlékezett meg a fejedelemasszonyról: „[…] az ország első…”)
- 2025. december 7., 19:14 Szenci Molnár Albert (1574–1634) (történet | szerkesztés) [24 399 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szenci Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) == Pályakezdés == 1574. augusztus 30-án született meg Szenc mezővárosban. Háromelemű neve sokat elárul róla: az első elem a szülőváros, a második az apa foglalkozása, a harmadikat, a keresztnevet szintén az apja, idősebb Molnár Albert után kapta. Családja apai ágon székely eredetű volt, dédapja Mátyás király seregében harcolt Bécsújhely ostrománál…”)
- 2025. december 7., 18:59 Partikula (történet | szerkesztés) [10 623 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Partikula-rendszer Partikula, latin eredetű szó (jel. rész), oktatási fogalom, résziskolát jelent. A kollégiumi oktatási rendszerben az anyaiskolához kötődő, annak részét képező alsóbb fokú képzési formát jelöl (hasonlóan az egyházszervezeti szintű anyaegyházközség és filiái kötődéshez). == A partikula fogalma == A partikula a református egyházban a koraújkorban kialakult speciális iskolatípus. A 15. és 16. században a Ném…”)
- 2025. december 7., 18:56 Enyed pusztulása 1704–7 (történet | szerkesztés) [15 282 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704. március 16-án Nagyenyedet (Enyed, Aiud RO) súlyos veszteség érte. A kuruc-pártisággal megvádolt várost a Habsburg katonaság felprédálta, de a legnagyobb pusztítás elszenvedője a nagyenyedi református kollégium volt. == Előzmények == A Rákóczi-szabadságharcban (1703–1711) a császári csapatok és a kurucok az erdélyi hadszintéren is küzdöttek egymással. II. Rákóczi Ferenc csapatainak célja…”)
- 2025. december 6., 22:20 Kovács Albert (1838-1904) (történet | szerkesztés) [12 897 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „+szé¬kely¬keresztúri Kovács Albert (1838. augusztus 8. Mezőbánd – 1904. február 4. Budapest) teológus, a 19. századi magyar liberális teológia képviselője, a Pesti Református Teológiai Akadémia tanára, kultúrpolitikus, országgyűlési képviselő == Családja, tanulmányai == 1838. augusztus 8-án született Mezőbándon, (Maros-Torda megye). Apja Kovács János, táblabíró, megyei törvényszéki bíró, 1848–49-ben a marosvásárhely…”)
- 2025. december 5., 21:49 Hollandiai peregrináció (történet | szerkesztés) [21 210 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Magyarországi diákok hollandiai peregrinációjának fénykora a 17. és 18. századra tehető, ekkor iratkozott be a legtöbb magyarországi hallgató a hollandiai egyetemekre és akadémiákra. == A holland felsőoktatás kezdetei == Az első protestáns egyetem alapjait Németalföld északi részén Orániai Vilmos tette le Leidenben, 1575. február 8. keltezésű alapító okiratában. Tíz évvel később jött létre Frízföld akadémiája Franekerben,…”)
- 2025. december 5., 15:01 Csepregi hitvita 1591 (történet | szerkesztés) [7 655 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== A dunántúli protestáns egyházkerületek születése == Dunántúlon az evangélikus és református gyülekezetek egy egyházkerületi szervezethez tartoztak a 16. század során. Az ország többi részén a két felekezet különválása már korábban megtörtént. A dunántúli szétválásnak két állomása volt. Az egyik a tényleges szakadás, a másik pedig a végleges szétválás. Ténylegesen a csepregi hitvitát követően történt meg az evan…”)
- 2025. december 5., 08:59 Bibliaolvasás (történet | szerkesztés) [10 032 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== A reformáció summája == A reformáció tanításának összefoglalása az „öt sola”. Ezek a hitújítás alaptételeit foglalták össze: sola Scriptura (egyedül a Szentírás), sola fide (egyedül a hit által), sola gratia (egyedül kegyelemből), sola Christus (egyedül Krisztus), sola Dei gloria (egyedül Istené a dicsőség). Az „egyedül a Szentírás” kijelentésre alapozva a reformáció célkitűzésévé tette, hogy minden embernek el ke…”)
- 2025. december 3., 14:23 Heltai Gáspár (1510k–1574) (történet | szerkesztés) [12 530 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Heltai Gáspár (Nagyszeben, 1510k – Kolozsvár, 1574) Heltai Gáspár az erdélyi reformáció kiemelkedő alakja. „A magyar reformáció Bornemissza Péterrel együtt talán legjelentősebb írója, prédikátora.” „A reformáció korában mint lelkész, könyvkiadó, nyomdász, és mint író egyaránt megörökítette nevét.” Van, aki a sokrétű munkálkodása miatt úgy vélekedik róla, hogy nála jobban „egyetlen magyar reformátor sem érdem…”)
- 2025. december 3., 14:15 Pápai református iskola 1531 (történet | szerkesztés) [6 237 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A hagyomány úgy tartja, hogy 1531-ben alapították meg Pápán azt a protestáns iskolát, amely az évszázadok során a magyar reformátusság egyik legfontosabb tudományos központjává nőtte ki magát, és ennek köszönhetően a város a Dunántúli Athén megnevezést is „elnyerte”. == Pápa város reformációja == Pápa város reformációjával kapcsolatban, és ezzel együtt az iskola alapításával kapcsolatban sok feltételezés van. Tóth…”)
- 2025. december 3., 11:04 Gályarabok emlékoszlopa 1895 (történet | szerkesztés) [9 067 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Előzmények == A 17. századi protestáns gályarabok emlékezete 1850-es évek óta – főképpen sárospataki és debreceni református körökben – felerősödött, ám emlékműállítás először 1895-ben, Debrecenben történt. Már az 1870-es évek elejétől néhány debreceni kötődésű egyháztörténész-lelkipásztortól (id. Révész Imre, Balogh Ferenc, Rácz Károly) több olyan tanulmány és emlékbeszéd, naplóbejegyzés és levél olv…”)
- 2025. december 2., 20:07 Fehérhegyi csata 1620 (történet | szerkesztés) [10 474 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== A csehek Mohácsa == A harmincéves háború első szakaszának, az úgynevezett cseh-pfalzi háborúnak (1618–1623) döntő eseménye volt az 1620. november 8-án lezajló fehérhegyi csata, amelyben a Habsburgokkal szemben felkelő cseh rendek súlyos vereséget szenvedtek. Ez a csata alig két óra alatt dőlt el, és bár az emberveszteség tekintetében meg sem közelítette a mohácsi csata veszteségeit, következményére nézve azonban ugyanolyan tra…”)
- 2025. december 2., 09:54 Album amicorum (történet | szerkesztés) [5 864 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Album amicorum (lat. barátok albuma, azaz emlékkönyv) Az album amicorum eredetileg a humanista barátságkultusz speciális műfaja volt. Kezdetben az értelmiség használta ezeket a kis fekvő téglalap alakú, könnyen hordozható füzeteket, majd a kora újkorban a diákok között terjedt el leginkább. Kisebb arányban mesterlegények is vittek magukkal vándorlásaik során emlékkönyveket. Az emlékkönyvek funkciója az volt, ami ma is: az együtt ta…”)
- 2025. december 2., 07:56 Reformáció emléknapja (történet | szerkesztés) [16 670 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Október 31. A reformáció emléknapja == Előzmények a nemzetközi protestantizmusban == A római katolikus egyházban 1300 óta folyamatos volt a 25, 50, ill. 100 évente megtartott szentévek hagyománya, amely hatással volt a formálódó protestáns emlékezetkultúrára, a reformáció kezdetének megünneplésére. Viszont ezt a jubileumi formát V. Pál pápa (1605–1621) éppen a reformáció első centenáriumára rendezett nagyszabású német prot…”)
- 2025. december 1., 22:04 Tormássy János (1744-1814) (történet | szerkesztés) [10 255 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Tormássy János (Kecskemét, 1744 – Kiskunhalas, 1814. augusztus 12.) református lelkész, dunamelléki szuperintendens Tormássy János dunamelléki főjegyzőként egyházkerületének első történetírója, aki a fennmaradt források alapján állította össze a szuperintendencia és püspökeinek történetét. == Származása, családja == Tormássy János 1744-ben született Kecskeméten, kisnemesi eredetű családban, anyai ágon prédikátor ős…”)
- 2025. december 1., 13:54 Samarjai Máté János (történet | szerkesztés) [6 169 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Samarjai Máté János (1585–1652) református lelkész, püspök, egyházi író. Teológusként a protestáns felekezetek közötti megbékélést hirdető irénizmus híve volt. Ágendája az első, minden részletre kiterjedő református egyházi szertartáskönyv. == Élete == Samarjai Máté János (Samarjai Máté galgóci lelkész fia) a nagyszombati tanulmányai után, 1608-tól Szencen volt rektor. 1609. május 30-tól a heidelbergi egyetemen tanult…”)
- 2025. december 1., 13:13 Felső-magyarországi cikkek 1595 (történet | szerkesztés) [8 451 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Reformáció kori kánonok == A Magyar Királyság északkeleti részében az 1540-es évek közepe táján kezdett kialakulni a protestáns egyházak belső szervezeti élete, noha egyház- és államjogi helyzetük még hosszú ideig nem volt teljesen tisztázott. A középkor végi papi fraternitásokból szerveződő protestáns esperességek zsinatai közös elhatározással hozták meg azokat a szabályokat, úgynevezett kánonokat (cikkelyeket vagy cikke…”)
- 2025. december 1., 12:48 Öreg Graduál 1636 (történet | szerkesztés) [10 296 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Magyar református liturgiatörténeti pillanat == A reformáció eszméinek elterjedését követően a magyar protestáns egyházak liturgiája magától értetődő természetességgel továbbra is a gregorián maradt. Az európai protestáns egyházak között a latin gregorián tételeket szinte egyedülálló minőségben és mennyiségben fordították anyanyelvre, és távolítottak el a szövegből minden, a reformáció eszméivel nem egyező hittéte…”)
- 2025. december 1., 12:29 Szebeni nyomda (történet | szerkesztés) [8 662 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Kárpát-medence első nyomdája 1525-től működött Szebenben. A városi műhely mellett a gyulafehérvári fejedelmi typographia és Szenci Kertész Ábrahám váradi nyomdája is Szebenben működött egy ideig. A 18. században a város typographiája a szászság és az erdélyi kormányzat számára termelt, mellette két magánvállalkozás is megtelepedett. == A szebeni városi nyomda a 16. században == Az első 16. századi Kárpát-medencei nyomda…”)
- 2025. november 29., 12:51 Magyar nyelvű bibliakiadások (történet | szerkesztés) [25 282 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A magyar nyelvű bibliakiadások öt évszázados történetében mérföldkőnek számít a Vizsolyi Biblia 1590. évi megjelenése, addig többen megkísérelték kiadni a teljes magyar Szentírást (Melius Juhász Péter, Heltai Gáspár). A 17–18. században a Károlyi-Biblia javított kiadásai után a 19–20. századi Károlyi-revízió hozott új eredményeket (1908). A 20. század második felében két új protestáns Biblia született: az új protest…”)
- 2025. november 29., 12:44 Anyaegyházközség (történet | szerkesztés) [5 337 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Református egyházunkban az egyházi szervezet legfontosabb alapsejtje az anyaegyházközség. Már a reformáció korában kialakult a korábbi plébánia rendszerre épülve. Az anyaegyházközség általában egy település reformátusságát fogja össze, de kivételes esetekben több település református lakosságát is, illetve nagyobb városok, összevont települések esetében egy helységben több önálló anyaegyházközség is működhet. Alapvet…”)
- 2025. november 29., 12:41 Filia (történet | szerkesztés) [7 556 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Ekkléziasztikai szempontból az egyház élettevékenységének megvalósulási szintje az egyházközség, mint gyülekezet. Egyházközségek között megkülönböztethetünk anyaegyházközségeket, társegyházközségeket, missziói egyházközségeket és leányegyházközségeket, latinos nevén filiákat (a filia latin szó, jelentése: leány). == Fogalmi jellemzők == A filia: 1. nem önálló jogi személyiség (ezért kell anyaegyházközséghez ka…”)
- 2025. november 28., 23:04 Nagy Péter (1819-1884) (történet | szerkesztés) [9 758 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Nagy Péter (Kolozsvár, 1819. április 22. – Kolozsvár, 1884. szeptember 16.) református lelkész, tanár, természettudós, teológiai és szépíró, műfordító, erdélyi püspök. Több tudományterületen jártas, kivételes műveltséggel rendelkező tudós. „Aranyszájú” egyházi szónok. Fáradhatatlan egyházkormányzó, az 1881. évi debreceni alkotmányozó zsinat lelkészi elnöke, a magyarországi egyházkerületek és Erdély uniójának…”)
- 2025. november 28., 20:27 Antal János (1767-1854) (történet | szerkesztés) [9 651 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ Antal János (Oláhdellő, 1767. február 22. – Marosvásárhely, 1854. augusztus 12.), tanár, református lelkipásztor, erdélyi püspök. Antal János közel négy évtizeden át a marosvásárhelyi kollégium professzora, bölcsész, teológus, a teológiai racionalizmus képviselője. Nehéz történelmi időszakban Erdély püspöke: az 1848–49. évi román vérengzések, a Habsburg önkényuralom, a református egyház korábbi pozícióinak elveszt…”)
- 2025. november 28., 20:08 Bodola Sámuel (1790-1866) (történet | szerkesztés) [7 769 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Bodola Sámuel (Zágoni Bodola Sámuel) (Székelyudvarhely, 1790. december 10. – Kolozsvár, 1866. április 22.) református lelkész, tanár, teológiai író, erdélyi püspök. Professzorként és egyházkormányzóként egyaránt megkerülhetetlen szereplője a 19. századi erdélyi teológiai oktatásnak, a lelkészképzés ügyét középpontba állító Nagyenyed–Kolozsvár egyházpolitikai vitának meghatározó, Enyed-párti alakja. == Származása…”)
- 2025. november 28., 19:05 Bécsi Protestáns Teológiai Fakultás (történet | szerkesztés) [11 953 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Bécsi Protestáns Teológiai Fakultás A Habsburg-birodalom központi protestáns teológiai akadémiájának szánt intézmény, melyet 1821-ben alapítottak Bécsben. 1850 óta önálló fakultásként, 1922 óta pedig a Bécsi Egyetem egyik karaként működő teológiai oktatási intézmény. A 19–20. század során komoly hatást gyakorolt a falai között képzett teológusokon keresztül a magyar református egyházra. == Előzmények == A magyar ref…”)
- 2025. november 28., 10:40 Sylvester János (1504k–1552k) (történet | szerkesztés) [5 763 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Sylvester János elsőként fordította magyarra az Újszövetséget. Az időmértékes verselés első magyar szövegét neki köszönhetjük, és ő adta ki az első magyar nyelvtant is latinul. == Élete, tanulmányai == Sylvester János 1504 körül születhetett Szinérváralján, Szatmár vármegyében. Egyes feltételezések szerint egyetemi tanulmányait megelőzően Nagybányán tanulhatott. 1526. október 26-án iratkozott be a Krakkói Egyetemre. Krakk…”)
- 2025. november 28., 10:16 Kurta József (történet | szerkesztés) [165 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ref. teológus, könyvtáros <br> Munkahely: KPTI (Kolozsvár), teol. könyvtáros <br> Kutatási területe: himnológia, könyvtörténet <br> Email:toboz@proteo.hu”)
- 2025. november 28., 10:09 Protestáns gregoriánum (történet | szerkesztés) [17 723 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Gregoriánum - I. Gergely pápáról elnevezett zenei, liturgiai műfaj (cantus gregorianus, cantus planus, cantus choralis), mely egyházi egyszólamú, hangszerkíséret nélküli liturgikus kórus vagy szóló ének, többnyire latin nyelven. == Magyar nyelvű gregoriánum == Az egyetemes komolyzenei repertórium fontos szegmensét képezi a gregoriánum. Azonban az egyetemes gregoriánumon belül a 16. századtól a Kárpát-medencében egy olyan egyházzenei…”)
- 2025. november 28., 07:18 Debreceni líciumfa (történet | szerkesztés) [7 629 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A debreceni identitás egyik szimbóluma, helyi védettségű növényritkaság Debrecen belvárosában, a Kálvin tér és a Múzeum utca sarkán, a Püspöki palota tövében található. A lycium halimifolium vagy lycium barbarum (népies nevén: ördögcérnabokor, iszalag, semfű-semfa) debreceni egyedének sajátossága, hogy nem bokorszerű, hanem erős törzsű, fává nőtt. A legenda szerint a 16. század első felében e helyen Bálint pappal, a reform…”)
- 2025. november 27., 19:42 Fazakas Gergely Tamás (történet | szerkesztés) [262 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Irodalomtörténész (PhD, hab). Munkahely: Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet. Kutatási téma: protestáns művelődéstörténet (16-20. sz.). Email: fazakas.gergely@arts.unideb.hu.”)
- 2025. november 27., 19:40 Debreceni líceumfa (történet | szerkesztés) [7 629 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A debreceni identitás egyik szimbóluma, helyi védettségű növényritkaság Debrecen belvárosában, a Kálvin tér és a Múzeum utca sarkán, a Püspöki palota tövében található. A lycium halimifolium vagy lycium barbarum (népies nevén: ördögcérnabokor, iszalag, semfű-semfa) debreceni egyedének sajátossága, hogy nem bokorszerű, hanem erős törzsű, fává nőtt. A legenda szerint a 16. század első felében e helyen Bálint pappal, a reform…”)
- 2025. november 27., 19:32 Szabó Előd (történet | szerkesztés) [268 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „(1975), református lelkész, egyháztörténész (PhD, hab). Kutatási területe: 18. századi protestáns egyháztörténet. Email: szaboelod75@gmail.com.”)
- 2025. november 27., 13:03 Ellenreformáció (történet | szerkesztés) [22 280 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Fogalmi tisztázás == Alapvetően tisztázni kell az ellenreformáció korának részletes ismertetése előtt két dolgot: az egyik az időkeret, a másik a fogalom mibenléte. Ellenreformációs tevékenységek elkezdődtek a reformáció első pillanatától kezdve, így önmagában a jelenség egyidős a reformációval, vagyis 1517 novemberében megkezdődött, és mint kisebb-nagyobb intenzitású folyamat tartott nagyjából az I. világháborúig. Még…”)
- 2025. november 27., 10:04 Gyulafehérvári fejedelmi akadémia 1622 (történet | szerkesztés) [12 904 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Előzmények == A kollégium története Gyulafehérvár konfesszionális átalakulásához kapcsolódik. A kolostorok kiürülése (1553–56) után a domonkos kolostor helyén protestáns iskola (1557) alakult, amely előbb kollégiumi rangú, 1613-ban collegium illustre és 1622-ben collegium academicum lett. Az épületek szekularizálása után Izabella királyné a volt kolostorépületeknek oktatási célú rendeltetést adott. Bethlen Gábor iskolaalap…”)
- 2025. november 27., 09:21 Diószegi Konta István (1635k–1698) (történet | szerkesztés) [7 972 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Diószegi Konta István (Bihardiószeg, 1635k – Bihardiószeg, 1698. június 22.) Református püspök, imakönyv és prédikációs kötet szerzője, ösztöndíj-alapító névváltozatai: Diószegi K. István / Diószegi Kis István == Karrierút == Diószegi Konta István (akit a régebbi egyháztörténeti szakirodalom Bod Péter téves egyszerűsítése miatt Diószegi Kis néven tart számon) 1635 körül született Bihardiószegen tanult itt, majd Vár…”)
- 2025. november 26., 07:52 Erdély Mohácsa (1657–1663) (történet | szerkesztés) [7 784 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „17. századi történelmszemléleti paradigma == Történeti háttér == Egyes történelmi eseményekre a visszatekintő emlékezet szimbolikus jelentőségű pillanatként, fordulópontként tekint: a mohácsi csata vagy március 15. szerepe ilyen a magyar gondolkodásban. A kulturális emlékezet a történelmi kontextus helyett néhány aspektus kiemelésével teszi az eseményt mérföldkővé. A mohácsi csata Erdélyben csak sokkal később vált emlékeze…”)
- 2025. november 25., 22:30 Bartók György (1845-1907) (történet | szerkesztés) [9 514 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Bartók György (Málnás, 1845. április 28. – Kolozsvár, 1907. december 19.) református lelkész, tanár, teológiai író, erdélyi püspök. Bartók György bölcsészdoktor, teológus, a teológiai liberalizmus képviselője és a klasszikus nyelvtudományok művelője, az erdélyi reformátusságot megosztó, a lelkészképzés ügyét középpontba állító Nagyenyed–Kolozsvár egyházpolitikai vita egyik meghatározó alakja. Életműve a 19. száz…”)
- 2025. november 25., 20:11 Vargha Gyuláné Szász Póla (1863-1947) (történet | szerkesztés) [17 763 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Görzsönyi Vargha Gyuláné szemerjai Szász Póla (Szabadszállás, 1863. október 15. – Sopron, 1947. szeptember 18.) egyházi író, énekfordító, a magyarországi belmisszió és a református nőmozgalom meghatározó szereplője, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület alelnöke, a Bethánia Egylet vezető személyisége. == Családja, tanulmányai == Szász Póla a szabadszállási lelkészlakban született 1863. október 15-én. Apja szemerjai Szász Kár…”)
- 2025. november 25., 14:41 Gudor Kund Botond (történet | szerkesztés) [308 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „(Balázsfalva, 1971), történész, református lelkész (PhD). A BBTE egyetemi adjunktusa, református lelkész (Magyarigen, Gyulafehérvár), a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese. Kutatási területe: Erdély kora újkori története, Bod Péter és kora. Email: gudorbotond@yahoo.com.”)
