A(z) RefWiki naplóinak összesített listája. A naplótípus, a felhasználónév (kis- és nagybetűérzékeny) vagy az érintett lap kiválasztásával (ez is kis- és nagybetűérzékeny) szűkítheted a találatok listáját.

• 2025. december 17., 21:13 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Pusztai Gábor (Új oldal, tartalma: „''Pusztai Gábor'' (PhD, dr. habil), néderlandista, irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem BTK GI Néderlandisztika Tanszékének habilitált egyetemi docense. gpusztai@unideb.hu”)
• 2025. december 17., 21:11 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Gyermekvonatok Hollandiába (1920-1930) (Új oldal, tartalma: „Gyermekvonatok Hollandiába (1920-1930) Gyermekvonatoknak szokás nevezni azt az első világháború után indult humanitárius segélyakciót, melyet Magyarországon az Országos Gyermekvédő Liga szervezett és melynek célja az volt, hogy a háborús traumán átesett, éhező, esetleg árva vagy félárva magyar gyermekeket feltáplálják. A liga számos országba indított különvonatokon magyar gyermekeket, hogy azok belga, holland, svájci, angol vagy…”)
• 2025. december 17., 20:59 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szilvási Erzsébet (Új oldal, tartalma: „szerző”)
• 2025. december 17., 20:57 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szendrey István (1884–1927) (Új oldal, tartalma: „''Szendrey István'' (Alsóvadász, 1884. április 1. – Mezőkaszony, 1927. augusztus 4.) mezőkaszonyi református lelkész, 1923–1927 között a Beregi egyházmegye lelkészi főjegyzője. == Származása, iskolái, lelkészi szolgálatának kezdete == Szendrey István 1884. április 1-jén született Alsóvadászon (ma Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Szikszói járás), Szendrey István és Zöldy Rózsa gyermekeként. Édesapja református kántortanít…”)
• 2025. december 17., 20:50 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Vígvári Mihály (1852–1913) (Új oldal, tartalma: „''Vígvári Mihály'' (Szabolcs, 1852. július 27. – Nagybererg, 1913. július 4.) nagyberegi református lelkész, a Beregi egyházmegye aljegyzője, iskolai körlátogatója, egyházmegyei tanácsbíró és közpénztáros. == Származása, iskolái == Vígvári Mihály 1852. július 27-én született Szabolcs községben (ma Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, Nyíregyházi járás) id. Vígvári Mihály és Csombók Borbála gyermekeként, egyszerű földmű…”)
• 2025. december 17., 18:29 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Napkeleti Baráti Kör (Új oldal, tartalma: „''Napkeleti Baráti Kör'' – elsősorban belmissziós református lelkészekből álló baráti társaság, akik – a jelenlegi Kárpátalja területén, a 20. század ’30–40-es éveiben – a népegyházban a lelki ébredés elindításáért dolgoztak. == A belmisszió és a lelkészi baráti körök megalakulása == Kárpátalján – akár a Magyarországi Református Egyházban – a belmisszió kérdése a Trianont követő években merült fel való…”)
• 2025. december 17., 18:13 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Túri László (Új oldal, tartalma: „szerző”)
• 2025. december 17., 18:12 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Huszti Béla (1895–1968) (Új oldal, tartalma: „''Huszti Béla'' (Beregszász, 1895. február 16. – Beregszász, 1968. október 15.) kígyósi református lelkész, a Keleti Baráti Kör tagja. == Származása, iskolái, végzettsége == Huszti Béla 1895. február 16-án született Beregszászban, egyszerű földműves, gazdálkodó családban, Huszti Imre és Horvát Ilona harmadik gyermekeként. Édesanyja 11. gyermeke születésekor életét vesztette. Testvérei között volt tanító, kántor, szőlés…”)
• 2025. december 17., 18:01 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Székely Marianna (Új oldal, tartalma: „szerző”)
• 2025. december 17., 17:56 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Horkay Barna József (1908–2003) (Új oldal, tartalma: „''Horkay Barna József'' (Kistárkány, 1908. november 29. – Sárospatak, 2003. szeptember 22.) – nagyszőlősi református lelkész, a Keleti Baráti Kör egyik meghatározó alakja == Származása, tanulmányai == Horkay Barna József 1908. november 29-én született Kistárkányban (szlovákul: Malé Trakany, ma község Szlovákiában, Kassai kerület, Tőketerebesi járás) idősebb Horkay Barna református lelkész és Sasi Szabó Anna harmadik gyermek…”)
• 2025. december 17., 17:48 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Forró Imre (1910–1985) (Új oldal, tartalma: „''Forró Imre'' (Kenderes, 1910. augusztus 26 – Karcag, 1985. augusztus 13.), református lelkész, a franekeri magyar peregrináció és a holland-magyar egyházi kapcsolatok kutatója. Forró Imre a Stipendium Bernardinum ösztöndíjával Utrechtben töltött évek alatt kezdte el a magyar diákok franekeri peregrinációjának szisztematikus feltárását fríz egyetemi, városi és tartományi levéltárakban őrzött hungarica anyagok felkutatásával. Do…”)
• 2025. december 17., 17:41 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Voetius diákegyesület (Gereformeerde Theologen Studentenvereniging Voetius) (Új oldal, tartalma: „''Voetius diákegyesület'' (Gereformeerde Theologen Studentenvereniging Voetius) – Az Utrechti Egyetem egyik vallási alapon létrejött diákegyesülete, melynek a 20. században számos Utrechtben tanuló magyar diák is tagja lett. A Voetius diákegyesület (Gereformeerde Theologen Studentenvereniging Voetius) egyike volt az egyetem számos diákegyesületének. Az egyesületet 1899-ben hozták létre a holland Hervormde Kerkhez (Holland Református Egyház…”)
• 2025. december 17., 17:38 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Segesváry Lajos (1907–1964) (Új oldal, tartalma: „''Segesváry Lajos'' (Kunszentmiklós, 1907. február 16.– San José 1964. november 6.) Magyar származású református lelkész, egyháztörténész, az utrechti magyar peregrináció kutatója. Segesváry Lajos – Miklós Ödön és Forró Imre mellett – a Stipendium Bernardinummal Utrechtben töltött ösztöndíjas évei alatt kezdte el a magyar diákok hollandiai peregrinációjának szisztematikus feltárását holland egyetemi, városi és tartomány…”)
• 2025. december 17., 17:14 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Miklós Ödön (1895–1955) (Új oldal, tartalma: „''Miklós Ödön'' (Kötcse, 1895. március 19. – Nagycsepely, 1955. augusztus 22.) református lelkész, egyháztörténész, a leideni magyar peregrináció és a holland-magyar egyházi kapcsolatok kutatója Miklós Ödön – Segesváry Lajos és Forró Imre mellett – a hollandiai magyar peregrináció kiváló kutatója volt. A Stipendium Bernardinum ösztöndíjával tanult Hollandiában, ekkor kezdte el szisztematikusan átvizsgálni a hollandiai egyet…”)
• 2025. december 17., 17:10 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Stipendium Bernardinum (Új oldal, tartalma: „A ''Stipendium Bernardinum'' Daniel Bernard Guilliamszoon. hagyatékából pfalzi és magyar/erdélyi református diákok számára 1761-ben alapított ösztöndíj az Utrechti Egyetemen. == Daniel Bernard élete == Daniel Bernard Frankenthalban született, itt keresztélt meg 1676. október 22-én. A települést a franciák 1688-ban elfoglalták, így a család 1688/89 körül Amszterdamba menekült. Daniel Bernard tíz évvel később a holland Kelet-indiai T…”)
• 2025. december 17., 16:30 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Joó Sándor (1910–1970) (Új oldal, tartalma: „''Joó Sándor'' (Kecskemét, 1910. február 10. – Veszprém, 1970. július 3.) a pasaréti református gyülekezet alapító lelkipásztora „Jézusban való hitemben boldog voltam és hiszem, hogy az is maradok örökké! Ezt szeretném örökül hagyni.“ – írta végrendeletében Joó Sándor pasaréti református lelkész, aki kiemelkedően nagy hatású igehirdetője volt a 20. századi magyar reformátusságnak. Ravasz László bizalmi köréhez t…”)
• 2025. december 17., 16:04 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Gyökössy Endre (1913–1997) (Új oldal, tartalma: „''Gyökössy Endre'' (Rákospalota, 1913. február 17. – Budapest, 1997. november 20.) református lelkipásztor, pasztorálpszichológus „»Szenvedjétek el egymást szeretetben!« [Ef 4,2] Ez az én alapigém. Lényem és szolgálatom alapdallama ez az ige.” – vallotta Gyökössy Endre újpest-újvárosi református lelkipásztor, pasztorálpszichológus. Szinte egész életét Újpesten töltötte. Ha nem szól közbe a történelem, hosszú utat já…”)
• 2025. december 17., 15:35 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Filadelfia Diakonissza Intézet (Új oldal, tartalma: „Az első magyar nyelvű diakonissza intézet megszervezése Biberauer Richárd református lelkész munkája volt. 1903 áldozócsütörtökjén a budai református templomban prédikált és bejelentette egyesületalapítási szándékát. Az istentisztelet után a Biberauer házaspár Pauler utcai lakásán megalakult a Filadelfia Diakonissza Szövetség, amely a Jelenések könyvében szereplő egyik kis-ázsiai gyülekezetről (Jel 3,7–13 ) kapta a nevét. A…”)
• 2025. december 17., 15:22 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Diakonissza anyaházak Magyarországon (Új oldal, tartalma: „A Filadelfia Diakonissza Intézet 1903. évi megalapítását követően több református anyaház alakult Magyarországon: a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület Diakonissza Intézete, a Tiszántúli Református Egyházkerület Diakonissza Intézete, majd az Erdélyi Református Egyházkerület Diakonissza Intézete. Ezek mellett Békefi Benő református lelkész javaslatára létrejött a nyíregyházi Diakonissza Testvérház, amely nem volt diakonissza anyaház.…”)
• 2025. december 16., 13:03 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Cseszkó Gyula (1902–1945) (Új oldal, tartalma: „''Cseszkó Gyula'' (Hódmezővásárhely, 1902 - Menado (Celebesz) 1945) református orvos-misszionárius == Ifjúsága, tanulmányai == Apja Cserjés József, MÁV állomásfőnök. Cseszkó Gyula Hódmezővásárhelyen született, középiskolai tanulmányait a város református iskolájában, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban végezte, ahol 1920-ban érettségi vizsgát tett. A Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Orvostudományi…”)
• 2025. december 16., 10:26 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Kis Bálint (1772-1853) (Új oldal, tartalma: „Kis Bálint (Vésztő, 1772. december 9 – Szentes, 1853. március 25.) református lelkész-esperes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A szentesi egyházközség lelkipásztora, a Békés-Bánáti Református Egyházmegye esperese. == Származása, tanulmányai, családja == Felmenői III. Ferdinándtól 1651-ben Szabolcs vármegyében szereztek nemességet, családja később Békés vármegyébe költözött. Szülei Kis István és Nagy Katali…”)
• 2025. december 16., 10:06 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szeremlei Sámuel (1837-1924) (Új oldal, tartalma: „Szeremlei (Császár) Sámuel (Gelej, 1837. szeptember 4. – Hódmezővásárhely, 1924. november 20.) Hódmezővásárhely-Újtemplomi Református Egyházközség lelkipásztora, történész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Békés-Bánáti Református Egyházmegye levéltárosa, egyházmegyei és egyházkerületi tanácsbíró, liberális teológus == Származása, tanulmányai, családja == Nemesi családból származik, valószínűleg a…”)
• 2025. december 12., 22:29 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Zoványi György (1656?-1758) (Új oldal, tartalma: „Zoványi György (1656?-1758 Zilah) református lelkész, szilágyi egyházmegye esperese, tiszántúli püspök == Életútja == Zoványi életrajzi adatai a hagyomány szerint: élt 1656-1758 között, tanult 1677-től Kolozsvárott, 1695-1698 között Franekerben. Cegén Bethlen Elek udvari papja, majd 1700-tól Szilágysomlyón, 1712-től Zilahon lelkész.<ref>Zoványi 708. Magyar életrajzi lexikon II. kötet 1982. 1085. </ref> Ezek az adatok mind bizonytal…”)
• 2025. december 12., 21:08 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Református oktatás a 16-18. században (Új oldal, tartalma: „Református oktatás a 16-18. században A reformáció által újjászervezett egyház – Luther fenntartásainak dacára – a humanizmusra építette iskoláját. Philip Melanchthon (1497-1560) és Valentin Trotzendorf (1490-1556), valamint a kálvinista Johannes Sturm (1507-1589) összekapcsolták a pietast (kegyességet) és az erudíciót (műveltséget). A protestantizmus hatására jelentősen megnőtt az érdeklődés a tanulás iránt, a társadalmi fe…”)
• 2025. december 12., 20:13 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szoboszlai Pap István (1786-1855) (Új oldal, tartalma: „Szoboszlai Pap István (Újfehértó, 1786, november 12. – Debrecen, 1855. augusztus 14.) református lelkész, a tiszántúli református egyházkerület szuperintendense == Származása, tanulmányai == A Szabolcs vármegyei Újfehértón született, Szoboszlai Pap György közbirtokos és Sárváry Julianna gyermekeként. Elemi tanulmányait a debreceni Református Kollégium helyi partikulájában végezte, majd 1797-től az anyakollégiumban folytatta tan…”)
• 2025. december 9., 08:24 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Tokaj vára (Új oldal, tartalma: „Tokaj vára - a hegyaljai felkelés története (1697) == A hegyaljai felkelés == A Rákóczi-szabadságharc előzményének tekinthető Habsburg-ellenes kuruc felkelés Tokaj-Hegyalján tört ki, melynek vezetői Tokaji Ferenc kuruc hadnagy, Szalontai György végardói bíró és Kabai Márton református prédikátor voltak. A felkelők Sátoraljaújhelyen megsemmisítették a császári katonaságot, majd elfoglalták Tokaj és Sárospatak várát. Csatlakoz…”)
• 2025. december 9., 08:13 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Vallásügyi rendelkezés 1715 (Új oldal, tartalma: „1715-ben megújították az 1681-es vallási törvényeket == Háttér == A Rákóczi-szabadságharc lezárultával a Habsburgok lezárták az európai kétfrontos háborúikat (1714. rastatti békeszerződés a spanyol örökösödési háborút, 1715. szatmári pacificatio a magyarországi háborút zárta le), ezek után szükség volt a korábbi szerződések, rendeletek újratárgyalására. == Az 1715. évi XXX-XXXI. törvénycikk == A rendelet megújítot…”)
• 2025. december 9., 07:56 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Rákóczi Erdély fejedelme (Új oldal, tartalma: „1704-ben II. Rákóczi Ferencet a gyulafehérvári országgyűlésen választották Erdély fejedelmévé (1704. július 7-12.), ahol az „erdélyi fejedelmi szék” betöltésére tett esküje (vagyis a beiktatása) nem 1704-ben, hanem csak 1707. április 5-én történt meg. Az 1704-es esemény a szabadságharc kulcsfontosságú szakasza, amikor a rendi függetlenségért küzdő nemesség fejedelmévé választotta a kuruc mozgalom élére, de a tényleges be…”)
• 2025. december 8., 21:45 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bánát (Új oldal, tartalma: „Bánát (Bánság) == Közigazgatási egység == A Bánát a Magyar Királyság délkeleti részén elhelyezkedő terület, amelyet nyugatról a Tisza, délről az Al-Duna, északról a Maros keletről pedig Erdély határol. Önálló közigazgatási régióként 1718-ban a pozsareváci béke következtében jött létre Temesi bánság néven. A Temesi bánság az uralkodó közvetlen irányítása alá tartozott. 1779-ben a magyar rendek nyomására visszaker…”)
• 2025. december 8., 21:37 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Kővár vára (Új oldal, tartalma: „== Kővár várának korai története == A közép- és kora újkor folyamán jelentős történelmi szerepet játszó Kővár várának (románul Cetatea Chioarului) romjai a ma Romániához tartozó Berkeszpataka (románul Berchezoaia, Kővárremete község/Comuna Remetea Chioarului, Máramaros megye/Județul Maramureș) határában, a Lápos folyó szurdokszerű völgye felett emelkedő sziklás hegycsúcson állnak. A vár és a körülötte szerveződő, n…”)
• 2025. december 8., 21:21 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szamártemetés (Új oldal, tartalma: „Szamártemetés - régi megbélyegzés, büntetési mód == Fajtái == A szamártemetés kétfajta temetési módot jelent: 1. hantolás nélküli temetést, 2. egyházi szertartás nélküli temetést. Eredete az ószövetségi gyakorlatra vezethető vissza, ugyanis az ókorban az elpusztult szamarakat nem hantolták el, hanem a tetemet a település határain kívül a vadállatok számára prédának hagyták. Jeremiás próféta részletesen leírja azt, amik…”)
• 2025. december 8., 00:43 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Veresmarti Vég Sámuel (1734-1807) (Új oldal, tartalma: „Veresmarti Vég Sámuel református lelkész, dunamelléki szuperintendens == Származása, tanulmányai == Veresmarti Vég Sámuel 1734-ben született Pécelen, ahol akkor apja, idősebb Veresmarti Vég Sámuel lelkész volt (apja születési helyéről, a baranyai Vörösmartról vette fel a Veresmarti előnevet). Anyja nemes Sárközy Anna volt. Apja korai halála után (Szabadszálláson hunyt el 1744-ben) a nemes Sárközy család támogatta tanulmányaiban…”)
• 2025. december 8., 00:20 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Erdély Hegyalja (Új oldal, tartalma: „Erdély-Hegyalja – történeti és művelődéstörténeti áttekintés == Topográfia == Erdély-Hegyalja, az Erdélyi-szigethegység keleti és délkeleti előtere, topográfiailag és történetileg is Erdély központi tengelyét alkotja. E táj a Torockói- és Érchegység vadregényes magaslataitól a Maros völgyének termékeny teraszaiig ível, amely kedvező éghajlati, domborzati és vízrajzi adottságainak köszönhetően ősidők óta lakott tér…”)
• 2025. december 8., 00:05 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Magyarigen (Új oldal, tartalma: „== A középkori település == Magyarigen és tágabb környezete, Erdély-Hegyalja, a Maros és az Érchegység közé ékelődő, sajátos mikrovilág, ahol a földrajzi adottságok – szőlőművelésre alkalmas dombhátak, völgyek, szorosok, patakok és a Kecskekő ikonikus csúcsa – évszázadokon keresztül meghatározták a társadalom szerkezetét, a gazdálkodást és a kulturális kapcsolatrendszert. A település római kori előzményei, kőbány…”)
• 2025. december 7., 23:51 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Jeremiás István (Új oldal, tartalma: „Jeremiás István 18. századi ref. lelkész, szatmári esperes == Tanulmányok == Származásáról nincsen adatunk. Tanulmányait Nagyenyeden kezdte, ahol 1716. június 11-én subscribált. Ezt követően 1721-ben a máramarosi líceum rektorává nevezték ki. 1724-ben Utrechtben tanult, majd külföldről hazatérve egyházi szolgálatba lépett. 1730-ban Técsőn szolgált lelkészként, onnan hívta meg a szatmárnémeti gyülekezet 1731-ben. == A szatmár…”)
• 2025. december 7., 23:39 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szégyenkő (Új oldal, tartalma: „A szégyenkő (tarisznyakő) egy megszégyenítő büntetési eszköz, amelyet a református egyház az eklézsiakövetésre ítélt személyek esetében alkalmazott. Eredete a középkori feudális büntetés-végrehajtási módszerekre vezethető vissza. == Középkori jogszokás == A középkorban és a koraújkorban a büntetés-végrehajtás nyilvános volt, a társadalom számára természetesnek számított, hogy a forgalmas helyeken ítéleteket hajtanak…”)
• 2025. december 7., 23:27 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Eklézsiakövetés (Új oldal, tartalma: „Az eklézsiakövetés (egyházkövetés) a valláserkölcsi szabályok ellen vétkezők megbüntetése. Az eljárás lényege, hogy a bűnöst a lelkész a gyülekezet előtt kiközösíti (exkommunikálja) az egyházból. A kiközösítés miatt a vétkesnek nem szolgálják ki a szentségeket, valamint régiónként változó módon megalázó büntetéseket szabnak ki rá: kopaszra nyírják, leplet húznak rá, szégyenkőre állítják. Amennyiben megbánja t…”)
• 2025. december 7., 23:13 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Nagyenyedi zsinat 1564 (Új oldal, tartalma: „Az 1564-es nagyenyedi zsinat fontos fordulópontot jelentett az erdélyi protestantizmus történetében. A zsinat megrendezését hosszú viták és vallási feszültségek előzték meg, amelyek főként az úrvacsora értelmezése körül forrtak, különösen a lutheránusok és a „sakramentáriusok” (azaz reformátusok) között. A zsinat jelentőségét növeli, hogy hivatalosan is elismerte a protestáns irányzatok különválását, és megalapozta az…”)
• 2025. december 7., 22:51 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Galántai zsinat 1592 (Új oldal, tartalma: „Az 1592-ben megtartott galántai zsinaton vált külön a protestantizmus kálvini és lutheri irányzata a Dunántúlon és itt alakult meg a Felső-dunántúli Református Egyházkerület, amit neveztek még Csallóköz-mátyusföldi-, vagy Samarjai-, Somorjai egyházkerületnek is. == Előzmények == Az egykori Pozsony és Komárom vármegyék területén a reformáció tanai Luther Márton wittenbergi fellépése után néhány évvel – még a mohácsi csat…”)
• 2025. december 7., 22:29 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szatmári béke 1711 (Új oldal, tartalma: „A szatmári béke, pontosabban „békesség” („Pacificatio Szatmáriensis”), a Rákóczi-szabadságharcot lezáró, 1711. április 29. és május 1. között megkötött egyezmény, amely a kuruc hadsereg maradványainak a nagymajtényi síkon történt zászlóletételével nem csak a szabadságharc fegyveres küzdelmeit, hanem a Pálffy Géza által „szakítások és kiegyezések évszázadának” nevezett hosszú 17. századot (1606–1711) is lezárt…”)
• 2025. december 7., 22:17 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szécsényi országgyűlés 1705 (Új oldal, tartalma: „== Az első kuruc gyűlés == Az 1705. évi szécsényi „országgyűlést” vagy országos gyűlést 1705. szeptember 12. és október 3. között tartották a Nógrád vármegyei Szécsény mezővárosában. A megnevezés körüli vita abból adódik, hogy a Magyar Királyságban országgyűlést csak az uralkodó, azaz a király, király nem léte vagy gyermekkorúsága esetén pedig a nádor hívhatott össze, az uralkodó pedig az I. Lipótot követő I. J…”)
• 2025. december 7., 22:05 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Miskolci Bodnár Mihály (?–1675) (Új oldal, tartalma: „Miskolci Bodnár Mihály (Miskolc, ? – Chieti, 1675. május 19.) gályarab református prédikátor, Fülek lelkipásztora. == Családi háttér és tanulmányok == A nagyapa, Bodnár András, a törökkel vívott harcban érdemelte ki, hogy II. Mátyás király nemesi címet adományozott neki és két fiának: Jánosnak és Mártonnak. János, az édesapa, Miskolc főbírája, majd főjegyzője volt. Miskolci Bodnár Mihály születési időpontja nem tiszt…”)
• 2025. december 7., 21:38 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debreceni Emlékkert (Új oldal, tartalma: „== Emlékműállítások a kiegyezés után == A 19. század középső harmadában Magyarországon is egyre gyakoribbá vált a monumentumok emelése, előbb a fővárosban, majd országosan is. A megelőző évszázadhoz képest immár nemcsak szenteknek és királyoknak, hanem világi személyeknek is, nemcsak templomi vagy temetői térben, hanem köztereken is emeltek szobrokat. Lényegessé vált ezek identifikációs szerepe, az állandóság („megörök…”)
• 2025. december 7., 21:25 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bélteki János (1653–1708) (Új oldal, tartalma: „Bélteki János (Nyírbéltek, 1653 – Szatmárnémeti, 1708) református lelkész, esperes. == A diákcsata == Életrajzírói valószínűnek tartják, hogy azok közé a szatmári diákok közé tartozott, akik a Teleki Mihály által vezetett korai kuruc csapatok mellé állva, részt vettek a fosztogató német zsoldoscsapatok elleni batizvasvári csatában. Az 1660-as években a Habsburgok és törökök közötti, Erdélyért folyó harc hozadéka volt Sz…”)
• 2025. december 7., 20:57 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Leideni Egyetem (Új oldal, tartalma: „A Leideni Egyetem Hollandia legrégebbi egyeteme, 1575-ben alapították, magyar diákok peregrinációjában a harmadik legjelentősebb egyetem. A németalföldi szabadságharc idején 1575. február 8-án alapította Orániai Vilmos a városnak a spanyolokkal szemben tanúsított hősies ellenállása jutalmaképpen. Ezzel a Leideni Egyetem Észak-Németalföld, majd a későbbi Hollandia első egyeteme lett. Fontos szerepet töltött be a magyar diákok peregri…”)
• 2025. december 7., 20:45 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Utrechti Egyetem (Új oldal, tartalma: „Az Utrechti Egyetem 1636-ban nyitotta meg kapuit. Ezzel Leiden, Franeker és Groningen után Észak-Németalföld negyedik egyeteme jött létre. Az egyetem a 17. századtól kezdve – kisebb megszakításokkal – folyamatosan fogadott Magyarországról diákokat. A 18. században alapított, magyar diákok számára is pályázható, ösztöndíjai közül a Stipendium Bernardinum a mai napig létezik. == Az egyetem alapítása == Az utrechti városi tanács m…”)
• 2025. december 7., 20:24 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Pápa és a reformáció (Új oldal, tartalma: „A Dunántúli Református Egyházkerület központi települése. Itt működik 1531 óta az ősi Kollégium, amely mind a mai napig az Egyházkerület iskolája. Itt van az egyházkerületi központ, amely néhány évtizedes veszprémi kitérőt követően 2008-tól ismét a városban van. Itt található az egyházkerület tudományos gyűjteménye (Könyvtár, Levéltár, Múzeum), amely a szellemi központot is jelenti. Ezen túl kiemelkedő gyülekezete van,…”)
• 2025. december 7., 19:56 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Lorántffy Zsuzsanna (Új oldal, tartalma: „Lorántffy Zsuzsanna A 17. század egyik legkiemelkedőbb protestáns női alakja volt. Bod Péter történetíró így emlékezett meg róla a 18. században: „Vólt ez nagy kegyességü és szép tudományu Fejedelem Aszszony, a’ ki nem tsak mások’ Munkajokat botsátotta Világra; hanem írt maga-is…” Ravasz László budapesti református püspök a 20. században a következőképpen emlékezett meg a fejedelemasszonyról: „[…] az ország első…”)
• 2025. december 7., 19:14 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szenci Molnár Albert (1574–1634) (Új oldal, tartalma: „Szenci Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) == Pályakezdés == 1574. augusztus 30-án született meg Szenc mezővárosban. Háromelemű neve sokat elárul róla: az első elem a szülőváros, a második az apa foglalkozása, a harmadikat, a keresztnevet szintén az apja, idősebb Molnár Albert után kapta. Családja apai ágon székely eredetű volt, dédapja Mátyás király seregében harcolt Bécsújhely ostrománál…”)