Új lapok

Új lapok
regisztrált felhasználók elrejtése | botok szerkesztéseinek elrejtése | átirányítások megjelenítése
(legutolsó | legelső) (50 újabb | ) (20 | 50 | 100 | 250 | 500)
  • 2024. április 5., 14:10Zsindely Ferenc (1891–1963) (történet | szerkesztés) ‎[10 770 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Zsindely Ferenc'' (1891–1963), jogász, politikus, miniszter, a dunántúli egyházkerület világi főjegyzője, a német megszállás után felesége, Tüdős Klára embermentő tevékenységben, a háború után pedig a lelki gondozó munkában segítője. == Ifjú kora, tanulmányai, tisztviselői pályafutása == 1891-ben a Szabolcs megyei Kisvárdán – négy fiúgyermek közül a legidősebbként – látta meg a napvilágot egy nagy múltú reform…”)
  • 2024. április 5., 14:07Szekér Nóra (történet | szerkesztés) ‎[13 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szekér Nóra”)
  • 2024. április 5., 14:06Tüdős Klára (1895–1980) (történet | szerkesztés) ‎[18 301 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Tüdős Klára'' (1895–1980), jelmeztervező, filmrendező, a Református Nőszövetség elnöke, a német megszállás alatt az embermentésben játszott szerepéért Jad Vasem díjjal tüntették ki. == Korai évek, tanulmányok == Tüdős Klára 1895. július 20-én látta meg a napvilágot. Szülei házassága két régi, tekintélyes debreceni kálvinista családot egyesített. Apja, Tüdős János jogtanácsos és országgyűlési képviselő, édesany…”)
  • 2024. április 5., 13:52Pap Béla (1907–1957) (történet | szerkesztés) ‎[16 485 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Pap Béla'' (Gyalu, 1907. január 22.<ref>Egyes írások tévesen január 23-át adják meg születési dátumként, ám a hatósági iratokban, így a születési anyakönyvben január 22. szerepel. Az életútról lásd Németh Erzsébet: Pap Béla élete 1907–1957. Kézirat. Budapest, 1985; Bárczay Gyula: Sorsok a református egyházban 1948–1988. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1989. 12–16.; Kiss Ferenc: Legyen végre világosság. Ka…”)
  • 2024. április 5., 13:40Ablonczy Bálint (történet | szerkesztés) ‎[511 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Ablonczy Bálint”)
  • 2024. április 5., 13:37Dobri János (1914–1990) (történet | szerkesztés) ‎[8 556 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Dobri János'' (Brassó, 1914. november 23. – Kolozsvár, 1990. október 1.), romániai magyar református lelkész, teológiai tanár, koncepciós perek elítéltje, a második világháború utáni erdélyi református közösség egyik központi alakja. == Korai évei, kapcsolata a cserkészmozgalommal == Vasutascsaládban született, alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte. A helyi református elemi után a brassói katolikus gimn…”)
  • 2024. február 20., 21:21Balogh Margit (történet | szerkesztés) ‎[450 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Balogh Margit (DSc), történész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, a kutatóközpont főigazgató-helyettese, az ELTE BTK c. egyetemi docense. Kutatási területe a 20. századi egyháztörténet, az állami egyházpolitika, katolikus szociális mozgalmak, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek életműve. e-mail: balogh.margit@abtk.hu<br> mtmt azonosítója: 10896”)
  • 2024. január 26., 13:07Pap Ferenc (történet | szerkesztés) ‎[14 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Pap Ferenc”)
  • 2024. január 26., 13:01Báthori Gábor (1755–1842) (történet | szerkesztés) ‎[12 893 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Báthori (Báthory) Gábor'' (Solt, 1755. január 26. – Nagykőrös, 1842. február 12.) református lelkész, dunamelléki református püspök, a pesti egyház (ma: a Budapest–Kálvin téri Református Egyházközség) újraalapítója és templomépítő lelkésze, egyházi író. Báthori Gábor a tizennyolcadik század végétől a tizenkilencedik század közepéig a haza fővárosában, Pesten gyülekezetalapító, valamint dunamelléki püspöki egy…”) eredetileg „Báthori Gábor (1755-1842)” címen létrehozva
  • 2024. január 12., 13:49Articularis helyek (történet | szerkesztés) ‎[13 098 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Articularis helyek'' Az 1681-es soproni országgyűlés XXVI. törvénycikke (latinul: articulus) alapján, szabad vallásgyakorlattal rendelkező protestáns települések. == Az országgyűlés összehívásának sajátos előzményei == A Habsburg-uralom ellen felkelők 1672-ben támadást intéztek a Felső-Magyarországon állomásozó császáriak ellen, s a hadjárat során elfogták és magukkal hurcolták az időközben Hejcére és Tarcalra behelye…”)
  • 2024. január 12., 13:10Carolina Resolutio 1731, 1734 (történet | szerkesztés) ‎[9 814 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Carolina Resolutio'' III. Károly két vallásügyi rendelete a protestánsok jogállásáról, (1731; 1734). Kiadását megelőzte 1730-ban egy miniszteri értekezlet, amelynek javaslatait az uralkodó, néhány kivételtől eltekintve, messzemenően figyelembe vette. == Előzmények == III. Károly 1725. augusztus 9-én kelt rendeletével utasítást adott a protestánsok szuperintendensei és a hasonló tisztségviselői számának, jogkörének és a korm…”)
  • 2024. január 12., 12:05Türelmi Rendelet (történet | szerkesztés) ‎[13 737 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Türelmi Rendelet'' Latin nevén Edictum Tolerantiae. II. József rendelete, mely Magyarországon 1781. október 25-én jelent meg. Bár a katolikus egyház kivételes jogállását hangsúlyozta, általa a nem római katolikusok (evangélikusok, reformátusok, görögkeletiek) fontos jogokhoz jutottak vallásuk gyakorlása és a lelkiismereti szabadság tekintetében. == A vallásügyi helyzet a Türelmi Rendeletet megelőző évtizedekben == Mária Teréz…”)
  • 2024. január 12., 11:34Dienes Dénes (történet | szerkesztés) ‎[17 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Dienes Dénes”)
  • 2024. január 12., 11:30Ágens (történet | szerkesztés) ‎[6 294 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Ágens'' A magyar protestáns egyházak vallási ügyvivője. Ágenst alkalmaztak a közigazgatás és bíráskodás központi és legfőbb hatóságai mellett (Buda, Pozsony, Bécs). Az ágens nemes ember lehetett, általában alapos jogi ismeretekkel. Szilágyi Sámuel, akit Teleki Sándor ajánlott a tisztségre, például tanult természetjogot, közjogot, kánonjogot, polgári jogot, büntetőjogot, államtudományt, valamint német és francia nyelveket.…”)
  • 2023. december 28., 14:07Debreceni alkotmányozó zsinat 1881-1882 (történet | szerkesztés) ‎[12 412 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''1881/82. évi debreceni alkotmányozó zsinat'' az öt egyházkerületből álló, egységes egyházalkotmányú Magyarországi Református Egyház - „Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház” létrehozója. == Az alkotmányozó zsinat összehívásának közvetlen előzményei, előkészítése == Az 1881/82. évi alkotmányozó zsinat idején, az Osztrák-Magyar Monarchia magyar koronához tartozó részein a református egyház a…”)
  • 2023. december 19., 15:42Kiss Áron (1815–1908) (történet | szerkesztés) ‎[16 120 bájt]Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Hegymegi Kiss Áron'' (1815, Kisnamény – 1908, Debrecen) szatmári esperes, teológiai író, tiszántúli püspök, főrendiházi tag == Családja, gyermekkora == Kiss Áron 1815. november 2-án született a Szatmár vármegyei Kisnaményban. Azonos nevű édesapja a helyi református gyülekezet lelkipásztora, édesanyja, leánykori nevén Solymossy Erzsébet, a piricsei lelkész leánya volt. Idősebb Kiss Áron a regionális közélet elismert személy…”) eredetileg „Kiss Áron (1815-1908)” címen létrehozva
  • 2023. december 15., 21:03Kovács Kálmán Árpád (történet | szerkesztés) ‎[520 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Kovács Kálmán Árpád'' (PhD), történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Dualizmus kori Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa.<br> Kutatási területe: az újabb kori (1711 utáni) magyarországi egyházpolitikai rendszerek története, a magyarországi vízügy mint az ember-környezet viszony kultúrtörténete.<br> e-mail: ''kovacskalmanarpad@gmail.com''<br> részletes önéletrajz: Dr. Kovács Kálmán Árpád, PhD (ver…”)
  • 2023. december 15., 21:01Békefi Benő (1909–1964) (történet | szerkesztés) ‎[26 154 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Békefi Benő'' (Budapest, 1909. május 5. – Budapest, 1964. március 25.) a magyarországi református közélet sokat vitatott személyisége. A források és visszaemlékezések szerint feltűnően egzaltált, álszent és köpönyegforgató személyiség, ennek minden gyakorlati következményével. Általános személyiségképének summázata szerint a hívőség, a nárcizmus és a hatalomvágy hármassága jellemezte. Mindezen jellemvonásokat nagyon e…”) eredetileg „Békefi Benő (1909–1964))” címen létrehozva
  • 2023. december 15., 20:28Baráth Béla (történet | szerkesztés) ‎[805 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Baráth Béla Levente'' (PhD, habil.), teológus-történész, Debreceni Református Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének egyetemi tanára.<br> Kutatási területe: protestáns egyház-, társadalom- és művelődéstörténet, ezen belül különös figyelmet fordít a tiszántúli és tiszáninneni régiókra. Írásaiban ismételten visszatér olyan témákhoz, mint az egyházkormányzói törekvések a dualizmus kori Tiszántúlon; egyházi…”)
  • 2023. december 14., 22:29Kardos János (1894–1959) (történet | szerkesztés) ‎[23 939 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ Kardos János (Üllő, 1894. augusztus 16. – Budapest, 1959. november 12.) ügyvéd, a Dunamelléki Református Egyházkerület törvényesen megválasztott, de kommunista nyomásra lemondásra kényszerített főgondnoka Kardos János védőügyvédként a kommunista diktatúra kiépülése idején, illetve az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás során – amíg biztosított volt a szabad védőválasztás joga – számos törvénys…”)
  • 2023. december 14., 21:58Baltazár Dezső (1871–1936) (történet | szerkesztés) ‎[21 672 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Baltazár Dezső'' (1871, Hajdúböszörmény – 1936, Debrecen) tiszántúli református püspök, a református zsinat és konvent elnöke, az Országos Református Lelkészegyesület elnöke, főrendiházi és felsőházi tag == Családja, gyermekkora == Baltazár Dezső 1871. november 15-én született Hajdúböszörményben. Édesapja, Baltazár János 48-as honvédtiszt, a Hajdúkerület mérnöke volt, édesanyja, Czeglédy Mária pedig egy tekintélyes…”)
  • 2023. december 14., 21:24Losonci Református Theológiai Akadémia (1925–1939) (történet | szerkesztés) ‎[3 927 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Trianon által Csehszlovákiához került magyar reformátusok teológia nélkül maradtak, megoldatlan volt a lelkészutánpótlás. A csehszlovák államhatalom nem engedte szolgálatba a Magyarországon tanult lelkészeket, sőt 1918 után, legalább két tucat lelkészt kiutasított Csehszlovákiából. A felvidéki egyházban már a 20-as évek elején érezhető volt a lelkészhiány, így az egyházvezetés megpróbált egy saját teológiai akadémiát l…”) eredetileg „Losonci Theológiai Szeminárium (1925–1939)” címen létrehozva
  • 2023. december 14., 21:14Sörös Béla (1877–1939) (történet | szerkesztés) ‎[13 101 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Sörös Béla'' (Nemespécsely, 1877. március 14. – Losonc, 1939. október 2.) református lelkész, a Losonci Teológiai Szeminárium igazgatója, a Szlovenszkói Dunáninneni Református Egyházkerület püspöke. == Élete == Sörös Béla, ároni családban született: Sörös Géza nemespécselyi lelkész és Mórocza Lilla első gyermekeként . Egy öccse és két húga volt. Korán elveszítette édesanyját. Részben ezért, részben a nemespécselyi…”) eredetileg „Sörös Béla (1877-1939)” címen létrehozva
  • 2023. december 14., 21:05Czinke István (1855–1942) (történet | szerkesztés) ‎[13 307 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Czinke István'' (Pálóczi Czinke István) (Pácin, 1855. november 18. – Budapest, 1942. július 17.) református lelkész, a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület első püspöke. == Élete == Czinke István Pácinban született, édesapja Czinke Gábor, édesanyja Pálóczi Borbála. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd 1866-tól a sárospataki református kollégiumban folytatta. Teológiai tanulmányait 1878-ban fejezte be Sáro…”)
  • 2023. december 14., 11:18Géra Eleonóra (történet | szerkesztés) ‎[530 bájt]Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Géra Eleonóra Erzsébet'' (PhD), történész-levéltáros, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művelődéstörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense.<br>Kutatási területe: kora újkori várostörténet, életmód- és mentalitástörténet, protestáns ébredési mozgalmak.<br> e-mail: gera.eleonora@btk.elte.hu<br> mtmt azonosító: 10028700<br> https://elte-hu.academia.edu/Eleon%C3%B3raG%C3%A9ra<br> weblap: https:/…”)
  • 2023. december 14., 06:33Generális zsinat (történet | szerkesztés) ‎[6 234 bájt]Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A magyarországi és erdélyi református egyházkerületek legfontosabb egyházkormányzati intézménye azok létrejötte óta. Szemben a parciális zsinattal, amely egy-egy református egyházmegye gyűlése, a generális zsinat az egyházkerület évente egyszer, néha kétszer ülésező tanácskozása. Mindig a superintendens/püspök hívja össze, ő is elnököl az alkalmon. Írásban szétküldött körlevélben történik a zsinat összehívása, ennek…”)
(legutolsó | legelső) (50 újabb | ) (20 | 50 | 100 | 250 | 500)