Új lapok
- 2024. december 4., 12:42 Matricula (történet | szerkesztés) [5 408 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Latin eredetű kifejezés, magyar megfelelője az anyakönyv. A református egyházigazgatásban az anyaegyházközségek, a kollégiumok és az egyetemek vezetnek anyakönyveket. Az egyházközségek ebben rögzítik a megkereszteltek, a konfirmáltak, az összeházasodtak, az áttértek és az elhunytak adatait. Matrikulát csak az anyaegyházközségek vezethetnek, a szórványok anyakönyvi adatait az anyaegyházközség köteles nyilvántartani. A kollégium…”)
- 2024. december 4., 12:36 Köleséri Sámuel, ifj. (1663–1732) (történet | szerkesztés) [11 437 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Ifjabb Köleséri Sámuel'' (Szendrő, 1663. november 18. – Nagyszeben, 1732. december 24.) Református teológus, orvos, természettudós, bányászati felügyelő. A lelkészi családba születő ifjú eleinte maga is teológusnak készült, majd szebeni orvosként futott be karriert. Erdély tisztifőorvosaként, az erdélyi ércbányák felügyelőjeként és a Gubernium tanácsosaként működött. Kapcsolatai behálózták Európát, több tudóstársas…”)
- 2024. december 4., 11:32 Köleséri Sámuel, id. (1634–1683) (történet | szerkesztés) [8 365 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Köleséri Sámuel, id. (Várad, 1634 – Debrecen, 1683) református prédikátor, váradi tanár, debreceni esperes, a Váradi Biblia (1661) lektora == Rokonsága == Ismert lelkészcsalád: apja id. Köleséri Mihály (1605–1655k.) puritán ref. lelkész, nevelőapja Czeglédi P. István (1619–1671), kassai mártírprédikátor, fia ifj. Köleséri Sámuel (1663–1732), polihisztor tudós, féltestvére Czeglédi Péter (1642–1688) lévai lelkész, gály…”)
- 2024. december 4., 11:23 Loci communes (történet | szerkesztés) [2 816 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A 16. század európai és a hazai tudományos, de elsősorban teológiai szakirodalmának kedvelt és gyakran használt kifejezése. Fordították közös helyeknek, olykor közhelyeknek is. Ezek napjaink emberének ez már nem sokat mondanak, sőt, a közhely mai értelme rossz irányba terel, ezért a „főrész” találóbb, mert többé-kevésbé megfelel annak, amit az ősök ezzel a latin szópárral kifejeztek. A sajátosan protestáns loci communes műf…”)
- 2024. december 4., 11:14 Huszár Gál (1512k–1575) (történet | szerkesztés) [8 955 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Huszár Gál (latinosan: Gallus Huszár Anaxius, 1512k.? – Pápa, 1575. október 23.) Reformátor, evangélikus lelkész, ének-, prédikáció- és imádságszerző, nyomdász. A krakkói egyetem diákja lehetett, majd Vízkelet katolikus plébánosaként szolgált. Felekezetváltása után Óvár és Kassa protestáns papja volt. További élete során lelkészkedett vagy nyomdászkodott Debrecenben, Nagyszombatban, Komáromban, Rózsavölgyben, Komjátiban…”)
- 2024. december 4., 11:05 Harsányi Móricz István (1630k–1691) (történet | szerkesztés) [6 227 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Harsányi Móricz István'' (Nagyharsány, 1630k – Rimaszombat, 1691. márc. 1.) Református lelkész, gályarab prédikátor == Családi háttér == Családos, magyar nemes (báró), 5 gyermek atyja. Legkisebb gyermeke a gályarabságból való megszabadulás után született, ifj. István, előbb atyját követve Zürichben volt ösztöndíjas, majd hazatérve a vértelen ellenreformáció nyomására katolizált. A család leszármazottjának tartotta mag…”)
- 2024. december 4., 10:41 Harsányi Móricz István (1630–1691) (történet | szerkesztés) [6 227 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Harsányi Móricz István'' (Nagyharsány, 1630k – Rimaszombat, 1691. márc. 1.) Református lelkész, gályarab prédikátor == Családi háttér == Családos, magyar nemes (báró), 5 gyermek atyja. Legkisebb gyermeke a gályarabságból való megszabadulás után született, ifj. István, előbb atyját követve Zürichben volt ösztöndíjas, majd hazatérve a vértelen ellenreformáció nyomására katolizált. A család leszármazottjának tartotta mag…”)
- 2024. december 4., 08:14 Hanaui nyomda (történet | szerkesztés) [7 663 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Hanau: német város Hessen tartományban, Frankfurt am Maintól keletre, a kora újkorban a hanau-münzenbergi grófsághoz tartozott. Szenci Molnár Albert több jelentős munkája itt jelent meg. == A város == A Frankfurt am Main közelében fekvő város ura, II. Fülöp Lajos gróf 1597-ben szerződést kötött a németalföldi és francia menekültekkel, s az óváros mellett egy új, a réginél nagyobb város építését kezdte meg számukra, amelynek…”)
- 2024. december 4., 08:05 Gönci Fabricius György (?-1595) (történet | szerkesztés) [6 326 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Gönci (Kovács/Fabricius) György'' (Gönc, ? – Debrecen, 1595. május 26.) Református lelkész, tiszántúli püspök, énekeskönyv-szerkesztő, bibliafordító. Az először 1577-ben kiadott Articuli minores című kánongyűjteménye a 17. század közepéig meghatározta a református egyház működését. == Tanulmányai == A gönci származású ifjú születésének idejéről és hazai iskoláiról nincs adat. A Wittenbergi Egyetemen kezdte meg a…”)
- 2024. december 4., 06:53 Geleji Kánonok (történet | szerkesztés) [17 982 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az egyházi törvénykönyv Geleji Katona István (1589–1649) erdélyi püspök nevéhez kapcsolódik, akit a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat bízott meg annak összeállításával. == Kontextus == Megszületésére és elfogadására nézve idézzük a leghűségesebb tanút, magát a püspököt: „Lassan már három éve annak – írja 1649-ben –, hogy a boldog emlékezetű Öreg Rákóczi György felséges fejedelmünk nemzeti zsinatot hívott össze Sz…”)
- 2024. december 4., 06:47 Exkommunikáció (történet | szerkesztés) [2 342 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Jelentése: kiközösítés. == Értelmezése == Az egyház fegyelmezési gyakorlata, amelyet akkor alkalmaztak, amikor valamely gyülekezeti tag megbotránkoztatta a közösséget. Két formáját gyakorolták: az excommunicatio minort, vagyis a kiközösítés enyhébb formáját akkor, amikor a vétség nem volt túl nagy, ez esetben az úrvacsorától tiltották el a vétkest, illetve az excommunicatio maiort, vagyis a nagyobb, végleges kiközösítést, ami…”)
- 2024. december 4., 06:43 Debreceni nyomda 1561 (történet | szerkesztés) [5 445 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1561 - Az első református nyomda megalapítása A debreceni városi nyomda a megalapításától kezdve az egyik legtöbb magyar nyelvű művet kiadó műhely volt a Kárpát-medencében. A nyomdát a Kassáról menekülő Huszár Gál alapította Melius Juhász Péter debreceni lelkész pártfogásával. Az eleinte a városi tanács támogatásával, később a közösség tulajdonában működő műhely a református egyház szolgálatában állt. Melius műv…”)
- 2024. december 4., 06:37 Debrecen nyomdászata (történet | szerkesztés) [12 113 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az 1561-ben alapított debreceni typographia a leghosszabb ideje folyamatosan működő magyarországi nyomda. A kezdetektől a 20. század közepéig a kiadványok palettáján meghatározóak voltak a református egyház és az iskolái számára nélkülözhetetlen könyvek. 1918-tól az 1948-ban bekövetkező államosításig a debreceni városi önkormányzat és a Tiszántúli Református Egyházkerület közös vállalataként működött a nyomda. == A ny…”)
- 2024. december 4., 06:17 Csúzi Cseh Jakab (1639–1695) (történet | szerkesztés) [8 209 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Csúzi Cseh Jakab'' (Losonc, 1639 – Pápa, 1695. márc. 22.) teológiai doktor, gályarabságra ítélt református lelkész, országgyűlési prédikátor (1681), a dunántúli egyházkerület püspöke (1693–1695). == Család == Ároni család tagja, nemes (báró), ősei és utódai közt is számtalan lelkész, egyházi értelmiségi született. Apja, Csúzi Cseh I. János komáromi, majd losonci pap volt. Csúzi Cseh Jakab németalföldi peregrináció…”)
- 2024. december 4., 06:10 Beythe István (1532–1612) (történet | szerkesztés) [9 917 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Beythe István'' (Kő, 1532 – Németújvár, 1612. május 5.) Református lelkész, püspök, botanikus. A Dunántúl és a Felvidék nyugati részén szolgált iskolamesterként, majd lelkészként. Tíz éven át volt az evangélikusok és a reformátusok közös püspöke. Kiadott prédikációskötetet, katekizmust, egyházi törvénykönyvet, szerkesztett ágendát és énekeskönyvet. A hazai anyanyelvű botanikai irodalom egyik első művelője volt.…”)
- 2024. december 4., 06:06 Beythe István (történet | szerkesztés) [9 899 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Beythe István'' (Kő, 1532 – Németújvár, 1612. május 5.) Református lelkész, püspök, botanikus. A Dunántúl és a Felvidék nyugati részén szolgált iskolamesterként, majd lelkészként. Tíz éven át volt az evangélikusok és a reformátusok közös püspöke. Kiadott prédikációskötetet, katekizmust, egyházi törvénykönyvet, szerkesztett ágendát és énekeskönyvet. A hazai anyanyelvű botanikai irodalom egyik első művelője volt.…”)
- 2024. december 3., 22:05 Peregrináció (történet | szerkesztés) [8 994 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Peregrináció Peregrinatio academica: külföldi egyetemjárás == A peregrináció fogalma == A peregrináció latin eredetű kifejezés eredetileg a külföldön való tartózkodást jelentette. A középkorban a vallási célzatú vándorlást, a zarándoklatot értették alatta, de az egyetemek megjelenésével a külföldi egyetemjárást kezdte el jelölni, a 11–12. századtól kezdve beszélhetünk ezért peregrinatio academicáról. Mivel Magyarorsz…”)
- 2024. december 3., 20:52 Egyházpolitikai törvények (történet | szerkesztés) [11 339 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Egyházpolitikai törvények Egyház politikai törvények kifejezés alatt tágabb értelemben olyan törvényeket értünk, amelyeknek a tárgya az állam és az egyház vagy az egyházak egymás közötti viszonyának, az egyházak tevékenységének és szerepének szabályozása. Az általános jelentés mellett az „egyházpolitikai törvények” kifejezés a 19. század utolsó éveiben a magyar országgyűlés által elfogadott és az uralkodó által…”)
- 2024. december 3., 12:34 Bázeli egyetem (történet | szerkesztés) [11 908 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Basel (magyarosan Bázel), humanista központ egyetemmel, nyomdával, ma svájci város”)
- 2024. december 3., 12:29 Álmosd 1604 (történet | szerkesztés) [9 723 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Álmosd-diószegi ütközet, 1604. október 15. A Habsburg-hatalommal szembefordult református főnemes, Bocskai István a szolgálatába fogadta a hajdúkat, s 1604. október 15-én éjszaka Álmosd és Bihardiószeg között megtámadott és szétszórt egy császári hadoszlopot, ezzel megindult a Bocskai-felkelés. == Közvetlen politikai és katonai előzmények == 1603 végén és 1604 elején a török területen tartózkodó erdélyi bujdosók fejedelem…”)
- 2024. december 2., 19:40 Álmosd, 1604 (történet | szerkesztés) [9 437 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Álmosd-diószegi ütközet, 1604. október 15. A Habsburg-hatalommal szembefordult református főnemes, Bocskai István a szolgálatába fogadta a hajdúkat, s 1604. október 15-én éjszaka Álmosd és Bihardiószeg között megtámadott és szétszórt egy császári hadoszlopot, ezzel megindult a Bocskai-felkelés.”)
- 2024. november 26., 23:24 Baksay Sándor (1832–1915) (történet | szerkesztés) [7 987 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Baksay Sándor (Nagypeterd, 1832. augusztus 1. – Kunszentmiklós, 1915. június 18.) református lelkész, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, szépíró, költő, műfordító. == Családi háttér, tanulmányai == Baksay Dániel ároni családból származott, mind apai, mind anyai ágon. Apja Baksay László – teológiát végzett, de lelkészi vizsgát nem tett – rektor volt. Anyja Földváry Rozália. Testvére, László szintén ref…”) eredetileg „Baksay Sándor (1832-1915)” címen létrehozva
- 2024. november 26., 22:08 Protestáns unió (történet | szerkesztés) [15 715 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Protestáns unió Az evangélikus és református felekezetek egyesítését célzó mozgalom a 19–20. században Tartalom 1. Kora újkori előzmények 2. A protestáns unió Poroszországban 3. 1. A protestáns unió gondolata a reformkori Magyarországon 3. 2. Uniós tervezet az 1840-es években 3. 3. Az unió meghiúsulásának okai, tanulságok 4. A szabadságharc után, kiegyezés előtt 5. 1. A dualizmus első évtizedei (1867–1890) 5. 2. Az egyházpo…”)
- 2024. november 26., 21:23 Szalay József (1855–1917) (történet | szerkesztés) [10 004 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szalay József (Makó, 1855. július 31. – Nagybecskerek, 1917. október 29.) református lelkész, lapszerkesztő, író, az első magyar külmissziós egyesület alapítója Szalay József a dél-alföldi református ébredés egyik vezéralakja, aki széleskörű evangelizációs tevékenységével, írásaival megalapozta a magyar református belmisszó kibontakozását. Szalay alapította az első külmisszióval is foglalkozó magyar missziós egyesület…”) eredetileg „Szalay József (1855-1917)” címen létrehozva
- 2024. november 26., 18:53 Révész Bálint (1816-1891) (történet | szerkesztés) [11 613 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Révész Bálint Debrecen, 1816. január 16. – Debrecen, 1891. október 08., református lelkész, teológiai tanár, tiszántúli református püspök Fiatal korától kezdve egyházi íróként, különösen is templomi imádságíróként, illetve egyházi és alkalmi szertartási beszédek írójaként volt közismert és roppant népszerű. Legolvasottabb gyűjteményes köteteit többször kiadták. Az 1859-ben kezdődő pátens-harcban és az 1881-es deb…”)
