A(z) RefWiki naplóinak összesített listája. A naplótípus, a felhasználónév (kis- és nagybetűérzékeny) vagy az érintett lap kiválasztásával (ez is kis- és nagybetűérzékeny) szűkítheted a találatok listáját.

• 2025. november 28., 19:05 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bécsi Protestáns Teológiai Fakultás (Új oldal, tartalma: „Bécsi Protestáns Teológiai Fakultás A Habsburg-birodalom központi protestáns teológiai akadémiájának szánt intézmény, melyet 1821-ben alapítottak Bécsben. 1850 óta önálló fakultásként, 1922 óta pedig a Bécsi Egyetem egyik karaként működő teológiai oktatási intézmény. A 19–20. század során komoly hatást gyakorolt a falai között képzett teológusokon keresztül a magyar református egyházra. == Előzmények == A magyar ref…”)
• 2025. november 28., 10:40 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Sylvester János (1504k–1552k) (Új oldal, tartalma: „Sylvester János elsőként fordította magyarra az Újszövetséget. Az időmértékes verselés első magyar szövegét neki köszönhetjük, és ő adta ki az első magyar nyelvtant is latinul. == Élete, tanulmányai == Sylvester János 1504 körül születhetett Szinérváralján, Szatmár vármegyében. Egyes feltételezések szerint egyetemi tanulmányait megelőzően Nagybányán tanulhatott. 1526. október 26-án iratkozott be a Krakkói Egyetemre. Krakk…”)
• 2025. november 28., 10:16 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Kurta József (Új oldal, tartalma: „ref. teológus, könyvtáros <br> Munkahely: KPTI (Kolozsvár), teol. könyvtáros <br> Kutatási területe: himnológia, könyvtörténet <br> Email:toboz@proteo.hu”)
• 2025. november 28., 10:09 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Protestáns gregoriánum (Új oldal, tartalma: „Gregoriánum - I. Gergely pápáról elnevezett zenei, liturgiai műfaj (cantus gregorianus, cantus planus, cantus choralis), mely egyházi egyszólamú, hangszerkíséret nélküli liturgikus kórus vagy szóló ének, többnyire latin nyelven. == Magyar nyelvű gregoriánum == Az egyetemes komolyzenei repertórium fontos szegmensét képezi a gregoriánum. Azonban az egyetemes gregoriánumon belül a 16. századtól a Kárpát-medencében egy olyan egyházzenei…”)
• 2025. november 28., 07:18 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debreceni líciumfa (Új oldal, tartalma: „A debreceni identitás egyik szimbóluma, helyi védettségű növényritkaság Debrecen belvárosában, a Kálvin tér és a Múzeum utca sarkán, a Püspöki palota tövében található. A lycium halimifolium vagy lycium barbarum (népies nevén: ördögcérnabokor, iszalag, semfű-semfa) debreceni egyedének sajátossága, hogy nem bokorszerű, hanem erős törzsű, fává nőtt. A legenda szerint a 16. század első felében e helyen Bálint pappal, a reform…”)
• 2025. november 27., 19:42 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Fazakas Gergely Tamás (Új oldal, tartalma: „Irodalomtörténész (PhD, hab). Munkahely: Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet. Kutatási téma: protestáns művelődéstörténet (16-20. sz.). Email: fazakas.gergely@arts.unideb.hu.”)
• 2025. november 27., 19:40 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debreceni líceumfa (Új oldal, tartalma: „A debreceni identitás egyik szimbóluma, helyi védettségű növényritkaság Debrecen belvárosában, a Kálvin tér és a Múzeum utca sarkán, a Püspöki palota tövében található. A lycium halimifolium vagy lycium barbarum (népies nevén: ördögcérnabokor, iszalag, semfű-semfa) debreceni egyedének sajátossága, hogy nem bokorszerű, hanem erős törzsű, fává nőtt. A legenda szerint a 16. század első felében e helyen Bálint pappal, a reform…”)
• 2025. november 27., 19:32 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szabó Előd (Új oldal, tartalma: „(1975), református lelkész, egyháztörténész (PhD, hab). Kutatási területe: 18. századi protestáns egyháztörténet. Email: szaboelod75@gmail.com.”)
• 2025. november 27., 13:03 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Ellenreformáció (Új oldal, tartalma: „== Fogalmi tisztázás == Alapvetően tisztázni kell az ellenreformáció korának részletes ismertetése előtt két dolgot: az egyik az időkeret, a másik a fogalom mibenléte. Ellenreformációs tevékenységek elkezdődtek a reformáció első pillanatától kezdve, így önmagában a jelenség egyidős a reformációval, vagyis 1517 novemberében megkezdődött, és mint kisebb-nagyobb intenzitású folyamat tartott nagyjából az I. világháborúig. Még…”)
• 2025. november 27., 10:04 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Gyulafehérvári fejedelmi akadémia 1622 (Új oldal, tartalma: „== Előzmények == A kollégium története Gyulafehérvár konfesszionális átalakulásához kapcsolódik. A kolostorok kiürülése (1553–56) után a domonkos kolostor helyén protestáns iskola (1557) alakult, amely előbb kollégiumi rangú, 1613-ban collegium illustre és 1622-ben collegium academicum lett. Az épületek szekularizálása után Izabella királyné a volt kolostorépületeknek oktatási célú rendeltetést adott. Bethlen Gábor iskolaalap…”)
• 2025. november 27., 09:21 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Diószegi Konta István (1635k–1698) (Új oldal, tartalma: „Diószegi Konta István (Bihardiószeg, 1635k – Bihardiószeg, 1698. június 22.) Református püspök, imakönyv és prédikációs kötet szerzője, ösztöndíj-alapító névváltozatai: Diószegi K. István / Diószegi Kis István == Karrierút == Diószegi Konta István (akit a régebbi egyháztörténeti szakirodalom Bod Péter téves egyszerűsítése miatt Diószegi Kis néven tart számon) 1635 körül született Bihardiószegen tanult itt, majd Vár…”)
• 2025. november 26., 07:52 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Erdély Mohácsa (1657–1663) (Új oldal, tartalma: „17. századi történelmszemléleti paradigma == Történeti háttér == Egyes történelmi eseményekre a visszatekintő emlékezet szimbolikus jelentőségű pillanatként, fordulópontként tekint: a mohácsi csata vagy március 15. szerepe ilyen a magyar gondolkodásban. A kulturális emlékezet a történelmi kontextus helyett néhány aspektus kiemelésével teszi az eseményt mérföldkővé. A mohácsi csata Erdélyben csak sokkal később vált emlékeze…”)
• 2025. november 25., 22:30 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bartók György (1845-1907) (Új oldal, tartalma: „Bartók György (Málnás, 1845. április 28. – Kolozsvár, 1907. december 19.) református lelkész, tanár, teológiai író, erdélyi püspök. Bartók György bölcsészdoktor, teológus, a teológiai liberalizmus képviselője és a klasszikus nyelvtudományok művelője, az erdélyi reformátusságot megosztó, a lelkészképzés ügyét középpontba állító Nagyenyed–Kolozsvár egyházpolitikai vita egyik meghatározó alakja. Életműve a 19. száz…”)
• 2025. november 25., 20:11 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Vargha Gyuláné Szász Póla (1863-1947) (Új oldal, tartalma: „Görzsönyi Vargha Gyuláné szemerjai Szász Póla (Szabadszállás, 1863. október 15. – Sopron, 1947. szeptember 18.) egyházi író, énekfordító, a magyarországi belmisszió és a református nőmozgalom meghatározó szereplője, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület alelnöke, a Bethánia Egylet vezető személyisége. == Családja, tanulmányai == Szász Póla a szabadszállási lelkészlakban született 1863. október 15-én. Apja szemerjai Szász Kár…”)
• 2025. november 25., 14:41 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Gudor Kund Botond (Új oldal, tartalma: „(Balázsfalva, 1971), történész, református lelkész (PhD). A BBTE egyetemi adjunktusa, református lelkész (Magyarigen, Gyulafehérvár), a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese. Kutatási területe: Erdély kora újkori története, Bod Péter és kora. Email: gudorbotond@yahoo.com.”)
• 2025. november 25., 14:33 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Rudus redivivum 1684 (Új oldal, tartalma: „Pápai Páriz Ferenc: Rudus redivivum seu breves rerum ecclesiasticarum Hungaricarum juxta et Transylvanicarum inde a prima reformatione commentarii, Szeben, Stephanus Jüngling, 1684 (RMK II, 1554) Pápai Páriz Ferenc nagyenyedi tanár 1684-ben kiadott latin nyelvű munkája volt az első, nyomtatásban megjelent magyarországi és erdélyi protestáns egyháztörténet. == A mű megírásának háttere == Ez egy egyháztörténeti vázlat a magyar reformáció…”)
• 2025. november 25., 13:36 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szász Domokos (1838-1899) (Új oldal, tartalma: „Szász Domokos (Nagyenyed, 1838. május 25. – Kolozsvár, 1899. január 8.) református lelkész, teológiai író, erdélyi püspök. A teológiai liberalizmus meghatározó alakja, a Magyar Protestáns Egylet egyik alapítója. Egyházkormányzóként fáradhatatlan szervező és építő: mindenekelőtt a magyar református közösségek megmaradásáért, megerősítéséért munkálkodott, ugyanakkor számos templom, iskola és parókia épült püspöksé…”)
• 2025. november 25., 12:10 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Reformáció jubileuma 1717 (Új oldal, tartalma: „== A jubileum == A reformáció kezdetét annak idején nem rögzítették az atyák. 100 év elteltével Szászföldön történt az első megemlékezés, mely hagyományt teremtett, és kifejezetten az 1517. okt. 31-i Luther Márton-féle tettre helyezte a hangsúlyt, ezáltal ünnepnappá emelve Mindenszentek havának zárónapját. Az 1617–18-as év eseményei kezdőpontjai voltak az Európát felforgató ún. harmincéves háborúnak is. A második évszáz…”)
• 2025. november 25., 12:06 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Séllyei M. István (Új oldal, tartalma: „Séllyei M. István (1627 – Pápa, 1692. október 17.) Dunántúli ref. püspök, gályarab == Korai évek, tanulmányok == Séllyei M. István a nevéből fakadóan dunáninneni származású (Vágsellye, Nyitra vm.), de a nyugati országrészhez való kötődését jelzi az is, hogy 1649 táján a kiskomáromi egyházmegyében (Zala vm.) gyűjtöttek a továbbtanulására (alumnusi ösztöndíj). A Sárospataki Református Kollégiumban tanult (nagydiákként…”)
• 2025. november 25., 09:11 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Debreceni ispotály (Új oldal, tartalma: „ Az ispotályok a szegények, betegek és rászorulók gondozására szolgáltak. A debreceni ispotályt 1529-ben alapították, majd a reformációt követően a protestáns városvezetés kezelésébe került. 1752-ben vette át a református egyház, s az 1704-ben felépített ispotályi templom lelkészei felügyelték a működését. == Az ispotály alapítása és 16–17. századi működése == 1529-ben Boncz László debreceni polgár a saját házába…”)
• 2025. november 25., 08:51 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Groningeni egyetem (Új oldal, tartalma: „Észak-Hollandia mai napig jelentős 1614-ben alapított egyeteme. A Groningeni Egyetemet a Németalföldi szabadságharc korában, de a 12 éves spanyol-holland fegyverszünet (1609-1621) idején alapították. Számos holland és külföldi diákot vonzott, a magyar peregrináció szempontjából szintén fontos szerepet töltött be: disputák, disszertációk jelentek meg magyar diákoktól, menzáján számos magyar kedvezményesen vagy ingyenesen étkezhete…”)
• 2025. november 25., 08:43 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Harderwijki egyetem (Új oldal, tartalma: „1648 és 1812 között létezett Hollandia Gelre nevű tartományában. Harderwijk egyeteme 1648 és 1812 között állt fent. Nem tartozott a legjelentősebb hollandiai egyetemek közé, hallgatói nagy része Gelre tartományból vagy a környékéről származott. A kora újkorban 36 magyar beiratkozott hallgatója volt. A magyar művelődéstörténetben mégis jelentős nevet szerzett magának azzal, hogy itt szerezte doktori fokozatát Apáczai Csere János…”)
• 2025. november 25., 08:40 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bozzay Réka (Új oldal, tartalma: „történész, néderlandista (PhD, hab.) A DE Néderlandisztikai Tanszék, egyetemi docens. Kutatási területe: protestáns egyetem- és gazdaságtörténet. Email: bozzay.reka@arts.unideb.hu https://tudoster.unideb.hu/hu/szerzok/1466”)
• 2025. november 25., 07:04 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Harderwijki Egyetem (Új oldal, tartalma: „1648 és 1812 között létezett Hollandia Gelre nevű tartományában. Harderwijk egyeteme 1648 és 1812 között állt fent. Nem tartozott a legjelentősebb hollandiai egyetemek közé, hallgatói nagy része Gelre tartományból vagy a környékéről származott. A kora újkorban 36 magyar beiratkozott hallgatója volt. A magyar művelődéstörténetben mégis jelentős nevet szerzett magának azzal, hogy itt szerezte doktori fokozatát Apáczai Csere János.”)
• 2025. november 23., 18:11 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Kövy Sándor (1763-1829) (Új oldal, tartalma: „Kövy Sándor (Nádudvar, 1763. július 15. – Sárospatak, 1829. július 24.) ügyvéd, református főiskolai jogtanár. A Sárospataki Református Kollégium korszakos jelentőségű jogtanára, a magyar nyelvű jogi szakoktatás egyik meghonosítója, módszertani reformok kezdeményezője, a Magyar Tudós Társaság (a későbbi Magyar Tudományos Akadémia) alapszabályait kialakító bizottság tagja. == Származása, pályafutása == Református közne…”)
• 2025. november 23., 16:07 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szilassy Aladárné Papi Vizsolyi Mária (1854-1927) (Új oldal, tartalma: „Szilasi és pilisi Szilassy Aladárné Papi Vizsolyi Mária (Alsópél, 1854. július 10. – Budapest, 1927. április 21.) a magyarországi belmisszió és a református nőmozgalom emblematikus alakja, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnöke. == Családja == Papi Vizsolyi Mária 1854. július 10-én született Alsópélen (Tolna megye). Apja, Papi Vizsolyi Gusztáv földbirtokos, a tolnai egyházmegye gondnoka, édesanyja gróf Zichy Mária. Kitűnő nevel…”)
• 2025. november 23., 09:08 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Erőd (Ehrlich) János (1916-1944) (Új oldal, tartalma: „dr. Erőd (Ehrlich) János (1916–1945) zsidó származása miatt mártírhalált szenvedett matematikus, református lelkész. 1939-ben doktorált matematikából – a református lelkészek közül egyedüliként. == Származása, családja == 1916. november 30-án született Gyöngyösön zsidó családban. Apja, dr. Ehrlich Mihály dévaványai születésű ügyvéd, anyja Weisz Anna, dr. Weisz Ármin gyöngyösi orvos leánya. Testvérei: Carmen Mária 19…”)
• 2025. március 15., 19:26 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Révész Imre (1826-1881) (Új oldal, tartalma: „''Révész Imre'' (Újfehértó, 1826. január 14. - Debrecen 1881. február 13.) református lelkész, egyháztörténész, az MTA levelező tagja. A 19. századi magyar református egyház, közelebbről is a Tiszántúli Református Egyházkerület egyik legmeghatározóbb személyisége, aki elsősorban egyháztörténészként alkotott maradandót. Konzervatív gondolkodó és nyitott vitázó, aki kezdetben a liberalizmus és a racionalizmus irányához á…”)
• 2025. március 15., 16:58 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Református oktatás a 20. században (Új oldal, tartalma: „Református oktatás a 20. században A 20. század elejére teljesen kiépülő magyar oktatási rendszer meghatározó alkotóelemei voltak a református intézmények. A hagyományosan fontos iskolatípusokban általában 12-15%-os részesedéssel jelen lévő reformátusok legfőbb oktatási központjai Budapesten, Debrecenben és Sárospatakon voltak, emellett pedig a tanító- és tanítónőképző intézmények viszonylag sűrű hálózatával garantált…”)
• 2025. február 18., 13:13 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Révész Imre (1889–1967) (Új oldal, tartalma: „''ifj. Révész Imre'' (Pápa, 1889. június 30. – Budapest, 1967. február 27.) református lelkész, teológiai tanár, egyháztörténész, tiszántúli püspök Révész Imre a 20. századi magyar református egyház és teológiatörténet egyik legmeghatározóbb alakja. A két világháború okozta krízisek idején, a globális és teológiai identitáskeresés legérzékenyebb időszakában alkotott és kormányzott, hogy a református egyház útját…”)
• 2024. december 14., 21:43 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Nőnevelés (Új oldal, tartalma: „Nőnevelés A női egyenjogúság kérdéséről a széles nyilvánosságban a 18. századtól kezdve, a felvilágosodás hatására indultak meg a viták. A diskurzus egyik fő irányát a nők művelődéshez való jogának, és a nőnevelésnek a kérdése jelentette. A nők képzésének követelését elsősorban az az utilitarista cél határozta meg, hogy belőlük jó anyák és jó feleségek váljanak, hármas szerepüket (anya – feleség – a házta…”)
• 2024. december 12., 10:33 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Ratio Educationis (1777, 1806) (Új oldal, tartalma: „Ratio Educationis 1777, 1806 A Magyar Királyságban kiadott átfogó tanügyi szabályzat. Az I. Ratiot 1777-ben, a II. Ratiot 1806-ban rendelte el az uralkodó.<ref>Az 1777. évi rendelet eredeti, teljes címe: Ratio educationis, totiusque rei literariae per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas [Magyarország és a társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere]. Az 1806. évi kiadás eredeti, teljes címe: Ratio educationis publicae totiusque re…”)
• 2024. december 10., 20:49 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Balogh Dávid (Új oldal, tartalma: „''Balogh Dávid'' református lelkész”)
• 2024. december 10., 20:47 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Lovász Krisztián (Új oldal, tartalma: „Lovász Krisztián”)
• 2024. december 10., 20:27 Szatmari.judit vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Török Pál (1808–1883) (Új oldal, tartalma: „Török Pál (Alsóvárad, 1808. június 29. – Pest, 1883. október 7.) református lelkész, a dunamelléki egyházkerület püspöke, a pesti református teológia (ma Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara) és a pesti református gimnázium (ma Lónyay Utcai Református Gimnázium) megalapítója. == Származása, tanulmányai == Török Pál 1808. jún. 29-én Alsóváradon született Török József református lelkész – később barsi…”)
• 2024. december 10., 16:36 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Egyezmény (1948. október 7.) (Új oldal, tartalma: „A kormányzat és a református egyház felső vezetése részéről 1948. október 7-én aláírt egyezmény mintegy 42 éven át szabályozta a két fél viszonyát.<ref>Az egyezményt a Magyar Közlöny 1948. október 9-i számában tették közzé. A dokumentumot közli BALOGH Margit–GERGELY Jenő (szerk.): Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon, 1790–2005 (Dokumentumok), II. kötet, 1944–2005, Budapest, História – MTA Történettudomán…”)
• 2024. december 10., 16:17 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bernát István (1854–1942) (Új oldal, tartalma: „'''''Bernát István''' (Rimaszombat, 1854. július 3. – Budapest, 1942. január 19.) Egyetemi tanár, az MTA tagja, a szövetkezeti mozgalom úttörője, a Kálvin Szövetség elnöke'' Bernát István a 20. század első évtizedeiben a református egyházon belül kibontakozó konzervatív megújulás egyik legmarkánsabb képviselője. Az egyház társadalmi szerepvállalását sürgető Kálvin Szövetség alapítója és vezetője, valamint a szövetkeze…”)
• 2024. december 10., 16:04 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései átnevezte a(z) Losonci Református Theológiai Akadémia (1925–1939) lapot a következő névre: Losonci Teológiai Szeminárium (1925–1939)
• 2024. december 10., 15:52 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Patay Károly (1860–1939) (Új oldal, tartalma: „'''''Patay Károly''' (Szódó, 1860. május 21. – Nagykálna, 1939. szeptember 2.) alsó- és felsőszecsei református lelkész, a Barsi egyházmegye esperese, 1921-ig a Dunántúli egyházkerület Csehszlovákiához csatolt részének helyettes püspöke.'' == Élete == Patay Károly ároni családból származott: nagyapja, az 1784-ben született Patay Péter kulcsodi, győri, lévai, majd baracskai rektor volt. Édesapja, id. Patay Károly, 1825-ben szüle…”)
• 2024. december 10., 15:44 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Lévai Zsinat (1923. június 17–25.) (Új oldal, tartalma: „'''''Lévai zsinat''', a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház létrejöttét kimondó alkotmányozó zsinat, 1923. június 17–25.'' == Előzmények == A trianoni békediktátummal Csehszlovákiához csatolt területek reformátussága, állami elismerés nélküli egyházstruktúrában élt. A Tiszáninnentől és a Dunántúltól elcsatolt területek 1920 végén és 1921 elején önálló egyházkerületté alakultak. A Tiszántúltó…”)
• 2024. december 10., 15:30 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bethesda Kórház (Új oldal, tartalma: „== A kórházalapítás körülményei == A Bethesda 1866. évi megalapítását megelőző évtizedekben – a városegyesítés előtt – Pesten mindössze egy református gyülekezet volt, amelynek temploma 1830-ban lett kész a Széna téren (a mai Kálvin téren). A gyülekezet magyar lelkészeként a későbbi dunamelléki püspök Török Pál 1838-tól szolgált. Pest városa ekkor többségében német ajkú volt, így a pesti gyülekezet tagjai között…”)
• 2024. december 10., 15:09 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Dobos Károly (1902–2004) (Új oldal, tartalma: „''Dobos Károly (Szolnok, 1902. december 8. – Budapest, 2004. január 16.) református lelkész'' Pályájának első évtizedét az ifjúsági misszióban töltötte, majd a fővárosban a fasori gyülekezet másodlelkészeként szolgált, Szabó Imre esperes mellett. A vészkorszak idején zsidókat mentett, majd az ötvenes évek elején a kitelepítetteket segítette. 1952 őszén száműzték Budapestről, a kiskunsági tanyavilágban működve is hűsége…”)
• 2024. december 10., 14:52 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Zsidómentés (reformátusok a zsidómentésben) (Új oldal, tartalma: „== Bevezető - dilemmatikus kérdések == Azzal kapcsolatosan, hogy a korszak református egyházkormányzata, gyülekezeti lelkipásztorai, vagy akár egyszerű egyháztagjai a Holocaust idején teljesebben megfelelhettek volna a maguk elé ideálként állítható jézusi elvárásnak, az üldözöttek feltétel nélküli befogadásának (Mt 25,35–36), vitatott és nem is megválaszolható kérdés. Egyrészről a korszakkal kapcsolatos forrásaink is nagyon…”)
• 2024. december 9., 17:11 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Szútor Jenő (1890–1951) (Új oldal, tartalma: „Szútor Jenő (Kölcse, 1890. március 18. – Irkutszk, 1951. augusztus 24.) beregszászi refor-mátus lelkész. == Származása, iskolái, végzettsége == 1890. március 18-án született a Szatmár megyei Kölcse községben, Szútor Endre és Zámbory Jolán kilencedik gyermekeként. Édesapja – aki Kölcsén szolgált református lelkészként – meghalt, mikor Jenő fia hároméves volt. Tanulmányait Kölcsén és Beregdédán kezdte. Ezt követően ö…”)
• 2024. december 9., 16:59 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Petneházy Gyula (1901–1971) (Új oldal, tartalma: „Petneházy Gyula (Hetyen, 1901. szeptember 4. – Mezőkaszony, 1971. június 25.) református lelkész, kárpátaljai kultúrmissziós munkás, 1955–65 között a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke melletti esperesi tanács tagja. == Származása, iskolái, végzettsége == A Bereg vármegyei Hetyenben született 1901. szeptember 4-én középbirtokos családban. Édesapja Petneházy Gyula, édesanyja Sütő Mária volt. Iskolai tanulmányait…”)
• 2024. december 9., 16:47 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Gencsy Béla (1899–1982) (Új oldal, tartalma: „Gencsy Béla (Botfalva, 1899. december 21. – Szürte, 1982. április 23.) református lelkész, 1949–1956 között a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) dékánja (adminisztrátora), majd 1956–1978 között püspöke. == Származása, iskolái, végzettsége == Gencsy Béla 1899. december 21-én született Botfalván, amely jelenleg Ungvártól délnyugat-ra, nyolc kilométerre fekszik az ukrán–szlovák határ mellett. Érettségijét a Sáro…”)
• 2024. december 9., 16:17 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bary Gyula (1880–1951) (Új oldal, tartalma: „Bary Gyula (Beregszász, 1880. november 6. – Nagybereg, 1951. február 14.) nagyberegi református lelkész, 1931–1944 között a Beregi Egyházmegye esperese. == Származása, iskolái, végzettsége == Bary Gyula 1880. november 6-án született Beregszászban, református lelkészi családban. Édesapja Bari(y) Sándor (1845–1933) Gyula fia születésekor magyar királyi honvédségi segédlelkész volt a 35. zászlóaljnál, egyben a Beregi Református…”)
• 2024. december 9., 15:51 Csorba.david vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Bécsi béke 1606 (Új oldal, tartalma: „ A bécsi béke eltörölte az 1604. évi, önkényesen betoldott 22. törvénycikket, amely a felkelés egyik kiváltója volt, biztosította a vallásszabadságot – a katolikus vallás sérelme nélkül – a városoknak, a nemességnek és a végvári katonáknak. Rendelkezett arról, hogy a következő országgyűlésen nádort kell választani, s a koronát Magyarországra kell hozni. A jezsuitáknak nem lehetnek Magyarországon birtokaik, a különböző…”)
• 2024. december 9., 15:04 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Kárpátaljai református lelkészek a GULAG-on (Új oldal, tartalma: „A Kárpátalja területére 1944 októberében beözönlő szovjet hadsereg a lelkészeket nem vitte el az ún. háromnapos munkára, azonban az 1946 és 1951 között 19 református lelkészt hur-coltak kényszermunkatáborba szovjetellenes tevékenység címén. == Történeti háttér == A szovjet csapatok Kárpátaljára történt bevonulását követően a területet nem csatolták azonnal a Szovjetunióhoz, a Vörös Hadsereg fennhatósága alatt felállt…”)
• 2024. december 9., 14:14 Lanyi.gabor vitalap szerkesztései létrehozta a következő lapot: Országos Református Szabad Tanács ("Nyíregyházi Szabadtanács" 1946, 1947) (Új oldal, tartalma: „Az Országos Református Szabad Tanács (ORSZT) vagy másik, közismert nevén a nyíregyházi szabad tanács, Bereczky Albert és Békefi Benő fémjelezte református egyházi mozgalom volt, amely a felszínen, a református egyház evangéliumi megújulását és ennek alapján külsődleges reformokat, például a felelős egyháztagság kialakítását, az egyházkormányzatban a presbiteriális elvek erősebbé tételét, a „szabad egyház szabad államban…”)