Új lapok
- 2023. december 9., 21:52 Hegyi Ádám Alex (történet | szerkesztés) [375 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Hegyi Ádám Alex”)
- 2023. december 9., 21:51 Csanády Andrásné Bodoky Ágnes (történet | szerkesztés) [33 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Csanády Andrásné Bodoky Ágnes”)
- 2023. december 9., 21:50 Bodoky Richárd (1908–1996) (történet | szerkesztés) [12 137 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Dr. ''Bodoky Richárd'' (1908–1996), református lelkész A diakónia, a társadalom szükségleteit segítő, alapítványi formában működő anyaházi diakónia tudósa. 1939-től édesapja id. Biberauer Richárd halálától 1951-ig a diakonissza életforma erőszakos felszámolásáig – munkatársaival – irányította a Filadelfia diakonissza intézetet és annak intézményeit. Az intézm…”)
- 2023. december 9., 21:37 Szilvásújfalvi A. Imre (történet | szerkesztés) [40 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szilvásújfalvi Imre vagy Újfalvi Imre”)
- 2023. december 9., 21:32 Károlyi Gáspár (1535k–1591) (történet | szerkesztés) [16 744 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Károlyi (Rados) Gáspár (a bibliakiadások címlapján Károli, Nagykároly, 1535 körül – Gönc, 1591 december vége). Református lelkész, abaúji esperes. Fiatalkori munkája a Két könyv a magyar reformáció történelemképének prózai összefoglalása; irányításával és aktív részvételével élete végére készült el a Szentírás első teljes nyomtatott magyar fordítása, a vizsolyi Biblia (1590). == Származása, tanulmányai == Nagyká…”) eredetileg „Károlyi Gáspár” címen létrehozva
- 2023. december 9., 21:27 Második Helvét Hitvallás (történet | szerkesztés) [3 199 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Második Helvét Hitvallás 1566-tól – a Heidelbergi Káté (1563) mellett – a református egyház egyik széles körben elfogadottá vált és máig mértékadó hitvallási irata, amit Heinrich Bullinger írt „Vallástétel és egyszerű magyarázat az igaz hitről és a tiszta keresztyén vallás egyetemes tantételeiről” címmel. == Keletkezése == A hitvallás az 1562-ben Svájcban dúló súlyos pestis járvány idején készült. Heinrich Bull…”)
- 2023. december 9., 21:20 Fekete Károly (történet | szerkesztés) [240 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Református lelkipásztor, teológiai tanár, püspök.<br> A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, a DRHE (Debrecen) egyetemi tanára. Kutatási területe: gyakorlati teológia, homiletika. Email: feketek@drhe.hu.”)
- 2023. december 9., 21:18 Szabó András (történet | szerkesztés) [555 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Prof. Dr. Szabó András (DSc) irodalomtörténész.<br> A KRE BTK Régi és Klasszikus Irodalomtörténeti Tanszékének professzor emeritusa.<br> Kutatási területe: a magyar reformáció és késő humanizmus irodalma, különös tekintettel Károlyi Gáspár és Szenci Molnár Albert munkásságára.<br> Email: szabo.andras(kukac)kre.hu. Elérhetőségek: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10005646; https://kre.academia.edu/Andr%C3%A…”)
- 2023. december 9., 21:17 Csorba Dávid (történet | szerkesztés) [303 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „(Debrecen, 1975-), irodalomtörténész (PhD, hab.), ref. teológus.<br> A TTRE Debreceni Református Kollégium Múzeuma szakigazgatója, a SRTA (Sárospatak) főiskolai tanára.<br> Kutatási területe: protestáns prédikációirodalom.<br> Email: csorba.david@silver.drk.hu.<br> MTMT azon: 10000673.”)
- 2023. december 9., 21:13 Heidelbergi Káté (történet | szerkesztés) [4 535 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Magyar Református Egyház alapdokumentuma. A Heidelbergi Káté 1563-tól a református egyház egyik széles körben elfogadottá vált és máig mértékadó hitvallási irata. A református tanítást 129 kérdés-feleletben fogalmazza meg, az év 52 vasárnapjára (Úrnap) tagolva, 3 főrész alá sorolja. A Heidelbergi Káté évszázadok óta hordozza a református teológiai gondolkodást, tisztítja a lelkipásztorok látását és bátorítja gyülekez…”)
- 2023. december 9., 21:10 Egyházmegye (történet | szerkesztés) [6 548 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az egyházmegye fogja össze az egyházközségeket, élén az esperes és a világi főgondnok áll. Kora újkori elnevezése tractus vagy senioratus. Az egyházmegye a református egyházigazgatás középső szintjén helyezkedik el, felette lévő igazgatási egység az egyházkerület. A hatályos egyházi jogszabályok szerint egyházmegyének hívjuk azt az egyházigazgatási szervezetet, amely több egyházközségnek a közös egyházi kormányzása célj…”)
- 2023. december 9., 21:06 Debreceni Ember Pál (1660–1710) (történet | szerkesztés) [12 468 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Debreceni Ember Pál kulcsfigurája a 17. századi protestáns művelődésnek. Az első teljes protestáns egyháztörténet szerkesztőjét ünnepelhetjük benne, aki hatalmas filológiai apparátust mozgatva állította össze a magyarországi református (és kis részben az evangélikus) egyház százötven éves műveltségének adattárát. == Életút == Debreceni Ember Pál kéziratos feljegyzése alapján 1661 második felében született Debrecenben,…”)
- 2023. december 9., 21:03 Coetus Ungaricus (1555–1613) (történet | szerkesztés) [17 780 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Coetus Ungaricus – a wittenbergi magyar diáktársaság A reformáció egyetemén 1555. június 24-én alakult meg a magyar coetus, amely néhány évvel később a magyarországi református lelkészek és tanárok elitjének képzőhelyévé vált. Mivel közben az egyetemen kiéleződtek a felekezeti ellentétek, a társaság sorsa sem volt mentes a viharoktól. 1609-ben megszűnt működni, s 1613-ban formálisan is feloszlott. == A coetus története == =…”) eredetileg „Coetus Ungaricus” címen létrehozva
- 2023. december 9., 20:41 Oláh Róbert (történet | szerkesztés) [77 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Oláh Róbert (1979), PhD, a TTRE Kollégiumi Nagykönyvtár főkönyvtárosa”)
- 2023. december 9., 19:45 Bocskai István, kismarjai (1557–1606) (történet | szerkesztés) [17 977 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Bocskai István'', kismarjai (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) erdélyi fejedelem == Rezümé == Bocskai István Bihar vármegyei birtokos családból származva fiatalabb korában a bécsi udvarban nevelkedett, majd unokaöccse, Báthory Zsigmond fejedelemségének egyik legfőbb támasza lett. A tizenötéves háború viharaiban végül szakított addigi Habsburg-hűségével, s élére állt egy felkelésnek, amelyben legfőbb tám…”)
- 2023. december 8., 21:16 Szabadi István (történet | szerkesztés) [621 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Sinai Miklós (1730-1808)”)
- 2023. december 8., 21:11 Sinai Miklós (1730–1808) (történet | szerkesztés) [12 540 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Sinai Miklós (Hajdúbagos, 1730 - Debrecen, 1808), a Debreceni Református Kollégium széleskörű, európai műveltségű professzora, a Nagykönyvtár igazgatója és a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. == Származása, hazai tanulmányai == Sinai Miklósról Kazinczy Ferenc, aki személyesen és közelebbről ismerte, írta le, hogy Sinai előtt „nem volt tudva saját születésének napja", mert az anyakönyvileg feljegyezve nem volt, de…”) eredetileg „Sinai Miklós (1730-1808)” címen létrehozva
- 2023. december 8., 20:24 Antal Gábor (1843–1914) (történet | szerkesztés) [19 387 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Antal Gábor'' (Szentkirályszabadja, 1843. május 10. – Komárom, 1914. január 14.) református lelkész, teológiai akadémiai tanár, dunántúli református püspök. Antal Gábor munkásságának kezdeti időszakában a pápai református főiskola tanáraként, városi és vármegyei közéleti emberként, második szakaszában dunántúli püspökként, felsőházi tagként, országos egyházi vezetőként egyháztörténeti jelentőségű életművet…”) eredetileg „Antal Gábor (1843-1914)” címen létrehozva
- 2023. december 8., 19:52 Tóth-Pápai József (1758–1827) (történet | szerkesztés) [13 391 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Tóth-Pápai József'' (Ács, 1758. október 7. – Dad, 1827. február 15.) református lelkész, dunántúli püspök. Tóth-Pápai József a napóleoni háborúk következtében fellépő pénzügyi infláció közepette kezdte püspöki tevékenységét. Sikerült rendbe tennie az egyházkerület, a pápai kollégium zilált anyagi viszonyait. Az egyházkormányzatot korszerűsítette, hatékonyságát növelte. A felvilágosodás eszméinek hatására megla…”) eredetileg „Tóth-Pápai József (1758-1827)” címen létrehozva
- 2023. december 8., 17:56 Tóth Ferenc (1768–1844) (történet | szerkesztés) [24 118 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Tóth Ferenc'' (Vörösberény, 1768. november 19. – Pápa, 1844. szeptember 2.) református lelkész, teológiai tanár, dunántúli püspök, egyháztörténész. Tóth Ferenc az első paraszti származású dunántúli püspök volt a 19. században, aki teológiai tanárként formálta a reformkor lelkésznemzedékének gondolkodását, egyháztörténészként megalapozta a magyar nyelvű protestáns egyháztörténetet, egyházkerületi főjegyzőként,…”) eredetileg „Tóth Ferenc (1768-1844)” címen létrehozva
- 2023. december 8., 17:17 Torkos Jakab, ifjabb (1749–1813) (történet | szerkesztés) [10 806 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Torkos Jakab, ifjabb'' (Pápa, 1749. március 29. – Pápa, 1813. október 31.) református lelkész, dunántúli püspök. Torkos Jakab dunántúli református püspök (1795–1813) a napóleoni háborúk idején, zűrzavaros időszakban is eredményesen szolgálta egyházát. A nehéz körülmények ellenére lelkésztársaival, majd egyedül sikerült a pápai gyülekezetet, a Pápai Református Kollégiumot újjászerveznie, a kollégiumot anyaiskolává…”) eredetileg „Torkos Jakab, ifjabb” címen létrehozva
- 2023. december 8., 15:41 Ugrai János (történet | szerkesztés) [16 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Ugrai János”)
- 2023. december 8., 15:30 Organisationsentwurf (1849) (történet | szerkesztés) [10 670 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Organisationsentwurf (Entwurf) A Habsburg Monarchiában 1849-ben kiadott, a következő évtől bevezetett egységes tanügyi rendelet, a középfokú oktatást neohumanista alapon szabályozó dokumentum. Magyarországon a birodalmi központosító logikája, s ebből fakadóan a rendi és a protestáns autonómia letörésében játszott szerepe miatt sok oldalról bírált, ugyanakkor a polgárosodást nagy mértékben elősegítő, a kiegyezés utáni oktatá…”) eredetileg „Organisationsentwurf” címen létrehozva
- 2023. december 8., 14:56 Hudi József (történet | szerkesztés) [16 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Hudi József”)
- 2023. december 8., 14:49 Nagy Mihály (1788–1878) (történet | szerkesztés) [18 961 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Nagy Mihály (Rétalap, 1788. december 14. – Révkomárom, 1878. március 19.) református lelkész, dunántúli püspök 1845-1871. Nagy Mihály a 19. századi dunántúli református püspökök közül a legnehezebb időkben állt az egyházkerület élén 1845-1871 között. 1845 után sikerült a református főiskolát Pápán tartania. 1849 után minden törvényes eszközzel harcolt az egyházi autonómia visszaszerzésért, az egyházszervezet, oktat…”) eredetileg „Nagy Mihály (1788-1878)” címen létrehozva
- 2023. december 8., 09:34 Nagy Károly Zsolt (történet | szerkesztés) [430 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Nagy Károly Zsolt'' (PhD), református lelkész, kulturális antropológus. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai tanára, az SRTA Újszászy Kálmán Református Örökség Kutatóintézetének vezetője. Kutatási területe: református felekezeti identitás s 20. században, kulturális ellenállás, nyilvános teológia.<br> E-mail: nagy.karoly.zsolt@srta.hu<br> MTMT azonosító: 10017876”)
- 2023. december 8., 09:20 Testvéri Izenet (1950) (történet | szerkesztés) [30 102 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az Egyetemes Konvent Elnökségi Tanácsának – vagyis a négy magyarországi egyházkerület püspökeinek és főgondnokainak – 1950. decemberében, az egyház hivatalos lapjában, a Református Egyházban – „gyülekezeteink lelkipásztoraihoz és presbitériumaihoz, egyházmegyéink espereseihez és missziói bizottságaihoz, egyházunk minden szolgájához és tagjához”, az egyesületek teljes felszámolásának tárgyában eljuttatott felhívása,…”)
- 2023. december 8., 00:19 Szabó Imre (1891–1955) (történet | szerkesztés) [24 434 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szabó Imre'' (Somorja, 1891. április 10. – Debrecen, 1955. január 27.) az első budapesti református esperes A fasori reformátusok legendás lelkipásztora, a Budapesti Református Egyházmegye első esperese a két világháború közötti fővárosi reformátusság életének kiemelkedő szervezője és építője volt. A korszakban igehirdetőként, a református sajtó meghatározó újságírójaként és könyvek szerzőjeként vált ismertté. Nem…”) eredetileg „Szabó Imre (1891-1955)” címen létrehozva
- 2023. december 7., 23:42 Szász Lajos (történet | szerkesztés) [219 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szász Lajos'' (PhD), teológus, történész, a Budapest-Budafoki Református Egyházközség lelkipásztora. Kutatási területe: 19-20. századi protestáns egyháztörténet. ludwig.szasz@gmail.com”)
- 2023. december 7., 22:25 Erdős Kristóf (történet | szerkesztés) [544 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Erdős Kristóf'' (PhD) történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos főmunkatársa, a Károli Interdiszciplináris Akadémia egyetemi szakkollégium műhelyvezető mentortanára (Református Emlékezet, Tradíció, Önazonosság [RETRO] képzési műhely). Kutatási területe: 1945–1990 közötti református egyháztörténet, illetve emigrációtörténet.<br> erdoskristof@gmail.com<br> MTMT azonosító: 10031636<br> academia.edu: https://elte…”)
- 2023. december 7., 22:13 Gulyás Lajos (1918–1957) (történet | szerkesztés) [18 338 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Gulyás Lajos'' (Kisújfalu, 1918. február 4. – Győr, 1957. december 31.) református lelkész Az 1956-os forradalmat követő megtorlás egyetlen olyan egyházi áldozata volt, akit jogerős bírósági ítélet végrehajtásával végeztek ki. Mindig tettre kész, szókimondó, az igazság oldalán álló lelkipásztornak bizonyult. A második világháború alatt zsidókat mentett, majd kisgazdapárti politikusként dolgozott a demokráciáért. Teljes…”) eredetileg „Gulyás Lajos (1918-1957)” címen létrehozva
- 2023. december 7., 15:18 Szatmári Judit (történet | szerkesztés) [241 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szatmári Judit”)
- 2023. december 7., 15:15 Polgár Mihály (1782–1854) (történet | szerkesztés) [9 006 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Polgár Mihály'' (Törökszentmiklós, 1782. december 24. – Kecskemét, 1854. május 9.) református lelkész, dunamelléki szuperintendens Polgár Mihály előbb a tiszáninneni egyházkerületben Hódmezővásárhely lelkésze, majd a dunamelléki egyházkerületben Kecskeméten szolgált haláláig. A kecskeméti egyházmegye esperese, az egyházkerület főjegyzője, 1846-1854 között szuperintendens. == Származása, pályafutása == Polgár Mihály T…”) eredetileg „Polgár Mihály (1782-1854)” címen létrehozva
- 2023. december 5., 11:42 Berecz Ágnes (történet | szerkesztés) [430 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Berecz Ágnes'' (PhD), irodalomtörténész, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének igazgatója. Kutatási területe: 18-19. századi irodalomtörténet, művelődéstörténet. berecz.agnes@rgy.hu”)
- 2023. december 5., 11:31 Ráday Gedeon (1713–1792) (történet | szerkesztés) [21 308 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Ráday I. Gedeon gróf'' (Ludány, 1713. október 1. – Pécel, 1792. augusztus 6.) könyvgyűjtő, költő, a magyar irodalmi élet szervezője és pártfogója Ráday Gedeon nagy múltra visszatekintő református köznemesi családból származott. Egész életét a családi könyvtár gyarapítására, a péceli kastély kibővítésére és a formálódó magyar irodalmi közélet (fordítások, könyvkiadások, színjátszás) felpezsdítésére szentelt…”) eredetileg „Ráday Gedeon (1713-1792)” címen létrehozva
- 2023. december 3., 00:04 Kapcsolat (történet | szerkesztés) [654 bájt] Refwiki (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Emailcímünk Telefonszámunk”)
- 2023. december 3., 00:01 Szerzőink (történet | szerkesztés) [736 bájt] Refwiki (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Lányi Gábor”)
- 2023. november 21., 10:44 Lányi Gábor (történet | szerkesztés) [448 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Lányi Gábor'' (PhD, dr. habil), teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán az Egyháztörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense. Kutatási területe: 20. századi magyar református egyháztörténet, magyar református külkapcsolatok a második világháború után. ''lanyi.gabor@kre.hu''”)
- 2023. november 15., 22:29 Újfalvi Anderkó Imre (?-1616?) (történet | szerkesztés) [3 592 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ Új''falvi (Szilvásújfalvi) Anderkó Imre'' (?-1616?) Református lelkész, esperes, egyházi író. == Élete == A Sárospataki Református Kollégium diákja volt 1576 előttől kezdve, ahonnan 1589-ben Nagybányára ment rektornak. 1591. szeptember 10-én iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre. 1593. március 19-től 1595. március 19-ig a magyar coetus (diáktársaság) seniora (vezetője) volt, 1592 augusztusában Magyarországon járt pénzt gyűjteni a c…”) eredetileg „Újfalvi (v. Szilvásújfalvi) Anderkó Imre (?-1616?)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 22:26 Tofeus Mihály (1624–1684) (történet | szerkesztés) [9 761 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Tofeus Mihály'' (1624. szeptember 29.-1684. október 23.) református lelkész, udvari prédikátor, erdélyi püspök, teológiai író. == Élete == Nevének helyes alakja: Székelyhidi Tofeus (azaz: Tófői) Mihály. <ref>A "Tofeus Dobos" névalak hibás. Lásd: Apáczai és kortársai: Herepei János cikkei, szerk. Keserü Bálint, Bp., Szeged, JATE, 1966 (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 2), 76–79.</ref> 1624. szeptember 29-…”) eredetileg „Tofeus Mihály (1624-1684)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 22:19 Reformátusok Lapja (1957-) (történet | szerkesztés) [1 611 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ == Története == A Reformátusok Lapját az 1956-os forradalom leverése után, 1957. március 31-én indították útjára [https://adt.arcanum.com/hu/collection/AzUt/ Az Út] jogutódjaként. Első felelős szerkesztője Szamosközi István, kiadója a kezdetektől egészen 1990-ig a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya volt. A lap a szocializmus idején szoros állami ellenőrzés alatt, a szolgálat teológiája jegyében készült. Feladata volt annak…”)
- 2023. november 15., 22:04 Pósaházi János (1628–1686) (történet | szerkesztés) [11 034 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Pósaházi János'' (1628–1686) a sárospataki-gyulafehérvári Kollégium tanára, hitvitázó == Élete == 1643-tól Sárospatakon Comenius tanítványa volt, 1653-ban megválasztották a Kollégium széniornak. Lorántffy Zsuzsanna támogatásával 1653 és 1656 között előbb az utrechti, majd néhány hónapig a franekeri egyetemen, végül 1656-ban Oxfordban tanult. Utrechtben öt alkalommal disputált filozófiai, etikai, fizikai, politikai kérdések…”) eredetileg „Pósaházi János (1628-1686)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:57 Őrség (történet | szerkesztés) [6 069 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az Árpád-kortól kontinuus lakosságú nyugat-dunántúli tájegység, amelynek népe a reformáció óta protestáns (református és kisebb mértékben evangélikus) == Földrajzi határai == Nem esik egybe a jóval nagyobb kiterjedésű mai egyházigazgatási egységgel, az Őrségi egyházmegyével, amely a Nyugat-Dunántúl jelentős részét magában foglalja. A Zala forrásvidékét és a Kerka-patak középső völgyét felölelő Őrség magyar népess…”)
- 2023. november 15., 21:51 Miskolci Csulyak István (1575–1645) (történet | szerkesztés) [4 523 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Miskolci Csulyak István'' (1575-1645) református lelkész, zempléni esperes == Élete == 1575-ben született Tolcsván, ároni (több generációs lelkészi) családba. Alsó fokú iskolái után Bodrogkeresztúron, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, majd Thököly Miklós nevelőjeként 1600-tól újra Patakon tanult. Az ifjú báró kísérőjeként 1601-től Görlitzben a szónoklattan és a költészet, 1603-tól Heidelbergben<ref>Szabó András, Misko…”) eredetileg „Miskolci Csulyak István (1575-1645)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:47 Milotai Nyilas István (1571–1623) (történet | szerkesztés) [4 236 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Milotai Nyilas István'' (Milota, 1571-Gyulafehérvár, 1623) Református lelkész, tiszántúli püspök, fejedelmi prédikátor, egyházi író. == Élete == Nagybányán és Debrecenben tanult, ahol 1599-ben az iskola seniora volt. 1600. október 4-től Heidelbergben peregrinált. David Pareus tanítványaként 1602. december 30-án a predestinációról értekezett. 1603 őszétől a Debreceni Református Kollégium tanáraként működött. 1604-től Nagyk…”) eredetileg „Milotai Nyilas István (1571-1623)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:43 Melius Juhász Péter (1532–1572) (történet | szerkesztés) [9 870 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Melius Juhász Péter'' (Horhi, 1532 - Debrecen, 1572. december 25.) Református lelkész, tiszántúli püspök, egyházi író. == Élete == 1556. október 25-től a Wittenbergi Egyetemen tanult, rövid ideig a magyar diáktársaság (Coetus Ungaricus) hatodik seniora (vezetője) volt. A helvét hitelveket állítólag egy Szegedi Kis Istvánnal folytatott vita hatására fogadta el. 1558-tól Debrecenben szolgált Szegedi Gergely mellett. 1561-től a város…”) eredetileg „Melius Juhász Péter (1532-1572)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:35 Debreceni Kistemplom (történet | szerkesztés) [10 280 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „'''A Református Kistemplom (Csonkatemplom) Debrecenben''' == A templom története== A Kistemplom helyén már a középkorban kápolna állhatott, amelyet a reformáció idején lebontottak. A Piac utca és a Német utca (ma: Széchenyi utca) sarkán a 17. században egy szerényebb épületben folyt az istentisztelet, amelyet a városi jegyzőkönyvek hol „szin”-ként, hol „új templom”-ként, hol „kistemplom”-ként említenek. Az elnevezés arra ut…”) eredetileg „Kistemplom” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:31 Bereczky Albert (1893–1966) (történet | szerkesztés) [35 044 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Bereczky Albert a magyar reformátusság 20. századi történetének egyik legjelentősebb, ugyanakkor egyik legvitatottabb és legellentmondásosabb alakja. Ha a két világháború közötti időszakot Ravasz-korszakként tartjuk számon, akkor az 1948 után következő 10 év Bereczky Albert nevével és tevékenységével fémjelezhető. 1948-ban ő lett Ravasz utódja a dunamelléki püspöki székben, majd pedig a Zsinat és Konvent elnöki tisztségeiben.…”) eredetileg „Bereczky Albert (1893-1966)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:21 Soos Géza (1912–1953) (történet | szerkesztés) [9 094 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ == Korai élete, tanulmányai == Soos Géza 1912. október 13-án született Budapesten, alsó középosztálybeli, félig evangélikus, félig református családban. Még gimnazista korában kapcsolódott be a kor egyik legnagyobb hatású református ifjúsági egyesülete, a történelmi kálvinizmusból merítő Soli Deo Gloria Diákszövetség (SDG) munkájába, amely mindvégig meghatározó szerepet játszott az életében. Első tapasztalatai egyike volt…”) eredetileg „Soos Géza (1912-1953)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:07 Sebestyén Jenő (1884-1950) (történet | szerkesztés) [23 083 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Sebestyén Jenő csaknem három évtizeden keresztül (1918–1946), a két világháború közti időszak egésze alatt volt a budapesti református teológia dogmatikaprofesszora. Az általa képviselt „történelmi kálvinizmus” irányzata a magyar reformátusság hitvallásos szellemben való megújulását tűzte ki célul. A „történelmi kálvinizmus” egyesületei, valamint médiumai által országos jelentőségűvé válva meghatározó hatást gy…”) eredetileg „Sebestyén Jenő” címen létrehozva
