2025. december 7.

• 22:172025. december 7., 22:17 eltér történet 0‎ Szécsényi országgyűlés 1705 ‎ →‎Szakirodalom
• 22:172025. december 7., 22:17 eltér történet +13 639‎ Ú Szécsényi országgyűlés 1705 ‎ Új oldal, tartalma: „== Az első kuruc gyűlés == Az 1705. évi szécsényi „országgyűlést” vagy országos gyűlést 1705. szeptember 12. és október 3. között tartották a Nógrád vármegyei Szécsény mezővárosában. A megnevezés körüli vita abból adódik, hogy a Magyar Királyságban országgyűlést csak az uralkodó, azaz a király, király nem léte vagy gyermekkorúsága esetén pedig a nádor hívhatott össze, az uralkodó pedig az I. Lipótot követő I. J…”
• 22:112025. december 7., 22:11 eltér történet +5‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 22:112025. december 7., 22:11 eltér történet +36‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 22:052025. december 7., 22:05 eltér történet +7 562‎ Ú Miskolci Bodnár Mihály (?–1675) ‎ Új oldal, tartalma: „Miskolci Bodnár Mihály (Miskolc, ? – Chieti, 1675. május 19.) gályarab református prédikátor, Fülek lelkipásztora. == Családi háttér és tanulmányok == A nagyapa, Bodnár András, a törökkel vívott harcban érdemelte ki, hogy II. Mátyás király nemesi címet adományozott neki és két fiának: Jánosnak és Mártonnak. János, az édesapa, Miskolc főbírája, majd főjegyzője volt. Miskolci Bodnár Mihály születési időpontja nem tiszt…”
• 21:562025. december 7., 21:56 eltér történet +44‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 21:382025. december 7., 21:38 eltér történet +13 593‎ Ú Debreceni Emlékkert ‎ Új oldal, tartalma: „== Emlékműállítások a kiegyezés után == A 19. század középső harmadában Magyarországon is egyre gyakoribbá vált a monumentumok emelése, előbb a fővárosban, majd országosan is. A megelőző évszázadhoz képest immár nemcsak szenteknek és királyoknak, hanem világi személyeknek is, nemcsak templomi vagy temetői térben, hanem köztereken is emeltek szobrokat. Lényegessé vált ezek identifikációs szerepe, az állandóság („megörök…” aktuális
• 21:332025. december 7., 21:33 eltér történet +29‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 21:272025. december 7., 21:27 eltér történet +3‎ Bélteki János (1653–1708) ‎ →‎Szakirodalom aktuális
• 21:252025. december 7., 21:25 eltér történet +3 482‎ Ú Bélteki János (1653–1708) ‎ Új oldal, tartalma: „Bélteki János (Nyírbéltek, 1653 – Szatmárnémeti, 1708) református lelkész, esperes. == A diákcsata == Életrajzírói valószínűnek tartják, hogy azok közé a szatmári diákok közé tartozott, akik a Teleki Mihály által vezetett korai kuruc csapatok mellé állva, részt vettek a fosztogató német zsoldoscsapatok elleni batizvasvári csatában. Az 1660-as években a Habsburgok és törökök közötti, Erdélyért folyó harc hozadéka volt Sz…”
• 21:232025. december 7., 21:23 eltér történet +38‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 20:572025. december 7., 20:57 eltér történet +11 543‎ Ú Leideni Egyetem ‎ Új oldal, tartalma: „A Leideni Egyetem Hollandia legrégebbi egyeteme, 1575-ben alapították, magyar diákok peregrinációjában a harmadik legjelentősebb egyetem. A németalföldi szabadságharc idején 1575. február 8-án alapította Orániai Vilmos a városnak a spanyolokkal szemben tanúsított hősies ellenállása jutalmaképpen. Ezzel a Leideni Egyetem Észak-Németalföld, majd a későbbi Hollandia első egyeteme lett. Fontos szerepet töltött be a magyar diákok peregri…” aktuális
• 20:542025. december 7., 20:54 eltér történet −28‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 20:532025. december 7., 20:53 eltér történet +52‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 20:452025. december 7., 20:45 eltér történet +17 672‎ Ú Utrechti Egyetem ‎ Új oldal, tartalma: „Az Utrechti Egyetem 1636-ban nyitotta meg kapuit. Ezzel Leiden, Franeker és Groningen után Észak-Németalföld negyedik egyeteme jött létre. Az egyetem a 17. századtól kezdve – kisebb megszakításokkal – folyamatosan fogadott Magyarországról diákokat. A 18. században alapított, magyar diákok számára is pályázható, ösztöndíjai közül a Stipendium Bernardinum a mai napig létezik. == Az egyetem alapítása == Az utrechti városi tanács m…” aktuális
• 20:402025. december 7., 20:40 eltér történet +25‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 20:242025. december 7., 20:24 eltér történet +18 233‎ Ú Pápa és a reformáció ‎ Új oldal, tartalma: „A Dunántúli Református Egyházkerület központi települése. Itt működik 1531 óta az ősi Kollégium, amely mind a mai napig az Egyházkerület iskolája. Itt van az egyházkerületi központ, amely néhány évtizedes veszprémi kitérőt követően 2008-tól ismét a városban van. Itt található az egyházkerület tudományos gyűjteménye (Könyvtár, Levéltár, Múzeum), amely a szellemi központot is jelenti. Ezen túl kiemelkedő gyülekezete van,…”
• 20:212025. december 7., 20:21 eltér történet +1‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 20:212025. december 7., 20:21 eltér történet +32‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 19:562025. december 7., 19:56 eltér történet −2‎ Lorántffy Zsuzsanna ‎Nincs szerkesztési összefoglaló aktuális
• 19:562025. december 7., 19:56 eltér történet +14 512‎ Ú Lorántffy Zsuzsanna ‎ Új oldal, tartalma: „Lorántffy Zsuzsanna A 17. század egyik legkiemelkedőbb protestáns női alakja volt. Bod Péter történetíró így emlékezett meg róla a 18. században: „Vólt ez nagy kegyességü és szép tudományu Fejedelem Aszszony, a’ ki nem tsak mások’ Munkajokat botsátotta Világra; hanem írt maga-is…” Ravasz László budapesti református püspök a 20. században a következőképpen emlékezett meg a fejedelemasszonyról: „[…] az ország első…”
• 19:372025. december 7., 19:37 eltér történet +29‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 19:142025. december 7., 19:14 eltér történet +24 399‎ Ú Szenci Molnár Albert (1574–1634) ‎ Új oldal, tartalma: „Szenci Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) == Pályakezdés == 1574. augusztus 30-án született meg Szenc mezővárosban. Háromelemű neve sokat elárul róla: az első elem a szülőváros, a második az apa foglalkozása, a harmadikat, a keresztnevet szintén az apja, idősebb Molnár Albert után kapta. Családja apai ágon székely eredetű volt, dédapja Mátyás király seregében harcolt Bécsújhely ostrománál…” aktuális
• 19:032025. december 7., 19:03 eltér történet +43‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 19:002025. december 7., 19:00 eltér történet +8‎ Partikula ‎ →‎A rektorok és praeceptorok aktuális
• 18:592025. december 7., 18:59 eltér történet +10 615‎ Ú Partikula ‎ Új oldal, tartalma: „Partikula-rendszer Partikula, latin eredetű szó (jel. rész), oktatási fogalom, résziskolát jelent. A kollégiumi oktatási rendszerben az anyaiskolához kötődő, annak részét képező alsóbb fokú képzési formát jelöl (hasonlóan az egyházszervezeti szintű anyaegyházközség és filiái kötődéshez). == A partikula fogalma == A partikula a református egyházban a koraújkorban kialakult speciális iskolatípus. A 15. és 16. században a Ném…”
• 18:582025. december 7., 18:58 eltér történet +18‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 18:562025. december 7., 18:56 eltér történet +15 282‎ Ú Enyed pusztulása 1704–7 ‎ Új oldal, tartalma: „A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704. március 16-án Nagyenyedet (Enyed, Aiud RO) súlyos veszteség érte. A kuruc-pártisággal megvádolt várost a Habsburg katonaság felprédálta, de a legnagyobb pusztítás elszenvedője a nagyenyedi református kollégium volt. == Előzmények == A Rákóczi-szabadságharcban (1703–1711) a császári csapatok és a kurucok az erdélyi hadszintéren is küzdöttek egymással. II. Rákóczi Ferenc csapatainak célja…” aktuális
• 18:522025. december 7., 18:52 eltér történet +35‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló

2025. december 5.

• 21:522025. december 5., 21:52 eltér történet −8‎ Hollandiai peregrináció ‎ →‎Szakirodalom aktuális
• 21:512025. december 5., 21:51 eltér történet +1‎ Hollandiai peregrináció ‎ →‎Szakirodalom
• 21:502025. december 5., 21:50 eltér történet +3‎ Hollandiai peregrináció ‎ →‎A holland felsőoktatás kezdetei
• 21:492025. december 5., 21:49 eltér történet +21 214‎ Ú Hollandiai peregrináció ‎ Új oldal, tartalma: „Magyarországi diákok hollandiai peregrinációjának fénykora a 17. és 18. századra tehető, ekkor iratkozott be a legtöbb magyarországi hallgató a hollandiai egyetemekre és akadémiákra. == A holland felsőoktatás kezdetei == Az első protestáns egyetem alapjait Németalföld északi részén Orániai Vilmos tette le Leidenben, 1575. február 8. keltezésű alapító okiratában. Tíz évvel később jött létre Frízföld akadémiája Franekerben,…”
• 21:442025. december 5., 21:44 eltér történet +34‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 15:032025. december 5., 15:03 eltér történet +5‎ Csepregi hitvita 1591 ‎ →‎A vita második napja aktuális
• 15:022025. december 5., 15:02 eltér történet +1‎ Csepregi hitvita 1591 ‎ →‎A vita második napja
• 15:012025. december 5., 15:01 eltér történet +7 649‎ Ú Csepregi hitvita 1591 ‎ Új oldal, tartalma: „== A dunántúli protestáns egyházkerületek születése == Dunántúlon az evangélikus és református gyülekezetek egy egyházkerületi szervezethez tartoztak a 16. század során. Az ország többi részén a két felekezet különválása már korábban megtörtént. A dunántúli szétválásnak két állomása volt. Az egyik a tényleges szakadás, a másik pedig a végleges szétválás. Ténylegesen a csepregi hitvitát követően történt meg az evan…”
• 14:592025. december 5., 14:59 eltér történet +5‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 14:412025. december 5., 14:41 eltér történet +21‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 08:592025. december 5., 08:59 eltér történet +10 032‎ Ú Bibliaolvasás ‎ Új oldal, tartalma: „== A reformáció summája == A reformáció tanításának összefoglalása az „öt sola”. Ezek a hitújítás alaptételeit foglalták össze: sola Scriptura (egyedül a Szentírás), sola fide (egyedül a hit által), sola gratia (egyedül kegyelemből), sola Christus (egyedül Krisztus), sola Dei gloria (egyedül Istené a dicsőség). Az „egyedül a Szentírás” kijelentésre alapozva a reformáció célkitűzésévé tette, hogy minden embernek el ke…” aktuális
• 08:562025. december 5., 08:56 eltér történet +23‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló

2025. december 3.

• 14:232025. december 3., 14:23 eltér történet +12 530‎ Ú Heltai Gáspár (1510k–1574) ‎ Új oldal, tartalma: „Heltai Gáspár (Nagyszeben, 1510k – Kolozsvár, 1574) Heltai Gáspár az erdélyi reformáció kiemelkedő alakja. „A magyar reformáció Bornemissza Péterrel együtt talán legjelentősebb írója, prédikátora.” „A reformáció korában mint lelkész, könyvkiadó, nyomdász, és mint író egyaránt megörökítette nevét.” Van, aki a sokrétű munkálkodása miatt úgy vélekedik róla, hogy nála jobban „egyetlen magyar reformátor sem érdem…” aktuális
• 14:182025. december 3., 14:18 eltér történet +39‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 14:152025. december 3., 14:15 eltér történet +6 237‎ Ú Pápai református iskola 1531 ‎ Új oldal, tartalma: „A hagyomány úgy tartja, hogy 1531-ben alapították meg Pápán azt a protestáns iskolát, amely az évszázadok során a magyar reformátusság egyik legfontosabb tudományos központjává nőtte ki magát, és ennek köszönhetően a város a Dunántúli Athén megnevezést is „elnyerte”. == Pápa város reformációja == Pápa város reformációjával kapcsolatban, és ezzel együtt az iskola alapításával kapcsolatban sok feltételezés van. Tóth…” aktuális
• 14:142025. december 3., 14:14 eltér történet +39‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló
• 11:292025. december 3., 11:29 eltér történet 0‎ Samarjai Máté János ‎ →‎Szakirodalom aktuális
• 11:042025. december 3., 11:04 eltér történet +9 066‎ Ú Gályarabok emlékoszlopa 1895 ‎ Új oldal, tartalma: „== Előzmények == A 17. századi protestáns gályarabok emlékezete 1850-es évek óta – főképpen sárospataki és debreceni református körökben – felerősödött, ám emlékműállítás először 1895-ben, Debrecenben történt. Már az 1870-es évek elejétől néhány debreceni kötődésű egyháztörténész-lelkipásztortól (id. Révész Imre, Balogh Ferenc, Rácz Károly) több olyan tanulmány és emlékbeszéd, naplóbejegyzés és levél olv…” aktuális
• 11:032025. december 3., 11:03 eltér történet +39‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló

2025. december 2.

• 20:072025. december 2., 20:07 eltér történet +10 474‎ Ú Fehérhegyi csata 1620 ‎ Új oldal, tartalma: „== A csehek Mohácsa == A harmincéves háború első szakaszának, az úgynevezett cseh-pfalzi háborúnak (1618–1623) döntő eseménye volt az 1620. november 8-án lezajló fehérhegyi csata, amelyben a Habsburgokkal szemben felkelő cseh rendek súlyos vereséget szenvedtek. Ez a csata alig két óra alatt dőlt el, és bár az emberveszteség tekintetében meg sem közelítette a mohácsi csata veszteségeit, következményére nézve azonban ugyanolyan tra…” aktuális
• 20:042025. december 2., 20:04 eltér történet +31‎ Kezdőlap ‎Nincs szerkesztési összefoglaló