Új lapok
- 2025. március 15., 20:26 Révész Imre (1826-1881) (történet | szerkesztés) [17 279 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Révész Imre'' (Újfehértó, 1826. január 14. - Debrecen 1881. február 13.) református lelkész, egyháztörténész, az MTA levelező tagja. A 19. századi magyar református egyház, közelebbről is a Tiszántúli Református Egyházkerület egyik legmeghatározóbb személyisége, aki elsősorban egyháztörténészként alkotott maradandót. Konzervatív gondolkodó és nyitott vitázó, aki kezdetben a liberalizmus és a racionalizmus irányához á…”)
- 2025. március 15., 17:58 Református oktatás a 20. században (történet | szerkesztés) [28 408 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Református oktatás a 20. században A 20. század elejére teljesen kiépülő magyar oktatási rendszer meghatározó alkotóelemei voltak a református intézmények. A hagyományosan fontos iskolatípusokban általában 12-15%-os részesedéssel jelen lévő reformátusok legfőbb oktatási központjai Budapesten, Debrecenben és Sárospatakon voltak, emellett pedig a tanító- és tanítónőképző intézmények viszonylag sűrű hálózatával garantált…”)
- 2025. február 18., 14:13 Révész Imre (1889–1967) (történet | szerkesztés) [20 663 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''ifj. Révész Imre'' (Pápa, 1889. június 30. – Budapest, 1967. február 27.) református lelkész, teológiai tanár, egyháztörténész, tiszántúli püspök Révész Imre a 20. századi magyar református egyház és teológiatörténet egyik legmeghatározóbb alakja. A két világháború okozta krízisek idején, a globális és teológiai identitáskeresés legérzékenyebb időszakában alkotott és kormányzott, hogy a református egyház útját…”)
- 2024. december 14., 22:43 Nőnevelés (történet | szerkesztés) [21 725 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Nőnevelés A női egyenjogúság kérdéséről a széles nyilvánosságban a 18. századtól kezdve, a felvilágosodás hatására indultak meg a viták. A diskurzus egyik fő irányát a nők művelődéshez való jogának, és a nőnevelésnek a kérdése jelentette. A nők képzésének követelését elsősorban az az utilitarista cél határozta meg, hogy belőlük jó anyák és jó feleségek váljanak, hármas szerepüket (anya – feleség – a házta…”)
- 2024. december 12., 11:33 Ratio Educationis (1777, 1806) (történet | szerkesztés) [13 843 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Ratio Educationis 1777, 1806 A Magyar Királyságban kiadott átfogó tanügyi szabályzat. Az I. Ratiot 1777-ben, a II. Ratiot 1806-ban rendelte el az uralkodó.<ref>Az 1777. évi rendelet eredeti, teljes címe: Ratio educationis, totiusque rei literariae per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas [Magyarország és a társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere]. Az 1806. évi kiadás eredeti, teljes címe: Ratio educationis publicae totiusque re…”)
- 2024. december 10., 21:49 Balogh Dávid (történet | szerkesztés) [38 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Balogh Dávid'' református lelkész”)
- 2024. december 10., 21:47 Lovász Krisztián (történet | szerkesztés) [43 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Lovász Krisztián”)
- 2024. december 10., 21:27 Török Pál (1808–1883) (történet | szerkesztés) [19 828 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Török Pál (Alsóvárad, 1808. június 29. – Pest, 1883. október 7.) református lelkész, a dunamelléki egyházkerület püspöke, a pesti református teológia (ma Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara) és a pesti református gimnázium (ma Lónyay Utcai Református Gimnázium) megalapítója. == Származása, tanulmányai == Török Pál 1808. jún. 29-én Alsóváradon született Török József református lelkész – később barsi…”)
- 2024. december 10., 17:36 Egyezmény (1948. október 7.) (történet | szerkesztés) [14 470 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A kormányzat és a református egyház felső vezetése részéről 1948. október 7-én aláírt egyezmény mintegy 42 éven át szabályozta a két fél viszonyát.<ref>Az egyezményt a Magyar Közlöny 1948. október 9-i számában tették közzé. A dokumentumot közli BALOGH Margit–GERGELY Jenő (szerk.): Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon, 1790–2005 (Dokumentumok), II. kötet, 1944–2005, Budapest, História – MTA Történettudomán…”)
- 2024. december 10., 17:17 Bernát István (1854–1942) (történet | szerkesztés) [19 667 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „'''''Bernát István''' (Rimaszombat, 1854. július 3. – Budapest, 1942. január 19.) Egyetemi tanár, az MTA tagja, a szövetkezeti mozgalom úttörője, a Kálvin Szövetség elnöke'' Bernát István a 20. század első évtizedeiben a református egyházon belül kibontakozó konzervatív megújulás egyik legmarkánsabb képviselője. Az egyház társadalmi szerepvállalását sürgető Kálvin Szövetség alapítója és vezetője, valamint a szövetkeze…”)
- 2024. december 10., 16:52 Patay Károly (1860–1939) (történet | szerkesztés) [10 822 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „'''''Patay Károly''' (Szódó, 1860. május 21. – Nagykálna, 1939. szeptember 2.) alsó- és felsőszecsei református lelkész, a Barsi egyházmegye esperese, 1921-ig a Dunántúli egyházkerület Csehszlovákiához csatolt részének helyettes püspöke.'' == Élete == Patay Károly ároni családból származott: nagyapja, az 1784-ben született Patay Péter kulcsodi, győri, lévai, majd baracskai rektor volt. Édesapja, id. Patay Károly, 1825-ben szüle…”)
- 2024. december 10., 16:44 Lévai Zsinat (1923. június 17–25.) (történet | szerkesztés) [13 258 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „'''''Lévai zsinat''', a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház létrejöttét kimondó alkotmányozó zsinat, 1923. június 17–25.'' == Előzmények == A trianoni békediktátummal Csehszlovákiához csatolt területek reformátussága, állami elismerés nélküli egyházstruktúrában élt. A Tiszáninnentől és a Dunántúltól elcsatolt területek 1920 végén és 1921 elején önálló egyházkerületté alakultak. A Tiszántúltó…”)
- 2024. december 10., 16:30 Bethesda Kórház (történet | szerkesztés) [22 584 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== A kórházalapítás körülményei == A Bethesda 1866. évi megalapítását megelőző évtizedekben – a városegyesítés előtt – Pesten mindössze egy református gyülekezet volt, amelynek temploma 1830-ban lett kész a Széna téren (a mai Kálvin téren). A gyülekezet magyar lelkészeként a későbbi dunamelléki püspök Török Pál 1838-tól szolgált. Pest városa ekkor többségében német ajkú volt, így a pesti gyülekezet tagjai között…”)
- 2024. december 10., 16:09 Dobos Károly (1902–2004) (történet | szerkesztés) [29 253 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Dobos Károly (Szolnok, 1902. december 8. – Budapest, 2004. január 16.) református lelkész'' Pályájának első évtizedét az ifjúsági misszióban töltötte, majd a fővárosban a fasori gyülekezet másodlelkészeként szolgált, Szabó Imre esperes mellett. A vészkorszak idején zsidókat mentett, majd az ötvenes évek elején a kitelepítetteket segítette. 1952 őszén száműzték Budapestről, a kiskunsági tanyavilágban működve is hűsége…”)
- 2024. december 10., 15:52 Zsidómentés (reformátusok a zsidómentésben) (történet | szerkesztés) [40 940 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Bevezető - dilemmatikus kérdések == Azzal kapcsolatosan, hogy a korszak református egyházkormányzata, gyülekezeti lelkipásztorai, vagy akár egyszerű egyháztagjai a Holocaust idején teljesebben megfelelhettek volna a maguk elé ideálként állítható jézusi elvárásnak, az üldözöttek feltétel nélküli befogadásának (Mt 25,35–36), vitatott és nem is megválaszolható kérdés. Egyrészről a korszakkal kapcsolatos forrásaink is nagyon…”)
- 2024. december 9., 18:11 Szútor Jenő (1890–1951) (történet | szerkesztés) [14 194 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szútor Jenő (Kölcse, 1890. március 18. – Irkutszk, 1951. augusztus 24.) beregszászi refor-mátus lelkész. == Származása, iskolái, végzettsége == 1890. március 18-án született a Szatmár megyei Kölcse községben, Szútor Endre és Zámbory Jolán kilencedik gyermekeként. Édesapja – aki Kölcsén szolgált református lelkészként – meghalt, mikor Jenő fia hároméves volt. Tanulmányait Kölcsén és Beregdédán kezdte. Ezt követően ö…”)
- 2024. december 9., 17:59 Petneházy Gyula (1901–1971) (történet | szerkesztés) [11 247 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Petneházy Gyula (Hetyen, 1901. szeptember 4. – Mezőkaszony, 1971. június 25.) református lelkész, kárpátaljai kultúrmissziós munkás, 1955–65 között a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke melletti esperesi tanács tagja. == Származása, iskolái, végzettsége == A Bereg vármegyei Hetyenben született 1901. szeptember 4-én középbirtokos családban. Édesapja Petneházy Gyula, édesanyja Sütő Mária volt. Iskolai tanulmányait…”)
- 2024. december 9., 17:47 Gencsy Béla (1899–1982) (történet | szerkesztés) [22 713 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Gencsy Béla (Botfalva, 1899. december 21. – Szürte, 1982. április 23.) református lelkész, 1949–1956 között a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) dékánja (adminisztrátora), majd 1956–1978 között püspöke. == Származása, iskolái, végzettsége == Gencsy Béla 1899. december 21-én született Botfalván, amely jelenleg Ungvártól délnyugat-ra, nyolc kilométerre fekszik az ukrán–szlovák határ mellett. Érettségijét a Sáro…”)
- 2024. december 9., 17:17 Bary Gyula (1880–1951) (történet | szerkesztés) [14 861 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Bary Gyula (Beregszász, 1880. november 6. – Nagybereg, 1951. február 14.) nagyberegi református lelkész, 1931–1944 között a Beregi Egyházmegye esperese. == Származása, iskolái, végzettsége == Bary Gyula 1880. november 6-án született Beregszászban, református lelkészi családban. Édesapja Bari(y) Sándor (1845–1933) Gyula fia születésekor magyar királyi honvédségi segédlelkész volt a 35. zászlóaljnál, egyben a Beregi Református…”)
- 2024. december 9., 16:51 Bécsi béke 1606 (történet | szerkesztés) [14 040 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ A bécsi béke eltörölte az 1604. évi, önkényesen betoldott 22. törvénycikket, amely a felkelés egyik kiváltója volt, biztosította a vallásszabadságot – a katolikus vallás sérelme nélkül – a városoknak, a nemességnek és a végvári katonáknak. Rendelkezett arról, hogy a következő országgyűlésen nádort kell választani, s a koronát Magyarországra kell hozni. A jezsuitáknak nem lehetnek Magyarországon birtokaik, a különböző…”)
- 2024. december 9., 16:04 Kárpátaljai református lelkészek a GULAG-on (történet | szerkesztés) [20 015 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Kárpátalja területére 1944 októberében beözönlő szovjet hadsereg a lelkészeket nem vitte el az ún. háromnapos munkára, azonban az 1946 és 1951 között 19 református lelkészt hur-coltak kényszermunkatáborba szovjetellenes tevékenység címén. == Történeti háttér == A szovjet csapatok Kárpátaljára történt bevonulását követően a területet nem csatolták azonnal a Szovjetunióhoz, a Vörös Hadsereg fennhatósága alatt felállt…”)
- 2024. december 9., 15:14 Országos Református Szabad Tanács ("Nyíregyházi Szabadtanács" 1946, 1947) (történet | szerkesztés) [14 776 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az Országos Református Szabad Tanács (ORSZT) vagy másik, közismert nevén a nyíregyházi szabad tanács, Bereczky Albert és Békefi Benő fémjelezte református egyházi mozgalom volt, amely a felszínen, a református egyház evangéliumi megújulását és ennek alapján külsődleges reformokat, például a felelős egyháztagság kialakítását, az egyházkormányzatban a presbiteriális elvek erősebbé tételét, a „szabad egyház szabad államban…”)
- 2024. december 9., 15:03 Lovasberényi incidens (1946) (történet | szerkesztés) [9 215 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1946. június 16-án Lovasberényben, a református templom javára rendezett jótékonysági előadáson, tömegverekedés tört ki a résztvevők és az előadást megzavaró ittas szovjet katonák között. Az előadáson részt vevő fiatalokat a szovjet katonai rendőrség begyűjtötte, majd a kihallgatásukat követően, közülük öt főt többéves szibériai kényszermunkára ítéltek. Az értük –egyházi és állami fórumokon – szót emelő Kom…”)
- 2024. december 7., 23:21 Szilády Áron (1837–1922) (történet | szerkesztés) [12 684 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „szentgyörgyi Szilády Áron (Ságvár 1837. november 3. – Kiskunhalas, 1922. március 20.) református lelkész, egyházkerületi főjegyző, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság tagja. A hosszú 19. század legfontosabb fordulópontjait átélte. ahogy az I. világháborút, a Monarchia szétbomlását és a Tanácsköztársaságot. Gondolkodását, tudományos érdeklődését és kut…”)
- 2024. december 7., 22:15 Novák Olga (1889–1961) (történet | szerkesztés) [9 331 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Novák Olga (Baja 1889. április 13. – Budapest, 1961.április 23.) első magyar református teológa, első magyar református vallástanárnő. Elsőként végzett nőként a Budapest Teológiai Akadémián, a Baár-Madas Leánygimnázium első női vallástanára, a Református Lelkésznék Országos Szövetségének a főtitkára, az Őrszentmiklósi Szeretetotthon intézőbizottságának tagja, számos léleképítő cikk és előadás szerzője == Csal…”)
