Új lapok
- 2025. november 28., 19:05 Bécsi Protestáns Teológiai Fakultás (történet | szerkesztés) [11 953 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Bécsi Protestáns Teológiai Fakultás A Habsburg-birodalom központi protestáns teológiai akadémiájának szánt intézmény, melyet 1821-ben alapítottak Bécsben. 1850 óta önálló fakultásként, 1922 óta pedig a Bécsi Egyetem egyik karaként működő teológiai oktatási intézmény. A 19–20. század során komoly hatást gyakorolt a falai között képzett teológusokon keresztül a magyar református egyházra. == Előzmények == A magyar ref…”)
- 2025. november 28., 10:40 Sylvester János (1504k–1552k) (történet | szerkesztés) [5 763 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Sylvester János elsőként fordította magyarra az Újszövetséget. Az időmértékes verselés első magyar szövegét neki köszönhetjük, és ő adta ki az első magyar nyelvtant is latinul. == Élete, tanulmányai == Sylvester János 1504 körül születhetett Szinérváralján, Szatmár vármegyében. Egyes feltételezések szerint egyetemi tanulmányait megelőzően Nagybányán tanulhatott. 1526. október 26-án iratkozott be a Krakkói Egyetemre. Krakk…”)
- 2025. november 28., 10:16 Kurta József (történet | szerkesztés) [165 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ref. teológus, könyvtáros <br> Munkahely: KPTI (Kolozsvár), teol. könyvtáros <br> Kutatási területe: himnológia, könyvtörténet <br> Email:toboz@proteo.hu”)
- 2025. november 28., 10:09 Protestáns gregoriánum (történet | szerkesztés) [17 723 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Gregoriánum - I. Gergely pápáról elnevezett zenei, liturgiai műfaj (cantus gregorianus, cantus planus, cantus choralis), mely egyházi egyszólamú, hangszerkíséret nélküli liturgikus kórus vagy szóló ének, többnyire latin nyelven. == Magyar nyelvű gregoriánum == Az egyetemes komolyzenei repertórium fontos szegmensét képezi a gregoriánum. Azonban az egyetemes gregoriánumon belül a 16. századtól a Kárpát-medencében egy olyan egyházzenei…”)
- 2025. november 28., 07:18 Debreceni líciumfa (történet | szerkesztés) [7 629 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A debreceni identitás egyik szimbóluma, helyi védettségű növényritkaság Debrecen belvárosában, a Kálvin tér és a Múzeum utca sarkán, a Püspöki palota tövében található. A lycium halimifolium vagy lycium barbarum (népies nevén: ördögcérnabokor, iszalag, semfű-semfa) debreceni egyedének sajátossága, hogy nem bokorszerű, hanem erős törzsű, fává nőtt. A legenda szerint a 16. század első felében e helyen Bálint pappal, a reform…”)
- 2025. november 27., 19:42 Fazakas Gergely Tamás (történet | szerkesztés) [262 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Irodalomtörténész (PhD, hab). Munkahely: Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet. Kutatási téma: protestáns művelődéstörténet (16-20. sz.). Email: fazakas.gergely@arts.unideb.hu.”)
- 2025. november 27., 19:40 Debreceni líceumfa (történet | szerkesztés) [7 629 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A debreceni identitás egyik szimbóluma, helyi védettségű növényritkaság Debrecen belvárosában, a Kálvin tér és a Múzeum utca sarkán, a Püspöki palota tövében található. A lycium halimifolium vagy lycium barbarum (népies nevén: ördögcérnabokor, iszalag, semfű-semfa) debreceni egyedének sajátossága, hogy nem bokorszerű, hanem erős törzsű, fává nőtt. A legenda szerint a 16. század első felében e helyen Bálint pappal, a reform…”)
- 2025. november 27., 19:32 Szabó Előd (történet | szerkesztés) [268 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „(1975), református lelkész, egyháztörténész (PhD, hab). Kutatási területe: 18. századi protestáns egyháztörténet. Email: szaboelod75@gmail.com.”)
- 2025. november 27., 13:03 Ellenreformáció (történet | szerkesztés) [22 280 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Fogalmi tisztázás == Alapvetően tisztázni kell az ellenreformáció korának részletes ismertetése előtt két dolgot: az egyik az időkeret, a másik a fogalom mibenléte. Ellenreformációs tevékenységek elkezdődtek a reformáció első pillanatától kezdve, így önmagában a jelenség egyidős a reformációval, vagyis 1517 novemberében megkezdődött, és mint kisebb-nagyobb intenzitású folyamat tartott nagyjából az I. világháborúig. Még…”)
- 2025. november 27., 10:04 Gyulafehérvári fejedelmi akadémia 1622 (történet | szerkesztés) [12 904 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Előzmények == A kollégium története Gyulafehérvár konfesszionális átalakulásához kapcsolódik. A kolostorok kiürülése (1553–56) után a domonkos kolostor helyén protestáns iskola (1557) alakult, amely előbb kollégiumi rangú, 1613-ban collegium illustre és 1622-ben collegium academicum lett. Az épületek szekularizálása után Izabella királyné a volt kolostorépületeknek oktatási célú rendeltetést adott. Bethlen Gábor iskolaalap…”)
- 2025. november 27., 09:21 Diószegi Konta István (1635k–1698) (történet | szerkesztés) [7 972 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Diószegi Konta István (Bihardiószeg, 1635k – Bihardiószeg, 1698. június 22.) Református püspök, imakönyv és prédikációs kötet szerzője, ösztöndíj-alapító névváltozatai: Diószegi K. István / Diószegi Kis István == Karrierút == Diószegi Konta István (akit a régebbi egyháztörténeti szakirodalom Bod Péter téves egyszerűsítése miatt Diószegi Kis néven tart számon) 1635 körül született Bihardiószegen tanult itt, majd Vár…”)
- 2025. november 26., 07:52 Erdély Mohácsa (1657–1663) (történet | szerkesztés) [7 784 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „17. századi történelmszemléleti paradigma == Történeti háttér == Egyes történelmi eseményekre a visszatekintő emlékezet szimbolikus jelentőségű pillanatként, fordulópontként tekint: a mohácsi csata vagy március 15. szerepe ilyen a magyar gondolkodásban. A kulturális emlékezet a történelmi kontextus helyett néhány aspektus kiemelésével teszi az eseményt mérföldkővé. A mohácsi csata Erdélyben csak sokkal később vált emlékeze…”)
- 2025. november 25., 22:30 Bartók György (1845-1907) (történet | szerkesztés) [9 514 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Bartók György (Málnás, 1845. április 28. – Kolozsvár, 1907. december 19.) református lelkész, tanár, teológiai író, erdélyi püspök. Bartók György bölcsészdoktor, teológus, a teológiai liberalizmus képviselője és a klasszikus nyelvtudományok művelője, az erdélyi reformátusságot megosztó, a lelkészképzés ügyét középpontba állító Nagyenyed–Kolozsvár egyházpolitikai vita egyik meghatározó alakja. Életműve a 19. száz…”)
- 2025. november 25., 20:11 Vargha Gyuláné Szász Póla (1863-1947) (történet | szerkesztés) [17 763 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Görzsönyi Vargha Gyuláné szemerjai Szász Póla (Szabadszállás, 1863. október 15. – Sopron, 1947. szeptember 18.) egyházi író, énekfordító, a magyarországi belmisszió és a református nőmozgalom meghatározó szereplője, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület alelnöke, a Bethánia Egylet vezető személyisége. == Családja, tanulmányai == Szász Póla a szabadszállási lelkészlakban született 1863. október 15-én. Apja szemerjai Szász Kár…”)
- 2025. november 25., 14:41 Gudor Kund Botond (történet | szerkesztés) [308 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „(Balázsfalva, 1971), történész, református lelkész (PhD). A BBTE egyetemi adjunktusa, református lelkész (Magyarigen, Gyulafehérvár), a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese. Kutatási területe: Erdély kora újkori története, Bod Péter és kora. Email: gudorbotond@yahoo.com.”)
- 2025. november 25., 14:33 Rudus redivivum 1684 (történet | szerkesztés) [7 481 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Pápai Páriz Ferenc: Rudus redivivum seu breves rerum ecclesiasticarum Hungaricarum juxta et Transylvanicarum inde a prima reformatione commentarii, Szeben, Stephanus Jüngling, 1684 (RMK II, 1554) Pápai Páriz Ferenc nagyenyedi tanár 1684-ben kiadott latin nyelvű munkája volt az első, nyomtatásban megjelent magyarországi és erdélyi protestáns egyháztörténet. == A mű megírásának háttere == Ez egy egyháztörténeti vázlat a magyar reformáció…”)
- 2025. november 25., 13:36 Szász Domokos (1838-1899) (történet | szerkesztés) [9 437 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szász Domokos (Nagyenyed, 1838. május 25. – Kolozsvár, 1899. január 8.) református lelkész, teológiai író, erdélyi püspök. A teológiai liberalizmus meghatározó alakja, a Magyar Protestáns Egylet egyik alapítója. Egyházkormányzóként fáradhatatlan szervező és építő: mindenekelőtt a magyar református közösségek megmaradásáért, megerősítéséért munkálkodott, ugyanakkor számos templom, iskola és parókia épült püspöksé…”)
- 2025. november 25., 12:10 Reformáció jubileuma 1717 (történet | szerkesztés) [10 923 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== A jubileum == A reformáció kezdetét annak idején nem rögzítették az atyák. 100 év elteltével Szászföldön történt az első megemlékezés, mely hagyományt teremtett, és kifejezetten az 1517. okt. 31-i Luther Márton-féle tettre helyezte a hangsúlyt, ezáltal ünnepnappá emelve Mindenszentek havának zárónapját. Az 1617–18-as év eseményei kezdőpontjai voltak az Európát felforgató ún. harmincéves háborúnak is. A második évszáz…”)
- 2025. november 25., 12:06 Séllyei M. István (történet | szerkesztés) [10 568 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Séllyei M. István (1627 – Pápa, 1692. október 17.) Dunántúli ref. püspök, gályarab == Korai évek, tanulmányok == Séllyei M. István a nevéből fakadóan dunáninneni származású (Vágsellye, Nyitra vm.), de a nyugati országrészhez való kötődését jelzi az is, hogy 1649 táján a kiskomáromi egyházmegyében (Zala vm.) gyűjtöttek a továbbtanulására (alumnusi ösztöndíj). A Sárospataki Református Kollégiumban tanult (nagydiákként…”)
- 2025. november 25., 09:11 Debreceni ispotály (történet | szerkesztés) [10 726 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ Az ispotályok a szegények, betegek és rászorulók gondozására szolgáltak. A debreceni ispotályt 1529-ben alapították, majd a reformációt követően a protestáns városvezetés kezelésébe került. 1752-ben vette át a református egyház, s az 1704-ben felépített ispotályi templom lelkészei felügyelték a működését. == Az ispotály alapítása és 16–17. századi működése == 1529-ben Boncz László debreceni polgár a saját házába…”)
- 2025. november 25., 08:51 Groningeni egyetem (történet | szerkesztés) [13 421 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Észak-Hollandia mai napig jelentős 1614-ben alapított egyeteme. A Groningeni Egyetemet a Németalföldi szabadságharc korában, de a 12 éves spanyol-holland fegyverszünet (1609-1621) idején alapították. Számos holland és külföldi diákot vonzott, a magyar peregrináció szempontjából szintén fontos szerepet töltött be: disputák, disszertációk jelentek meg magyar diákoktól, menzáján számos magyar kedvezményesen vagy ingyenesen étkezhete…”)
- 2025. november 25., 08:43 Harderwijki egyetem (történet | szerkesztés) [12 057 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1648 és 1812 között létezett Hollandia Gelre nevű tartományában. Harderwijk egyeteme 1648 és 1812 között állt fent. Nem tartozott a legjelentősebb hollandiai egyetemek közé, hallgatói nagy része Gelre tartományból vagy a környékéről származott. A kora újkorban 36 magyar beiratkozott hallgatója volt. A magyar művelődéstörténetben mégis jelentős nevet szerzett magának azzal, hogy itt szerezte doktori fokozatát Apáczai Csere János…”)
- 2025. november 25., 08:40 Bozzay Réka (történet | szerkesztés) [283 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „történész, néderlandista (PhD, hab.) A DE Néderlandisztikai Tanszék, egyetemi docens. Kutatási területe: protestáns egyetem- és gazdaságtörténet. Email: bozzay.reka@arts.unideb.hu https://tudoster.unideb.hu/hu/szerzok/1466”)
- 2025. november 25., 07:04 Harderwijki Egyetem (történet | szerkesztés) [12 071 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1648 és 1812 között létezett Hollandia Gelre nevű tartományában. Harderwijk egyeteme 1648 és 1812 között állt fent. Nem tartozott a legjelentősebb hollandiai egyetemek közé, hallgatói nagy része Gelre tartományból vagy a környékéről származott. A kora újkorban 36 magyar beiratkozott hallgatója volt. A magyar művelődéstörténetben mégis jelentős nevet szerzett magának azzal, hogy itt szerezte doktori fokozatát Apáczai Csere János.”)
- 2025. november 23., 18:11 Kövy Sándor (1763-1829) (történet | szerkesztés) [7 762 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Kövy Sándor (Nádudvar, 1763. július 15. – Sárospatak, 1829. július 24.) ügyvéd, református főiskolai jogtanár. A Sárospataki Református Kollégium korszakos jelentőségű jogtanára, a magyar nyelvű jogi szakoktatás egyik meghonosítója, módszertani reformok kezdeményezője, a Magyar Tudós Társaság (a későbbi Magyar Tudományos Akadémia) alapszabályait kialakító bizottság tagja. == Származása, pályafutása == Református közne…”)
- 2025. november 23., 16:07 Szilassy Aladárné Papi Vizsolyi Mária (1854-1927) (történet | szerkesztés) [9 153 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szilasi és pilisi Szilassy Aladárné Papi Vizsolyi Mária (Alsópél, 1854. július 10. – Budapest, 1927. április 21.) a magyarországi belmisszió és a református nőmozgalom emblematikus alakja, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnöke. == Családja == Papi Vizsolyi Mária 1854. július 10-én született Alsópélen (Tolna megye). Apja, Papi Vizsolyi Gusztáv földbirtokos, a tolnai egyházmegye gondnoka, édesanyja gróf Zichy Mária. Kitűnő nevel…”)
- 2025. november 23., 09:08 Erőd (Ehrlich) János (1916-1944) (történet | szerkesztés) [15 076 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „dr. Erőd (Ehrlich) János (1916–1945) zsidó származása miatt mártírhalált szenvedett matematikus, református lelkész. 1939-ben doktorált matematikából – a református lelkészek közül egyedüliként. == Származása, családja == 1916. november 30-án született Gyöngyösön zsidó családban. Apja, dr. Ehrlich Mihály dévaványai születésű ügyvéd, anyja Weisz Anna, dr. Weisz Ármin gyöngyösi orvos leánya. Testvérei: Carmen Mária 19…”)
