Új lapok
- 2025. március 15., 20:26 Révész Imre (1826-1881) (történet | szerkesztés) [17 279 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Révész Imre'' (Újfehértó, 1826. január 14. - Debrecen 1881. február 13.) református lelkész, egyháztörténész, az MTA levelező tagja. A 19. századi magyar református egyház, közelebbről is a Tiszántúli Református Egyházkerület egyik legmeghatározóbb személyisége, aki elsősorban egyháztörténészként alkotott maradandót. Konzervatív gondolkodó és nyitott vitázó, aki kezdetben a liberalizmus és a racionalizmus irányához á…”)
- 2025. március 15., 17:58 Református oktatás a 20. században (történet | szerkesztés) [28 408 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Református oktatás a 20. században A 20. század elejére teljesen kiépülő magyar oktatási rendszer meghatározó alkotóelemei voltak a református intézmények. A hagyományosan fontos iskolatípusokban általában 12-15%-os részesedéssel jelen lévő reformátusok legfőbb oktatási központjai Budapesten, Debrecenben és Sárospatakon voltak, emellett pedig a tanító- és tanítónőképző intézmények viszonylag sűrű hálózatával garantált…”)
- 2025. február 18., 14:13 Révész Imre (1889–1967) (történet | szerkesztés) [20 663 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''ifj. Révész Imre'' (Pápa, 1889. június 30. – Budapest, 1967. február 27.) református lelkész, teológiai tanár, egyháztörténész, tiszántúli püspök Révész Imre a 20. századi magyar református egyház és teológiatörténet egyik legmeghatározóbb alakja. A két világháború okozta krízisek idején, a globális és teológiai identitáskeresés legérzékenyebb időszakában alkotott és kormányzott, hogy a református egyház útját…”)
- 2024. december 14., 22:43 Nőnevelés (történet | szerkesztés) [21 725 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Nőnevelés A női egyenjogúság kérdéséről a széles nyilvánosságban a 18. századtól kezdve, a felvilágosodás hatására indultak meg a viták. A diskurzus egyik fő irányát a nők művelődéshez való jogának, és a nőnevelésnek a kérdése jelentette. A nők képzésének követelését elsősorban az az utilitarista cél határozta meg, hogy belőlük jó anyák és jó feleségek váljanak, hármas szerepüket (anya – feleség – a házta…”)
- 2024. december 12., 11:33 Ratio Educationis (1777, 1806) (történet | szerkesztés) [13 843 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Ratio Educationis 1777, 1806 A Magyar Királyságban kiadott átfogó tanügyi szabályzat. Az I. Ratiot 1777-ben, a II. Ratiot 1806-ban rendelte el az uralkodó.<ref>Az 1777. évi rendelet eredeti, teljes címe: Ratio educationis, totiusque rei literariae per regnum Hungariae et provincias eidem adnexas [Magyarország és a társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere]. Az 1806. évi kiadás eredeti, teljes címe: Ratio educationis publicae totiusque re…”)
- 2024. december 10., 21:49 Balogh Dávid (történet | szerkesztés) [38 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Balogh Dávid'' református lelkész”)
- 2024. december 10., 21:47 Lovász Krisztián (történet | szerkesztés) [43 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Lovász Krisztián”)
- 2024. december 10., 21:27 Török Pál (1808–1883) (történet | szerkesztés) [19 828 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Török Pál (Alsóvárad, 1808. június 29. – Pest, 1883. október 7.) református lelkész, a dunamelléki egyházkerület püspöke, a pesti református teológia (ma Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara) és a pesti református gimnázium (ma Lónyay Utcai Református Gimnázium) megalapítója. == Származása, tanulmányai == Török Pál 1808. jún. 29-én Alsóváradon született Török József református lelkész – később barsi…”)
- 2024. december 10., 17:36 Egyezmény (1948. október 7.) (történet | szerkesztés) [14 470 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A kormányzat és a református egyház felső vezetése részéről 1948. október 7-én aláírt egyezmény mintegy 42 éven át szabályozta a két fél viszonyát.<ref>Az egyezményt a Magyar Közlöny 1948. október 9-i számában tették közzé. A dokumentumot közli BALOGH Margit–GERGELY Jenő (szerk.): Állam, egyházak, vallásgyakorlás Magyarországon, 1790–2005 (Dokumentumok), II. kötet, 1944–2005, Budapest, História – MTA Történettudomán…”)
- 2024. december 10., 17:17 Bernát István (1854–1942) (történet | szerkesztés) [19 667 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „'''''Bernát István''' (Rimaszombat, 1854. július 3. – Budapest, 1942. január 19.) Egyetemi tanár, az MTA tagja, a szövetkezeti mozgalom úttörője, a Kálvin Szövetség elnöke'' Bernát István a 20. század első évtizedeiben a református egyházon belül kibontakozó konzervatív megújulás egyik legmarkánsabb képviselője. Az egyház társadalmi szerepvállalását sürgető Kálvin Szövetség alapítója és vezetője, valamint a szövetkeze…”)
- 2024. december 10., 16:52 Patay Károly (1860–1939) (történet | szerkesztés) [10 822 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „'''''Patay Károly''' (Szódó, 1860. május 21. – Nagykálna, 1939. szeptember 2.) alsó- és felsőszecsei református lelkész, a Barsi egyházmegye esperese, 1921-ig a Dunántúli egyházkerület Csehszlovákiához csatolt részének helyettes püspöke.'' == Élete == Patay Károly ároni családból származott: nagyapja, az 1784-ben született Patay Péter kulcsodi, győri, lévai, majd baracskai rektor volt. Édesapja, id. Patay Károly, 1825-ben szüle…”)
- 2024. december 10., 16:44 Lévai Zsinat (1923. június 17–25.) (történet | szerkesztés) [13 258 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „'''''Lévai zsinat''', a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház létrejöttét kimondó alkotmányozó zsinat, 1923. június 17–25.'' == Előzmények == A trianoni békediktátummal Csehszlovákiához csatolt területek reformátussága, állami elismerés nélküli egyházstruktúrában élt. A Tiszáninnentől és a Dunántúltól elcsatolt területek 1920 végén és 1921 elején önálló egyházkerületté alakultak. A Tiszántúltó…”)
- 2024. december 10., 16:30 Bethesda Kórház (történet | szerkesztés) [22 584 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== A kórházalapítás körülményei == A Bethesda 1866. évi megalapítását megelőző évtizedekben – a városegyesítés előtt – Pesten mindössze egy református gyülekezet volt, amelynek temploma 1830-ban lett kész a Széna téren (a mai Kálvin téren). A gyülekezet magyar lelkészeként a későbbi dunamelléki püspök Török Pál 1838-tól szolgált. Pest városa ekkor többségében német ajkú volt, így a pesti gyülekezet tagjai között…”)
- 2024. december 10., 16:09 Dobos Károly (1902–2004) (történet | szerkesztés) [29 253 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Dobos Károly (Szolnok, 1902. december 8. – Budapest, 2004. január 16.) református lelkész'' Pályájának első évtizedét az ifjúsági misszióban töltötte, majd a fővárosban a fasori gyülekezet másodlelkészeként szolgált, Szabó Imre esperes mellett. A vészkorszak idején zsidókat mentett, majd az ötvenes évek elején a kitelepítetteket segítette. 1952 őszén száműzték Budapestről, a kiskunsági tanyavilágban működve is hűsége…”)
- 2024. december 10., 15:52 Zsidómentés (reformátusok a zsidómentésben) (történet | szerkesztés) [40 940 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== Bevezető - dilemmatikus kérdések == Azzal kapcsolatosan, hogy a korszak református egyházkormányzata, gyülekezeti lelkipásztorai, vagy akár egyszerű egyháztagjai a Holocaust idején teljesebben megfelelhettek volna a maguk elé ideálként állítható jézusi elvárásnak, az üldözöttek feltétel nélküli befogadásának (Mt 25,35–36), vitatott és nem is megválaszolható kérdés. Egyrészről a korszakkal kapcsolatos forrásaink is nagyon…”)
- 2024. december 9., 18:11 Szútor Jenő (1890–1951) (történet | szerkesztés) [14 194 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szútor Jenő (Kölcse, 1890. március 18. – Irkutszk, 1951. augusztus 24.) beregszászi refor-mátus lelkész. == Származása, iskolái, végzettsége == 1890. március 18-án született a Szatmár megyei Kölcse községben, Szútor Endre és Zámbory Jolán kilencedik gyermekeként. Édesapja – aki Kölcsén szolgált református lelkészként – meghalt, mikor Jenő fia hároméves volt. Tanulmányait Kölcsén és Beregdédán kezdte. Ezt követően ö…”)
- 2024. december 9., 17:59 Petneházy Gyula (1901–1971) (történet | szerkesztés) [11 247 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Petneházy Gyula (Hetyen, 1901. szeptember 4. – Mezőkaszony, 1971. június 25.) református lelkész, kárpátaljai kultúrmissziós munkás, 1955–65 között a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke melletti esperesi tanács tagja. == Származása, iskolái, végzettsége == A Bereg vármegyei Hetyenben született 1901. szeptember 4-én középbirtokos családban. Édesapja Petneházy Gyula, édesanyja Sütő Mária volt. Iskolai tanulmányait…”)
- 2024. december 9., 17:47 Gencsy Béla (1899–1982) (történet | szerkesztés) [22 713 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Gencsy Béla (Botfalva, 1899. december 21. – Szürte, 1982. április 23.) református lelkész, 1949–1956 között a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) dékánja (adminisztrátora), majd 1956–1978 között püspöke. == Származása, iskolái, végzettsége == Gencsy Béla 1899. december 21-én született Botfalván, amely jelenleg Ungvártól délnyugat-ra, nyolc kilométerre fekszik az ukrán–szlovák határ mellett. Érettségijét a Sáro…”)
- 2024. december 9., 17:17 Bary Gyula (1880–1951) (történet | szerkesztés) [14 861 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Bary Gyula (Beregszász, 1880. november 6. – Nagybereg, 1951. február 14.) nagyberegi református lelkész, 1931–1944 között a Beregi Egyházmegye esperese. == Származása, iskolái, végzettsége == Bary Gyula 1880. november 6-án született Beregszászban, református lelkészi családban. Édesapja Bari(y) Sándor (1845–1933) Gyula fia születésekor magyar királyi honvédségi segédlelkész volt a 35. zászlóaljnál, egyben a Beregi Református…”)
- 2024. december 9., 16:51 Bécsi béke 1606 (történet | szerkesztés) [14 040 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ A bécsi béke eltörölte az 1604. évi, önkényesen betoldott 22. törvénycikket, amely a felkelés egyik kiváltója volt, biztosította a vallásszabadságot – a katolikus vallás sérelme nélkül – a városoknak, a nemességnek és a végvári katonáknak. Rendelkezett arról, hogy a következő országgyűlésen nádort kell választani, s a koronát Magyarországra kell hozni. A jezsuitáknak nem lehetnek Magyarországon birtokaik, a különböző…”)
- 2024. december 9., 16:04 Kárpátaljai református lelkészek a GULAG-on (történet | szerkesztés) [20 015 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Kárpátalja területére 1944 októberében beözönlő szovjet hadsereg a lelkészeket nem vitte el az ún. háromnapos munkára, azonban az 1946 és 1951 között 19 református lelkészt hur-coltak kényszermunkatáborba szovjetellenes tevékenység címén. == Történeti háttér == A szovjet csapatok Kárpátaljára történt bevonulását követően a területet nem csatolták azonnal a Szovjetunióhoz, a Vörös Hadsereg fennhatósága alatt felállt…”)
- 2024. december 9., 15:14 Országos Református Szabad Tanács ("Nyíregyházi Szabadtanács" 1946, 1947) (történet | szerkesztés) [14 776 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az Országos Református Szabad Tanács (ORSZT) vagy másik, közismert nevén a nyíregyházi szabad tanács, Bereczky Albert és Békefi Benő fémjelezte református egyházi mozgalom volt, amely a felszínen, a református egyház evangéliumi megújulását és ennek alapján külsődleges reformokat, például a felelős egyháztagság kialakítását, az egyházkormányzatban a presbiteriális elvek erősebbé tételét, a „szabad egyház szabad államban…”)
- 2024. december 9., 15:03 Lovasberényi incidens (1946) (történet | szerkesztés) [9 215 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1946. június 16-án Lovasberényben, a református templom javára rendezett jótékonysági előadáson, tömegverekedés tört ki a résztvevők és az előadást megzavaró ittas szovjet katonák között. Az előadáson részt vevő fiatalokat a szovjet katonai rendőrség begyűjtötte, majd a kihallgatásukat követően, közülük öt főt többéves szibériai kényszermunkára ítéltek. Az értük –egyházi és állami fórumokon – szót emelő Kom…”)
- 2024. december 7., 23:21 Szilády Áron (1837–1922) (történet | szerkesztés) [12 684 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „szentgyörgyi Szilády Áron (Ságvár 1837. november 3. – Kiskunhalas, 1922. március 20.) református lelkész, egyházkerületi főjegyző, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság tagja. A hosszú 19. század legfontosabb fordulópontjait átélte. ahogy az I. világháborút, a Monarchia szétbomlását és a Tanácsköztársaságot. Gondolkodását, tudományos érdeklődését és kut…”)
- 2024. december 7., 22:15 Novák Olga (1889–1961) (történet | szerkesztés) [9 331 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Novák Olga (Baja 1889. április 13. – Budapest, 1961.április 23.) első magyar református teológa, első magyar református vallástanárnő. Elsőként végzett nőként a Budapest Teológiai Akadémián, a Baár-Madas Leánygimnázium első női vallástanára, a Református Lelkésznék Országos Szövetségének a főtitkára, az Őrszentmiklósi Szeretetotthon intézőbizottságának tagja, számos léleképítő cikk és előadás szerzője == Csal…”)
- 2024. december 7., 21:00 Népiskolai törvény 1868 (történet | szerkesztés) [8 889 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Népoktatási törvény Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk vezette be hazánkban a tankötelezettséget és szabályozta az alsófokú oktatást. Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez köthető szabályozás közel száz évig határozta meg a magyar iskolarendszer alsóbb részének struktúráját, és már néhány évtizeden belül tekintélyes mennyiségi növekedéshez vezetett. == A törvény tartalma == Az 1868. évi XX…”)
- 2024. december 7., 17:31 Középiskolai törvény 1883 (történet | szerkesztés) [12 131 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1883. évi középiskolai törvény A dualista Magyarország és Erdély középfokú oktatását szabályozó törvény (1883. évi XXX. törvénycikk), amely a kommunista államosításig meghatározta a felsőbb oktatás struktúráját és egyúttal szervesen illeszkedett hazánk 19. század végi modernizációs törekvéseihez. == A törvény tartalma == Az 1883. évi XXX. törvénycikk a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről az ekk…”)
- 2024. december 6., 22:13 Perikóparend (történet | szerkesztés) [19 142 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Perikóparend Perikóparendnek nevezzük azt az istentiszteleti bibliaolvasási rendet, mely az egyházi év rendjéhez igazodva minden vasár- és ünnepnapi, valamint hétközi istentiszteletre kijelöl rendszerint több bibliai szakaszt, úgynevezett perikópát (a görög perikoptein: körülvágni, körülhatárolni szóból) felolvasás (és prédikálás) céljából. Ezeknek a kötött olvasmányrendeknek az eredete az óegyházi időkre nyúlik vissza, a…”)
- 2024. december 5., 08:44 Marosvásárhelyi Hitvallás 1559 (történet | szerkesztés) [4 650 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az erdélyi reformációnak egyik jelentős, az erdélyi református egyháznak pedig a legelső alapvető hitvallási irata. == Úrvacsoratan == Nincsen összefoglaló jellege, vagyis nem nyújt pontokba szedett, részletes, minden teológiai területre kiterjedő eligazítást Isten igéje tanításáról, hanem csak az úrvacsorával foglalkozik. Jogos-e akkor a református egyház első alapvető hitvallás irataként tekintenünk rá? Igen, jogos. Ez az els…”)
- 2024. december 5., 07:57 Csonkatemplom, Debreceni Kistemplom (történet | szerkesztés) [10 280 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „'''A Református Kistemplom (Csonkatemplom) Debrecenben''' Debrecen legrégebbi temploma 1719–1726 között épült. Az elmúlt három évszázadban tűzvész és viharos szél rongálta meg, a boltíve összeomlással fenyegetett s többször tervezték a lebontását, ám a mai napig áll. == Előzmények == A Kistemplom helyén a középkorban kápolna állhatott, amelyet a reformáció idején lebontottak. A 17. században a Piac utca és a Német utca (ma…”)
- 2024. december 4., 16:58 Reformáció jubileuma 1617 (történet | szerkesztés) [9 623 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1617 őszén német mintára Magyarországon is megünnepelték a reformáció évfordulóját. A magyar református diákok Heidelbergben vettek részt az eseményekben, konkrét itthoni adataink főként az evangélikus ünnepségekről vannak. == Az évforduló Németországban == Egy esztendővel a harmincéves háború kitörése előtt az országban farkasszemet nézett egymással a Protestáns Unió és a Katolikus Liga. A Protestáns Uniót a pfalzi vála…”)
- 2024. december 4., 16:50 Vizsolyi Biblia (történet | szerkesztés) [11 260 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Vizsolyi Biblia az első teljes nyomtatott magyar bibliafordítás, amely Károlyi Gáspár gönci református lelkész irányításával és részvételével készült el, s a vizsolyi nyomdában jelent meg 1590-ben. == Az előzmények == A reformáció alapvető céljai közé tartozott a Szentírás anyanyelvi fordításainak elkészítése és kinyomtatása. A példát maga Martin Luther szolgáltatta a teljes német Biblia kiadásával (1534). A reformáci…”)
- 2024. december 4., 16:44 Váradi nyomda (történet | szerkesztés) [10 542 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A középkorban katolikus püspökségként a környék jelentős szellemi központjának számított Várad, és e szerepét a reformáció idején is megőrizte, részben a Református Kollégiumának köszönhetően. A 16. század második felében előbb Hoffhalter Rafael, majd Hoffhalter Rudolf nyomtatott a városban néhány évig. A 17. század közepén a Károlyi Biblia újrakiadására jött létre Szenci Kertész Ábrahám nyomdája. == A Hoffhalterek…”)
- 2024. december 4., 16:37 Szerencs vára (történet | szerkesztés) [19 736 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szerencs vára Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye déli részén, az Eperjes-Tokaji-hegyvidékhez tartozó Szerencsi-dombság lábánál fekvő Szerencs városában, az egykor a Takta-patak mocsarai által övezett szigeten épült fel 1557/1558 táján. A vár központi magját alkotó erődített castellumot a reformáció helvét irányzatának követője, Németi Ferenc tokaji várkapitány, énekszerző építtette vagy a 13. században épült bencés monostor…”)
- 2024. december 4., 16:20 Szegedi Mizsér Gergely (1536k–1566) (történet | szerkesztés) [7 792 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szegedi Mizsér Gergely'' (Szeged, 1536 k.–Eger, 1566. december 20) református lelkész, az óprotestáns kor egyik meghatározó alakja, énekszerző, énekeskönyv-szerkesztő. == Élete, tanulmányai == Feltehetően 1543-ban hagyta el szülővárosát, amikor azt elfoglalták a törökök, s a jómódú protestáns szegedi polgárok felvidéki városokba menekültek. Innen eredhetett a kapcsolata egyik pártfogójával, a kassai kereskedő Pap Benedekkel…”)
- 2024. december 4., 16:14 Siderius János (?–1608) (történet | szerkesztés) [4 932 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Siderius János'' (Szikszó, ? – Szepsi, 1608. augusztus 31.) református lelkész, abaúji esperes, gyermekeknek készült kátéja a 16–18. század közt használatban volt. == Élete == Hazai előtanulmányairól semmit sem tudunk, a szikszói középszintű iskola után talán Sárospatakon tanulhatott. Tardi Györggyel és Pelei Jánossal indult el peregrinálni, 1583. május 9-én lettek a magyar diáktársaság tagjai Wittenbergben, s 14-én iratkozt…”)
- 2024. december 4., 16:11 Sárvári nyomda (történet | szerkesztés) [8 891 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A 16. század első felében az ország egyetlen, magyar nyelven nyomtató műhelye a Sárvár-újszigeti, Nádasdy Tamás által alapított nyomda volt. Itt jelent meg az első Magyarországon magyar nyelven kinyomtatott könyv: Sylvester János Újszövetség-fordítása. A 16–17. század fordulóján a több nyugat-dunántúli városában működő Johannes Manlius nyomtatott könyveket Nádasdy Ferenc támogatásával Sárváron. A nyomda ekkor főként az e…”)
- 2024. december 4., 16:07 Sákramentárius (történet | szerkesztés) [2 251 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A 16. században így nevezték a svájci úrvacsoratant valló hazai lelkészeket – az úrvacsora sákramentumának a lutheránusoktól eltérő értelmezése okán. == Tanfejlődés == Az erdélyi és magyarországi református egyház kialakulását olyan teológiai fejlődés teszi érthetővé, amely a Confessio Augustana Invariata-tól indult és a Confessio Augustana Variata közvetítői úrvacsoratanán keresztül jutott el először Zwingli–Bullinge…”)
- 2024. december 4., 16:03 Heidelbergi egyetem (történet | szerkesztés) [12 740 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Heidelberg, német város, a pfalzi választófejedelemség központja. Humanista hátterű egyeteme a svájci irányú (református) reformáció egyik európai központja volt, a magyarországi és erdélyi diákok nagyobb számban 1584–1622 között látogatták. == Az egyetem rövid története == Alapítási éve 1386, ez a mai Németország legrégibb egyeteme. A város a középkorban és a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemség székhelye volt.…”)
- 2024. december 4., 15:53 Ruber kánonok 1606 (történet | szerkesztés) [4 925 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez köthető egyházi törvénykönyv. Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata…”)
- 2024. december 4., 15:51 Geleji kánonok 1649 (történet | szerkesztés) [18 015 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az egyházi törvénykönyv Geleji Katona István (1589–1649) erdélyi püspök nevéhez kapcsolódik, akit a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat (1646) bízott meg annak összeállításával, melyet 1649-ben zárt le. == Kontextus == Megszületésére és elfogadására nézve idézzük a leghűségesebb tanút, magát a püspököt: „Lassan már három éve annak – írja 1649-ben –, hogy a boldog emlékezetű Öreg Rákóczi György felséges fejedelmünk n…”)
- 2024. december 4., 13:45 Ruber Kánonok 1606 (történet | szerkesztés) [4 925 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez kötött egyházi kánonok Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaál…”)
- 2024. december 4., 13:44 Ruber Kánonok (történet | szerkesztés) [4 916 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez kötött egyházi kánonok Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaál…”)
- 2024. december 4., 13:40 Zsinati meghívók (történet | szerkesztés) [2 609 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Geleji Kánonok 93. cikkelye az országos zsinatról rendelkezik, s ennek összehívását a püspök kötelességévé teszi, akinek idejében kibocsátott meghívólevéllel kell azt egybehívnia, s a levélben fel kell tüntetnie a közvitára kitűzött teológiai tételeket is. Hogy a kánon elfogadása után szolgáló püspökök ezt megtették-e nem tudjuk, mert a püspöki meghívók csak 1681-től maradtak fenn. Ezek néhány soros, szigorúan csak a s…”)
- 2024. december 4., 13:34 Rákóczi Zsigmond (1544–1608) (történet | szerkesztés) [10 586 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Rákóczi Zsigmond'', báró (Felsővadász, 1544 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem, versszerző, mecénás. A családjának első főnemesi rangot elért tagja, élete végén rövid ideig erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György apja. A református egyház tagja és támogatója, szorgalmas bibliaolvasó, a vizsolyi Biblia kiadásának fő mecénása, negyedik feleségén keresztül a katolikus Káldi György bibliafordításának elké…”)
- 2024. december 4., 13:23 Reformáció jubileuma, 1617 (történet | szerkesztés) [9 623 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1617 őszén német mintára Magyarországon is megünnepelték a reformáció évfordulóját. A magyar református diákok Heidelbergben vettek részt az eseményekben, konkrét itthoni adataink főként az evangélikus ünnepségekről vannak. == Az évforduló Németországban == Egy esztendővel a harmincéves háború kitörése előtt az országban farkasszemet nézett egymással a Protestáns Unió és a Katolikus Liga. A Protestáns Uniót a pfalzi vála…”)
- 2024. december 4., 13:17 Oppenheimi nyomda (történet | szerkesztés) [5 543 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Oppenheim: német város, Rheinland-Pfalz tartományban. Szenci Molnár Albert itteni tevékenysége nyomán az 1610-es években több műve is megjelent az itteni nyomdában. == A város == Oppenheim történelmi belvárosa a Rajna folyó mellett, terül el, A rajnai borvidékhez tartozik. A térség a kora újkorban a Pfalzi Választófejedelemséghez tartozott, lakossága nagyrészt a református hitet vallotta. A Franciaországban és Németalföldön zajló…”)
- 2024. december 4., 13:08 Magyar kálvinizmus (történet | szerkesztés) [15 554 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Kálvinizmus: Kálvin János (1509–1564), genfi reformátor tanait képviselő felekezet neve. == A kifejezés Európában == Európában először 1552-ben Luther hívei használták, ez után elég gyakran. A római katolikusok polemikus szakirodalomban ugyancsak a megbélyegzés céljával jelent meg, többnyire a 16. század végén, a 17. században elég gyakran előfordul (Jakob Heilbronner: Theologia Cinglianorum et Calvinistarum, 1585; Malleus Calvinis…”)
- 2024. december 4., 12:56 Mixta Religionaria Commissio (történet | szerkesztés) [5 999 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Vallásügyi Vegyesbizottság a 18. században == A háttér == Az 1715. évi országgyűlésen határozták el, hogy a Rákóczi-szabadságharc lezárása után fel kell mérni a Magyar Királyságban az egyházak helyzetét. Az 1715. évi XXX. törvénycikk ezért előírta egy bizottság felállítását, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja, az egyes településeken a protestánsok mióta gyakorolták a vallásukat, és mikor épült a templomuk. A…”)
- 2024. december 4., 12:49 Mezőtúr (történet | szerkesztés) [10 196 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „alföldi mezőváros, a reformáció egyik szellemi központja == A város == Mezőtúr középkori település, első írásos említése 1219-ből maradt fenn. 1378-ban Nagy Lajos mezővárosi rangra emelte, amelyet Hunyadi Mátyás 1469-ben megerősített. 1514-ben a Dózsa György-féle parasztfelkelés egyik helyszíne volt. A mohácsi csatát követően a településen már megjelent a reformáció, amelyet Wittenbergben tanult diákok terjesztettek el, és…”)
