Tóth-Pápai József (1758–1827)

Tóth-Pápai József (Ács, 1758. október 7. – Dad, 1827. február 15.) református lelkész, dunántúli püspök. Tóth-Pápai József a napóleoni háborúk következtében fellépő pénzügyi infláció közepette kezdte püspöki tevékenységét. Sikerült rendbe tennie az egyházkerület, a pápai kollégium zilált anyagi viszonyait. Az egyházkormányzatot korszerűsítette, hatékonyságát növelte. A felvilágosodás eszméinek hatására meglazult egyházfegyelem megszilárdítása érdekében is számos rendelkezést léptetett életbe.

Származása, családja

Pápai Tóth Ferenc református lelkész és Gondán Judit házasságából született Ácson 1758. október 7-én, 11-én keresztelték. Keresztszülőnek Hevessy Sámuel nagyigmándi, Füredi Gergely szőnyi lelkészeket és 10 helyi lakost hívtak meg. Az anyakönyvben édesapja „Pápai Tóth Jósef fiatskám” néven említette, később nevét többféle alakban (Pápai Tóth, Pápai Tót, Tóthpápai, Tót Pápai, Tótth Pápai, Tótt Pápay) írták. 1827-ben a halotti búcsúztatókban Tótth Pápai József néven fordul elő.[1] Bátyja, Pápai Tóth Pál (1751–1817) is lelkész lett, 1781-től haláláig Ácson szolgált; tatai egyházmegyei tanácsbírói, dunántúli egyházkerületi pénztárosi, aljegyzői, jegyzői tisztséget viselt. Ácson hunyt el 65 éves korában, 1817. április 15-én.[2]

Tanulmányai

Iskoláit Ácson kezdte, felsőbb tanulmányait Debrecenben végezte, ahol 1775. április 27-én iratkozott be a kollégium felső tagozatára. 1785. március 12-től főiskolai senior volt. Ezután külföldi utazást tett; meglátogatta a lipcsei, hallei, göttingeni, marburgi és erlangeni egyetemeket. A marburgi egyetemre 1786-ban Jos. Totth néven iratkozott be.[3]

Szolgálata

1788–1812 között kömlődi, 1812–1827 között dadi lelkész volt, közben 1811–1814 között a tatai esperesi, 1814–1827 között a dunántúli püspöki hivatalt viselte. 1814. június 30-án a Révkomáromban tartott egyházkerületi közgyűlésen szilasi és pilisi Szilassy József cs. k. tanácsos, nádori ítélőmester mint egyházkerületi főgondnok, a püspökválasztó deputáció elnöke ismertette, hogy a szavazáson „köz meg egyezéssel, fentt tisztelt fő tiszteletü Tóth Pápai Jósef úr” választatott a dunántúli „superintendentia püspökjének”. Ugyanekkor felszentelésekor révkomáromi templomban Kalmár József révkomáromi első lelkész az Ef. 2,19–21 alapján tartott prédikációt, majd Tormássy János kecskeméti lelkész, dunamelléki püspök által „a’ Szent Léleknek segítségül való hívása mellett, a’ szokott mód, és törvény szerént fel is esküdtetett, és kezének a’ választott fejére való tételével, s áldás mondásával fel szenteltetett, ennél fogva az egyházi rendnek előll ülői székébe be iktattatott”. Erről a Helytartótanácsot feliratban értesítették.[4] Munkássága elismeréseként Fejér- és Somogy vármegyék táblabírájává nevezték ki.[5] Dadon hunyt el 69 éves korában 1827. február 15-én, február 19-én temették. A dadi sírkertben Tóth Ferenc pápai esperes, egyházkerületi főjegyző és Márton István pápai kollégiumi professzor búcsúztatta. Haláláról a korabeli sajtó is megemlékezett.[6] Úgy értékelték, hogy a „Dunántúli Fő Tiszteletü Egyházi kerületnek szinte 13 Esztendőig tudománnyal, közjóra intézett tsüggedhetetlen buzgósággal, ’s valódi érdemekkel ékeskedett Superintendense” volt.[7] Halála előtt, 1827. január 4-én Dadon kelt „fundáló-levele”, melynek értelmében a három magyarországi anyaiskolának (Debrecennek, Pápának, Sárospataknak) egyenként 1000 váltóforint alapítványt tett azzal a felétellel, hogy a tőke után járó évenkénti kamat felét a professzorok fizetésének javítására, másik felét „edgy jó erköltstü tanuló ifjúnak” a megsegítésére fordítsák. „Ha az atyafial közzül illyenek találtatnának: azoké legyen az elsőség.” Végakaratának teljesítését özvegye, székelyi Székely Ilona 1827. május 18-án Pesten kelt bizonyságlevélben vállalta.[8] Alapítványát mindenütt hasznosították. A 19. század végén például a debreceni gimnáziumban a tanári fizetések javítására és egy szolgadiák évenkénti jutalmazására fordították a kamatot.[9] Arcképét, melyet Johann Nepomuk Passini (1798–1874) osztrák grafikus készített, a nyomatokon kívül az első nyomtatásban megjelent dunántúli egyházkerületi névtár (1820) őrizte meg számunkra.[10] A püspök és felesége olajfestmény-arcképét Csépán Antal egyházkerületi tanácsbíró 1899-ben ajándékozta a pápai főiskolának.[11]

Püspöki tevékenysége

Ifj. Torkos Jakab halála után választották püspökké, amikor a háborús infláció miatt az egyházkerület és intézményei is nehéz helyzetbe kerültek. 1816-ban pl. a Pápai Református Kollégium tógátus deákjai szabályosan éheztek, ellátásukat gyors pénzsegélygyűjtéssel tudták csak biztosítani. Tóth-Pápai érdeme, hogy stabilizálta az egyház igazgatási-pénzügyi viszonyait. Ennek részeként nyilvántartást készíttetett a kollégiumi alapítványokról.[12] Hivatalos iratain saját gyűrűspecsétjét használta.[13] Püspöki kormányzása alatt jött létre a pápai főiskolai numizmatikai gyűjtemény (1814), amelynek első katalógusát is elkészíttette (1815). 1815-ben az egyházkerületi közgyűléssel elfogadtatta az új tantervet, amely az elemi iskolák, gimnáziumok és a pápai főiskola tananyagát és tanítási módszereit is meghatározta. A főiskolán addig magyarul tanított teológiai és egyéb tantárgyakat – a konzervatív egyházkerületi vezetés és a magyar kormányzat nyomására – egységesen latinul kellett tanítani.[14] 1817-ben, a reformáció háromszázados évfordulója alkalmából elkészíttette az egyházkerület statisztikáját, amely a Türelmi rendelet után újjászervezett és megszilárdult egyházszervezetet mutatja. Ekkor az egyházkerület 9 egyházmegyében 526 gyülekezetben (anya- és leányegyházban) 186.000 református élt, 463 lelkipásztor és 290 tanító szolgált.[15] 1817. október-december folyamán minden gyülekezetben megünnepelték a reformáció évfordulóját. Utolsóként, 1817. december 7-én Pápán került sor a megemlékezésre.[16] Az 1820-as évek elején Tóth Ferenc kezdeményezésére jött létre a „Pannonica Bibliotheca” nevű könyvtári különgyűjtemény, amelyben a dunántúli lelkészek, tanítók, tanárok, tudósok kéziratos és nyomtatott munkáit gyűjtötték össze.[17] Gondoskodott az egyházkerületi levéltár rendezéséről (1822-től). Az archivum elenchusát (jegyzékét) Tóth Ferenc 1828-ban nyújtotta be az egyházkerületi közgyűlésnek[18]. Tóth-Pápai eredményei részben Szilassy József egyházkerületi főgondnokkal (1810–1836), részben Tóth Ferenc egyházkerületi főjegyzővel (1816–1827), pápai lelkésszel (1817–1844) való jó együttműködésének köszönhetők. Az utóbbi javaslatai alapján nagy gondot fordított a tanítóképzésre, a káplánok, pályakezdő lelkészek önképzésére, a tanítók és lelkészek szakkönyvekkel való ellátására.[19]

Munkái

Szinnyei József életrajzi lexikona munkáit nem ismerte.[20] Nyomtatásban feltehetőleg nem jelent meg műve, de fennmaradt püspöki magánjegyzőkönyve, munkanaplója (1814–1824), amelybe hivatalos leveleinek, iratainak másolatait jegyezte fel. A naplót a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára őrzi.[21] Szilassy József egyházkerületi főgondnokhoz 1816–1817-ben írt több levele a Magyar Nemzeti Levéltár P 1028 fondjában található.[22] Püspöki működését az egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok őrizték meg számunkra. Halála után könyvtárának mintegy 200 kötete a pápai főiskolai könyvtárba került. (A főiskolai könyvtárat 1817–1831 között Mándi Márton István professzor igazgatta.)[23]

Emlékezete

Tóth-Pápai József püspök elődjével, Torkos Jakabbal együtt kevéssé keltette fel az egyháztörténészek érdeklődését, életrajza Zoványi Jenő protestáns egyháztörténeti lexikonába sem került be, pedig fontosabb életrajzi adatait Szinnyei József a nekrológok felhasználásával már közölte. Elfelejtésének feltehetőleg egyik oka az volt, hogy utódának, Tóth Ferenc nagy püspöknek az árnyéka rávetült. Tevékenységének monografikus feldolgozása soron lévő feladat.

Irodalom

GERECSEI Zsolt – KÖBLÖS József – KRÁNITZ Zsolt: A Tatai Református Egyházmegye lelkészi adattára (1664–2012), Acta Papensia 12(2012/1–4), 139, 438.

SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái, XIV, Budapest, 1914, 449.

KÖBLÖS József–KRÁNITZ Zsolt (szerk.): A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai II/1, 1761–1849, Pápai Református Gyűjtemények, Pápa, 61, 67, 845.

Szerző

Hudi József

  1. ↑ Az Ácsi Református Egyházközség vegyes anyakönyve I. 1726–1799. p. 132. Szinnyei József a Hazai s külföldi tudósítások nekrológjának nyomdahibáit átvéve édesanyja nevét Gondau Juditnak írta. SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái, XIV, Budapest, 1914, 449. Halotti búcsúsztatók: TÓTH Ferenc: A’ Jézus nevéért munkálódó egyházi fő igazgató, Győr, 1827., MÁRTON István: Halotti oratio, Győr, 1827.
  2. ↑ KÖBLÖS József–KRÁNITZ Zsolt (szerk.): A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai II/1, 1761–1849, Pápai Református Gyűjtemények, Pápa, 846. A püspök életrajza Pápai Tót József néven: uo. 845.
  3. ↑ GERECSEI Zsolt – KÖBLÖS József – KRÁNITZ Zsolt: A Tatai Református Egyházmegye lelkészi adattára (1664–2012), Acta Papensia 12(2012/1–4), 139, 438
  4. ↑ NAGY SZEDER István: Kiskun-Halas város története oklevéltárral, III. rész, Kiskun-Halas, 1936, 115. Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára (továbbiakban DREL) I.1.a. Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyv, 1/1814. június 30., július 1–2. (révkomáromi) közgy. sz.
  5. ↑ Szinnyei: Magyar írók élete, XIV, 449., Fejér vármegye főispánja 1816-ban nevezte ki táblabírónak. Vö. FARKAS Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia II, Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve 30., Székesfehérvár, 2000, 90.
  6. ↑ Dadon, Febr. 15-dikén… Hazai ’s külföldi tudósítások 22(1827/19), 1827. március 7., 145–147. (Nekrológ rövid életrajzzal.) FENYÉRY Gyula (= Stettner György): Kihalt tudósok és irók, Tudományos Gyűjtemény 12(1828/I.) 122. (Rövidhír a haláláról.)
  7. ↑ Hazai ’s külföldi tudósítások, 1827, 146.
  8. ↑ Gerecsei-Köblös-Kránitz: A Tatai Református Egyházmegye, 438. (Rövid életrajzában említik felesége nevét.) A fundációval kapcsolatos iratok lelőhelye: DREL I.1.b. 5/1827. (pápai) június 19–21. közgy. sz.
  9. ↑ A Debreczeni Ev. Ref. Főgymnasium értesitője az 1895–96. iskolai évről, Debrecen, 1896, 131., Pápán a diákokat illető 500 forint alapítványt a kollégium vagyonleltárába is felvették: DREL I.1.a. 1843. augusztus 15. választmá-nyi jegyzőkönyv a kollégium és egyházkerület vagyonának különválasztásáról – ad 35/1843. (révkomáromi) július 27. közgy. sz.
  10. ↑ TÓTH Dániel: Egyházi almanach, Pest, 1820.
  11. ↑ DREL I:1.a. 186/1899. szeptember 14. (csurgói) közgy. jkv. sz.
  12. ↑ DREL V. 1. A Pápai Református Teológiai Akadémia iratai, „A Pápai Collegium Fundátzióinak laistroma. 1819.” (Készítette Tóth Ferenc generalis notarius / egyházkerületi jegyző.)
  13. ↑ KÖBLÖS József: A Dunántúli Református Egyházkerület pecsétjei, Acta Papensia 12(2012/1–4), 53.
  14. ↑ TRÓCSÁNYI Dezső: Mándi Márton István tudományos munkássága, Pápa, 1932, 216.
  15. ↑ MEZEI Zsolt: Dunántúl Református Egyházkerület statisztikája 1817-ben, Acta Papensia 4(2004/3–4), 133–166, az összefoglaló adatok: 166.
  16. ↑ N. N.: A reformáció megünnepléséhez, Dunántúli Protestáns Lap 28(1917/32), 1917. augusztus 12., 240–243.
  17. ↑ Szabó: A Dunántúli Református Egyházkerület, 24–25.
  18. ↑ KÖVY Zsolt: A Dunántúli Református Egyházkerületi Levéltár, Uő. (szerk.): Pápai Református Gyűjtemény, Pápa, 1987, 77.
  19. ↑ HUDI József: Dunántúli református tanítói könyvtárak az 1820-as években, Korall 43, 12/2011, 122–146.
  20. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, XIV, 449. („Munkáit nem ismerem.”)
  21. ↑ DREL IV. 19. Tóth-Pápai József iratai. Protocollum privatum superintendentis Helv.(eticae) Conf.(essionis) Trans-Danubiani a die 1a Julii 1814. (1814–1824)
  22. ↑ BAKÁCS István–DÁVID Lászlóné (összeáll): Kisebb családi és személyi fondok, II, Repertórium. Budapest, 1969, 403.
  23. ↑ SZABÓ György: A Dunántúli Református Egyházkerület Pápai Nagykönyvtárának története. KÖVY Zsolt (szerk.): Pápai Református Gyűjtemény, Pápa, 1987, 23, 42.
A lap eredeti címe: „https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Tóth-Pápai_József_(1758–1827)&oldid=346”