Új lapok
- 2023. december 8., 14:49 Nagy Mihály (1788–1878) (történet | szerkesztés) [18 961 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Nagy Mihály (Rétalap, 1788. december 14. – Révkomárom, 1878. március 19.) református lelkész, dunántúli püspök 1845-1871. Nagy Mihály a 19. századi dunántúli református püspökök közül a legnehezebb időkben állt az egyházkerület élén 1845-1871 között. 1845 után sikerült a református főiskolát Pápán tartania. 1849 után minden törvényes eszközzel harcolt az egyházi autonómia visszaszerzésért, az egyházszervezet, oktat…”) eredetileg „Nagy Mihály (1788-1878)” címen létrehozva
- 2023. december 8., 09:34 Nagy Károly Zsolt (történet | szerkesztés) [430 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Nagy Károly Zsolt'' (PhD), református lelkész, kulturális antropológus. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai tanára, az SRTA Újszászy Kálmán Református Örökség Kutatóintézetének vezetője. Kutatási területe: református felekezeti identitás s 20. században, kulturális ellenállás, nyilvános teológia.<br> E-mail: nagy.karoly.zsolt@srta.hu<br> MTMT azonosító: 10017876”)
- 2023. december 8., 09:20 Testvéri Izenet (1950) (történet | szerkesztés) [30 102 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az Egyetemes Konvent Elnökségi Tanácsának – vagyis a négy magyarországi egyházkerület püspökeinek és főgondnokainak – 1950. decemberében, az egyház hivatalos lapjában, a Református Egyházban – „gyülekezeteink lelkipásztoraihoz és presbitériumaihoz, egyházmegyéink espereseihez és missziói bizottságaihoz, egyházunk minden szolgájához és tagjához”, az egyesületek teljes felszámolásának tárgyában eljuttatott felhívása,…”)
- 2023. december 8., 00:19 Szabó Imre (1891–1955) (történet | szerkesztés) [24 434 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szabó Imre'' (Somorja, 1891. április 10. – Debrecen, 1955. január 27.) az első budapesti református esperes A fasori reformátusok legendás lelkipásztora, a Budapesti Református Egyházmegye első esperese a két világháború közötti fővárosi reformátusság életének kiemelkedő szervezője és építője volt. A korszakban igehirdetőként, a református sajtó meghatározó újságírójaként és könyvek szerzőjeként vált ismertté. Nem…”) eredetileg „Szabó Imre (1891-1955)” címen létrehozva
- 2023. december 7., 23:42 Szász Lajos (történet | szerkesztés) [219 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szász Lajos'' (PhD), teológus, történész, a Budapest-Budafoki Református Egyházközség lelkipásztora. Kutatási területe: 19-20. századi protestáns egyháztörténet. ludwig.szasz@gmail.com”)
- 2023. december 7., 22:25 Erdős Kristóf (történet | szerkesztés) [544 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Erdős Kristóf'' (PhD) történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tudományos főmunkatársa, a Károli Interdiszciplináris Akadémia egyetemi szakkollégium műhelyvezető mentortanára (Református Emlékezet, Tradíció, Önazonosság [RETRO] képzési műhely). Kutatási területe: 1945–1990 közötti református egyháztörténet, illetve emigrációtörténet.<br> erdoskristof@gmail.com<br> MTMT azonosító: 10031636<br> academia.edu: https://elte…”)
- 2023. december 7., 22:13 Gulyás Lajos (1918–1957) (történet | szerkesztés) [18 338 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Gulyás Lajos'' (Kisújfalu, 1918. február 4. – Győr, 1957. december 31.) református lelkész Az 1956-os forradalmat követő megtorlás egyetlen olyan egyházi áldozata volt, akit jogerős bírósági ítélet végrehajtásával végeztek ki. Mindig tettre kész, szókimondó, az igazság oldalán álló lelkipásztornak bizonyult. A második világháború alatt zsidókat mentett, majd kisgazdapárti politikusként dolgozott a demokráciáért. Teljes…”) eredetileg „Gulyás Lajos (1918-1957)” címen létrehozva
- 2023. december 7., 15:18 Szatmári Judit (történet | szerkesztés) [241 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szatmári Judit”)
- 2023. december 7., 15:15 Polgár Mihály (1782–1854) (történet | szerkesztés) [9 006 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Polgár Mihály'' (Törökszentmiklós, 1782. december 24. – Kecskemét, 1854. május 9.) református lelkész, dunamelléki szuperintendens Polgár Mihály előbb a tiszáninneni egyházkerületben Hódmezővásárhely lelkésze, majd a dunamelléki egyházkerületben Kecskeméten szolgált haláláig. A kecskeméti egyházmegye esperese, az egyházkerület főjegyzője, 1846-1854 között szuperintendens. == Származása, pályafutása == Polgár Mihály T…”) eredetileg „Polgár Mihály (1782-1854)” címen létrehozva
- 2023. december 5., 11:42 Berecz Ágnes (történet | szerkesztés) [430 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Berecz Ágnes'' (PhD), irodalomtörténész, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének igazgatója. Kutatási területe: 18-19. századi irodalomtörténet, művelődéstörténet. berecz.agnes@rgy.hu”)
- 2023. december 5., 11:31 Ráday Gedeon (1713–1792) (történet | szerkesztés) [21 308 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Ráday I. Gedeon gróf'' (Ludány, 1713. október 1. – Pécel, 1792. augusztus 6.) könyvgyűjtő, költő, a magyar irodalmi élet szervezője és pártfogója Ráday Gedeon nagy múltra visszatekintő református köznemesi családból származott. Egész életét a családi könyvtár gyarapítására, a péceli kastély kibővítésére és a formálódó magyar irodalmi közélet (fordítások, könyvkiadások, színjátszás) felpezsdítésére szentelt…”) eredetileg „Ráday Gedeon (1713-1792)” címen létrehozva
- 2023. december 3., 00:04 Kapcsolat (történet | szerkesztés) [654 bájt] Refwiki (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Emailcímünk Telefonszámunk”)
- 2023. december 3., 00:01 Szerzőink (történet | szerkesztés) [736 bájt] Refwiki (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Lányi Gábor”)
- 2023. november 21., 10:44 Lányi Gábor (történet | szerkesztés) [448 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Lányi Gábor'' (PhD, dr. habil), teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán az Egyháztörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense. Kutatási területe: 20. századi magyar református egyháztörténet, magyar református külkapcsolatok a második világháború után. ''lanyi.gabor@kre.hu''”)
- 2023. november 15., 22:29 Újfalvi Anderkó Imre (?-1616?) (történet | szerkesztés) [3 592 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ Új''falvi (Szilvásújfalvi) Anderkó Imre'' (?-1616?) Református lelkész, esperes, egyházi író. == Élete == A Sárospataki Református Kollégium diákja volt 1576 előttől kezdve, ahonnan 1589-ben Nagybányára ment rektornak. 1591. szeptember 10-én iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre. 1593. március 19-től 1595. március 19-ig a magyar coetus (diáktársaság) seniora (vezetője) volt, 1592 augusztusában Magyarországon járt pénzt gyűjteni a c…”) eredetileg „Újfalvi (v. Szilvásújfalvi) Anderkó Imre (?-1616?)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 22:26 Tofeus Mihály (1624–1684) (történet | szerkesztés) [9 761 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Tofeus Mihály'' (1624. szeptember 29.-1684. október 23.) református lelkész, udvari prédikátor, erdélyi püspök, teológiai író. == Élete == Nevének helyes alakja: Székelyhidi Tofeus (azaz: Tófői) Mihály. <ref>A "Tofeus Dobos" névalak hibás. Lásd: Apáczai és kortársai: Herepei János cikkei, szerk. Keserü Bálint, Bp., Szeged, JATE, 1966 (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 2), 76–79.</ref> 1624. szeptember 29-…”) eredetileg „Tofeus Mihály (1624-1684)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 22:19 Reformátusok Lapja (1957-) (történet | szerkesztés) [1 611 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ == Története == A Reformátusok Lapját az 1956-os forradalom leverése után, 1957. március 31-én indították útjára [https://adt.arcanum.com/hu/collection/AzUt/ Az Út] jogutódjaként. Első felelős szerkesztője Szamosközi István, kiadója a kezdetektől egészen 1990-ig a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya volt. A lap a szocializmus idején szoros állami ellenőrzés alatt, a szolgálat teológiája jegyében készült. Feladata volt annak…”)
- 2023. november 15., 22:04 Pósaházi János (1628–1686) (történet | szerkesztés) [11 034 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Pósaházi János'' (1628–1686) a sárospataki-gyulafehérvári Kollégium tanára, hitvitázó == Élete == 1643-tól Sárospatakon Comenius tanítványa volt, 1653-ban megválasztották a Kollégium széniornak. Lorántffy Zsuzsanna támogatásával 1653 és 1656 között előbb az utrechti, majd néhány hónapig a franekeri egyetemen, végül 1656-ban Oxfordban tanult. Utrechtben öt alkalommal disputált filozófiai, etikai, fizikai, politikai kérdések…”) eredetileg „Pósaházi János (1628-1686)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:57 Őrség (történet | szerkesztés) [6 069 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Az Árpád-kortól kontinuus lakosságú nyugat-dunántúli tájegység, amelynek népe a reformáció óta protestáns (református és kisebb mértékben evangélikus) == Földrajzi határai == Nem esik egybe a jóval nagyobb kiterjedésű mai egyházigazgatási egységgel, az Őrségi egyházmegyével, amely a Nyugat-Dunántúl jelentős részét magában foglalja. A Zala forrásvidékét és a Kerka-patak középső völgyét felölelő Őrség magyar népess…”)
- 2023. november 15., 21:51 Miskolci Csulyak István (1575–1645) (történet | szerkesztés) [4 523 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Miskolci Csulyak István'' (1575-1645) református lelkész, zempléni esperes == Élete == 1575-ben született Tolcsván, ároni (több generációs lelkészi) családba. Alsó fokú iskolái után Bodrogkeresztúron, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, majd Thököly Miklós nevelőjeként 1600-tól újra Patakon tanult. Az ifjú báró kísérőjeként 1601-től Görlitzben a szónoklattan és a költészet, 1603-tól Heidelbergben<ref>Szabó András, Misko…”) eredetileg „Miskolci Csulyak István (1575-1645)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:47 Milotai Nyilas István (1571–1623) (történet | szerkesztés) [4 236 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Milotai Nyilas István'' (Milota, 1571-Gyulafehérvár, 1623) Református lelkész, tiszántúli püspök, fejedelmi prédikátor, egyházi író. == Élete == Nagybányán és Debrecenben tanult, ahol 1599-ben az iskola seniora volt. 1600. október 4-től Heidelbergben peregrinált. David Pareus tanítványaként 1602. december 30-án a predestinációról értekezett. 1603 őszétől a Debreceni Református Kollégium tanáraként működött. 1604-től Nagyk…”) eredetileg „Milotai Nyilas István (1571-1623)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:43 Melius Juhász Péter (1532–1572) (történet | szerkesztés) [9 870 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Melius Juhász Péter'' (Horhi, 1532 - Debrecen, 1572. december 25.) Református lelkész, tiszántúli püspök, egyházi író. == Élete == 1556. október 25-től a Wittenbergi Egyetemen tanult, rövid ideig a magyar diáktársaság (Coetus Ungaricus) hatodik seniora (vezetője) volt. A helvét hitelveket állítólag egy Szegedi Kis Istvánnal folytatott vita hatására fogadta el. 1558-tól Debrecenben szolgált Szegedi Gergely mellett. 1561-től a város…”) eredetileg „Melius Juhász Péter (1532-1572)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:35 Debreceni Kistemplom (történet | szerkesztés) [10 280 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „'''A Református Kistemplom (Csonkatemplom) Debrecenben''' == A templom története== A Kistemplom helyén már a középkorban kápolna állhatott, amelyet a reformáció idején lebontottak. A Piac utca és a Német utca (ma: Széchenyi utca) sarkán a 17. században egy szerényebb épületben folyt az istentisztelet, amelyet a városi jegyzőkönyvek hol „szin”-ként, hol „új templom”-ként, hol „kistemplom”-ként említenek. Az elnevezés arra ut…”) eredetileg „Kistemplom” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:31 Bereczky Albert (1893–1966) (történet | szerkesztés) [35 044 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Bereczky Albert a magyar reformátusság 20. századi történetének egyik legjelentősebb, ugyanakkor egyik legvitatottabb és legellentmondásosabb alakja. Ha a két világháború közötti időszakot Ravasz-korszakként tartjuk számon, akkor az 1948 után következő 10 év Bereczky Albert nevével és tevékenységével fémjelezhető. 1948-ban ő lett Ravasz utódja a dunamelléki püspöki székben, majd pedig a Zsinat és Konvent elnöki tisztségeiben.…”) eredetileg „Bereczky Albert (1893-1966)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:21 Soos Géza (1912–1953) (történet | szerkesztés) [9 094 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ == Korai élete, tanulmányai == Soos Géza 1912. október 13-án született Budapesten, alsó középosztálybeli, félig evangélikus, félig református családban. Még gimnazista korában kapcsolódott be a kor egyik legnagyobb hatású református ifjúsági egyesülete, a történelmi kálvinizmusból merítő Soli Deo Gloria Diákszövetség (SDG) munkájába, amely mindvégig meghatározó szerepet játszott az életében. Első tapasztalatai egyike volt…”) eredetileg „Soos Géza (1912-1953)” címen létrehozva
- 2023. november 15., 21:07 Sebestyén Jenő (1884-1950) (történet | szerkesztés) [23 083 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Sebestyén Jenő csaknem három évtizeden keresztül (1918–1946), a két világháború közti időszak egésze alatt volt a budapesti református teológia dogmatikaprofesszora. Az általa képviselt „történelmi kálvinizmus” irányzata a magyar reformátusság hitvallásos szellemben való megújulását tűzte ki célul. A „történelmi kálvinizmus” egyesületei, valamint médiumai által országos jelentőségűvé válva meghatározó hatást gy…”) eredetileg „Sebestyén Jenő” címen létrehozva
