Új lapok
- 2024. április 5., 14:10 Zsindely Ferenc (1891–1963) (történet | szerkesztés) [10 770 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Zsindely Ferenc'' (1891–1963), jogász, politikus, miniszter, a dunántúli egyházkerület világi főjegyzője, a német megszállás után felesége, Tüdős Klára embermentő tevékenységben, a háború után pedig a lelki gondozó munkában segítője. == Ifjú kora, tanulmányai, tisztviselői pályafutása == 1891-ben a Szabolcs megyei Kisvárdán – négy fiúgyermek közül a legidősebbként – látta meg a napvilágot egy nagy múltú reform…”)
- 2024. április 5., 14:07 Szekér Nóra (történet | szerkesztés) [13 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szekér Nóra”)
- 2024. április 5., 14:06 Tüdős Klára (1895–1980) (történet | szerkesztés) [18 301 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Tüdős Klára'' (1895–1980), jelmeztervező, filmrendező, a Református Nőszövetség elnöke, a német megszállás alatt az embermentésben játszott szerepéért Jad Vasem díjjal tüntették ki. == Korai évek, tanulmányok == Tüdős Klára 1895. július 20-én látta meg a napvilágot. Szülei házassága két régi, tekintélyes debreceni kálvinista családot egyesített. Apja, Tüdős János jogtanácsos és országgyűlési képviselő, édesany…”)
- 2024. április 5., 13:52 Pap Béla (1907–1957) (történet | szerkesztés) [16 485 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Pap Béla'' (Gyalu, 1907. január 22.<ref>Egyes írások tévesen január 23-át adják meg születési dátumként, ám a hatósági iratokban, így a születési anyakönyvben január 22. szerepel. Az életútról lásd Németh Erzsébet: Pap Béla élete 1907–1957. Kézirat. Budapest, 1985; Bárczay Gyula: Sorsok a református egyházban 1948–1988. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1989. 12–16.; Kiss Ferenc: Legyen végre világosság. Ka…”)
- 2024. április 5., 13:40 Ablonczy Bálint (történet | szerkesztés) [511 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Ablonczy Bálint”)
- 2024. április 5., 13:37 Dobri János (1914–1990) (történet | szerkesztés) [8 556 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Dobri János'' (Brassó, 1914. november 23. – Kolozsvár, 1990. október 1.), romániai magyar református lelkész, teológiai tanár, koncepciós perek elítéltje, a második világháború utáni erdélyi református közösség egyik központi alakja. == Korai évei, kapcsolata a cserkészmozgalommal == Vasutascsaládban született, alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte. A helyi református elemi után a brassói katolikus gimn…”)
- 2024. február 20., 21:21 Balogh Margit (történet | szerkesztés) [450 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Balogh Margit (DSc), történész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, a kutatóközpont főigazgató-helyettese, az ELTE BTK c. egyetemi docense. Kutatási területe a 20. századi egyháztörténet, az állami egyházpolitika, katolikus szociális mozgalmak, Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek életműve. e-mail: balogh.margit@abtk.hu<br> mtmt azonosítója: 10896”)
- 2024. január 26., 13:07 Pap Ferenc (történet | szerkesztés) [14 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Pap Ferenc”)
- 2024. január 26., 13:01 Báthori Gábor (1755–1842) (történet | szerkesztés) [12 893 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Báthori (Báthory) Gábor'' (Solt, 1755. január 26. – Nagykőrös, 1842. február 12.) református lelkész, dunamelléki református püspök, a pesti egyház (ma: a Budapest–Kálvin téri Református Egyházközség) újraalapítója és templomépítő lelkésze, egyházi író. Báthori Gábor a tizennyolcadik század végétől a tizenkilencedik század közepéig a haza fővárosában, Pesten gyülekezetalapító, valamint dunamelléki püspöki egy…”) eredetileg „Báthori Gábor (1755-1842)” címen létrehozva
- 2024. január 12., 13:49 Articularis helyek (történet | szerkesztés) [13 098 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Articularis helyek'' Az 1681-es soproni országgyűlés XXVI. törvénycikke (latinul: articulus) alapján, szabad vallásgyakorlattal rendelkező protestáns települések. == Az országgyűlés összehívásának sajátos előzményei == A Habsburg-uralom ellen felkelők 1672-ben támadást intéztek a Felső-Magyarországon állomásozó császáriak ellen, s a hadjárat során elfogták és magukkal hurcolták az időközben Hejcére és Tarcalra behelye…”)
- 2024. január 12., 13:10 Carolina Resolutio 1731, 1734 (történet | szerkesztés) [9 814 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Carolina Resolutio'' III. Károly két vallásügyi rendelete a protestánsok jogállásáról, (1731; 1734). Kiadását megelőzte 1730-ban egy miniszteri értekezlet, amelynek javaslatait az uralkodó, néhány kivételtől eltekintve, messzemenően figyelembe vette. == Előzmények == III. Károly 1725. augusztus 9-én kelt rendeletével utasítást adott a protestánsok szuperintendensei és a hasonló tisztségviselői számának, jogkörének és a korm…”)
- 2024. január 12., 12:05 Türelmi Rendelet (történet | szerkesztés) [13 737 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Türelmi Rendelet'' Latin nevén Edictum Tolerantiae. II. József rendelete, mely Magyarországon 1781. október 25-én jelent meg. Bár a katolikus egyház kivételes jogállását hangsúlyozta, általa a nem római katolikusok (evangélikusok, reformátusok, görögkeletiek) fontos jogokhoz jutottak vallásuk gyakorlása és a lelkiismereti szabadság tekintetében. == A vallásügyi helyzet a Türelmi Rendeletet megelőző évtizedekben == Mária Teréz…”)
- 2024. január 12., 11:34 Dienes Dénes (történet | szerkesztés) [17 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Dienes Dénes”)
- 2024. január 12., 11:30 Ágens (történet | szerkesztés) [6 294 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Ágens'' A magyar protestáns egyházak vallási ügyvivője. Ágenst alkalmaztak a közigazgatás és bíráskodás központi és legfőbb hatóságai mellett (Buda, Pozsony, Bécs). Az ágens nemes ember lehetett, általában alapos jogi ismeretekkel. Szilágyi Sámuel, akit Teleki Sándor ajánlott a tisztségre, például tanult természetjogot, közjogot, kánonjogot, polgári jogot, büntetőjogot, államtudományt, valamint német és francia nyelveket.…”)
- 2023. december 28., 14:07 Debreceni alkotmányozó zsinat 1881-1882 (történet | szerkesztés) [12 412 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''1881/82. évi debreceni alkotmányozó zsinat'' az öt egyházkerületből álló, egységes egyházalkotmányú Magyarországi Református Egyház - „Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház” létrehozója. == Az alkotmányozó zsinat összehívásának közvetlen előzményei, előkészítése == Az 1881/82. évi alkotmányozó zsinat idején, az Osztrák-Magyar Monarchia magyar koronához tartozó részein a református egyház a…”)
- 2023. december 19., 15:42 Kiss Áron (1815–1908) (történet | szerkesztés) [16 120 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Hegymegi Kiss Áron'' (1815, Kisnamény – 1908, Debrecen) szatmári esperes, teológiai író, tiszántúli püspök, főrendiházi tag == Családja, gyermekkora == Kiss Áron 1815. november 2-án született a Szatmár vármegyei Kisnaményban. Azonos nevű édesapja a helyi református gyülekezet lelkipásztora, édesanyja, leánykori nevén Solymossy Erzsébet, a piricsei lelkész leánya volt. Idősebb Kiss Áron a regionális közélet elismert személy…”) eredetileg „Kiss Áron (1815-1908)” címen létrehozva
- 2023. december 15., 21:03 Kovács Kálmán Árpád (történet | szerkesztés) [520 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Kovács Kálmán Árpád'' (PhD), történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Dualizmus kori Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa.<br> Kutatási területe: az újabb kori (1711 utáni) magyarországi egyházpolitikai rendszerek története, a magyarországi vízügy mint az ember-környezet viszony kultúrtörténete.<br> e-mail: ''kovacskalmanarpad@gmail.com''<br> részletes önéletrajz: Dr. Kovács Kálmán Árpád, PhD (ver…”)
- 2023. december 15., 21:01 Békefi Benő (1909–1964) (történet | szerkesztés) [26 154 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Békefi Benő'' (Budapest, 1909. május 5. – Budapest, 1964. március 25.) a magyarországi református közélet sokat vitatott személyisége. A források és visszaemlékezések szerint feltűnően egzaltált, álszent és köpönyegforgató személyiség, ennek minden gyakorlati következményével. Általános személyiségképének summázata szerint a hívőség, a nárcizmus és a hatalomvágy hármassága jellemezte. Mindezen jellemvonásokat nagyon e…”) eredetileg „Békefi Benő (1909–1964))” címen létrehozva
- 2023. december 15., 20:28 Baráth Béla (történet | szerkesztés) [805 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Baráth Béla Levente'' (PhD, habil.), teológus-történész, Debreceni Református Hittudományi Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének egyetemi tanára.<br> Kutatási területe: protestáns egyház-, társadalom- és művelődéstörténet, ezen belül különös figyelmet fordít a tiszántúli és tiszáninneni régiókra. Írásaiban ismételten visszatér olyan témákhoz, mint az egyházkormányzói törekvések a dualizmus kori Tiszántúlon; egyházi…”)
- 2023. december 14., 22:29 Kardos János (1894–1959) (történet | szerkesztés) [23 939 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ Kardos János (Üllő, 1894. augusztus 16. – Budapest, 1959. november 12.) ügyvéd, a Dunamelléki Református Egyházkerület törvényesen megválasztott, de kommunista nyomásra lemondásra kényszerített főgondnoka Kardos János védőügyvédként a kommunista diktatúra kiépülése idején, illetve az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás során – amíg biztosított volt a szabad védőválasztás joga – számos törvénys…”)
- 2023. december 14., 21:58 Baltazár Dezső (1871–1936) (történet | szerkesztés) [21 672 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Baltazár Dezső'' (1871, Hajdúböszörmény – 1936, Debrecen) tiszántúli református püspök, a református zsinat és konvent elnöke, az Országos Református Lelkészegyesület elnöke, főrendiházi és felsőházi tag == Családja, gyermekkora == Baltazár Dezső 1871. november 15-én született Hajdúböszörményben. Édesapja, Baltazár János 48-as honvédtiszt, a Hajdúkerület mérnöke volt, édesanyja, Czeglédy Mária pedig egy tekintélyes…”)
- 2023. december 14., 21:24 Losonci Református Theológiai Akadémia (1925–1939) (történet | szerkesztés) [3 927 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A Trianon által Csehszlovákiához került magyar reformátusok teológia nélkül maradtak, megoldatlan volt a lelkészutánpótlás. A csehszlovák államhatalom nem engedte szolgálatba a Magyarországon tanult lelkészeket, sőt 1918 után, legalább két tucat lelkészt kiutasított Csehszlovákiából. A felvidéki egyházban már a 20-as évek elején érezhető volt a lelkészhiány, így az egyházvezetés megpróbált egy saját teológiai akadémiát l…”) eredetileg „Losonci Theológiai Szeminárium (1925–1939)” címen létrehozva
- 2023. december 14., 21:14 Sörös Béla (1877–1939) (történet | szerkesztés) [13 101 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Sörös Béla'' (Nemespécsely, 1877. március 14. – Losonc, 1939. október 2.) református lelkész, a Losonci Teológiai Szeminárium igazgatója, a Szlovenszkói Dunáninneni Református Egyházkerület püspöke. == Élete == Sörös Béla, ároni családban született: Sörös Géza nemespécselyi lelkész és Mórocza Lilla első gyermekeként . Egy öccse és két húga volt. Korán elveszítette édesanyját. Részben ezért, részben a nemespécselyi…”) eredetileg „Sörös Béla (1877-1939)” címen létrehozva
- 2023. december 14., 21:05 Czinke István (1855–1942) (történet | szerkesztés) [13 307 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Czinke István'' (Pálóczi Czinke István) (Pácin, 1855. november 18. – Budapest, 1942. július 17.) református lelkész, a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület első püspöke. == Élete == Czinke István Pácinban született, édesapja Czinke Gábor, édesanyja Pálóczi Borbála. Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd 1866-tól a sárospataki református kollégiumban folytatta. Teológiai tanulmányait 1878-ban fejezte be Sáro…”)
- 2023. december 14., 11:18 Géra Eleonóra (történet | szerkesztés) [530 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Géra Eleonóra Erzsébet'' (PhD), történész-levéltáros, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művelődéstörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense.<br>Kutatási területe: kora újkori várostörténet, életmód- és mentalitástörténet, protestáns ébredési mozgalmak.<br> e-mail: gera.eleonora@btk.elte.hu<br> mtmt azonosító: 10028700<br> https://elte-hu.academia.edu/Eleon%C3%B3raG%C3%A9ra<br> weblap: https:/…”)
- 2023. december 14., 06:33 Generális zsinat (történet | szerkesztés) [6 234 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A magyarországi és erdélyi református egyházkerületek legfontosabb egyházkormányzati intézménye azok létrejötte óta. Szemben a parciális zsinattal, amely egy-egy református egyházmegye gyűlése, a generális zsinat az egyházkerület évente egyszer, néha kétszer ülésező tanácskozása. Mindig a superintendens/püspök hívja össze, ő is elnököl az alkalmon. Írásban szétküldött körlevélben történik a zsinat összehívása, ennek…”)
- 2023. december 14., 06:31 Canonica visitatio (történet | szerkesztés) [12 599 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ Nem tudjuk pontosan, hogy az első református superintendensek milyen jogokkal rendelkeztek, azzal sem vagyunk igazából tisztában, hogy az elnevezés alatt éppen a későbbi értelemben vett esperest vagy püspököt értettek-é, de nyilvánvalóan az ordinatio, azaz a papszentelés és a papoknak az ekklézsiákba való kirendelése, illetve a visitatio, azaz az egyházlátogatás jogkörének a birtoklása tette őket egyenrangúvá a korábbi katolikus p…”)
- 2023. december 13., 20:51 Mészáros Kálmán (történet | szerkesztés) [400 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Mészáros Kálmán (PhD) történész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa. Kutatási területe: Magyarország (had)története a 17/18. század fordulóján, kiemelten a Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) katonai és társadalomtörténete, meszaroskalmonster@gmail.com”)
- 2023. december 13., 20:48 Ráday Pál (1677–1733) (történet | szerkesztés) [20 737 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''rádai Ráday Pál'' (Losonc[?], 1677. július 2. – Pécel, 1733. május 20.) kuruc publicista és diplomata, a református egyház első egyetemes főgondnoka, kegyességi szerző. Pest-Pilis-Solt és Nógrád vármegyében birtokos köznemesi család sarja. Előbb Nógrád vármegye jegyzője, majd II. Rákóczi Ferenc magántitkára, kancelláriájának vezetője, számos kuruc publicisztikai írás szerzője, megfogalmazója. A szatmári béke után több…”) eredetileg „Ráday Pál (1677-1733)” címen létrehozva
- 2023. december 13., 20:14 Imre Mihály (történet | szerkesztés) [16 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Imre Mihály”)
- 2023. december 13., 20:11 Szőnyi Benjámin (1717–1794) (történet | szerkesztés) [20 105 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szőnyi Benjámin'' (Alsónémedi, 1717. december 10. –Hódmezővásárhely, 1794. szeptember 14.) Református lelkész, egyházi író, költő. == Tanulmányai == Debrecenben, a Református Kollégiumban végzi felsőbb tanulmányait. Itt volt professzora Maróthi György, aki nagy hatással volt műveltsége alakulására, az ekkor születő kollégiumi Kántusnak alapító tagja. Már itt megismeri a négyszólamú éneklés nyugat-európai kultúráját…”) eredetileg „Szőnyi Benjámin (1717-1794)” címen létrehozva
- 2023. december 13., 10:50 Szegedi Kis István (1505–1572) (történet | szerkesztés) [13 787 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szegedi Kis István'' (Szeged 1505–Ráckeve 1572. máj. 2.) A 16. század második felében a hagyományos református tudományosság képviselője. Református püspök, tanár, tudós teológus. == Élete == Hazai reformátoraink közül az ő életét ismerjük a legapróbb részletekig, tanítványának és munkatársának, Szkaricza Máténak (1544–1606) köszönhetően, aki magas színvonalú, humanista latinsággal írta meg Szegedi élettörténet…”)
- 2023. december 11., 22:01 Gulácsy Lajos (1925–2016) (történet | szerkesztés) [15 645 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Gulácsy Lajos'' (Tivadarfalva, 1925. január 8. – Munkács, 2016. november 6.) református lelkész, 1994–1998 között a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. == Családi gyökerei, iskolái, végzettsége == Gulácsy Lajos 1925. január 8-án született egy nyolcgyermekes család hetedik gyermekeként az ugocsai Tivadarfalván. Édesapja Gulácsy Lajos, édesanyja Nagy Emma volt. Édesapja eredetileg a vasútnál dolgozott, de ott kellett…”)
- 2023. december 11., 21:38 Narancsik Imre (1904–1948) (történet | szerkesztés) [15 888 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Narancsik Imre'' (Csallóközaranyos, 1904. január 25. – Irkutszk, 1948. április) református lelkész, teológiai tanár, lapszerkesztő, közíró, szociológus, tudománytörténész. == Családi gyökerei == Narancsik Imre Csallóközaranyoson (ma: Zlatná na Ostrove, Nyitrai kerület, Komáromi járás, Szlovákia) született 1904. január 25-én. Édesanyja Cseke Terézia, édesapja Narancsik Imre, aki 20–30 kat. holdas kisgazda volt. Elsőszülöt…”)
- 2023. december 11., 21:26 Vásárhelyi János (1888–1960) (történet | szerkesztés) [32 968 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Vásárhelyi János'', (Maroscsúcs, 1888. június 12 – Kolozsvár, 1960. december 11.) református püspök, író == Származása == Erdélyi székely nemes család gyermeke. A szűkebb és szélesebb családban a nemesi cím mindenkit továbbtanulásra motivált. Elődei többnyire lelkészek voltak, nagyapja, Vásárhelyi Lajos lukailencfalvi birtokos, községi jegyző, részt vett az 1848-as szabadságharcban, három gyermeke, köztük Lőrinc, az éd…”)
- 2023. december 11., 21:08 Sárai Szabó Katalin (történet | szerkesztés) [25 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Sárai Szabó Katalin”)
- 2023. december 11., 21:05 Szász Károly (1829–1905) (történet | szerkesztés) [22 335 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szemerjai Szász Károly'' (Nagyenyed, 1829. június 15 – Budapest, 1905. október 15) református lelkész, püspök, költő, drámaíró, műfordító, irodalomtörténész, minisztériumi hivatalnok. Az „irodalmi Deák-párt” tagja. (Arany Jánost, Tompa Mihályt, Lévay Józsefet, Erdélyi Jánost, Szász Károlyt, Kemény Zsigmondot, Csengery Antalt, Pákh Albertet, Gyulai Pált sorolta Salamon Ferenc ebbe a körbe.)<ref>Salamon: Irodalmi tanulmány…”) eredetileg „Szász Károly (1829-1905)” címen létrehozva
- 2023. december 11., 20:51 Földváryné Kiss Réka (történet | szerkesztés) [274 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Kiss Réka'' (PhD, dr. habil.), történész-néprajzkutató. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Tanszékének tanszékvezető habilitált egyetemi docense. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke.<br> e-mail: reka.kiss@neb.hu”)
- 2023. december 11., 20:35 Pógyor István (1902–1953) (történet | szerkesztés) [25 446 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Pógyor István'' (Sárosoroszi, 1902. január 26. – Budapest, 1953. november 7. (?)) mártírsorsú református ifjúsági vezető, a Keresztény Ifjúsági Egyesület (KIE) nemzeti titkára Pógyor István a két világháború közötti időszak meghatározó református ifjúsági vezetője, a legnagyobb protestáns ifjúsági egyesület, a KIE nemzeti titkára. A kommunista diktatúra idején, 1951-ben a KIE vezetők ellen indított per első rendű vád…”)
- 2023. december 11., 16:38 Szamborovszkyné Nagy Ibolya (történet | szerkesztés) [301 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Szamborovszkyné Nagy Ibolya'' (PhD), történész, könyvtárigazgató, beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Kutatási terület: 1944 utáni szovjet egyházpolitika, Kárpátaljai Református Egyházkerület története 1944–1991.<br> <br> e-mail: sznibolya@kmf.uz.ua”)
- 2023. december 11., 16:24 Bertók Béla (1873–1945) (történet | szerkesztés) [19 016 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Bertók Béla'' (Munkács, 1873. november 3. – Munkács, 1945. április 27.) munkácsi lelkipásztor, beregi esperes, a Kárpátaljai Református Egyházkerület első püspöke. == Származása, iskolái == Bertók Béla 1873. november 3-án született a Bereg megyei Munkácson szülei utolsó, kilencedik gyermekeként. Édesapja, Bertók János a munkácsi református egyházközség orgonista-kántora, egyben leányiskolai, majd később községi és áll…”)
- 2023. december 11., 14:58 Muraközy Gyula (1892–1961) (történet | szerkesztés) [21 157 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Muraközy Gyula'' (Budapest, 1892. május 12. – Budapest, 1961. augusztus 31.), református lelkipásztor, egyházi újságíró-szerkesztő, rádiós igehirdető, egyházkerületi főjegyző Muraközy három évtizeden keresztül látta el az akkor mintegy tizenháromezer lélekkel bíró Budapest-Kálvin téri gyülekezet másodlelkészi tisztségét; rádiós prédikátori és újságírói-szerkesztői tevékenysége által mint az egyház egyik vezető m…”)
- 2023. december 11., 13:52 Szetey Szabolcs (történet | szerkesztés) [19 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szetey Szabolcs”)
- 2023. december 11., 13:49 Dobos János (1804–1887) (történet | szerkesztés) [13 273 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Dobos János'' (Óbuda, 1804. április 17. – Cegléd, 1887. február 3.) református lelkész, országgyűlési prédikátor, főjegyző. Dobos János a tizenkilencedik századi református közélet egyik meghatározó alakja, aki számos egyházi tisztséget töltött be. Az utolsó rendi országgyűlés prédikátora, a ceglédi százas küldöttség szónoka, az 1881-es debreceni zsinat tagja. == Származása, tanulmányai == Édesapja Dobos István refor…”) eredetileg „Dobos János (1804-1887)” címen létrehozva
- 2023. december 11., 11:59 Somogyi Alfréd (történet | szerkesztés) [498 bájt] Lanyi.gabor (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Somogyi Alfréd'' (doc., ThDr., PhD.), református lelkész és egyetemi oktató. Az Apácaszakállasi Református Egyházközség önálló lelkipásztora és a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának docense, 2021 márciusa óta a kar dékánja. Kutatási területe a református egyjázjogpolitika és a felvidéki református egyház XX. századi története.<br> e-mail: somogyia@ujs.sk<br> mtmt azonosító: 10035916 Fájl:Dr. Somog…”)
- 2023. december 11., 11:16 Nagy Péter (történet | szerkesztés) [490 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Nagy Péter”)
- 2023. december 11., 11:10 Vegyes házasság, reverzális (történet | szerkesztés) [20 806 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Vegyes házasság, reverzális'' Vegyes házasságoknak –legtágabb értelemben – azokat a házasságokat nevezik, amelyeket két különböző valláshoz tartozó fél kötött. Reverzálisnak azt a római katolikus egyházjog szerinti ígéretet nevezik, amelyet vegyes házasság esetében a nem római katolikus fél ad, hogy összes gyermekét római katolikus vallás szerint fogja nevelni.<ref> Reverzális, in: Zoványi: Magyarországi protestáns egyh…”)
- 2023. december 11., 09:40 Gályarabok (történet | szerkesztés) [14 528 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A magyarországi protestánsok identitásának egyik meghatározó eleme a 350 évvel ezelőtti pozsonyi vésztörvényszék tevékenysége, mely a felségsértési perek, gályarabság és vallási üldözés jelenségeit hozta magával. Az üldözöttség és az ebből való szabadulás hősei a méltatlanul meghurcolt református és evangélikus, magyar és szlovák mártírok és hitvallók, akiknek a Kárpát-medencében mintegy 80 helyen állítottak emlék…”)
- 2023. december 11., 09:36 Egyházkerület (történet | szerkesztés) [3 370 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „A történeti Magyarország református egyházkerületei a 16-17. században jöttek létre, élükön korabeli elnevezéssel a superintendensek azaz a püspökök álltak.<br> Az egyházkerületek alkotóelemei az egyházmegyék, korabeli elnevezésük szerint seniorátusok, ezek vezetői a seniorok, mai elnevezésük szerint esperesek. Tehát nem azonos a református egyházkormányzati beosztás a római katolikus egyházéval, ott az egyházmegyék vezetői a…”)
- 2023. december 11., 06:52 Demjén István (1888–1962) (történet | szerkesztés) [15 144 bájt] Refwiki (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „''Demjén István'' (Budapest, 1888. január 9. – Örkény, 1962. augusztus 6.) református lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző, lapszerkesztő, cserkészparancsnok Demjén István a délvidéki szórvány magyarság, majd a Horthy-korszakban a fővárosi agglomeráció reformátusainak sokáig elfelejtett megszervezője, budafoki templom- és gyülekezetépítő lelkipásztor, az evangéliumi cserkészet egyik úttörője volt, akit 1945 után méltatlanul…”)