Új lapok
- 2025. november 25., 14:33 Rudus redivivum 1684 (történet | szerkesztés) [7 481 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Pápai Páriz Ferenc: Rudus redivivum seu breves rerum ecclesiasticarum Hungaricarum juxta et Transylvanicarum inde a prima reformatione commentarii, Szeben, Stephanus Jüngling, 1684 (RMK II, 1554) Pápai Páriz Ferenc nagyenyedi tanár 1684-ben kiadott latin nyelvű munkája volt az első, nyomtatásban megjelent magyarországi és erdélyi protestáns egyháztörténet. == A mű megírásának háttere == Ez egy egyháztörténeti vázlat a magyar reformáció…”)
- 2025. november 25., 13:36 Szász Domokos (1838-1899) (történet | szerkesztés) [9 437 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szász Domokos (Nagyenyed, 1838. május 25. – Kolozsvár, 1899. január 8.) református lelkész, teológiai író, erdélyi püspök. A teológiai liberalizmus meghatározó alakja, a Magyar Protestáns Egylet egyik alapítója. Egyházkormányzóként fáradhatatlan szervező és építő: mindenekelőtt a magyar református közösségek megmaradásáért, megerősítéséért munkálkodott, ugyanakkor számos templom, iskola és parókia épült püspöksé…”)
- 2025. november 25., 12:10 Reformáció jubileuma 1717 (történet | szerkesztés) [10 923 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „== A jubileum == A reformáció kezdetét annak idején nem rögzítették az atyák. 100 év elteltével Szászföldön történt az első megemlékezés, mely hagyományt teremtett, és kifejezetten az 1517. okt. 31-i Luther Márton-féle tettre helyezte a hangsúlyt, ezáltal ünnepnappá emelve Mindenszentek havának zárónapját. Az 1617–18-as év eseményei kezdőpontjai voltak az Európát felforgató ún. harmincéves háborúnak is. A második évszáz…”)
- 2025. november 25., 12:06 Séllyei M. István (történet | szerkesztés) [10 568 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Séllyei M. István (1627 – Pápa, 1692. október 17.) Dunántúli ref. püspök, gályarab == Korai évek, tanulmányok == Séllyei M. István a nevéből fakadóan dunáninneni származású (Vágsellye, Nyitra vm.), de a nyugati országrészhez való kötődését jelzi az is, hogy 1649 táján a kiskomáromi egyházmegyében (Zala vm.) gyűjtöttek a továbbtanulására (alumnusi ösztöndíj). A Sárospataki Református Kollégiumban tanult (nagydiákként…”)
- 2025. november 25., 09:11 Debreceni ispotály (történet | szerkesztés) [10 842 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „ Az ispotályok a szegények, betegek és rászorulók gondozására szolgáltak. A debreceni ispotályt 1529-ben alapították, majd a reformációt követően a protestáns városvezetés kezelésébe került. 1752-ben vette át a református egyház, s az 1704-ben felépített ispotályi templom lelkészei felügyelték a működését. == Az ispotály alapítása és 16–17. századi működése == 1529-ben Boncz László debreceni polgár a saját házába…”)
- 2025. november 25., 08:51 Groningeni egyetem (történet | szerkesztés) [13 421 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Észak-Hollandia mai napig jelentős 1614-ben alapított egyeteme. A Groningeni Egyetemet a Németalföldi szabadságharc korában, de a 12 éves spanyol-holland fegyverszünet (1609-1621) idején alapították. Számos holland és külföldi diákot vonzott, a magyar peregrináció szempontjából szintén fontos szerepet töltött be: disputák, disszertációk jelentek meg magyar diákoktól, menzáján számos magyar kedvezményesen vagy ingyenesen étkezhete…”)
- 2025. november 25., 08:43 Harderwijki egyetem (történet | szerkesztés) [12 057 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1648 és 1812 között létezett Hollandia Gelre nevű tartományában. Harderwijk egyeteme 1648 és 1812 között állt fent. Nem tartozott a legjelentősebb hollandiai egyetemek közé, hallgatói nagy része Gelre tartományból vagy a környékéről származott. A kora újkorban 36 magyar beiratkozott hallgatója volt. A magyar művelődéstörténetben mégis jelentős nevet szerzett magának azzal, hogy itt szerezte doktori fokozatát Apáczai Csere János…”)
- 2025. november 25., 08:40 Bozzay Réka (történet | szerkesztés) [283 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „történész, néderlandista (PhD, hab.) A DE Néderlandisztikai Tanszék, egyetemi docens. Kutatási területe: protestáns egyetem- és gazdaságtörténet. Email: bozzay.reka@arts.unideb.hu https://tudoster.unideb.hu/hu/szerzok/1466”)
- 2025. november 25., 07:04 Harderwijki Egyetem (történet | szerkesztés) [12 071 bájt] Csorba.david (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „1648 és 1812 között létezett Hollandia Gelre nevű tartományában. Harderwijk egyeteme 1648 és 1812 között állt fent. Nem tartozott a legjelentősebb hollandiai egyetemek közé, hallgatói nagy része Gelre tartományból vagy a környékéről származott. A kora újkorban 36 magyar beiratkozott hallgatója volt. A magyar művelődéstörténetben mégis jelentős nevet szerzett magának azzal, hogy itt szerezte doktori fokozatát Apáczai Csere János.”)
- 2025. november 23., 18:11 Kövy Sándor (1763-1829) (történet | szerkesztés) [7 762 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Kövy Sándor (Nádudvar, 1763. július 15. – Sárospatak, 1829. július 24.) ügyvéd, református főiskolai jogtanár. A Sárospataki Református Kollégium korszakos jelentőségű jogtanára, a magyar nyelvű jogi szakoktatás egyik meghonosítója, módszertani reformok kezdeményezője, a Magyar Tudós Társaság (a későbbi Magyar Tudományos Akadémia) alapszabályait kialakító bizottság tagja. == Származása, pályafutása == Református közne…”)
- 2025. november 23., 16:07 Szilassy Aladárné Papi Vizsolyi Mária (1854-1927) (történet | szerkesztés) [9 153 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „Szilasi és pilisi Szilassy Aladárné Papi Vizsolyi Mária (Alsópél, 1854. július 10. – Budapest, 1927. április 21.) a magyarországi belmisszió és a református nőmozgalom emblematikus alakja, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnöke. == Családja == Papi Vizsolyi Mária 1854. július 10-én született Alsópélen (Tolna megye). Apja, Papi Vizsolyi Gusztáv földbirtokos, a tolnai egyházmegye gondnoka, édesanyja gróf Zichy Mária. Kitűnő nevel…”)
- 2025. november 23., 09:08 Erőd (Ehrlich) János (1916-1944) (történet | szerkesztés) [15 076 bájt] Szatmari.judit (vitalap | szerkesztései) (Új oldal, tartalma: „dr. Erőd (Ehrlich) János (1916–1945) zsidó származása miatt mártírhalált szenvedett matematikus, református lelkész. 1939-ben doktorált matematikából – a református lelkészek közül egyedüliként. == Származása, családja == 1916. november 30-án született Gyöngyösön zsidó családban. Apja, dr. Ehrlich Mihály dévaványai születésű ügyvéd, anyja Weisz Anna, dr. Weisz Ármin gyöngyösi orvos leánya. Testvérei: Carmen Mária 19…”)
