RefWiki

Szász Domokos (Nagyenyed, 1838. május 25. – Kolozsvár, 1899. január 8.) református lelkész, teológiai író, erdélyi püspök.

A teológiai liberalizmus meghatározó alakja, a Magyar Protestáns Egylet egyik alapítója. Egyházkormányzóként fáradhatatlan szervező és építő: mindenekelőtt a magyar református közösségek megmaradásáért, megerősítéséért munkálkodott, ugyanakkor számos templom, iskola és parókia épült püspöksége idején. A kolozsvári teológiai fakultás megszervezésével, az épület megalkotásával és a képzés elindításával új korszakot nyitott az erdélyi református lelkészképzés történetében.

Származása, tanulmányai, családja

Apja id. szemerjai Szász Károly író, nagyenyedi tanár, jogász, természettudós, az MTA rendes tagja, 1848–49-ben országos politikus, kultuszminisztériumi államtitkár. Anyja az osztrák-német származású Francziska Münstermann. Öt testvére közül az egyik Szász Károly dunamelléki püspök, budapesti lelkész, másik Szász Béla kolozsvári egyetemi tanár volt. Tizenhárom éves koráig apja tanította, a marosvásárhelyi gimnáziumba csak 7. és 8. osztályba íratták be. 1853-ban, 15 éves korában érettségizett. Fiatal kora miatt még nem kezdhetett felsőfokú tanulmányokat, s mivel édesapja ugyanebben az évben elhunyt, ezért bátyjánál, Szász Károlynál, az akkor kézdivásárhelyi lelkipásztornál töltött két évet. 1855–1859 között Kolozsváron tanult teológiát, s 1859-ben a kolozsvári lelkipásztor, Nagy Péter segédlelkésznek hívta maga mellé. Következő esztendőben az egyházközség rendes lelkésszé választotta, de az 1860-as évet a heidelbergi egyetemen töltötte, teológiát és filozófiát hallgatott. Mielőtt hazatért volna, nagyobb németországi körutat tett, továbbá megfordult Svájcban és Franciaországban. 1861-ben tért vissza Kolozsvárra, s ekkortól aktív szereplője a város és egész Erdély köz- és egyházi életének. Felesége Nagy Ilka, Nagy Ferenc kolozsvári filozófiaprofesszor lánya volt. Egy fiuk született, Károly, aki jogi végzettséget szerzett, s többnyire újságíróként tevékenykedett.

Lelkészi-tanári pályája

Az 1864. évi zsinaton elmondott, a vallási reformok szükségességét sürgető felszólalása kerületszerte híressé tette a fiatal lelkészt. 1868-ban mint kolozsvári vallástanár a gimnáziumok 7–8. osztályai számára készített új vallástan tantervet, s ehhez két kötetes tanári kézikönyvet írt (A vallásos eszmék története, Kolozsvár, 1870, 1873). 1878-tól egyházkerületi főjegyző és konventi tag. Aktív résztvevője az 1881. évi debreceni alkotmányozó zsinatnak, az erdélyi egyházkerület uniójával kapcsolatban az ő javaslatára került be az alkotmányba a kerület bizonyos szervezeti különbözőségeinek megtartása.

Püspöksége

1885. május 29-én választották meg az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének Kovács Ödön nagyenyedi teológiai tanárral szemben. Mintegy 170 év után ő az első „szabadon” választott erdélyi püspök, azaz főjegyzőként nem automatikusan örökölte meg a püspöki széket.

Kolozsvári teológia

A század második felében állandósult egyházpolitikai küzdelmek következtében egymással szemben álló csoportok alakultak ki a kerületben. A leghevesebb indulatokat most a nagyenyedi lelkészképzés Kolozsvárra helyezésének terve okozta. 1872-ben a Szamos-parti városban jött létre a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem, s a szervezés során Eötvös József kultuszminiszter ígéretet tett egy közös protestáns teológiai fakultás indítására. A miniszter 1871-es halála után Szász Domokos vitte tovább a tervet. Ő a nagyenyedi Bethlen Kollégium teológiai szemináriumát szerette volna áthelyezni Kolozsvárra, ahol a nagyvárosi környezettől és az egyetemi kapcsolatoktól magasabb minőségű teológusképzést remélt. Az ügyet és a személyét ért támadások két táborra szakították az erdélyi lelkészi kart és a református értelmiséget. 1876-tól gyűjtést szervezhetett a fakultás pénzügyi feltételeinek megteremtésére. Mivel az adományok nem voltak elegendők, Szász újszerű pénzügyi tranzakciókra vállalkozott. Püspöksége idején a kerület egyházközségeinek vagyonát központi kezelés alá vonta, majd ezzel a tőkével tőzsdei tranzakciókat hajtott végre. Emiatt heves támadások érték, vádat is emeltek ellene. Bár a vagyont végül gyarapította, de a személye iránti bizalmat nem tudta helyreállítani. 1895-re készült el a kolozsvári teológia épülete, s ebben az évben kezdte meg működését a teológiai fakultás. Néhány évig még párhuzamosan működött a nagyenyedi szeminárium is kevés hallgatóval, de a tanárok egymás utáni elhalálozása miatt még Szász püspöksége idejében megszűnt ott a képzés. Az 1899. január 8-án elhunyt püspök ravatala az általa épített kolozsvári teológia nagytermében állt.

Egyházkormányzói eredményei

Egyházkormányzói szolgálatát a pragmatizmus jellemezte. Úgy tartotta, hogy ezer szónál többet ér egy parányi tett. Nagy építő volt, közel félszáz templomot épített vagy újított fel, parókiák és iskolák megújulását finanszírozta. Támogatta több száz közművelődési intézmény működését. Hatalmas könyvtárat vásárolt a kolozsvári teológia számára. Az építkezések nem öncélúak voltak, egyházkormányzósága elején bejárta kerülete legveszélyeztetettebb pontjait (szórványok, Regát), s az elnemzetietlenedés és hitehagyás veszélyének kitett magyar reformátusság megtartását tűzte ki legfontosabb feladatául. Új lelkészi állásokat, körlelkészségeket és missziói lelkészséget szervezett a szórványok gondozására. Ebben az összefüggésben értelmezendő az az ars poeticája, miszerint az egyház szolgálata elsősorban a nemzet szolgálata. Fizetéskiegészítést biztosított a lelkészeknek. Az erdélyi lelkészárvák számára Szeretetházat hozott létre. Vállalásait sokszor anyagi gondok nehezítették. Támadások érték azért is, hogy időnként banki hitelt vett fel a feladatok finanszírozására. Az anyagiakkal való eredményes sáfárkodását mutatja, hogy végül kolozsvári és budapesti ingatlanokat tudott vásárolni egyházkerülete számára.

Teológiai gondolkodása

Teológiai gondolkodása változott az évek alatt, de alapvetően a teológiai liberalizmus iskolájához tartozott. Ballagi Mór és Kovács Albert pesti teológiai tanárokkal együtt alapították a Magyarországi Protestáns Egyletet (*1871), bár ezek radikalizmusát éppen Szász mérsékelte. Az ő javaslatára maradt protestáns interkonfesszionális szervezet, s nem lett – a hitvallások módosításának árán – a katolikusokat is befogadó Reform Egylet. Prédikációiban a történeti Jézus főszereplő. Jézus ember, követendő példa, hiszen arra az erkölcsi-szellemi magaslatra, ahová eljutott, nem isteni volta, hanem következetes és szeretetteljes attitűdje okán ért el, ide tehát más is eljuthat. A Szentírás tekintélyével szemben szerinte elsőbbsége van a lelkiismeretnek és a tudományos kritikának. A tudomány és a technika fejlődése nála üdvesemény, teofánia. A teológiai liberalizmus képviselőjeként ugyanakkor támogatta Kálvin Institutiojának új fordítását, mely munkát Nagy Károly teológiai tanár végzett (1903-ban jelent meg).

Közéleti jelentősége, írói munkássága

Bár egyházkormányzónak szigorú és eltökélt volt, egyházi munkája mellett Erdély közéletének aktív szereplője, a társasági élet népszerű tagja, számos országos egyesület vezetője volt. Ő szervezte meg Kolozsvár első óvodáját 1871-ben, a másodikat 1874-ben, s ehhez kapcsolódóan elindította az óvónőképzést. Ugyancsak ő kezdeményezte és hozta létre a városi felsőbb leányiskolát. Főgondnoka volt a sepsiszentgyörgyi Székely-Mikó Kollégiumnak és díszpolgára a városnak. 1896-tól tagja a magyar törvényhozás főrendiházának. Exponált tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak (*1888). Kiterjedt írói munkásságot folytatott. Szépirodalmi alkotásai (saját versek és versfordítások) mellett történeti és ismeretterjesztő szövegeket fordított franciából, de legfontosabbak a teológiai munkái. Kezdetektől munkatársa, majd szerkesztője az (Erdélyi) Protestáns Közlönynek, rendszeresen publikált a PEIL-ben, a Prédikátori Tárban, Papi Dolgozatokban stb.

Irodalom

TÖRS Kálmán: Szász Domokos, erdélyi református püspök, Vasárnapi Újság, 1885/24. 1–2.

K. P.: Szász Domokos 1838-1899, Vasárnapi Újság, 1899/3. 1–3.

n. n.: Szász Domokos 1838-1899, Sárospataki Lapok, 1899/3. 1–3.

NAGY Géza: Szász Domokos emléke. Az E.M.E. Bölcsészeti Szakosztályában tartott előadás, in Erdélyi Múzeum, 1938, 107–116.

GERÉB Miklós: A Fiú Isten problematikája Szász Domokos prédikációiban, in A reformáció öröksége, szerk.: KOLUMBÁN Vilmos József, Kolozsvár, 2018, 176–185.

Szerző

Szatmári Emília