Miklós Ödön (1895–1955)

Miklós Ödön (Kötcse, 1895. március 19. – Nagycsepely, 1955. augusztus 22.) református lelkész, egyháztörténész, a leideni magyar peregrináció és a holland-magyar egyházi kapcsolatok kutatója

Miklós Ödön – Segesváry Lajos és Forró Imre mellett – a hollandiai magyar peregrináció kiváló kutatója volt. A Stipendium Bernardinum ösztöndíjával tanult Hollandiában, ekkor kezdte el szisztematikusan átvizsgálni a hollandiai egyetemi levéltárakat magyar diákokra vonatkozó adatok után kutatva. Emellett a tágabb magyar-holland egyházi, kulturális és politikai kapcsolatokat is kutatta, különös tekintettel a kora újkorra.

Élete és tanulmányai

Az elemi iskolát szülőfalujában és Nagyberényben, a gimnáziumot Székesfehérváron (1904–1910) és Pápán (1910–1912), a teológiát Pápán (1912–1914) végezte. Pápán megkezdett tanulmányai idején nyerte el a Stipendium Bernardinum ösztöndíját és tanult az utrechti teológián 1914 és 1918 között. Lelkészképesítő vizsgáját 1917. január 15-én tette le külön püspöki engedéllyel, mivel a háborús helyzet miatt a rendes időpontban nem tudott itthon megjelenni.

Egyetemi tanulmányai idején hazai iskoláját is igyekezett segíteni. Egyik dél-afrikai származású hallgatótársától szerezte meg Venema professzor 1735-ben Haarlemben megjelent Korte verdediging van syn Eere en Leere [Becsületének és tanainak rövid védelme] című művét. Ugyancsak Miklós szorgalmazta, hogy az utrechti egyetemi könyvtárnak legyen magyar részlege is, hiszen az évszázadok óta ott tanuló magyar diákoknak nagy szükségük volna erre.

Tudományos munkásságának elismeréseképpen a Holland Történelmi Társulat 1918. december 18-án a holland történelem terén végzett munkássága elismeréseképpen – holland történelmi és egyháztörténeti folyóiratokban jelentek meg közleményei – tagjai közé választotta.

Egyházi szolgálata

Hollandiából hazatérve Pápán a gimnáziumban lett helyettes tanár, majd 1919 májusában Nagycsepelyen kapott helyettes lelkészi megbízatást.1919-ben annak a magyar delegációnak a tagja, akik az ország területi integritása érdekében külföldi missziós munkát végeztek. A Dunántúlról Hollandiába Antal Géza volt országgyűlés képviselő, a dunántúli református egyházkerület főjegyzője, illetve Miklós Ödön utazott.

1920 novemberében Kiskunhalasra került káplánnak. 1921 márciusában látrányi helyettes lelkész lett, majd áprilisban Felsőmocsoládon lelkész. Az egyházkerületi közgyűlés azzal a feltétellel választotta meg a pápai főiskola egyháztörténeti és egyházjogtani tanszékére, hogy véglegesítéséhez magántanári képesítést szerez. Ezt a megbízatását rövid ideig látta el, egy félév után lemondott állásáról nehéz megélhetési viszonyokra hivatkozva. 1922 februárjában így ismét gyülekezeti szolgálatot vállalt, előbb újból Felsőmocsoládon lett pap, 1923 áprilisában Nagycsepelyre került lelkésznek, ahol élete végéig szolgált.

Tudományos pályája

A magyar diákoknak a leideni Staten Collegeben nyújtott ösztöndíjas helyeiről írt tanulmányát nyújtotta be értekezésként a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Hittudományi Karán 1931. február 27-én, teológiai doktorátusát 1932. április 3-án szerezte meg. 1944-ben ugyanitt egyetemi magántanári habilitációt szerzett „A református egyház alkotmánya és története“ című munkájával. A leideni peregrinációval kapcsolatban a diákok peres ügyeit tekintette át egy tanulmányában. Összegyűjtötte a Groningenben tanult magyarok neveit. Lefordította Kuyper Ábrahám A kálvinizmus politikai jelentősége című művét (Budapest, 1923).

Tanulmányai jelentek meg magyar és holland nyelven egyháztörténet témakörben: De schrijver van A. van Poot’s Naauwkeurig Verhaal [A. van Poot Pontos elbeszélésének írója]. (Utrecht, 1917.) Holland intervenció a magyar protestantizmus érdekében 1674-1680, Egyháztörténeti tanulmányok (Pápa, 1918); De houding der Nederlanden in de Hongaarsche geloofsverfolgingen 1674–1680 [Hollandok viselkedése a magyar vallásüldözés idején 1674–1680]. (Amsterdam, 1919.) Holland-magyar egyházi érintkezések (Kálvinista Szemle 1922 ápr. 22., 142. oldalon írt a Voetius tanítvány Komáromi Csipkés György doktori dolgozatáról) Hop Jakab bécsi holland követ interventiója (Budapest, Századok, 1922.) című munkáját Antal Géza a Dunántúli Protestáns Lapban megjelent cikkében szigorú kritikával illette, sőt még egy holland nyelvű cikket is megjelentett róla a Nieuwe Rotterdamsche Courantban. Mindkét cikkben az adatok pontatlanságát vetette Miklós szemére, sajnálatát fejezve ki, hogy a nagy távolság miatt Miklósnak nem volt alkalma az adatait ellenőrizni. Miklós válaszában pontról pontra igyekezett cáfolni Antal Géza kritikáját. Antal nem maradt adós ezúttal sem a válasszal, igyekezett az általa felvetett tárgyi tévedésekre szorítkozni.

További művei

* A külsősomogyi traktus kánonoskönyve. (Debrecen, 1927.)
* A hercegszőlősi kánonok eredete. (Debrecen, 1929.)
* Bethlen Gábor és a holland diplomatia (Protestáns Szemle, 1929.)
* A szegénység papjai. (Pápa, 1931.)
* A holland kálvinizmus elvi állásfoglalása a magyar protestantismus gyászévtizedében („Kálvin és a kálvinizmus” c. könyvben, Debrecen. 1936.)
* A magyar református egyházalkotmány kialakulása a reformáció századában (Pápa, Főiskolai Könyvnyomda, 1942)
* Ősi egyházalkotmányunk védelmében (Válasz Zoványi Jenőnek). (Pápa, 1943.)

Felhasznált irodalom

  • MIKLÓS Ödön: Magyar diákok a leideni Staten Collegeben, Theologiai Szemle 4(1928/5–6), 290–319
  • MIKLÓS Ödön: A magyarok perei a leideni rektor előtt, Theologiai Szemle 3(1927/3), 163–165.
  • MIKLÓS Ödön: A groningeni egyetemen tanult magyarok névsora, Dunántúli Protestáns Lap 1917, 194- 197, 202-207.
  • MIKLÓS Ödön: Magyar könyvtár Hollandiában, Dunántúli Protestáns Lap (1917/22), 171–172.
  • Magyar életrajzi lexikon https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/m-76AF9/miklos-odon-76E1F/ (letöltés ideje: 2025. július 28.)
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon: http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=1872 (letöltés ideje: 2025. július 28.)
  • GULYÁS Pál: Magyar írók élete és munkái, XVIII. kötet, Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1999, 980-981.
  • Sz. n.: Lelkészképesítő vizsga, Dunántúli Protestáns Lap (1917/3), 23.
  • Sz. n.: Ajándék a főiskolai könyvtárnak, Dunántúli Protestáns Lap (1917/28), 218.
  • Sz. n.: Nagy kitüntetés, Dunántúli Protestáns Lap (1919/4), 30.
  • Pápa Református Teológiai Akadémia és Gimnázium, 1918, 7.
  • Sz. n.: Heti újdonságok, Pápai Hírlap 1919. január 25, 2.
  • Sz. n.: Értesítő-ismertetés, Dunántúli Protestáns Lap (1922/7), 28.
  • Sz. n.: Értesítő-ismertetés, Dunántúli Protestáns Lap (1922/7), 28.
  • Sz. n.: Új theologiai doktor, Dunántúli Protestáns Lap (1932/19), 75.
  • Sz.n. Egyetemi magántanári megerősítés, Dunántúli Protestáns Lap (1944/42), 181.
  • TÓTH Endre: Komáromi Csipkés György és Voetius, Dunántúli Protestáns Lap (1923/19), 74.
  • ANTAL Géza: Könyvismertetés, Dunántúli Protestáns Lap, 1923. április 1., 51–52.
  • Antal, G.: Nederland en Hongarije, Nieuwe Rotterdamsche Courant, 1923. március 7., Avondblad A, 1.

Szerző

Bozzay Réka