Erőd (Ehrlich) János (1916-1944)

dr. Erőd (Ehrlich) János (1916–1945) zsidó származása miatt mártírhalált szenvedett matematikus, református lelkész. 1939-ben doktorált matematikából – a református lelkészek közül egyedüliként.

Származása, családja

1916. november 30-án született Gyöngyösön zsidó családban. Apja, dr. Ehrlich Mihály dévaványai születésű ügyvéd, anyja Weisz Anna, dr. Weisz Ármin gyöngyösi orvos leánya. Testvérei: Carmen Mária 1914. június 18-án, Márta Ráchel 1922. január 28-án születtek. 1920. november 7-én Csötönyi János gyöngyösi református lelkipásztor keresztelte meg Ehrlich Mihálynét és Ehrlich Carmen Máriát, 1922. február 26-án a fiatalabbik lányt, Mártát már születése után reformátusnak keresztelték. Ehrlich Mihály és fia, Ehrlich János 1923. július 23-án keresztelkedett meg. A család tagjai a gyöngyösi református gyülekezet aktív tagjai lettek, Ehrlich Mihály 1934-től presbiter.

Középiskolai és egyetemi tanulmányai

Ehrlich János (1932-től Erőd) középiskolai tanulmányait 1926–1934 Gyöngyösön végezte, az Állami Koháry István Reálgimnáziumban érettségizett színjeles eredménnyel.[1] Már középiskolásként kiválóan szerepelt a matematikából, fizikából és ábrázoló geometriából szervezett országos versenyeken; fényképét a Középiskolai Matematikai Lapok két évben is (1933-ban és 1934-ben) az év legsikeresebb feladatmegoldói között közölte. Az Eötvös Loránd Fizikai társulat elsősorban az adott évben érettségizetteknek szervezett Károly Iréneus premontrei szerzetesről, nagyváradi fizikusról elnevezett fizika versenyén 1934-ben II. díjat nyert. A verseny rangját jól mutatja, hogy a korábbi évek díjazottjai között találjuk Szilárd Leót és Teller Edét is.[2] Egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte.[3] 1936-ban alapvizsgázott, mindkét szaktárgyából kitüntetéssel.[4] 1937-ben megnyerte az egyetem mennyiségtani pályadíját. 1938-ban szakvizsgázott: mennyiségtanból kitüntetéssel, természettanból jeles eredménnyel. Ugyanez év őszén az Eötvös Lóránd Társulat tagjává választotta. Az 1938/39. tanévben gyakorló tanár a budapesti Madách Imre Gimnáziumban. Doktori vizsgát 1939. júniusában, tanári vizsgát 1940. január havában tett. Doktori értekezése Bizonyos polinomok maximumának korlátjáról címmel jelent meg a Matematikai és Fizikai Lapok 1939. évi kötetében. A disszertáció alapján egy német egyetem nyomban meghívta tanársegédnek. A felkérést visszautasította, megírta, hogy ugyan már reformátusnak neveltetett, de zsidószármazású. Csakhamar megjött a válasz: nem baj, csak jöjjön. Nem ment, magyar fiatalok nevelőjének készült.[5]

Teológiai tanulmányai

A nemzetközi karrier előtt álló fiatal tudós életét alapjaiban rendítette az 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról (második zsidótörvény) elfogadása és május 5-i hatályba lépése. A törvény rendelkezései folytán megkeresztelkedése és református szellemben történt nevelése ellenére zsidónak számított, elhelyezkedési a tanári pályán – származása miatt – szinte teljesen lehetetlenné vált. Ebben a kritikus életszakaszban dr. Erőd Jánosnak Esze Tamás gyöngyösi lelkész és a Pápai Teológiai Akadémia professzorai nyújtottak segítő kezet Erődnek. támogatták és segítették teológiai felvételét. Mivel a törvény 2. § 8. pontja a keresztény hitfelekezetek tényleges vagy nyugdíjas lelkipásztorai részére is mentességet biztosított, a teológia menedéket jelentett számára. Forgács Gyula, a Skót Misszió vezető lelkésze is támogatta, hogy a pápai teológiát válassza, mivel Pápa szelleme alkalmas arra, hogy missziói lelkülete megerősödjék.[6] Egyetemi tanulmányai beszámításával három év alatt, 1939–1942 között végezte – kitűnő eredménnyel – teológiai tanulmányait Pápán. A kötelező tanulmányi feladatokat teljesítése mellett aktívan rést vett a teológusok Tóth Ferenc Önképzőkörének és a kollégiumi Ifjúsági Képzőtársaság munkájában is. Rendszerint neveléstani és pedagógiai kérdésekben szólalt fel, véleményezte hallgatótársai előadásait. Tanulmányai során szoros kapcsolatot épített ki a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséggel. A Diákszövetség lapjában, a Pro Christoban több írása is megjelent. Az 1941/42. tanévben 4. éves teológus hallgatóként a katonai szolgálatot teljesítő Borbély Sándor gimnáziumi tanárt helyettesítette.[7] Az első lelkészképesítő vizsgát 1943. február 22–24-én,[8] a másodikat 1944. szeptember 19–20-án tette le jeles eredménnyel. II. lelkészképesítővizsgai dolgozatának címe: A pápai főiskola Tóth Ferenc korában.[9]

Lelkészi szolgálata

Az I. lelkészképesítő vizsga teljesítésének másnapján, 1943. február 25-én kérte Erőd a Püspöki Hivatalt, hogy a segédlelkészek törzskönyvébe vezessék be.[10] 1943. március 1. hatállyal rendelték ki a komáromi egyházmegyei gyülekezetbe, Kamocsára, a katonai szolgálatra behívott Kossár István gyülekezeti lelkész helyettesítésére. 1943. május 1-től 1943. november 15-ig Búcson szolgált: Soós Károly esperes mellett végzett segédlelkészi szolgálatot.[11] Erőd 1943. november 15-től a komáromi Timóteus Árvaház segédlelkésze. A 2019-ben elhunyt Janovszky István, a későbbi tatabányai lelkész a következőképpen idézte fel gyerekkori emlékeit Erődről Ahogy én láttam (pártállamvédelem az EGYHÁZBAN). című emlékiratában: A rév-komáromi Timótheus Árvaház lakója voltam. Ő itt bújt el a nyilasok elől, és kapott menedéket. Velem foglalkozott legtöbbet, mivel magántanuló voltam, de a többieket is instruálta. Akkor még nem tudtuk, hogy zsidó származású, nehogy eljárjon a szánk. Mai napig hatása alatt vagyok egyéniségének, tudásának, és ami ezeknél sokkal többet mond: Krisztusba vetett mély hitének. Ő nem csak lelkileg, hanem testileg is Jézus követője volt.[12] 1944 áprilisában el kellett hagynia Komáromot. Gyöngyösön próbálta menteni családját – eredménytelenül: szüleit és húgát, Mártát Auschwitzba deportálták; nem tértek vissza.[13] 1944 nyarán szoros kapcsolatot ápolt a volt teológustárssal, Éliás Józseffel: a Jó Pásztor Misszió önkénteseként részt vett a mentési akciókban, segélyezésekben.[14]

Halála

A visszaemlékezések szerint 1944–45 telén ismét Pápán tartózkodott; 1945 februárjában a nyilasok – feljelentés nyomán – letartóztatták, és azzal vádolták, hogy rádión tart kapcsolatot a közeledő szovjet hadsereggel. A Nemes-háznál tartott házkutatáskor sem rádiót, sem terhelő iratot nem találtak. Bottyán János írta – Pongrácz Magdára hivatkozva –, hogy az azonosításra Trócsányi Dezső professzort kérték, aki szeretett tanítványát súlyosan megkínozva találta. Az emlékezők egybehangzóan állítják, hogy Erődöt és menyasszonyát Nemes Jolánt 1945 februárjában kivégezték, feltehetően a pápai laktanya udvarán. Sírjuk ismeretlen. Pápa város halotti anyakönyvének 1956. évi 237. számú bejegyzése: Nemes Jolán 1918. május 22-én született hajadon, Nemes János és Németh Mária lánya 1945. február 15-én hunyt el Pápán. Halála helye és oka: ismeretlen.[15]

Emlékezete

Emlékezetének leghűségesebb ápolója, Bán Ervin, a volt teológustárs a következőképpen jellemezte Erődöt: „Erőd teológiai gondolkodásának középpontjában az élő Krisztus-hit állt. Nagyon művelt ember volt, mondhatni: tudós. Matematikus létére magyar szakosokat megszégyenítő alapossággal ismerte az irodalmat, kitűnően a filozófiát. Tudott franciául, németül. Ha életben marad, egyházának vagy az oktatásügynek, vagy a tudományosságnak jelessége lett volna”.[16] Egy másik vélemény szerint „teológiai felfogásában az élő Krisztus-hit volt a domináns. A letűnt, megrögzött nézeteket kritizálta. ígéretes jövőt építhetett volna tehetségével, szerénységével, következetes igazságra törekvéssel”.[17] A matematikus társadalom a kétezres évek első évtizedében fedezte fel ismét az ifjú matematikus 1939-ben írt dolgozatát: „A cikk olvasása közben meglepődve tapasztaltuk, hogy számos 21. századi eredményünk megtalálható ebben a régi cikkben, és a további fejlesztések alapvető gondolatait és módszereit is valamilyen formában ott vázolták fel. Alapos keresés után sem találtam nyomát annak, hogy a matematika területén megemlékeztek volna róla. Ez annál is meglepőbb, mivel cikkét, ha tartalmát részben már feledésbe merült is, többször idézték – 24 idézetet találtam –, azaz a mai napig „idézett szerző” maradt. Talán csak most kezdjük megérteni őt.” írta 2007-ben Révész Szilárd matematikus. Abban az évben jelent meg angolul is az addig csak magyarul olvasható disszertációja.[18]

Megjelent írásai

Hozzászólás az egyetemi tanítás reformjához. Piarista Öregdiák 1938.

Bizonyos polinomok maximumának alsó korlátjáról. (Doktori értekezés.) Matematikai és Fizikai Lapok 1939. 58–83.

Mit olvassunk? Pro Christo 1940-41/4. 8.

Tudományunk az Ige mérlegén. Logika. Pro Christo 1940-41/11. 4.

Tudományok az Ige mérlegén. Természettudományok. Pro Christo 1941-42/1. 4.

Von der Zahlen 11…1, 22…2, usw. (1939. január 20-án beküldött feladatmegoldás.) Jahresbericht der deutschen Matematischen Vereinigung 1940. 286–287.


Irodalom

BÁN Ervin: Egy elfelejtett gyöngyösi mártír. = Heves Megye Hírlap 1991/267 (1991. november 14.). 5.

BÁN Ervin: Egy névtelen mártír. = Pedagógusok Lapja 1985/7. 2.

BÁN Ervin: Egy hajdani barátom: a vértanú lelkipásztor. = Egyház és Világ 1994/11–12. 46–47.

BÁN Ervin: Egy vértanú pedagógus emlékére. = Pedagógusok Lapja 1995/2–3. 14.

BÁN Ervin: Egy tanár az áldozatok között. = Köznevelés 1995/8. 17.

BÁN Ervin: Egy matematikatanár emlékére. = A jövő mérnöke 1995/8. 7.

BÁN Ervin: Egy mártírról, aki Heves megyéből indult. = Heves Megyei Nap 1996/299 (1996. december 23.). 5.

BÁN Ervin: Református vértanú Pápán. = Hetek 2000/9 (2000. február 26.) (online elérhetőség: https://epa.oszk.hu/00800/00804/00102/6926.html)

BÁN Ervin: Egy tanár emlékezete. = Köznevelés 2005/5. 21.

BOTTYÁN János: Emléküket őrizzük kegyelettel… Dr. Erőd János. = Református Egyház 1964/7 (1964. július). 160–161.

ÉLIÁS József: Mennybéli találkozás. = Megújhodás 1947/7 (1947. július 15.). 1.

FILEP Tamás Gusztáv: Egyházi emberek a Gestapo és a nyilasok kezén – „a világ legkülönösebb kálvinista gyülekezete”. In: Petheő Attila–Tömösközi Ferenc (szerk.): Hitvalló egyház magyar mártírjai II. Komárom, 2013. 54–67. (62.)

JANOVSZKY István: Ahogy én láttam… (pártállamvédelem az Egyházban). Janovszky István ny. ref. lelkipásztor Emlékirata. 2003, [Miskolc]. 81.

KÖVY Zsolt: Ültessünk virágot. = Reformátusok Lapja 1986/10 (1986. március 9.). 3.

KÖVY Zsolt: A mártír visszakérdez. Erőd János emlékezete. = Reformátusok Lapja 2001/22 (2001. június 3.). 6.

KÖVY Zsolt: A II. Világháború befejeződésének 60. évfordulója. = Theológiai Szemle 2005/3. 176–178.

RÉVÉSZ Szilárd: In Memoriam János Erőd. (online elérhetőség: https://history-of-approximation-theory.com/fpapers/erod.pdf)

RÉVÉSZ Szilárd: Megemlékezés Erőd Jánosról. = Matematikai lapok 2008/1–2. 1–8.

SZOMBATHY Gyula: Dr. Erőd János matematikus–református lelkész mártírhalálának története. = Theológiai Szemle 2010/1. 47–49.

SZOMBATHY Gyula: Életutak–mártírsorsok – szemelvények a XX. századból. Budapest, 2009. I. 86–92.

VARGA Bea: Az áldozatokra emlékeztek. = Pápa és Vidéke 2019. szeptember 25. 2.

VARGA Béla: Veszprém megyei életrajzi lexikon. Bővített és javított kiadás. Veszprém, 2014. 281–282.


Szerző

Kránitz Zsolt

  1. ↑ A Gyöngyösi Állami Koháry István Reálgimnázium értesítői. 1926/27. 110. 1927/28. 55. 1927/28. 68. 1928/29. 123. 1929/30. 135. 1930/31. 33, 34, 52. 1931/32. 28, 49. 1932/33. 38, 39, 60. 1933/34. 179, 190.
  2. ↑ A Gyöngyösi Állami Koháry István Reálgimnázium értesítői. 1934/35. 58.
  3. ↑ A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja. 1934/35. 138. 1935/36. 145. 1936/37. 145. 1937/38. 147. 1938/39. 140 (bölcsészettudományi doktor). 1939/40. 169 (rendkívüli bölcsészhallgató).
  4. ↑ A Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései. 1937/38. 151 (Az 1937. április 22-én tartott VIII. rendes ülés jegyzőkönyve.).
  5. ↑ ÉLIÁS József: Mennybéli találkozás. = Megújhodás 1947/7 (1947. július 15.). 1.
  6. ↑ DREL I. 1 6. Teológiai Akadémia ügyviteli iratai. 1939–40/125. A budapesti Teológiai Akadémia tanári kar kijelentette, hogy Dr. Erőd Jánost nem elvi okból, hanem gyakorlati megfontolásokból és a jelölt saját érdekében nem ajánlja felvételre. RL A/13. 12 Tanári ülések jegyzőkönyvei 1937–1943. 1939. augusztus 2-án tartott ülés jegyzőkönyve. 1. pont).
  7. ↑ A tanév kezdetén Borbély Sándor 5 hétig volt távol. Pápai Református Kollégium értesítői. 1941/42. 52.
  8. ↑ Pápai Református Teológiai Akadémia első lelkészképesítő vizsgálati jegyzőkönyv. 1911–1951. 1943/1. Dunántúli Protestáns Lap 1943. 40.
  9. ↑ Pápai Református Teológiai Akadémia második lelkészképesítő vizsgálati jegyzőkönyve. 1937– 1944/5. Dunántúli Protestáns Lap 1944. 168.
  10. ↑ DREL I. 1. a. Dunántúli Református Egyházkerület ügyviteli iratai. 589/1943. sz.
  11. ↑ DREL II. 257. a. Komáromi református Egyházmegye közgyűlési jegyzőkönyvei. 1943. 5, 10, 15.
  12. ↑ JANOVSZKY István: Ahogy én láttam… (pártállamvédelem az Egyházban). Janovszky István ny. ref. lelkipásztor Emlékirata. 2003, [Miskolc]. 81.
  13. ↑ DREL I. 1. a. Dunántúli Református Egyházkerület ügyviteli iratai. 2859/1944. sz.
  14. ↑ ÉLIÁS József: Mennybéli találkozás. = Megújhodás 1947/7 (1947. július 15.). 1.
  15. ↑ BOTTYÁN János: Emléküket őrizzük kegyelettel… Dr. Erőd János. = Református Egyház 1964/7 (1964. július). 160–161.
  16. ↑ BÁN Ervin: Református vértanú Pápán. = Hetek 2000/9 (2000. február 26.)
  17. ↑ KÖVY Zsolt: A II. Világháború befejeződésének 60. évfordulója. = Theológiai Szemle 2005/3. 176–178.
  18. ↑ RÉVÉSZ Szilárd: Megemlékezés Erőd Jánosról. = Matematikai lapok 2008/1–2. 1–8.
A lap eredeti címe: „https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Erőd_(Ehrlich)_János_(1916-1944)&oldid=888”