„Miskolci Csulyak István (1575–1645)” változatai közötti eltérés

(Új oldal, tartalma: „''Miskolci Csulyak István'' (1575-1645) református lelkész, zempléni esperes == Élete == 1575-ben született Tolcsván, ároni (több generációs lelkészi) családba. Alsó fokú iskolái után Bodrogkeresztúron, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, majd Thököly Miklós nevelőjeként 1600-tól újra Patakon tanult. Az ifjú báró kísérőjeként 1601-től Görlitzben a szónoklattan és a költészet, 1603-tól Heidelbergben<ref>Szabó András, Misko…”)
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:


== Élete ==
== Élete ==
Miskolci Csulyak István a Zempléni Református Egyházmegye espereseként gondosan látogatta a gyülekezeteket. Hivatali dokumentumai az egyháztörténeti kutatások egyedülállóan gazdag forrásai. A Sárospataki Református Kollégium felügyelőjeként összeütközésbe került a puritán reformokat sürgető Tolnai Dali Jánossal. Az irodalomtörténet a késő-humanista alkalmi költészet „kismestereként” tartja számon. 1575-ben született Tolcsván, ároni (több generációs lelkészi) családba. Édesapja, Miskolci Csulyak János (egy időben tolcsvai lelkész) ifjúkorában a wittenbergi egyetem hallgatója volt.
Alsófokú iskolái után Bodrogkeresztúron, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon és Debrecenben, majd Thököly Miklós nevelőjeként 1600-tól újra Patakon tanult. Az ifjú báró kísérőjeként 1601-től a görlitzi gimnáziumban a szónoklattan és a költészet, 1603-tól a heidelbergi egyetemen a teológia területén képezte magát.  Peregrinációjáról tanúskodik az album amicoruma és a diariuma.
Hazatérése után 1607 júliusától Tarcalon rektorkodott. 1608 decemberétől a Rákóczi család birtokainak központjában, Szerencsen, 1612 februárjától Miskolcon, 1616 márciusától haláláig Olaszliszkán lelkészkedett. 1629-ben megválasztották a Zempléni Református Egyházmegye esperesének, amely tisztségben püspöki jogkörrel rendelkezett. Bethlen Gábor kétszer is elhívta tábori lelkészének, ám a szolgálatra különböző okok miatt nem került sor. 1645 decemberében hunyt el, 1646. január 4-én temették el Olaszliszkán.
Hat feleségétől összesen tíz gyermeke született, közülük Miskolci Csulyak Gáspár (1627–1696) érte meg a felnőttkort. Tőle született unokája, Miskolci Csulyak Ferenc (1675–1740), Debrecen város nyomdászaként és szenátoraként működött. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött útinaplójában maradt fenn az első magyar polgári családfa.


1575-ben született Tolcsván, ároni (több generációs lelkészi) családba. Alsó fokú iskolái után Bodrogkeresztúron, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, majd Thököly Miklós nevelőjeként 1600-tól újra Patakon tanult. Az ifjú báró kísérőjeként 1601-től Görlitzben a szónoklattan és a költészet, 1603-tól Heidelbergben<ref>Szabó András, Miskolci Csulyak István Heidelbergben = Bibliotheca et Universitas: Tanulmányok a hatvanéves Heltai János tiszteletére, szerk. Kecskeméti Gábor, Tasi Réka, Miskolc, ME BTK, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, 2011, 119–128.</ref> a teológia területén képezte magát. Peregrinációjáról tanúskodik az album amicoruma<ref>Az album amicorum hasonmás kiadása: Reusner, Nicolaus, Icones sive Imagines viuae, literis Cl. Virorum, Italiae, Graeciae, Germaniae, Galliae, Angliae, Vngariae…, szerk. Dienes Dénes, Oláh Róbert, Hasonmás kiad. Jakó Zsigmond és Oláh Róbert tanulmányával, Sárospatak, Hernád, Debrecen, TTRE Nagykönyvtára, 2018.</ref> és a diariuma.<ref>Miskolci Csulyak István, Diarium apodemicum (OSzK Oct. Lat. 656.); Lásd pl.: Szabó András, Egy grafomán kései humanista én-dokumentumai és önéletrajza: Miskolci Csulyak István (1575–1645) = Írott és olvasott identitás: Az önéletrajzi műfajok kontextusai, szerk. Mekis D. János, Z. Varga Zoltán, Bp., L’Harmattan, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2008 (Szöveg és emlékezet), 189–196.</ref>
== Művei ==
1607 júliusától Tarcalon rektorkodott. 1608 decemberétől a Rákóczi család birtokainak központjában, Szerencsen, 1612 februárjától Miskolcon, 1616 márciusától haláláig Olaszliszkán lelkészkedett. 1629-ben megválasztották zempléni esperesnek, amely tisztségben püspöki jogkörrel rendelkezett. Bethlen Gábor kétszer is elhívta tábori lelkészének, ám a szolgálatra különböző okok miatt nem került sor. 1645 decemberében hunyt el, 1646. január 4-én temették el Olaszliszkán.
Nyomtatásban három értekezése jelent meg, amelyeket David Pareus elnökletével védett meg a Heidelbergi Egyetemen: De Sacra Scriptura (1604), De lege et evangelio (1605), De civili et ecclesiastica potestate (1607). Önéletrajzának magyar fordítása, néhány prózai szövege és magánlevelei, illetve  magyar és latin nyelvű versei  megjelentek az RMKT XVII/2. kötetében. Beszédei közül néhány szintén megjelent, a többség mindmáig kiadatlan.
Hat feleségétől összesen tíz gyermeke született, közül egyedül Miskolci Csulyak Gáspár(1627–1696) érte meg a felnőttkort. Tőle született unokája, Miskolci Csulyak Ferenc (1675–1740), Debrecen város nyomdásza és szenátora.
 
== Működése ==
 
Esperesként szorgalmasan látogatta az eklézsiákat, a vizitációi során keletkezett dokumentumok a korszak egyháztörténetének felbecsülhetetlen forrásai.<ref>Miskolczi Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve, közli Zoványi Jenő = Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, szerk. Pokoly József, Bp., Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, (10)1911, 26–142.; Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek 16–17. század, szerk. és utószó Dienes Dénes, Bp., Osiris, 2001, (Millenniumi magyar történelem, Források).; Zempléni vizitációk 1629–1671: Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései, szerk. Dienes Dénes, Sárospatak, SRK Tudományos Gyűjteményei, 2008 (Acta Patakina, 21).</ref>
Az irodalomtörténet a késő-humanista alkalmi költészet szerzői között tartja számon. Művei többnyire idegen nyelvű mintára készültek, az "iskolás" költészet mestere volt, kedvelte a bonyolult versformákat. A különböző társadalmi alkalmakra (temetés, esketés, keresztelő) írott sorai mellett a párnákra hímzett vagy az ajtók fölé függesztett feliratok formájában parókiáját is ellepték a versek. időnként meglehetősen botladozva.
Fanchali-kódexben Balassi Bálint Szép magyar komédiáját másolta.<ref>Szabó András, Új megfontolások a Fanchali Jób-kódexről, avagy a Szép magyar komédia másolója, Irodalomtörténeti Közlemények, 2009/7, 807–825.; KŐSZEGHY Péter, Balassi Bálint: Magyar Amphión, Bp., Balassi, 2014, 401.; Oláh Róbert, Miskolci Csulyak István késmárki kapcsolatai = Reformácia v strednej Európe: Reformáció Közép-Európában: Reformation in Mittel-Europa, Eds. Annamária Kónyová, Peter Kónya, Eperjes, Vydavateľstvo Prešovskej Univerzity, 2018, 517–532.</ref>


== Művei ==
== Hatása ==
• Nyomtatásban három értekezése jelent meg, amelyeket a heidelbergi egyetemen védett meg David Pareus elnökletével: De Sacra Scriptura (1604), De lege et evangelio (1605), De civili et ecclesiastica potestate (1607).<ref>RMK III 5828. Az értekezések Pareus Collegiorum theologicorum című gyűjteményében jelentek meg, önálló kiadásuk nem ismert.</ref><br>
Esperesként szorgalmasan látogatta az egyházmegyéje gyülekezeteit. Hivatali naplója és levelezése, a zsinatokon elmondott beszédei, valamint a vizitációs jegyzőkönyvei a korszak egyháztörténetének felbecsülhetetlen forrásai. 1638-ban összeütközésbe került a Sárospataki Református Kollégiumban tanító Tolnai Dali Jánossal. A puritán meggyőződésű ifjú tanárral való konfliktusának kiváltó oka volt, hogy Tolnai kipellengérezte a lelkészek hibáit és igyekezett megreformálni a Kollégiumi oktatást (például a korábban használt skolasztikus tankönyvek helyett a rámista tankönyvek bevezetésével). Miskolci Csulyak, aki esperesként az iskola felügyelője volt, 1641 és 1642 folyamán két vizsgálatot is indított Tolnai ügyében.
• Versei, önéletrajza stb... Pécseli Király Imre, Miskolczi Csulyak István és Nyéki Vörös Mátyás versei, sajtó alá rend. Jenei Ferenc, Klaniczay Tibor, Kovács József, Stoll Béla, Bp., Akadémiai K., 1962 (Régi magyar költők tára, XVII. század, 2).<br>
Olaszliszkai lelkészi működése idején épült fel az akkori református (1711 óta katolikus használatban lévő) templom tornya, amelynek bejárata fölött latin nyelvű emléktáblán örökítették meg az építtetők neveit.
• Két emlékbeszédet írt Bocskai István erdélyi fejedelemről.<ref>Szabó András, Miskolci Csulyak István két emlékbeszéde Bocskairól, Irodalomtörténet, 2006/4, 536–542.</ref>

A lap 2023. december 9., 20:36-kori változata

Miskolci Csulyak István (1575-1645) református lelkész, zempléni esperes

Élete

Miskolci Csulyak István a Zempléni Református Egyházmegye espereseként gondosan látogatta a gyülekezeteket. Hivatali dokumentumai az egyháztörténeti kutatások egyedülállóan gazdag forrásai. A Sárospataki Református Kollégium felügyelőjeként összeütközésbe került a puritán reformokat sürgető Tolnai Dali Jánossal. Az irodalomtörténet a késő-humanista alkalmi költészet „kismestereként” tartja számon. 1575-ben született Tolcsván, ároni (több generációs lelkészi) családba. Édesapja, Miskolci Csulyak János (egy időben tolcsvai lelkész) ifjúkorában a wittenbergi egyetem hallgatója volt. Alsófokú iskolái után Bodrogkeresztúron, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon és Debrecenben, majd Thököly Miklós nevelőjeként 1600-tól újra Patakon tanult. Az ifjú báró kísérőjeként 1601-től a görlitzi gimnáziumban a szónoklattan és a költészet, 1603-tól a heidelbergi egyetemen a teológia területén képezte magát. Peregrinációjáról tanúskodik az album amicoruma és a diariuma. Hazatérése után 1607 júliusától Tarcalon rektorkodott. 1608 decemberétől a Rákóczi család birtokainak központjában, Szerencsen, 1612 februárjától Miskolcon, 1616 márciusától haláláig Olaszliszkán lelkészkedett. 1629-ben megválasztották a Zempléni Református Egyházmegye esperesének, amely tisztségben püspöki jogkörrel rendelkezett. Bethlen Gábor kétszer is elhívta tábori lelkészének, ám a szolgálatra különböző okok miatt nem került sor. 1645 decemberében hunyt el, 1646. január 4-én temették el Olaszliszkán. Hat feleségétől összesen tíz gyermeke született, közülük Miskolci Csulyak Gáspár (1627–1696) érte meg a felnőttkort. Tőle született unokája, Miskolci Csulyak Ferenc (1675–1740), Debrecen város nyomdászaként és szenátoraként működött. Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött útinaplójában maradt fenn az első magyar polgári családfa.

Művei

Nyomtatásban három értekezése jelent meg, amelyeket David Pareus elnökletével védett meg a Heidelbergi Egyetemen: De Sacra Scriptura (1604), De lege et evangelio (1605), De civili et ecclesiastica potestate (1607). Önéletrajzának magyar fordítása, néhány prózai szövege és magánlevelei, illetve magyar és latin nyelvű versei megjelentek az RMKT XVII/2. kötetében. Beszédei közül néhány szintén megjelent, a többség mindmáig kiadatlan.

Hatása

Esperesként szorgalmasan látogatta az egyházmegyéje gyülekezeteit. Hivatali naplója és levelezése, a zsinatokon elmondott beszédei, valamint a vizitációs jegyzőkönyvei a korszak egyháztörténetének felbecsülhetetlen forrásai. 1638-ban összeütközésbe került a Sárospataki Református Kollégiumban tanító Tolnai Dali Jánossal. A puritán meggyőződésű ifjú tanárral való konfliktusának kiváltó oka volt, hogy Tolnai kipellengérezte a lelkészek hibáit és igyekezett megreformálni a Kollégiumi oktatást (például a korábban használt skolasztikus tankönyvek helyett a rámista tankönyvek bevezetésével). Miskolci Csulyak, aki esperesként az iskola felügyelője volt, 1641 és 1642 folyamán két vizsgálatot is indított Tolnai ügyében. Olaszliszkai lelkészi működése idején épült fel az akkori református (1711 óta katolikus használatban lévő) templom tornya, amelynek bejárata fölött latin nyelvű emléktáblán örökítették meg az építtetők neveit.