Kövy Sándor (1763-1829)

Kövy Sándor (Nádudvar, 1763. július 15. – Sárospatak, 1829. július 24.) ügyvéd, református főiskolai jogtanár.

A Sárospataki Református Kollégium korszakos jelentőségű jogtanára, a magyar nyelvű jogi szakoktatás egyik meghonosítója, módszertani reformok kezdeményezője, a Magyar Tudós Társaság (a későbbi Magyar Tudományos Akadémia) alapszabályait kialakító bizottság tagja.

Származása, pályafutása

Református köznemesi gyökerekkel rendelkezett, apja nemes Kövy Péter, anyja Zöld Katalin. Nádudvaron, majd pedig a Debreceni Református Kollégiumban tanult, utóbbi helyen 1779 áprilisában subscribált. 1782-től Sarkadon volt tanító, a jogi tanulmányait pedig Pozsonyban végezte. Tanulmányai után Kőszegen, később a pesti királyi táblánál teljesítette gyakornoki éveit. Végzett ügyvédként magánnevelői szolgálatba állt, majd 1793-ban meghívást kapott a Sárospataki Református Kollégium újonnan létesítendő jogtanári katedrájára. A felkérést elfogadta, s ezt a tisztséget haláláig viselte. Neve és működése összeforrt a kollégium 1796-ban kezdődött nagy reformjával.

Tanári pályája

Tanárként gyorsan kitűnt társai közül. Tankönyveket írt, előadásait és magánóráit gyakorlatiasan szervezte: rendszeresen kitért az adott jogelv és szabály köznapi jelentőségére, akár előadásait is megszakítva kérdezte hallgatóit, hogy át tudják-e ültetni a gyakorlatba az elmondottakat. Peres esetekkel illusztrálta a tananyag hátterét, az előadás elején pedig hallgatóival közösen összefoglalta az előző óra anyagát. Szerződéstervezeteket, jogi beadványokat, vitaanyagok összeállítását készíttetett hallgatóival. Ennek a módszertani újító programnak mintegy a csúcsa volt az ún. Páncél vármegye megalakítása: diákjaival együtt egy képzeletbeli, elvben önálló jogi személyiségű szervezetet hoztak létre. Az 1813-1822 között működő társaság egy korabeli vármegyéhez hasonlóan saját pecséttel és pénzzel rendelkezett, közgyűléseket tartott, amelyeken jegyzőkönyvet vezettek. A megye élére a joghallgatók maguk közül választottak tisztviselőket, akiknek az összetétele modellezte egy korabeli vármegye bürokráciáját. Páncél vármegyét végül helytartótanácsi intézkedés számolta fel, miután a hallgatók egyre radikálisabb nemesi közpolitikai követelésekkel álltak elő. Mindezek eredményeként Kövy Sándor és jogi tanfolyama országos hírnévre tett szert. A Sárospataki Református Kollégiumba nagy számban érkeztek az ország távoli részeiről jogot tanuló diákok – köztük görögkeleti vallású szerb és román nemzetiségű fiatalok is. Kövy Sándor tanítványai közé tartozott többek között Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Jászai Pál.

Irodalmi működése

Kövy Sándor elsődlegesen tanár volt. Ennek megfelelően alig tíz nyomtatásban megjelent művét ismerjük, amelyeket szintén tanítási célból készített. Legfontosabb műve a hazai polgári és magánjog tanítását szolgálta (Elementa jurisprudentiae hungaricae), ezt hat jogakadémián is használták, s számos kiadást megért. Bár nem volt a magyar nyelvű oktatás nagy barátja, két munkáját anyanyelvén írta. Előbb a felsőbb gimnazisták számára foglalta össze a hazai törvényeket (A magyar törvénynek rövid summája a gyermekek számára. Pozsony, 1798.), Patakon ezt 1848-ig használták. Másik magyar nyelvű tankönyvét 1822-ben adták ki Magyar polgári törvény címmel, s ezzel, mint az addigi legjobb magyar nyelvű jogtudományi művel még a megjelenés évében kiérdemelte a Marczibányi Alapítvány díját. Kövy Sándor szívesen verselt, de az utókor szerénynek minősíti költészeti próbálkozásait. A nyelvkérdésben kifejezetten konzervatív álláspontra helyezkedett: előadásait legszívesebben latinul tartotta, s Kazinczyék nyelvújító próbálkozásait gúnyosan kommentálta, Láczai Szabó Józseffel (1764-1828) és Rozgonyi Józseffel (1756-1823) együtt alkotta a sárospataki kollégium ortológus triászát az 1810-20-as években.

Közéleti szerepvállalása

Kövy Sándor aktív szereplője lett az eredetileg leginkább a magyar nyelv ápolására kibontakozó akadémiai mozgalomnak. Az 1825. november 3-án megalapított Magyar Tudós Társaság megszervezésének érdekében külön albizottságot hoztak létre az alapszabály megfogalmazására, az ügyrend kialakítására, valamint az anyagi kérdések elrendezésére. Kövy Sándor Bitnicz Lajossal, Schedius Lajossal és Kis Jánossal együtt került az alapszabállyal megbízott testületbe. Ám a bizottság csak 1828-ban kezdte meg a munkát, s ennek már csak két ülésén tudott részt venni a betegeskedő Kövy Sándor A bizottsági tagtársaihoz hasonlóan minden bizonnyal Kövy Sándor is az MTA alapító tagja lett volna, ám az MTA tényleges indulása előtt másfél évvel, 1829 nyarán meghalt.

Emlékezete

Kövy Sándor nevét általános iskola viseli szülővárosában, Nádudvaron. Nádudvaron és Sárospatakon utcát neveztek el róla. A Sárospataki Református Kollégiumának történeti emlékezetében kitüntetett helyet foglal el Kövy Sándor munkássága és országos híre.

Művei

Magyar törvények rövid summája gyermekek számára. Pozsony, 1798. (Tót nyelven, Tablič Bohuslav fordításában: Vácz, 1801.)

Elementa jurisprudentiae Hungaricae, Loco manuscripti edita. Cassoviae, 1800. (Magyar nyelven, Fogarasi János fordításában: Pest, 1839.)

Ill. dno Gabrieli Lonyay de Eadem et Vásáros-Namény. incl. comitatus Zempliniensis ord. v. comiti, dum in dominium Barátszer solemniter introduceretur die 15. Decembris, anno 1808. S-Patakini (Költemény).

Ratio jurisprudentiae hungaricae, cum quibusdam locis ejus obscuris, ad ductum Institutionum Kelemenianorum prospositis. Viennae. 1817.

Rationes rationis jurisprudentiae hungaricae seu responsio ad discussionem Szlemenicsianum et disquisitionem Gruszianam. (Patakini) 1819.

Summarium elementorum jurisprudentiae hungaricae. 1822.

A magyar polgári törvény. Sárospatak, 1822.

Ode ad ill. dnum Josephum Szilasy de Eadem et Pilis, dum officii supremi comitis administrationem in comitatu Zempliniensi, adiret. S.-Patakini, 1825.

Illustr. dno comiti Josephi Teleki de Szék. incl. tag. reg. judiciariae baroni, ecclesiarum evang. h. c. per districtum Cis-Tibisc. et collegii S. Patakiensis supr. curatori, supremi comitis provinciae Csanadiensis dignitatem gratulatur A. K. S-Patakini, 1828.

In honorem exc. ac ill. dni Adami Revitzky de Revisnye, i. comitatus Borsod. supremi comitis. S-Patakini, 1828.

Exc. dno comiti Antonio Cziráky de Eadem et Dienesfalva. judici curiae regiae... Hely és év n.

Irodalom

BALLAGI Géza: Kövy Sándor életrajza. Sárospataki Lapok, 1893, (12), 47, 1025-1031.

CSORBA Sándor: Reformkori diákegyesületek Patakon és a Társalkodási Egyesület Pozsonyban, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.

FINKEY Ferenc: A sárospataki ref. jogakadémia története 1793-1923, Szathmáry Béla (szerk.), Sárospatak, 2019.

SZATHMÁRY Béla: Kövy Sándor emlékezete, Zempléni Múzsa, 2013, (13), 2, 15-21.

SZINNYEI Gerzson: Kövy Sándor életrajza. Sárospataki Lapok, 1893, (12), 47, 1031-1033.

UGRAI János: Professzorok a „pataki reformkorban”. A sárospataki kollégium és négy professzora a XIX. század első harmadában, Új Helikon, Budapest, 2007, 45-62.

Szerző

Ugrai János