Pósaházi János (1628–1686)

Pósaházi János (1628–1686) a sárospataki-gyulafehérvári Kollégium tanára, hitvitázó

Élete

1643-tól Sárospatakon Comenius tanítványa volt, 1653-ban megválasztották a Kollégium széniornak. Lorántffy Zsuzsanna támogatásával 1653 és 1656 között előbb az utrechti, majd néhány hónapig a franekeri egyetemen, végül 1656-ban Oxfordban tanult. Utrechtben öt alkalommal disputált filozófiai, etikai, fizikai, politikai kérdésekről. Több honfitársához írt üdvözlő verset (Püspöki Jánoshoz, Losonci Farkas Jánoshoz, Buzinkai Mihályhoz, Somosi Petkó Jánoshos és Eszéki Istvánhoz. Gyászverset írt továbbá Rákóczi Zsigmond halálára (1652). 1657 nyarától a pataki Református Kollégiumban tanított, 1671 októberében kollégájával, Buzinkai Mihállyal vezették a Báthori Zsófia által elűzött Kollégium diákságát Debrecenen át Erdélybe. 1672-től haláláig Gyulafehérvárott tanított.

Működése

A 17. század második felének irodalmi téren egyik legtermékenyebb református szerzője volt. Sárospataki székfoglaló beszédének kiadása mellett főként filozófiai tárgyú disputációkon elnökölt, s a diákjai által megvédett tételeket adta nyomtatásba Patakon. Filozófiai munkásságáról az Ars catholica, vulgo metaphysica című tankönyve, természettudományi érdeklődéséről az Arisztotelésszel és Descartes-tal egyaránt vitatkozó Philosophia naturalis tanúskodik. Élete vége felé jelent meg a Syllabus assertionum…, amelynek 32 pontja a karteziánus filozófusok, 44 pontja a coccejánus teológusok nézeteit támadta. Teológiai értekezései közül dogmatikai tárgyú a Pneumatologia című szellemtani összefoglalás. Kegyességére vet némi fényt, hogy magyarra fordította a deventeri Caspar Sibelius (1590–1658) Christianae praecationes et gratiarum actiones című, akkor frissnek számító imádságoskönyvét. Az 1673. évi radnóti zsinaton a coccejánusokkal és karteziánusokkal (Dézsi Márton enyedi tanárral, Pataki István kolozsvári tanárral, Hunyadi Pál enyedi lelkésszel, valamint Csernátoni Pál enyedi professzorral) folytatott vita egyik kulcsszereplője volt.

A megerősödő ellenreformációs törekvésekre érkező protestáns reakciók egyik központi figurája volt, elsőként Pázmány Péter egyik munkájának két fejezetét sajtó alá rendező pozsonyi Jezsuita Kollégiumnak szánt válasszal jelentkezett. 1663 és 1672 között a felső-magyarországi hitvitát kirobbantó Sámbár Mátyással szemben református részről Pósaházi lépett a szorítóba. A főként ekkléziológiai és exegetikai kérdésekben dúló csatározás során a jezsuitának szóló válaszul adta ki a Summás választétel ama csalóka könyvecskére, az A három kérdésre való summás választételnek egy arra lött alkalmatlan felelettel való nagyobb megerössödese és azon feleletnek megrázogatása, valamint a Görcsös bot című munkáit. Mindeközben (1665-ben) megjelentetett egy másik füzetkét Rövid tudosétás a conseqventiakrvl címmel, feleletképpen Sámbár Rövid manifestum című munkájára, amelyet az a pataki jezsuiták nevében adott ki. Ezzel párhuzamosan, 1666 januárja és 1667 júliusa között Kis Imre sárospataki jezsuita szerzetessel is vitázott a kálvinista vallás régiségéről. Ennek során olyan harcos hangvételű munkákat adott ki a pataki professzor, mint a Pósaházi Jánosnak (…) vetélkedése, a Tromf ki tromf, a Ben sült veres kolop, a Nagyobb látatja a’ Pater Kis vesztett perinek, és a Végső látatja a Pater Kis vesztett perinek. Pázmány Péter Kalauzára írt választ Igasság istápja címmel. A gyászévtized (1671–1681) nyitányaként jelent meg Bársony György váradi püspök Veritas toti mundo declarata című írása (1671), amelyre több reakció is érkezett. Közöttük volt a (korábban Bethlen Miklósnak tulajdonított) Falsitas toti mundo declarata Pósaházi tollából (1672).[1]

Szellemisége

A fáradhatatlan vitázó Pósaházinak egyetlen indoka volt a hittételek fölötti civakodás elhagyására: "Ha nem egyéb, indítson bennünket, hogy mindnyájan azon néhai magyar vérnek részesi vagyunk és eszerint ne legyünk ellenségek egymáshoz. Indítson e magyar hazának, a mi közönséges édes szülőanyánknak és nevelődajkánknak, utolsó veszedelemben forgó sorsa. Ha lehet, magunk kezével ne temessük ezt el." Továbbá: "Ne légyen azért soha szerencsés az a magyar, aki a magyar hazának közönséges javát nem szereti és azt tehetsége szerint elő nem segíti. Azok az emberek se legyenek áldottak, akik a vallásnak némely különböző tekinteti alatt a hazafiak között visszavonást, gyűlölséget, háborgást szereznek."(Lásd: Pintér Jenő magyar irodalomtörténete: tudományos rendszerezés, III, A magyar irodalom a XVII. században, Bp., 1931, 155-156.)

Művei

• Disputatio metaphysica de causis undecima, sub praesidio ... Pauli Voet ..., publice defendere conabitur Johannes Posahazi Ungarus, ad diem 10. Decemb. (Utrecht, Waesberge, 1653) - RMK III 1853
• Disputatio politica de republica, ... sub praesidio ... Danielis Berckringeri ..., publice ventilandam proponit Johannes Posahazi, Ungarus, ad diem 18. Junii, (Utrecht, Waesberge, 1654) - RMK III 1908
• Disputatio ethica de actionum humanarum libertate, ... sub praesidio ... Danielis Berckringeri ..., publice ventilandam proponit Johannes Posahazi, Ungarus ad diem 28. Junii, (Utrecht, Waesberge, 1654) - RMK III 1909
• Disputatio physica de corpore fluido, ... sub praesidio ... Johannis de Bruyn ..., publice defendere conabitur Johannes Posahazi, Ungarus ad diem 9. Decembris, (Utrecht, Waesberge, 1654) - RMK III 1910
• Disputatio philosophica inauguralis de legibus, ... pro gradu magisterii in philosophia consequendo publice sine praeside defendere conabitur, Johannes Posahazi, Ungarus ad diem 19. Junii, (Utrecht, Waesberge, 1655) - RMK III 1946
• Oratio inauguralis de recta eruditionis comparandae ratione, Habita in illustris Scholae Sáros-Patakinae auditorio majori. A. C. M.DC.LVII. die 9. Julii. cum professionem philosophiam susciperet (Patak, Rosnyai, 1657) - RMK II 883
• Disputatio philosophica de principio philosophandi, sub praesidio ... Johannis Posahazi ..., publicae ventilandam proponit Petrus Körmendi ... ad diem 22. Junii (Patak, Rosnyai, 1658) - RMK II 909
• Disputatio philosophica de regulis philosophandi, sub praesidio ... Johannis Posahazi ..., publico examini subjicit Thomas F. Tsekeinus Ad diem 20 Julii (Patak, Rosnyai, 1658) - RMK II 910
• Disputatio philosophica de territorio philosophandi, sub praesidio ... Johannis Posahazi ..., publico examini submittit Andreas B. Gyöngyösi ... Ad diem 28 Augusti (Patak, Rosnyai, 1658) - RMK II 911
• Disputatio politica de cive, sub praesidio ... Johannis Posahazi ..., publicč sustinere conabitur Stephanus Jaszbrinyi nobilis ad diem 15. Januari, (Patak, Rosnyai, 1659) - RMK II 939
• Theses philosophicae de natura, et existentia metaphysicae, praeside Joh. Posahazi ..., publicae ventilationi, et examini proponit Petrus Levainus ... ad. diem 11. Martii, (Patak, Rosnyai, 1661) - RMK II 977
• Theses philosophicae de independente et dependente, quae … in schola S. Patach, sub praesidio Johannis Posahazi …, publicae inquisitioni committuntur a Michaele Szatthmar Nemetino …, (Patak, Rosnyai, 1661) - RMK II 974a
• Janus Philatelus Hydropolitanus: Egy Pozsonyból repült huholó bagolynak megmellyesztése, ([Patak, Rosnyai] 1662.) - RMK I 997a
• Ars Catholica, vulgo metaphysica, cui praemittitur introductorium philosophicum, (Patak, Rosnyai, 1662) - RMK II 999
• Pneumatologia, (Patak, Rosnyai, 1662) - RMK II 1000
• Felelet Sámbár Mátyás három üdvösséges kérdése ellen, (S. l., 1663) - RMK I 1007a
• Posahazi Janosnak Kis Imre nevue Jesuita paterrel valo vetelkedese imez kerdesruel Volt-é valaha, valaholott, valakinél Calvinus Janos eloett, a’ mostani Cálvinisták Vallása? (Sárospatak, typ. principis, 1666) - RMNy 3311
• Sámbárnak az három kérdéseire való felelet, (S. l., 1666) - RMK I 1047
• Sámbárnak, Kisnek, s egyebeknek adott felelet, (S. l., 1666) - RMK I 1048
• A’ három kerdesre-valo summás válasz-tételnek, Egy arra lött alkalmatlan felelettel való nagyob megerössödese, es azon feleletnek meg-rázogatása, (S. l., 1666) - RMK I 1050
• Ben sült veres kolop, avagy: Kis paternek vesztett peri, (S. l., 1666) - RMK I 1053
• Görcsös bot, amaz détzeges fekete Bonasusnak a’ hátára, (S. l., 1666) - RMK I 1073
• Nagyobb láttatja a Kis pater vesztett perinek, (S. l., 1667) - RMK I 1062c
• Philosophia naturalis, sive Introductio in theatrum naturae, (Patak, Rosnyai, 1667) - RMK II 1113
• Igazság istápja (Patak, Rosnyai, 1669) - RMK I 1096
• Sermo panegyricus in obitum et laudes ... Francisci Rhedei, (Patak, Rosnyai, 1669) - RMK II 1221
• Sibelius Gasparnak Szent Irásbol szedegetett, és külömb külömb-féle alkalmatosságokra rendeltetett könyörgö és hálá-adó imadsagi, (Kolozsvár, Veresegyházi Szentyel Mihály, 1673) - RMK I 1150
• Oratio de fatalium rerum humanarum vicissitudine, dicta occasione funeris ... Stephani Bocskai, (Patak, Rosnyai, 1674) - RMK II 1339
• Magyar halotti oratio … Bethlen Ferencné Kemény Kata asszony felett … Keresden … 1679. 2. Juli. (S. l., 1679) - RMK I 1241c
• Syllabus assertionum, (Kolozsvár, 1685) - RMK II 1567
• Üdvözlő verset írt Püspöki Jánoshoz (1657), Losonci Farkas Jánoshoz (1657), Buzinkai Mihályhoz (1658), Somosi Petkó Jánoshoz (1658) és Eszéki Istvánhoz (1675). Gyászverset írt Rákóczi Zsigmond halálára (1652), latin nyelvű halotti orációt Rhédei Ferenc (1669), latin és magyar beszédeket Bocskai István (1674) temetésére.

Irodalom

• Makkai Ernő, Pósaházi János élete és filozófiája, Kolozsvár, 1942 (Acta Philosophiea. Universitas Francisco-Joseiphina Kolozsvár).
• Heltai János, A 16–17. századi magyarországi hitviták adattárának tervezete = „Tenger az igaz hitrül való egyenetlenségek vitatásának eláradott özöne...”: Tanulmányok XVI–XIX. századi hitvitáinkról, szerk. Heltai János, Tasi Réka, Miskolc, ME BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke, 2005, 275–299.
• Heltai János, Kis Imre és Pósaházi János hitvitája a kálvinista vallás régiségéről, MKsz, 2007, 169–184, 310–343.
• Jankovics József, Kétes provenienciájú Bethlen Miklós-művek, MKsz, 1978/3–4, 356–359.
• Garadnai Erika Csilla, A felső-magyarországi hitvita 1663–1672: Sámbár Mátyás, Pósaházi János, Matkó István és Czeglédi István polémiája, Bp., OSzK, Universitas, 2018.

Oláh Róbert