Losonci Református Theológiai Akadémia (1925–1939)

A Trianon által Csehszlovákiához került magyar reformátusok teológia nélkül maradtak, megoldatlan volt a lelkészutánpótlás. A csehszlovák államhatalom nem engedte szolgálatba a Magyarországon tanult lelkészeket, sőt 1918 után, legalább két tucat lelkészt kiutasított Csehszlovákiából. A felvidéki egyházban már a 20-as évek elején érezhető volt a lelkészhiány, így az egyházvezetés megpróbált egy saját teológiai akadémiát létrehozni.

Az állam nem támogatta ezt a kezdeményezést és számos akadályt gördített a református teológia megalakulása elé. Pozsony inkább azt támogatta volna, hogy a református teológusok tanuljanak szlovákul a pozsonyi lutheránus teológián. Ebbe viszont a református egyház nem egyezett bele. Hosszas előkészületek után – amelyekben Sörös Béla losonci lelkipásztor is tevőlegesen részt vett – 1925 szeptemberében megnyílt a Losonci Teológiai Akadémia. Sörösnek ebben oroszlánrésze volt, mert nem várt sem a konvent döntésére, sem arra, hogy az anyagi hátteret biztosítsa az egyház. Skóciai kapcsolataira és a losonci gyülekezet (mint a legtehetősebb felvidéki református egyházközség) anyagi lehetőségeire alapozva megnyitotta a teológiát.

A képzés a 19. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. Egy-egy teológiai diszciplínában jártas tudós lelkész bement a teológiára, 2–3 hónap alatt leadta az anyagot és visszament gyülekezeti szolgálatba, majd jött a másik tudós lelkész. Így működött a losonci teológia 14 éven keresztül, erős állami és sokszor fájó egyházi „ellenszélben”. Az állam 1926-ban bezáratta a teológiát, de Sörösnek – kiváló külföldi kapcsolatai révén – sikerült elérnie, hogy olyan diplomáciai nyomás nehezedett Prágára, hogy két hét után újra megnyithatta az egyház a teológiát.

Ez az intézmény volt Csehszlovákia egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye, amely 14 éves fennállása alatt több mint 110 református lelkipásztort készített fel a szolgálatra. Az I. bécsi döntés és a Felvidék visszacsatolása után, 1939. január 1-vel, a losonci teológia megszűnt. Hallgatói Budapesten, Debrecenben, Pápán, Sárospatakon és Kolozsváron folytathatták, ill. fejezhették be tanulmányaikat.

Szakirodalom

• SOMOGYI Alfréd: A Losonci Teológiai Akadémia tudományművelése. In: Teológiai Fórum 8(2014/1) 92-125.
• SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 1. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/9)
• SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 2. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/10)
• SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 3. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/11)
• SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 4. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/12)
• SOMOGYI Alfréd: Református oktatás három évszázada Losoncon. In: Teológiai Fórum 16(2022/2) 144-150.
• SOMOGYI Alfréd: Református teológusképzés Felvidéken In: „Így szól az én Uram, az Úr...”. Tisztelgő írások Fodor Ferenc professzor úr 65. születésnapjára. Csorba Dávid, Lapis József, Szatmári Emília (szerk.) Sárospatak, Hernád Kiadó, 2021. 219-255
• SOMOGYI Alfréd: „A babiloni vizek mellől jöttünk hozzád, Istenünk...”. A felvidéki reformátusosság helyzete az 1918-1923 közötti időszakban. In: Trianon és az egyházak. Zombori István (szerk.) Budapest, Magyar egyháztörténeti enciklopédia munkaközösség, 2022. 43-76.

Szerző
Somogyi Alfréd