RefWiki

Sebestyén Jenő csaknem három évtizeden keresztül (1918–1946), a két világháború közti időszak egésze alatt volt a budapesti református teológia dogmatikaprofesszora. Az általa képviselt „történelmi kálvinizmus” irányzata a magyar reformátusság hitvallásos szellemben való megújulását tűzte ki célul. A „történelmi kálvinizmus” egyesületei, valamint médiumai által országos jelentőségűvé válva meghatározó hatást gyakorolt a két világháború közt felnőtt lelkésznemzedék életére, a magyar reformátusság külföldi elismertségére és nemzetközi kapcsolataira.<br>


== Korai évei ==

Sebestyén Jenő 1884. június 8-án született a Baranya megyei Csúzán (ma Suza, Horvátország). Gyermekkorát meghatározta a református egyházhoz, a tradicionális református kegyességi formákhoz, kultúrához és életmódhoz való öntudatlan kapcsolat. <ref>Ladányi Sándor: Sebestyén Jenő. In: Emlékkönyv Sebestyén Jenő születésének 100. évfordulójára. Szerk. Ladányi Sándor. Bp. 1986. 10.</ref> Édesapja, Sebestyén Ádám közjegyzőként tevékenykedett, de a kor református értelmiségi rétegére jellemzően megannyi rokoni szálon keresztül kötődött református egyháziakhoz. Gyermekkorának egyházias környezetében tehát természetes evidenciaként szívta magába a református kegyesség külső formáit és gesztusait, de belső életszemléletét, gondolkodását, világnézetét is. <ref>Rácz Lajos: Sebestyén Jenő, a tanár katedrán és katedrán kívül. In: Emlékkönyv i. m. 42.</ref> <br>


== Tanulmányai, lelki formálódása ==

A helyi elemi iskola után előbb a gyönki református algimnáziumba, majd a zombori állami gimnáziumba került. Végül középfokú tanulmányainak utolsó három évét a Kecskeméti Református Főgimnáziumban töltötte, ahol 1902-ben érettségizett.<ref>Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala (a továbbiakban: DRE PH), Lelkészi Törzslapok, Sebestyén Jenő törzslapja. 1.</ref> Ekkor még nem érzett elhivatást a lelkészi pálya iránt. Jogi pályára készült, de éppen a jogász édesapa beszélte le erről és vette rá, hogy a Budapesti Református Teológiai Akadémiára iratkozzon be. <ref>Ladányi S.: Sebestyén i. m. 10.</ref>
Teológiai tanulmányai alatt sok lelki és teológiai útkeresésen, vívódáson ment keresztül. Míg a korban már hanyatló, de a pesti teológián még erőteljes pozíciókkal bíró racionalista és liberális teológia ellenszenves volt számára, addig annak kihívója, a feltörekvő ébredési-belmissziói irány sem nyerte meg teljesen tetszését, bár maga is fontosnak tartotta az egyház lelki megújulását. Részt vett tehát a belmisszió szolgálatain, vallásos összejöveteleken prédikálva és vasárnapi iskolában tanítva.
Neokálvinista hatások
Sebestyén Jenő a Budapest-Kálvin téri gyülekezetben eltöltött segédlelkészi éve után 1907 őszén kapta meg lelkészi oklevelét. Ezután a Stipendium Bernardinum ösztöndíj által lehetősége nyílt a hollandiai Utrecht egyetemén tanulni. <ref>Ladányi S.: Sebestyén i. m. 11.</ref> Személyes és teológiai formálódása kapcsán meghatározó jelentőségűvé vált számára a Hollandiában töltött három év (1907–1910).
Legnagyobb hatást utrechti professzora, Hugo Visscher (1864–1947) gyakorolta rá. A professzor szűkebb tanítványi körébe került, akikkel péntek esténként éjszakába nyúlóan tanulmányozták Kálvin műveit. Visscher teológiai felfogása a neokálvinizmus iránymutatásait követte.
A neokálvinizmus Abraham Kuyper (1837–1920) holland református lelkész, publicista, teológiai professzor, majd miniszterelnök (1901–1905) neve által fémjelzett konfesszionalista, antiliberális és antimodernista teológiai irányzat, erőteljes politikai felhangokkal. Központi eleme, hogy a kálvinizmust világnézetnek tartja. Eszerint a Szentírásban a kálvini írásmagyarázati hagyomány által fellelt isteni akaratot nem pusztán csak az egyházon belül, hanem azon kívül, az emberi élet minden területén, így a politika, a társadalom, a tudomány, az oktatás, a kultúra, a művészet területén is érvényre kell juttatni.<ref>A neokálvinizmus gondolatait legtömörebben Abraham Kuypernek 1898-ban a princetoni Stone Lectures keretein belül elmondott hat előadása adja vissza. Első kiadása hollandul és angolul egyszerre jelent meg: Abraham Kuyper: Het Calvinisme. Zes Stone-lezingen in october 1898 te Princeton (N.-J.) gehouden. Amsterdam 1899.; Abraham Kuyper: Calvinism: Six Stone-Lectures. New York 1899.; magyar fordítások: Abraham Kuyper: A kálvinizmus lényege. Ford. Csűrös József – Czeglédi Sándor. Bp. 1914 és 1922.; Legújabb magyar kiadása: Abraham Kuyper: Kálvinizmus és modernitás. Ford. Dankuly Levente. Kolozsvár 2001.</ref>
Vallástanár, tábori lelkész, publicista, professzor
Sebestyén hollandiai tanulmányai alatt személyes megtérésélményen ment át, amivel párhuzamosan neveltetéséből magával hozott, öntudatlanul is kálvinista kegyessége és életszemlélete a neokálvinizmussal való mélyebb megismerkedése által tudatos, jól körülhatárolható konfesszionalista identitássá formálódott.
Budapestre hazatérve vallástanárként helyezkedett el (1910. szeptember – 1918. augusztus 31.), közben befejezte még holland kutatásai alapján készített magántanári dolgozatát A bűn lényege címmel. Magántanári próbaelőadását a kálvinizmus és darwinizmus kapcsolatából tartotta 1910-ben. Ezután rendszeresen tartott előadásokat a budapesti teológián. Tanulmányait 1917-ben a Nietzsche és Kálvin című értekezés révén megszerzett filozófiai doktorátussal egészítette ki a budapesti tudományegyetemen.
Belépett a külföldi tartózkodása alatt 1908-ban megalakult Kálvin Szövetségbe,<ref>Kósa László: Az egyesületek a budapesti reformátusság életében. In: Reformátusok Budapesten 2. Szerk. Kósa László. Bp. 2006. 1089.</ref> amelynek hamarosan titkára lett, illetve rendszeresen írt az ekkorra már a Szövetség lapjaként megjelenő, nagy múltú Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba (PEIL).<ref>László Ferenc: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. In: Reformátusok i. m. 1208.</ref>
A világháború első szakaszában, 1914. november 10-e és 1915. február 1-e között az osztrák és cseh hadikórházakban ápolt magyarokat lelkigondozta a Református Egyetemes Konvent megbízásából, majd a háború végéig Budapesten szolgált, mint tábori lelkész.<ref>DRE PH, Törzslapok, Sebestyén Jenő törzslapja. 1.</ref> Így került személyes ismeretségbe Abraham Kuyper két lányával, akik önkéntes ápolónőkként dolgoztak budapesti hadikórházakban (1915–1916),<ref>Kovács Ábrahám: A Biberauer (Bodoky) család története. In: Reformátusok i. m. 700.</ref> sőt 1916-ban maga Abraham Kuyper is Magyarországra látogatott.<ref>Páll László: A történelmi kálvinizmus. In: Emlékkönyv i. m. 154.</ref>
1918. szeptember 1-től Sebestyén a Dunamelléki Egyházkerület egyhangú meghívása alapján a budapesti teológia dogmatikai tanszékének vezetője lett, amely tisztséget egészen 1946-ban bekövetkezett nyugdíjbavonulásáig töltötte be.


== Válság és útkeresés ==

=== Trianon utáni reformátusság válsága ===

Sebestyén Jenő budapesti tanszékvezető professzori kinevezése egybeesett a magyar történelem egyik legviharosabb időszakával. A világháború elvesztése, a forradalmak, végül pedig a trianoni békeszerződés hatalmas megrázkódtatást jelentett a magyar nemzet egészének és benne a reformátusságnak is. Az akut válsághelyzet felszínre hozta azokat a korábban is jelenlévő gyengeségeket, amelyeket a dualista rendszerrel lépésről-lépésre összefonódott református egyház addig könnyebben el tudott leplezni (például földkérdés, munkáskérdés, egykézés, laicizálódás, szekularizáció kihívásai).<ref>Levente Püski: a református egyház és a földkérdés. In: Hagyomány, identitás, történelem. HIT2019. Szerk. Kiss Réka–Lányi Gábor. Bp. 2020.</ref>

=== A Kálvinista Szemle ===

1919 végén - 1920 elején több, a fenti problémák megoldásáért és az egyház jövőjéért felelősséget érző teológiai és egyháztársadalmi irányzat hallatta egyre erősebben a hangját. Különös helyzeti előnyt jelentett Sebestyén Jenő számára, hogy míg mások a háború utáni gazdasági nehézségek miatt még nem tudták előteremteni az anyagiakat sajtójuk újraindításához, addig Sebestyén holland támogatásból már 1920. április 4-én megindíthatta Kálvinista Szemle című hetilapját és meghirdethette a „történelmi kálvinizmus” programját, amely a holland neokálvinista modell alapján a kálvinizmus, mint világnézet, nemcsak teológiai, hanem társadalmi, kulturális és politikai elveit az élet minden területén hangoztatni és alkalmazni kívánta. Sebestyén helyzeti előnye miatt 1920 elején a Kálvinista Szemle és az általa szervezett konferenciák a reformerek első gyűjtőhelyévé váltak. Például a Szemle 1920. május 26-27-én rendezett első konferenciáján a Bethánia Egylethez kötődő péceli lelkész, Forgách Gyula A magyar református papság új feladatok előtt címmel tartott előadást, amely az úgynevezett Péceli Kör megszületéséhez vezetett.

=== Sebestyén Jenő vitája a belmissziói mozgalommal ===

A református megújulásáért küzdők a főbb társadalmi és politikai kérdésekben a nagyvonalakban meglepően hasonlóan gondolkodtak, azonban teológiai téren már kezdettől fogva előkerültek az egységüket meglazító különbségek. A legfőbb törésvonal a Sebestyén vezette konfesszionalista történelmi kálvinizmus és a belmissziói mozgalom<ref>A különböző belmissziói egyesületek összefoglaló rövid történetet lásd: Kósa László: Az egyesületek a budapesti reformátusság életében. In: Reformátusok i. m. 1077-1117.</ref> között alakult ki, amelynek ebben az időszakban Sebestyén pesti tanártársa, Victor János <ref>Gaál Sándor: „A kezdeményező egyház”. Victor János egyházépítő szolgálata különös tekintettel a misszióra és a gyülekezetépítésre (doktori értekezés). Ramocsaháza 2005.</ref> volt a meghatározó teológusa. Főbb különbségekként az alábbi pontokat jelölhetjük meg Sebestyén és Victor felfogásában:

=== Felekezetiség vagy ökumenizmus ===

A legfőbb vitatéma a belmissziói mozgalom felekezetközi, interkonfesszionalista jellege volt, amit Sebestyén az „általános keresztyénség” kifejezéssel írt le. Sebestyén szerint a belmisszió teológiai minimalizmust képvisel annak érdekében, hogy minél több embert nyerjen meg magának, amivel viszont erodálja a történelmi református hitvallások értékét. Victor, miközben a legkülönfélébb módokon bizonyította hűségét az alapvető református hitvallásokhoz, szintén hangoztatta, hogy a misszió érdekében nem fogják és nem is tudják feladni annak felekezetközi jellegét. <ref>Victor János: Omnes Unum. In: A predesztinációról és más írások. Válogatás Victor János (1888–1954), református lelkész, teológiai tanár írásaiból. Szerk. Horváth János, www.mek.oszk.hu</ref>

=== A megtérés ember- vagy Istenközpontúsága ===

Sebestyén egyetértett Victorral a személyes megtérés szükségességét illetően,<ref>Sebestyén Jenő: A megtérés református szempontból I. Kálvinista Szemle 4 (1923) 398.</ref> ugyanakkor azt az individualista módot, ahogyan azt a belmisszióban szorgalmazták, túlzottan emberközpontúnak találta. Sebestyén szerint a belmisszió túl sok hangsúlyt fektet a megtérés emberi oldalára, és nem fordít elég figyelmet a megtérő Isten ismeretében való elmélyítésére.

=== Az egyházszakadás veszélye ===

Sebestyén szerint a személyes megtérés jelentőségének túlhangsúlyozása mellett, a belmissziói mozgalomban nem kapott megfelelő hangsúlyt a megtértek gyülekezetbe és egyházba való betagolása, ami azt eredményezi, hogy a missziói szervezetek szektaként kezdenek funkcionálni, ezáltal pedig szakadást (szkizmát) készítenek elő az egyházban.<ref>Sebestyén Jenő: A modern evangelizáció értékelése. Kálvinista Szemle 3 (1922) 339.</ref> Victor egyébként sohasem vitatta ennek az állításnak az igazát, ugyanakkor hangoztatta: amennyiben a hivatalos egyház átveszi a missziós szervezetek ébresztő funkcióját, akkor meg lehet majd szüntetni őket, de addig a jó irányba ható változás majdnem egyedüli erői az egyházon belül. <ref>Victor János: Térj magadhoz drága Sion. Bp. 1930. 95.; Szabó László: Sebestyén Jenő és a belmissziói mozgalom (kézirat). 7.</ref>

=== Sebestyén Jenő politikai törekvései ===

A holland minta ereje inspirálhatta Sebestyént, amikor felekezeti jellegű politikai párt létrehozására tett kísérletet, ugyanakkor a magyar realitást nem vette figyelembe kellő körültekintéssel. Sebestyén 1920. február 2-án Kálvinista Politikai Szövetség név alatt hozott létre egy szervezetet, amelyet fokozatosan párttá kívánt formálni, azonban nem vált számottevő politikai tényezővé.<ref>Ladányi S.: Sebestyén i. m. 17.</ref> Ennek legfőbb oka az lehetett, hogy míg Sebestyén rendszeresen hangoztatta, hogy „a Szentírás telve van nemcsak a szorosabban vett vallási élet, hanem az élet sok területére vonatkozó ordinanciákkal [rendelkezésekkel] is és ebben a politika sem kivétel” <ref>Sebestyén Jenő: A kálvinista államférfi. Theologico-politicai tanulmány. h.n. 1941. 21.</ref> , ezen „ordinanciák” magyar társadalmi és politikai helyzetekre való alkalmazásában Sebestyén túlságosan elvont és teoretikus maradt szélesebb tömegek megszólításához. Mindemellett a Szemle hasábjain Sebestyén és társai úttörő módon emelték fel szavukat a nemzeti szocializmus, a fajvédelem és az antiszemitizmus ellen, és mindenkit megelőzve követelték az egyház hivatalos állásfoglalását ezekben a kérdésekben.

== Sebestyén Jenő mint ember ==

=== A tanár ===

[[Fájl:A0c99ea2af155c4c801190edc90f4c6bdfe8872b.jpg|balra|Sebestyén Jenő]]
Sebestyén Jenő elsősorban teológiai tanári és igazgatói pozíciója miatt megkülönböztetett hatást gyakorolt a két világháború közt felnövekedett lelkésznemzedékekre. Hallgatóival közvetlen, jó viszonyt alakított ki. Még azok is tisztelték egyenessége, elkötelezettsége és hitelessége miatt, akik nézeteivel nem tudtak azonosulni.<ref>Gyarmati György: Hálaadás Sebestyén Jenőért. Gyarmati György teológus búcsú szavai Sebestyén Jenő temetésén. In: Emlékkönyv i. m. 251-252.</ref> Az Utrechtben tapasztalt példa alapján hallgatói kiválasztott körének „privatissimum”-ot, heti szűkebb körű szemináriumot tartott, ahol Kálvint olvasták, időszerű egyházi és közéleti kérdéseket tárgyaltak meg és visszatérően Karl Barth teológiáját kritizálták. A puritán kálvinistával kapcsolatos sztereotípiák ellenére Sebestyén művészetkedvelő ember volt, tehetségesen rajzolt és festett, szerette a költészetet, énekelt és gitározott. „Mindig olyan volt mintha skatulyából húzták volna ki”, semmilyen téren nem szerette a rendetlenséget.<ref>Hörömpő Gergely: Sebestyén Jenő, az ember: személye, teológiája, hatása. In: Emlékkönyv i. m. 24.</ref> Tiszteletteljesen beszélt minden rendű és rangú emberrel, egyaránt megtalálta a hangot a külföldi teológiai professzorral, a miniszterrel és az egyszerű falusi emberrel. Különösen udvarias volt a nőkkel, akiknek egyházban betöltött szerepét fontosnak tartotta és előmozdítani kívánta. A háború idején, 1916. június 17-én kötött házasságot Tabódy Erzsébettel, akitől két gyermeke született.<ref>Ádám, 1918. január 30. és Eszter Márta 1919. április 26. DRE PH, Lelkészi Törzslapok, Sebestyén Jenő törzslapja. 3. Ádám később az Amerikai Egyesült Államokban lett orvos, míg Márta a szentesi Bugyi István sebész felesége lett.</ref> Sebestyén Jenő hűségesen gondozta beteg feleségét annak haláláig.

=== A Soli Deo Gloria Diákomozgalom (SDG) megalapítása ===

Sebestyén Jenőnek teológiai hallgatóival kialakított jó viszonya tette lehetővé szoros kapcsolatát a a Soli Deo Gloria Diákmozgalom (SDG) nevű diákszervezettel, két világháború közötti ifjúsági misszió egyik legnagyobb hatású csoportjával. 1921 júliusában Töltéssy Zoltán pesti teológushallgató a somogykiliti országos teológus konferencián szent szövetségkötésre szólította fel társait, amely szerint Jézus Krisztusban hívő és őt követő lelkipásztorok lesznek és a református egyház megújulásáért munkálkodnak. Szövetségüket Kálvin jelmondata alapján Soli Deo Gloriának (Egyedül Istené a dicsőség) nevezték el. A mozgalom egyértelműen a történelmi kálvinizmus konfesszionalista talaján állt. <ref>Havas Gábor – Kulifay Albert: A Soli Deo Gloria Szövetség története. Bp. 1992. 10.</ref> Az SDG 1928-tól megrendezett balatonszárszói konferenciái – a későbbiekben kiegészülve a népi írók jelenlétével és érzékeny társadalmi kérdések nyílt megtárgyalásával – országos jelentőségűvé váltak. (Különösképpen is az 1943-as találkozó.) Sebestyén, amellett, hogy figyelemmel kísérte az SDG munkáját, szorgalmazta a KIE református ága (RKIE, 1926), valamint a Magyarországi Református Vasárnapi Iskolai Szövetség megszervezését is.

=== A holland kapcsolat ===

Sebestyén Jenő holland kapcsolatrendszere által egyre több szál fonódott a holland és magyar reformátusok között. Sebestyén részt vett a magyar gyerekek Hollandiába vonatoztatásának és üdültetésének szervezésében, mint ahogyan a külföldi segélyek kieszközlésében is. A Gereformeerde Kerk egyetemes zsinata 1920. szeptember 8-án felhívta a gyülekezeteit Sebestyén magyar neokálvinista mozgalma, különösképpen is a Kálvinista Szemle anyagi támogatására. Ebből a célból Sebestyén 1920–21 fordulóján adománygyűjtő körutat is tett Hollandiában. A támogatásokból indulhatott meg a Holland-Magyar Kálvinista Könyvtár, amely Kálvin műveinek magyar kiadása mellett a külföldi neokálvinista teológusok munkáinak magyar nyelvű megjelentetését tűzte ki célul. Holland kezdeményezésre Sebestyén elnökletével alakult meg a Holland-Magyar Református Bizottság. Ez a könyvkiadás mellett utazó lelkész alkalmazását tűzte ki célul és a holland nyelv oktatását kívánta evangelizációs célokra felhasználni. Sebestyén egy holland nyelvű havilapot is kiadott (1922–1927). A De Hongaarsche Heraut (Magyar Híradó)-nak állítólag több mint négyezer előfizetője volt, s így el tudta juttatni a magyar kálvinizmus híreit nemcsak Hollandiába, hanem a dél-kelet-ázsiai, dél-afrikai, és amerikai holland kultúrterületekre is. A megélénkülő holland-magyar egyházi kapcsolatok kimagasló eredménye a holland trónörökösnőről elnevezett Julianna Református Elemi Iskola megalapítása volt 1926-ban.

=== Nemzetközi tevékenysége ===

Sebestyén 1923-ban felszólalt az utrechti zsinaton, de a hollandon kívül az angolszász világ felé is kiterjesztette nemzetközi kapcsolatait. 1925-ben a Presbiteriánus Világszövetség gyűlésén Cardiffban, 1933-ban Belfastban, 1936-ban a kálvinista teológusok genfi konferenciáján és az utrechti egyetem jubileumán képviselte a Magyarországi Református Egyházat. Az 1938 júliusában Edinburghben megrendezett Kálvinista Kongresszus tematikáját Sebestyén készítette elő és „keynote”-ot is ő tartotta. Előadott az 1939-es cambridge-i diákkonferencián is. Sebestyén pesti hallgatói számára ösztöndíjas helyeket tudott biztosítani főképpen Utrechtbe, az Amszterdami Szabadegyetemre és a kampeni teológiára. A holland-magyar kapcsolatok előmozdításáért és a neokálvinizmus magyarországi „úttörő” képviseletéért Sebestyén Jenőt az Amszterdami Szabadegyetem 50. éves jubileumán, 1930. október 20-án első külföldi díszdoktorává avatta.

== A Kálvin János Társaság ==

Sebestyén 1934 és 1938 között negyedévenként megjelenő konfesszionalista hangvételű tudományos folyóiratot adott ki Magyar Kálvinizmus címmel, míg az Institutio kiadásának 400. évfordulóján Ravasz László védnökségével megalapította a Kálvin János Társaságot, amelyet a kálvinista szemléletű tudósok műhelyéül szánt. Dogmatikája és Etikája, főleg azok világos és szabatos megfogalmazása, valamint határozott, de mégsem sértő apologetikus stílusa miatt mindmáig a teológusképzés kedvelt eszközei. Ugyanakkor több méltatója is felrója ezek kéziratos, vázlatos jellegét, és azt, hogy maga Sebestyén és köre önálló és eredeti Kálvin-kutatást nem vvégzett.<ref>Sebestyén Jenő: Református Dogmatika, Budapesti Ref. Theol. Akadémia Kurzustára, Bp. 1940.; Sebestyén Jenő: Református Etika, Budapesti Ref. Theol. Akad. Segélyegylete, Bp. 1937–1938. (reprint: Budapest-Gödöllő 2000.)</ref> Ennek következménye az is, hogy történelmi kálvinizmus szellemisége inkább csak annak rengeteg sajtómegjelenéséből rekonstruálható.

== Utolsó évei ==

Sebestyén 1946. szeptember 1-én nyugdíjba vonult, de amíg egészségi állapota engedte, tartott előadásokat a pesti teológián. Holland kapcsolatainak köszönhető, hogy Hollandiából a követségi postával kapott gyógyszereket, sőt holland barátai gyógykezelésre való kiutaztatását is tervezték. Ezt megakadályozta 1950. június 2-án bekövetkezett halála. <ref>Sebestyén Jenő nekrológja a De Trouw holland napilapban, 1950. június 7. Ford. Hörömpő Gergely. In: Emlékkönyv i. m. 246.</ref>

== Sebestyén Jenő hatása ==

Sebestyén Jenő a két világháború közti református teológia és egyházi közélet meghatározó jelentőségű alakja volt, aki tanítványai révén mindmáig érezhető hatást gyakorol. Kiemelkedő szerepe volt a hazai reformátusság külföldi, elsősorban holland kapcsolatrendszerének megerősítésében. Az általa képviselt „történelmi kálvinizmus” fontos hozadéka volt a magyar református egyház felekezeti identitásának tisztázása és megerősítése. Széles körben támasztotta fel idehaza a kálvini, valamint a 400 év magyar és külföldi kálvinista teológiai, kegyességi irodalma iránti igényt és teremtette meg e művek terjesztésének, ismertetésének lehetőségét.