https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Zsarnay_Lajos_%281802%E2%80%931866%29 2026-05-02T11:26:58Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.40.0 https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Zsarnay_Lajos_(1802%E2%80%931866)&diff=348&oldid=prev 2023-12-11T10:18:45Z

<p>Lanyi.gabor átnevezte a(z) <a href="/index.php?title=Zsarnay_Lajos_(1802-1866)&amp;action=edit&amp;redlink=1" class="new" title="Zsarnay Lajos (1802-1866) (a lap nem létezik)">Zsarnay Lajos (1802-1866)</a> lapot a következő névre: <a href="/index.php?title=Zsarnay_Lajos_(1802%E2%80%931866)" title="Zsarnay Lajos (1802–1866)">Zsarnay Lajos (1802–1866)</a></p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2023. december 11., 12:18-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div> </td></tr></table>

Lanyi.gabor https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Zsarnay_Lajos_(1802%E2%80%931866)&diff=273&oldid=prev 2023-12-10T19:29:19Z

<p>Új oldal, tartalma: „&#039;&#039;Zsarnay Lajos&#039;&#039; (Zsarnói Zsarnay Lajos) (Zsarnó, 1802. január 1. – Pest 1866, június 13.) kollégiumi teológiaprofesszor, református lelkész, tiszáninneni szuperintendens, az MTA levelező tagja. Zsarnay Lajos három évtizedig a Sárospataki Református Kollégium teológiaprofesszora, s ezzel párhuzamosan 1848-tól a tiszáninneni egyházkerület főjegyzője. 1860-tól haláláig az egyházkerület püspöke és Miskolc lelkésze. Teológiai szak…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>''Zsarnay Lajos'' (Zsarnói Zsarnay Lajos) (Zsarnó, 1802. január 1. – Pest 1866, június 13.) kollégiumi teológiaprofesszor, református lelkész, tiszáninneni szuperintendens, az MTA levelező tagja.<br /> <br /> Zsarnay Lajos három évtizedig a Sárospataki Református Kollégium teológiaprofesszora, s ezzel párhuzamosan 1848-tól a tiszáninneni egyházkerület főjegyzője. 1860-tól haláláig az egyházkerület püspöke és Miskolc lelkésze. Teológiai szakíró, Schleiermacher és a szupranaturalizmus magyarországi recepciójának egyik fontos szerzője, a Görög-magyar szótár egyik szerkesztője, 1858-tól az MTA levelező tagja.<br /> <br /> == Származása ==<br /> Zsarnói Zsarnay Lajos Zsarnón (Torna vm.) született, ősi nemesi családba. Édesapja Zsarnay Ferenc helyi közbirtokos. Édesanyja Csécsi Zsuzsanna, a legtöbb életrajzi lexikon szerint ifj. Csécsi János híres sárospataki professzor unokája volt. Ezt az információt Zsarnay biográfusa nem látja bizonyítottnak.&lt;ref&gt;BÁTORINÉ MISÁK Marianna: Egy elfelejtett élet a 19. század útvesztőjéből, Zsarnói Zsarnay Lajos élete és munkássága, Hernád Kiadó, Sárospatak, 2017, 40.&lt;/ref&gt; Zsarnay Lajosnak két testvére született: Ferenc vette át korán meghalt apjuk gazdaságát, Imre pedig előbb a késmárki, majd a losonci iskola jogtanára, később Torna vm. alispánja és országgyűlési követe volt.<br /> <br /> == Tanulmányai ==<br /> Zsarnay Lajos először Zsarnón, majd Szepsiben (Abaúj vm.) tanult. A sárospataki kollégium coniugista osztályába 1811-ben iratkozott, a tógátusi törvényeknek 1819 júliusában írt alá. Akadémiai stúdiumait évről-évre évfolyama első vagy második legjobb deákjaként teljesítette. Az 1824/1825. tanévet Lőcsén töltötte Báji Patay István három gyermekének magánnevelőjeként. Ebben az évben megtanult németül és franciául, illetve rajz- és zenei alapokat is elsajátított. 1827-ben tért vissza Sárospatakra, ekkor előbb publicus praceptor (a retorikai osztály tanítója), majd a már nagybeteg Kövy Sándor helyettes tanára volt. <br /> 1828-ban felmerült, hogy Zsarnay Lajost hívják meg sárospataki lelkésznek, de a lehetőséget elhárította. 1829-ben megválasztották a Sárospataki Református Kollégium gyakorlati teológiaprofesszorává. Mielőtt elfoglalta volna a katedrát, peregrinációra indult. Elsősorban Göttingenben tanult, de kétéves tartózkodása során eljutott Bázelbe, Genfbe és Bernbe is. Ekkor már hat nyelvet ismert alaposan. <br /> <br /> == Pályája ==<br /> 1831-ben tért vissza Sárospatakra, ahol az év novemberében elfoglalta a teológiaprofesszori állást. Csaknem pályakezdő tanárként választotta meg az egyházkerület az 1832-ben kezdődő országgyűlés papjának. 1848-ban az egyházkerület főjegyzőjévé, majd 1860-ban püspökké emelték. 1858-ban az Akadémia levelező tagjává választotta őt.<br /> <br /> == Tanári és szuperintendensi működésének jelentősége ==<br /> A kezdetektől élénken érdeklődött az egyházpolitikai folyamatok iránt, azokat aktívan befolyásolta. Diétai lelkészként fennmaradtak beszámolói az 1832/36. évi országgyűlésről. Közvetlen szerepet vállalt az 1842-ben létrejött tanári nyugdíjintézet megszervezésében. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által 1848. szeptember 1-ére tervezett országos pesti értekezletre követnek választották meg. Ugyanebben az évben, Apostol Pál szuperintendenssé választásával egyidejűleg Zsarnay Lajost az egyházkerület főjegyzőjévé választották, így Apostol legfőbb támasza volt a neoabszolutizmus kori autonómiaharcokban.<br /> Három évtizedes professzori működése során ötször viselte a sárospataki kollégium rector-professzori tisztségét (1836/36, 1842/43, 1851/52, 1856/57, 1859/60). Különösen az 1851/52. és az 1859/60. évi megbízatásai jártak terhes feladatokkal: az Organisationsentwurfhoz igazodás feladataival (pl. a gimnázium újraszervezése), illetve a protestáns pátens elleni küzdelem szervezésével, s ezzel egyidejűleg a kollégium következményektől való megóvásával.<br /> Zsarnay Lajos 1839-1840-ben élénk vitába bonyolódott Erdélyi Jánossal a Társalkodó című folyóirat hasábjain. A szintén sárospataki tanítvány Erdélyi erősen bírálta az intézmény elmaradottságát, a polgárosodás követelményeivel nem lépést tartó hagyományos tantervét. Ezt Zsarnay szenvedélyes válaszcikkben utasította vissza. A kettejük közötti feszült viszony még élesebbé vált az 1850-60-as években, amikor Erdélyi János Sárospatakon volt főiskolai tanár. <br /> A sárospataki főiskola aktuális igazgató-tanáraként és az egyházkerület főjegyzőjeként ő fogalmazta meg 1859. november 15-én a Tiszáninneni Református Egyházkerület feliratát a császárhoz a protestáns pátens visszavonása érdekében. <br /> Még tartott a pátensharc, amikor meghalt Apostol Pál szuperintendens. Helyére az egyházkerületi főjegyző Zsarnay Lajost választották imponáló fölénnyel: a 356 szavazatból 308-at ő gyűjtött be. Már püspökként vezette a sárospataki kollégium 300 éves fennállására rendezett nagyszabású ünnepséget 1860 júliusában. Püspöki működése hamarosan bekövetkező halála és az azt megelőző hosszasabb betegeskedése miatt nem volt kiemelkedően jelentős.<br /> <br /> == Munkássága, szellemisége ==<br /> Zsarnaynak néhány halotti beszéde és prédikációja jelent meg. Emellett Keresztyén egyháztörténet gymnázium számára és Bibliai bevezetés a Biblia ismeretének és értelmének előmozdítása végett címmel publikált tankönyveket. A Sárospatakon 1857-ben megjelent, több tanár (Bakó Dániel, Finkey József, Kálniczky Benedek, Soltész Ferenc) közreműködésével készült görög–magyar szótár társszerkesztője volt. Mindezek mellett pedig 1847-ben Paptan, 1858-ban pedig Apologétika címmel jelentetett meg komolyabb, a lelkészképzésben használható teológiai tankönyvet. Szerzőként későn érőnek tűnik: tanári pályájának első másfél évtizedében csak halotti beszédeket írt, minden más alkotása ezt követően jelent meg.<br /> A Magyar Tudományos Akadémia 1858. évi újraindulásakor választotta levelező tagjává.<br /> Teológiai nézeteinek besorolását illetően a szakirodalom megosztott. Jobbára Schleiermacher követőjének szokás tekinteni. Ezt támasztja alá, hogy a vallást Schleiermacher nyomán érzetként, s egyúttal a szellemi ember életének legfőbb alapfeltételeként azonosítja. Kiemelt jelentőséget tulajdonított a hit és a tudás egységének, s a tudás rovására terjeszkedő hittel szembeni fellépésnek.&lt;ref&gt;KONCZ Sándor: Hit és vallás, A magyar református vallástudományi teológia kibontakozása és hanyatlása, Debrecen, 1942, 62-64., KOVÁCS Ábrahám: Hitvédelem és egyháziasság, A debreceni új ortodoxia vitája a liberális teológiával, Magyar Vallástudományi Társaság – L’ Harmattan Kiadó, Budapest, 2010, 26.&lt;/ref&gt; Újabban Zsarnay monográfusa inkább teológiai nézeteinek sokszínűségét, eklektikusságát, s azon belül a szupranaturalizmushoz való közelségét hangsúlyozza.&lt;ref&gt; BÁTORINÉ, 2017. 57-58., 210-211.&lt;/ref&gt; <br /> <br /> == Családi élete ==<br /> 1834. október 23-án vette feleségül Láczai Szabó Ágnest, Láczai Szabó József sárospataki teológiaprofesszor és sárospataki lelkész lányát. Láczai Szabó Ágnes hosszú betegség után 1859. május 24-én halt meg. Hat gyermekükről tud a szakirodalom: Erzsébet, Lilla, Terézia, Győző, Lajos, Imre. Lilla Zsarnay Ábrahám pesti ügyvéd felesége lett. Erzsébet Antalfi János sárospataki jogtanár felesége lett, aki – miután Antalfi sikkasztás miatt börtönbe is került – végső ínségben tengődött gyermekeivel.<br /> Zsarnay Lajos élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, májbetegségének kúrálására Karlsbadba utazott, de csak Pestig jutott, ahol június 13-án meghalt. Pesten is temették el. Sárospatakon 1866. július 8-án tartottak gyászünnepséget, amelyek Kun Bertalan egyházkerületi főjegyző és Emődy Dániel jogtanár celebrált.<br /> <br /> == Emlékezete ==<br /> Síremléke a miskolci Avasi temetőben található. Szülőfalujában a templom falán 2018-ban avattak emléktáblát.<br /> Biográfusa, Bátoriné Misák Marianna Zsarnay Lajos életéről és munkásságáról szóló értekezéssel szerzett PhD fokozatot 2017-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen.<br /> <br /> == Irodalom ==<br /> BÁTORINÉ MISÁK Marianna: Egy elfelejtett élet a 19. század útvesztőjéből, Zsarnói Zsarnay Lajos élete és munkássága, Hernád Kiadó, Sárospatak, 2017.<br /> <br /> BÁTORINÉ MISÁK Marianna: Zsarnay Lajos igehirdetései a 19. század tükrében, in: Egyháztörténeti Szemle, 2017 (XVIII), 2, 72-79.<br /> <br /> BÁTORINÉ MISÁK Marianna: Egyházi-világi hatalmi harc Zsarnay Lajos szemével, in: Studiea Universitatis Babes-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica, 2019, 1, 263-273, DOI:10.24193/subbtref.64.1.<br /> <br /> MISÁK Marianna: Zsarnay Lajos rövid életrajza, in: Egyháztörténeti Szemle, 2013, (XIV) 4,, 38-50.<br /> <br /> MOKOS Gyula: Adalékok a tiszáninneni ref. püspökök életéhez, Sárospataki Lapok, 11 (1892), 497–500,<br /> 524–527, 564–567.<br /> <br /> Szerző<br /> Ugrai János</div>

Szatmari.judit