Szatmari.judit, 2026. április 26., 09:32-n

2026-04-26T09:32:07Z

← Régebbi változat		A lap 2026. április 26., 11:32-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Török Pál (Alsóvárad, 1808. június 29. – ~~Pest~~, 1883. október 7.) református lelkész, a dunamelléki egyházkerület püspöke, a pesti református teológia (ma Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara) és a pesti református gimnázium (ma Lónyay Utcai Református Gimnázium) megalapítója.		Török Pál (Alsóvárad, 1808. június 29. – Budapest, 1883. október 7.) református lelkész, a dunamelléki egyházkerület püspöke, a pesti református teológia (ma Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara) és a pesti református gimnázium (ma Lónyay Utcai Református Gimnázium) megalapítója.

	== Származása, tanulmányai ==		== Származása, tanulmányai ==

Szatmari.judit: Új oldal, tartalma: „Török Pál (Alsóvárad, 1808. június 29. – Pest, 1883. október 7.) református lelkész, a dunamelléki egyházkerület püspöke, a pesti református teológia (ma Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara) és a pesti református gimnázium (ma Lónyay Utcai Református Gimnázium) megalapítója. == Származása, tanulmányai == Török Pál 1808. jún. 29-én Alsóváradon született Török József református lelkész – később barsi…”

2024-12-10T19:27:03Z

Új oldal, tartalma: „Török Pál (Alsóvárad, 1808. június 29. – Pest, 1883. október 7.) református lelkész, a dunamelléki egyházkerület püspöke, a pesti református teológia (ma Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara) és a pesti református gimnázium (ma Lónyay Utcai Református Gimnázium) megalapítója. == Származása, tanulmányai == Török Pál 1808. jún. 29-én Alsóváradon született Török József református lelkész – később barsi…”

Új lap

Török Pál (Alsóvárad, 1808. június 29. – Pest, 1883. október 7.) református lelkész, a dunamelléki egyházkerület püspöke, a pesti református teológia (ma Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara) és a pesti református gimnázium (ma Lónyay Utcai Református Gimnázium) megalapítója.

== Származása, tanulmányai ==
Török Pál 1808. jún. 29-én Alsóváradon született Török József református lelkész – később barsi esperes – és Hangyás Rozália gyermekeként kisnemesi családban.<ref> Kiss Áron: Török Pál élete. Bp. 1904., Ladányi Sándor: Az “újra-alapító lelkész”: Török Pál. In: Kálvin téri tanulmányok. Bp. 1982. 63-70., Szatmári Judit: Török Pál pesti lelkészsége. In: Reformátusok Budapesten. Szerk. Kósa László-Kiss Réka. Budapest, 2006. 495-51</ref> Az elemi iskolát apja szolgálati helyein, Alsóváradon és Pozbán végezte el, majd a selmeci líceumban tanult. A debreceni kollégiumban hét évet töltött, az utolsó két évben már az alsóbb osztályokban tanítva (1825 és 1832 között). A tanulóévek alatt elsajátította a szlovák, német, latin és az angol nyelveket. 1833-ban a kisújszállási eklézsia választotta meg rektorának, két és fél évet töltött itt, egy ideig Arany János volt mellette az altanító. A papi vizsgát 1835-ben tette le Debrecenben, ezután indult külföldi peregrinációs útra.<ref>RL C/93 Török család iratai, Török Pál levelezése 41. Török Pál Bécsbe szóló útlevele 1839. szept. 29.</ref> Az 1821-ben alapított bécsi teológiai intézetben töltött rövid időt, itt érte el a kisújszállási egyházközség felkérése a prédikátori tiszt betöltésére.

== Lelkészi pályája ==
A kisújszállási évek, 1836-1839, a felkészülés évei voltak Török Pál számára. Pesti hírlapokba írt cikkei tették nevét szélesebb körben ismertté.<ref> Török életrajza, Kiss 16., említi e korai publicisztikai tevékenységét: "Sűrűn következtek egymás után cikkei az akkori hírlapokban, s felszólalásaival Kossuth Lajos figyelmét is magára vonta."
</ref>
Az 1838-as árvízben súlyos károkat elszenvedő pesti református eklézsia a pesti papságról lemondó, idős Báthori Gábor szuperintendens helyére választotta meg Török Pált 1839-ben. Az új lelkész ünnepélyes beiktatására elődjének, Báthori szuperintendensnek jubileumi ünnepségével együtt került sor 1839. augusztus 25-én.<ref>Egyházi beszédek, énekek, és imádságok, melyek főtisztelendő Báthori Gábor úrnak mint papi szent hivatalában ötven, superintendenségben huszonöt éveket betöltött lelki tanítónak s főpásztornak a dunamelléki fő tisz. egyház-kerület, és a pesti reform. ekklésia által rendelt félszázados öröm-ünnepen, s azzal egybekapcsolva nagytiszteletű Török Pál úrnak pesti papi hivatalába lett beigtatása alkalmával mondattak a pesti reform. egyházban 1839. auguszt. 25-kén. Pest, 1839.</ref> Török Pál Pestre érkezése a reformkor legmozgalmasabb évtizedének kezdetével esett egybe. Jóllehet az eklézsia helyzete, továbbélése az új lelkészt óriási feladatok elé állították – a paplak és az iskola romokban hevert, az 1816-1830 között épített temploma miatt (mai Budapest, Kálvin téri templom) pedig teljesen eladósodott az egyházközség –, a főváros szellemi központtá fejlődése nagy lehetőséget kínált Török ambícióinak. A protestáns egyházak belső élete szintén megélénkült, egyrészt a politikai élet, az országgyűlési vallásügyi tárgyalások hatásaként, másrészt az evangélikus-református unió megvalósítása, a negyvenes évek nagy visszhangot kiváltó mozgalma következtében.<ref>Kertész Botond: Protestáns uniókísérlet Magyarországon az 1840-es években. In: Protestáns Szemle 1997/4 256-281., Szász Lajos: Protestáns uniómozgalom története a dualizmus korában. In: Egyháztörténeti Szemle 18. évfolyam (2017) 4. szám 5-41.</ref> Pest Török működése alatt lett a hazai protestáns közvéleménynek alakító tényezőjévé - az egyházi sajtó megindulása, majd a közös protestáns teológia révén.

Török Pálnak, a pesti református lelkésznek és Székács Józsefnek, a pesti evangélikus lelkésznek személyes barátsága még erősebben összekapcsolta a főváros két protestáns gyülekezetét. A protestáns együttműködés jegyében, az uniós mozgalom elősegítőjeként indult meg 1842-ben Török és Székács közös szerkesztésében<ref> A PEIL-ről és Török-Székács együttműködéséről ír Elek Lászó: Székács József. Gyula, 1994. 87. s több helyen.</ref> a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (PEIL), amely az ország egész protestáns közösségének fórumul szolgált.<ref>A PEIL hatásáról 1842-1848 között ld. Kiss 33-41.</ref> Török az egyházi közélet megélénkülésén túl, melynek eszköze volt a folyóirat, lelkésztársai továbbképzését is célul tűzte ki azzal, hogy több szerző bevonásával Egyházi Beszédek Gyűjteménye címmel könyvsorozatot indított.<ref>Egyházi beszédek. Szerk. Török Pál, Trattner, Pest, 1841., Egyházi beszédek. Szerk. kiad. Török Pál, Trattner-Károlyi, Pest, 1845.</ref> A főváros protestáns lakosságában új színfoltot jelentett az angol-skót protestánsok megjelenése. A Lánchíd építése és a hajógyár kis angol kolóniát teremtett a Duna budai oldalán. Hamarosan misszionáriusok is követték a mérnököket, munkásokat. A misszionáriusok magyarországi működése csak úgy volt lehetséges, ha a hazai egyházi szervezetbe betagolódnak.<ref>Kiss 41. sköv.</ref> Így kerültek a pesti református és evangélikus lelkészek kapcsolatba az angol közösséggel s a skót misszió képviselői, kik a magyarországi zsidóság közötti térítésre küldettek, a pesti református egyház égisze alatt végezhették munkájukat.<ref>Robert Smith, dr. Duncan misszionáriusok 1841-ben érkeztek Pestre. Kiss 42., 51., Farkas József: A pesti református egyház 101 éves története. Kecskemét, 1898. 125-126.</ref> Ebben a kapcsolatban Török nagy hasznát vette angol nyelvtudásának, sőt házasságát is ennek köszönhette - 1844-ben feleségül vette Allnutt Rákhelt, egy angol baptista lelkész leányát, ki rokonlátogatásra érkezett Pestre.<ref>Kiss 42-43., Farkas 198., RL C/93 Török Pál levelezésében több levél található a házasságkötéssel kapcsolatosan Pretioustól, az óbudai hajógyár igazgatójától, kinek Allnutt Rachel unokahúga volt 312, 314, 323, 334, 337.</ref>

Török Pál pesti működésének legmozgalmasabb korszaka az 1840-1860 közötti két évtizedre esett. Az 1840-es éveknek a protestáns egyházakat kívülről és belülről érintő eseményei, mozgalmai (a reformkori országgyűlések vallásügyi tárgyalásai, az 1844:3. vallásügyi törvény, illetve a protestáns unió, zsinattartás kérdése) mind kiváló alkalmat biztosítottak a pesti lelkésznek, hogy nézeteit kifejtse az egyházi sajtóban, gyűléseken. 1848 megadta a protestánsoknak a teljes egyenjogúságot (1848:20. törvény) és azt a lehetőséget, hogy rendezzék belső, szervezeti, egyházjogi helyzetüket (1849-re tervezték a zsinatot).<ref>Kósa László: A református egyház 1848-ban. In: Protestáns Szemle 1998/2. 89-99., Szatmári Judit: A református egyház előkészületei az 1848-as miniszteriális konferenciára. In: Egyháztörténeti Szemle 2000/1. 74-92.</ref> Az elért eredmények és jövendő tervek azonban hamarosan veszélybe kerültek és Töröknek, mint a főváros református lelkészének helyt kellett állnia a többször gazdát cserélt városban. A legveszélyesebb időszakokban családját vidéki parókiákon helyezte el, ő maga prédikációiban buzdította hallgatóit a kitartásra és az összefogásra, sőt a nemzetőrökkel jelen volt azt megakadályozni, hogy a tömeg a Király utcai zsidó üzleteket kifossza.<ref>Kiss 47-48.</ref> A szabadságharc leverése utáni megtorlás elkerülte a főváros protestáns papjait (Török Pál, Székács József, Bauhofer György) Mária Dorottya főhercegnőnek, József nádor özvegyének közbenjárására.<ref> Kiss 48-49.</ref>

== Az 1850-es évek – a teológia megindítása és a pátensharc ==
Az 1850-es évek kényszerű korlátai, a protestáns egyházakat sújtó megtorló intézkedések<ref>A Haynau-féle rendelet 1850. február 10-én eltörölte a protestáns egyházak autonómiáját, betiltotta az egyházi gyűléseket, felfüggesztette a világi képviselők működését. Ez a rendelet, kisebb változtatásokkal, 1859-ig, a protestáns pátens kiadásáig meghatározta meg a protestáns egyházak életét. Szatmári Judit: A református egyház a neoabszolutizmus éveiben. 1850-1860. Budapest, 2015.</ref> nem törték meg Török lendületét. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lap kényszerű szüneteltelése alatt a Török-Székács szerzőpáros ismét közös vállalkozásba fogott: Protestáns Lelkészi Tár címmel prédikációs sorozatot kiadását tervezték, mely a kor viszonyai között azonban nem érte meg a második részt.<ref>Protestáns Lelkészi Tár. 1. köt : A' gyakorlati lelkészet' körében előforduló egyházi munkálatok' gyűjteménye: Egyházi szónoklatok - Egyházi tárcza. Kiadták Török Pál, Székács József Pest, 1854.</ref> A lapkiadás kudarca nem vette el Török kedvét, hogy a szívügyévé vált elképzelés, a pesti iskolacentrum létrehozása érdekében minden követ megmozgasson. Az oktatás korszerűsítése, magasabb színvonalúvá tétele a bécsi vallás- és közoktatásügyi minisztérium jelmondata is volt, ennek első lépéseként terjesztette ki Magyarországra a középiskolák szabályozásáról szóló Organisationsentwurfot, így Török tervei megfelelő előkészítés után megnyerték a felső jóváhagyást. A dunamelléki egyházkerületben az erőskezű püspök hiánya kedvezett Török önállóságának. Már az 1842-es püspökválasztás alkalmával - mikor az egyházkerület két pártra szakadt -, aktívan részt vett a "választási propagandában" Szeles Sámuel solti esperes jelöltségét támogatva, akit a szelíd Polgár Mihály, egyházkerületi főjegyzőnél alkalmasabb jelöltnek tartott. Az önkényuralom alatt ismét előkerült Polgár erélytelensége, az 1853-as egyházkerületi gyűlésen az idős, gyengélkedő szuperintendens mellé segéd állítását javasolta Török, aki ezentúl nem törölhette le magáról a vádat, hogy "le akarta tenni a püspököt". Polgár 1854-es halála után az egyházkerület élén helyettes szuperintendens állt, ifjabb Báthori Gábor hivatalban legidősebb esperesként, aki nem bírt a választás legitimitásával és a püspöki tekintéllyel. Az egyházkerületet megosztotta a főiskolai székhelyért küzdő két egyházközség, Nagykőrös és Kecskemét viszálya, mely végül Pestnek
kedvezett.<ref>Szőts Farkas: A budapesti evang. reform. theológiai akadémia múltja és jelene. Történeti vázlat és rövid jellemrajz. Bp. 1896. 10-37.</ref>

Mindeközben Török egyházi karriere is felívelt, a pesti egyházmegyének 1847-től alesperese, 1851-től esperese volt. Török elismertségét mutatta, hogy 1855-ben a protestáns egyházak szervezetének átalakítását tárgyaló minisztériumi tanácskozásra meghívást nyert gróf Leo Thun vallás- és közoktatásügyi minisztertől. A bécsi tárgyalás adta kedvező lehetőséget kihasználva egyengette Török Pál a teológia megnyitásának útját és kerülte a konfrontációt a minisztériumban fogant, majd 1856-ban Entwurf néven kiadott egyházalkotmány tervezettel. A jóváhagyást Töröknek személyes minisztériumi tárgyalásokon sikerült elnyernie - Thun miniszter ugyanis a bécsi teológiai intézet vetélytársát látta a pesti teológiában.<ref>Török Pál: Korrajzok a Dunamelléki Helvét Hitvallású Egyházkerület életköréből. Pest, 1858. 86-89.</ref> Török érvei között szerepelt, hogy a magyarországi református papság alig tud németül s a jórészt német nyelvű városban történő képzés ezen a problémán is segíthetne.<ref>A minisztériumi jóváhagyás a pesti református teológiának szólt, ám az a bányai evangélikus egyházkerület csatlakozásával az 1865-ig közös protestáns teológiaként működött. A budapesti református teológia története. 22-23.</ref> 1855. október 10-én nyitotta meg kapuit a pesti protestáns teológia a Kecskemétről elhívott Ballagi Mórral a tanári kar élén. A főiskola egyik része volt a Török által megálmodott pesti református oktatási központnak, még meg kellett valósítani annak hiányzó elemeit - létrehozni a gimnáziumot és magasabb színvonalúra emelni a létező elemi iskolát.<ref>Farkas 128. sköv.</ref> Gönczy Pál magániskolájának felajánlásával, azt továbbfejlesztve és megfelelő épületet biztosítva 1859-ben a pesti eklézsia megnyitotta gimnáziumát.<ref>Farkas 131-137., Barthos Kálmán: A budapesti református főgimnázium első félszázada. Bp. 1909. 21-40. Rébay Magdolna: Református közoktatás a fővárosban a kezdetektől 1952-ig. Kitekintéssel az illetékes egyházmegyék és a Dunamelléki Református Egyházkerület közoktatási politikájára. Debrecen, 2011. 272. sköv.</ref>

A bécsi minisztériumban éveken át készülő, a magyarországi protestáns egyházak átalakításának, felülről történő átszervezésének tervezetei eredményeként jelent meg végül 1859-ben a protestáns pátens. A pátens kiadását követő országos mozgalomban Pest, a pesti református parókia az ellenállás fontos központjává vált. Itt tartottak megbeszéléseket az egyházkerület elöljárói, ide érkeztek a Béccsel folytatott tárgyalások hírei, a pesti templomban tartották az egyházkerület feloszlatással fenyegetett gyűléseit. Török szuperintendenssé választását a pátensharc alatti helytállásának köszönhette.

== Püspöki működése ==
Török Pál püspökségének – és egyben pesti papságának második felére – esett az egyesített Budapest megalakulása (1873), a főváros nagyvárossá fejlődése. A város területének kiterjedése, a lakosság számának – s így a reformátusokénak is – gyarapodása maga után vonta a pesti egyházközség lélekszámának felduzzadását.<ref> Vörös Károly: A reformátusság a fővárosban a dualizmus korában. In: Kálvin téri tanulmányok. Bp. 1982. 55-62.</ref> Török életében indult meg az a folyamat, amely utóda, Szász Károly püspöksége alatt teljesedett ki – a leányegyházak megalakulása, a város új negyedeiben református templomok felépülése. E fejlődés kezdetei visszanyúlnak Török idejére, jóllehet csak az elsőként megalakult német leányegyház (1859) kapcsolódik közvetlenül lelkészségéhez.<ref>Kiss 218-219., Farkas 161-176., Bodoky Richárd: A Kálvin téri gyülekezet német leányegyházának szerepe a 19. századi egyházi megújulásban. In: Kálvin téri tanulmányok. Bp. 1982. 71-76.; Kovács Ábrahám: A Budapesti Ev. Ref. Németajkú Leányegyház eredete és története. Debrecen, 2004.</ref> A német leányegyház, mely kórházat (Bethesda) és diakonissza-intézetet hozott létre, fontos szerepet játszott a főváros szociális ellátásában.<ref>Farkas 171-176.</ref> 1888-ig szoros kapcsolat, közös lelkész, fűzte össze a német gyülekezetet a skót misszióval, mely kényszerű szünet után 1859-ben kezdhette meg ismét magyarországi működését.<ref>
Farkas 128.
</ref> A megnövekedett pesti egyházközség ügyeinek intézésében a rendszeres időközökben megújított presbitérium, egyháztanács állt a lelkész mellett.<ref>Farkas 177-187., Török mellett főgondnok volt: Fáy András, Hubay József, gróf Degenfeld Imre. Patay Pál: A pesti református egyház tizenhárom főgondnoka. Bp. é.n. 12-18.</ref> Török Pál szervezőkészségét továbbra is kamatoztatta egyháza javára. Két nevezetes alkotás kapcsolódott ebben az időszakban nevéhez: Megszervezte azt az országos gyűjtést, melynek eredményeként a dunamelléki egyházkerület megvásárolta a pesti teológia számára a Ráday-család péceli tízezer kötetes Ráday-könyvtárát (1862).<ref> Kiss 191-195., Segesváry Viktor: A Ráday Könyvtár 18. századi története. Bp. 1992. 312-313.</ref> Gróf Baldácsi Antallal való személyes barátságának köszönhette a református egyház a Baldácsi-alapítvány létrehozását (1876).<ref>Kiss 239-248., Patay Pál: Végvezekényi Baldácsy Antal báró élete és a Baldácsy alapítvány félszázados története. Bp. 1926.</ref> Török utolsó éveiben ment végbe a hazai reformátusság egységes szervezetének megalkotása - a korábban függetlenül működő négy magyarországi egyházkerület és az erdélyi református egyház szervezeti egyesülése (1881 debreceni zsinat). Az ezzel összekapcsolódó belső egyházi harcok, az általa ellenzett zsinat megtartása kimerítették a már hetven éven felüli püspököt, 1883. október 7-én hunyt el.<ref> Farkas 201-203., Kiss 270-271.</ref>

== Művei ==
Egyházi beszédek. Szerk. Török Pál, Trattner, Pest, 1841.

Egyházi beszédek. Szerk. kiad. Török Pál, Trattner-Károlyi, Pest, 1845.

Protestáns Lelkészi Tár. 1. kötet : A' gyakorlati lelkészet' körében előforduló egyházi munkálatok' gyűjteménye: Egyházi szónoklatok - Egyházi tárcza. Kiadták Török Pál, Székács József Pest, 1854.

Török Pál: Korrajzok a Dunamelléki Helvét Hitvallású Egyházkerület életköréből. Pest, 1858.

Egyházi beszédek, énekek, és imádságok, melyek főtisztelendő Báthori Gábor úrnak mint papi szent hivatalában ötven, superintendenségben huszonöt éveket betöltött lelki tanítónak s főpásztornak a dunamelléki fő tisz. egyház-kerület, és a pesti reform. ekklésia által rendelt félszázados öröm-ünnepen, s azzal egybekapcsolva nagytiszteletű Török Pál úrnak pesti papi hivatalába lett beigtatása alkalmával mondattak a pesti reform. egyházban 1839. auguszt. 25-kén. Pest, 1839.

== Irodalom ==
Farkas József: A pesti református egyház 101 éves története. Kecskemét, 1898.

Kiss Áron: Török Pál élete. Budapest, 1904.

Ladányi Sándor: Az “újra-alapító lelkész”: Török Pál. In: Kálvin téri tanulmányok. Budapest, 1982. 63-70.

Ladányi Sándor szerk.: A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának története 1855-2005. Budapest, 2005.

Pap László-Bucsay Mihály szerk.: A budapesti református theologiai akadémia története 1855-1955. Budapest, 1955.

Rébay Magdolna: Református közoktatás a fővárosban a kezdetektől 1952-ig. Kitekintéssel az illetékes egyházmegyék és a Dunamelléki Református Egyházkerület közoktatási politikájára. Debrecen, 2011.

Szatmári Judit: Török Pál pesti lelkészsége. In: Reformátusok Budapesten. Szerk. Kósa László– Kiss Réka. Budapest, 2006.

Szatmári Judit: Török Pál útja a püspökséghez. In: Protestáns Szemle 1998/4. 228-240.

Szőts Farkas: A budapesti evang. reform. theológiai akadémia múltja és jelene. Történeti vázlat és rövid jellemrajz. Budapest, 1896.

Új Magyar Athenás. Újabbkori magyar protestáns egyházi írók életrajz-gyűjteménye. Szerk. Sz. Kiss Károly. Budapest, 1882. 454-458.

== Szerző ==
Szatmári Judit

Török Pál (1808–1883) - Laptörténet

Szatmari.judit, 2026. április 26., 09:32-n