Lanyi.gabor, 2025. december 17., 20:00-n

2025-12-17T20:00:48Z

← Régebbi változat		A lap 2025. december 17., 22:00-kori változata
34. sor:		34. sor:
	== Szerző ==		== Szerző ==
	[[Szamborovszkyné Nagy Ibolya]]<br>		[[Szamborovszkyné Nagy Ibolya]]<br>
	Szilvási Erzsébet		[[Szilvási Erzsébet]]

Lanyi.gabor: /* Szerző */

2025-12-17T19:58:19Z

Szerző

← Régebbi változat		A lap 2025. december 17., 21:58-kori változata
33. sor:		33. sor:

	== Szerző ==		== Szerző ==
	[[Szamborovszkyné Nagy Ibolya]]		[[Szamborovszkyné Nagy Ibolya]]<br>
	Szilvási Erzsébet		Szilvási Erzsébet

Lanyi.gabor: Új oldal, tartalma: „''Szendrey István'' (Alsóvadász, 1884. április 1. – Mezőkaszony, 1927. augusztus 4.) mezőkaszonyi református lelkész, 1923–1927 között a Beregi egyházmegye lelkészi főjegyzője. == Származása, iskolái, lelkészi szolgálatának kezdete == Szendrey István 1884. április 1-jén született Alsóvadászon (ma Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Szikszói járás), Szendrey István és Zöldy Rózsa gyermekeként. Édesapja református kántortanít…”

2025-12-17T19:57:55Z

Új oldal, tartalma: „''Szendrey István'' (Alsóvadász, 1884. április 1. – Mezőkaszony, 1927. augusztus 4.) mezőkaszonyi református lelkész, 1923–1927 között a Beregi egyházmegye lelkészi főjegyzője. == Származása, iskolái, lelkészi szolgálatának kezdete == Szendrey István 1884. április 1-jén született Alsóvadászon (ma Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Szikszói járás), Szendrey István és Zöldy Rózsa gyermekeként. Édesapja református kántortanít…”

Új lap

''Szendrey István'' (Alsóvadász, 1884. április 1. – Mezőkaszony, 1927. augusztus 4.) mezőkaszonyi református lelkész, 1923–1927 között a Beregi egyházmegye lelkészi főjegyzője.

== Származása, iskolái, lelkészi szolgálatának kezdete ==
Szendrey István 1884. április 1-jén született Alsóvadászon (ma Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Szikszói járás), Szendrey István és Zöldy Rózsa gyermekeként. Édesapja református kántortanító volt. Elemi iskoláit (1890–1896) szülőfalujában, Alsóvadászon végezte. Gimnáziumi éveit Kisújszálláson kezdte (1896–1902), de érettségit Rimaszombatban (1902–1903) szerzett. Teológiai tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban végezte (1903–1907). Lelkészi képesítésének megszerzése után Tiszasasra helyezték, ahol egy évet töltött, s innen – meghívás útján – Munkácsra került segédlelkésznek (1907–1910).

== Családalapítás ==
Mezőkaszonyban 1910. május 21-én vette feleségül Sajtos Margitot. Házasságukból két gyermek született: István fiuk 1911. április 3-án; és Margit lányuk 1912. július 4-én.

== A Mezőkaszonyi református gyülekezet szolgálatában ==
Munkácsi segédlelkészségének második évében hívta meg a mezőkaszonyi presbitérium Szendreyt lelkipásztorává.<ref>S.n.: Lelkészválasztások. Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok 53(1910/5), 1910. jan. 30., 75.</ref> A presbiterek előtt 1910. február 10-én letette az esküt, azonban a hivatalos beiktatására csak 1910. június 5-én került sor. Első intézkedései között volt az egyházközség adósságának rendezése. Kérte az adóságok befizetési határidejének meghosszabbítását, majd rendkívüli egyházi adót vetett ki a tagságra. A gyülekezeti tagok azonban fellebbeztek ez ellen és az egyházmegyei közgyűlés sem engedélyezte azt.

Beiktatásának évében (1910) kezdeményezte a templom két régi harangjának cseréjét is, ám végül 1912-ben csak az egyiket tudták újraöntetni. Az új – 12 mázsás harang – Egry Ferenc kisgejőci harangöntő műhelyében készült. Az egyházközségi hitelek törlesztése végett – a tiszteletes javaslatára – 1912–13-ban az egyházi földeket árverésre bocsátották.

Szendrey igen tevékeny egyesületi életet élt. Mezőkaszonyi lelkészségének első évében (1910 november) Református Énekkart alapított, amely igen népszerű volt. Az aktív tagság mellett voltak pártoló tagok is, akik évente 2 koronával támogatták az énekkart. Az elsősorban ünnepnapokon fellépő énekkar nemcsak egyházi énekeket adott elő, hanem magyar népdalokat is énekeltek, sőt gyűjtötték is azokat.

Az 1912–1913. években folyamatosan Mezőkaszonyban ülésezett a Tóháti Református Lelkészi Kör, melynek Szendrey István jegyzője volt. 1918-ban Polgári olvasókört és Gazdakört kezdeményezett. Utóbbinak elnöke is lett. A gazdakör célja volt: „… a földművelő gazdák és gazdasági munkások békés egyetértésben való közös munkálkodása és egymás boldogítása lévén arra törekedjenek, hogy a gazdakör áldásaiban minél többen részesülhessenek…”<ref>KRELM: Mezőkaszony. O. Egyházközség történetével kapcsolatos iratok. A Gazdakör megalakulásának szabályzata.</ref>

== Az I. világháború éveiben ==
Az I. világháború kitörésével Szendrey elrejtette az egyházi javakat, melyről az egyházkerületet levélben értesítette: „Egyházközségünkre vonatkozólag beállván az ellenséges inváziótól fenyegetettség pillanata felsőbb egyházi hatóságom rendelete értelmében az egyházi javakat biztonságba helyeztem. Az anyakönyveket s más fontos, de nehezen szállítható okmányokat, clenodiumokat az ide tisztelettel csatolt leltári jegyzék szerint, az egyház bádoggal bevont, kettős kulccsal zárható ládájában elrejtettük, a nagy értéket képviselő Bocskay serlegünket, néhány értékpapírt s fontosabb szerződést az egyetemes konvent központi irodája címére feladtam postán…”<ref>KRLM: Mezőkaszony. O. Egyházközség történetével kapcsolatos iratok 1916.</ref>
Az első világháború második évében (1915) kiadott Vallás és Közoktatási Miniszteri körirat alapján a gyülekezet kisebbik harangját hadi célokra rekvirálták.

== Tevékenysége az első Csehszlovák Köztársaság idején ==
Mezőkaszony (mind több település) 1919 júliusában az első Csehszlovák Köztársaság Podkarpatszka Rusz kormányzóságának határ menti településévé vált. A háború fölborította a megszokott rendet, az 1919/20-as tanévben a tanítás is szünetelt a községben.<ref>KRLM: Mezőkaszony. t3. A Beregi Ev. Ref. Egyházmegye 1920. november 25-én Beregszászban tartott Közgyűlésének jegyzőkönyve, Beregszász,1920. 2–3.</ref> Miután 1920 elején elfogadták az új csehszlovák alkotmányt, áprilisra parlamenti választásokat írtak ki. A választások időszakában az akkor formálódó szlovenszkói és ruszinszkói magyar polgári erők számos képviselőjét hurcolták el államellenes összeesküvés vádjával Illavára, az ottani internáló táborba (jelenleg a Trencséni terület Illavai járásának székhelye, Szlovákia).<ref>Simon Attila: Ismerd meg szép, új hazádat, avagy magyar internáltak Illaván, Luhačovicén és Theresienstadtban 1919-ben, FÓRUM Társadalomtudományi Szemle 22(2020/4), 48.</ref> Bereg megyéből is több közismert személy került a táborba, köztük az 1920. április 18-án elhurcolt Szendrey István mezőkaszonyi lelkész. A település kollektív emlékezetében úgy maradt meg a lelkész letartóztatása, hogy a cseh katonák – a vasárnap délelőtti istentisztelet után – a templomból, palástban hurcolták el Szendrey Istvánt. Kiszabadításuk ügyében a kassai kerületi szocialista pártcsoport fordult hivatalos kérelemmel Masaryk elnökhöz.<ref>Kassai Újság 82(1920/112), 1920. máj. 16., 3.</ref> Az illavai Bereg megyei fogvatartottakat azonban csak a választásokat követően, június végén engedték haza.<ref>S.n.: Hírek internáltakról. Kassai Hírlap 17(1920/141), 1920. jún. 23., 3.</ref> A lelkész soha nem beszélt a kéthónapos internálás alatt átéltekről nyilvánosan.

Az 1922. évi állami rendelet értelmében „az egy helységben működő iskolákat, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül egy iskola keretében kellett elhelyezni, és az osztályokat újra elosztani.”<ref>Szentimrei József: Jelentés az iskolai sérelmekről a Beregi református egyházmegyéből, TtREL, I. 22.a. 1/1924/93., 1.</ref> Így a mezőkaszonyi református gyülekezet felekezeti iskoláját is felszámolták, majd az állam megszegte az átadási megállapodást és a református gyermekeket katolikus intézménybe irányította, ahol „a 75 százalékban református tankötelest számláló iskolában egy református tanerő sincs.”<ref>Petheő–Tömösközi: Tárnok Gyula, 299. Forrás, 405. </ref> Ez nagyon felkavarta a lelkipásztort, de nem tudott csinálni semmit, hiszen minden lelkésznek hűségesküt kellett tenni a csehszlovák államnak, amit Szendrey István először megtagadott, de kitiltás terhe alatt kénytelen volt megtenni. Működési engedélyét – többszöri próbálkozás után – csak 1926-ban kapta meg.<ref>Petheő Attila–Tömösközi Ferenc: Tárnok Gyula szürke könyve. Adattár az 1918–1938 években cseh megszállás alatt élő felvidéki református egyház történetének megírásához. 363. Forrás, 474.</ref>

Miután megalakult a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE), Szendrey Istvánt 1923-ban a Beregi egyházmegye főjegyzővé választották,<ref>Kassai Ujság, 85(1923/134), 1923. jún. 14., 376.</ref> és mint a KRE elnökségének tagja, a lelkészképesítő vizsgabizottság tagja is lett.<ref>S.n.: Református lelkészi vizsgák Beregszászon. Prágai Magyar Hirlap, 5(1926/251), 1926. nov. 5., 7.</ref> Kiváló szónoki képességgel rendelkezett, egyben megszervezte a KRE Lelkészi és Tanítói énekkarát, utóbbi fellépéseihez gyakran szerezte vagy hangszerelte a zenei kíséretet is.<ref>Ruszinszkói Magyar Hírlap, 3(1922/189), 1922. aug. 22., 170.; S.n.: Református lelkészi konferencia Ruszinszkóban. Határszéli Újság, 18(1925/37), 1925. szept. 13., 3–4. </ref> Rendszeresen tartott előadásokat a lelkészértekezleteken,<ref>Ruszinszkói Magyar Hírlap, 5(1924/5), 1924. október 12., 120.</ref> írásai jelennek meg a Református Egyház és Iskolában és Szeretet c. lapokban. Emellett Törvényhatósági Bizottsági tag, valamint haláláig a Beregi Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat alelnöke volt.<ref>KRLM: Mezőkaszony. t3. A Beregi Ev. Ref. Egyházmegye 1927–1928 Beregszászban tartott Bírósági és Közgyűlésének jegyzőkönyve, Beregszász,1928.; S.n.: A beregmegyei ármentesítő és vízszabályozó társulat tisztikara. Ruszinszkói Magyar Hírlap, 8(1927/1), 1927. jan. 1., 4.</ref>

== Halála és kortársi megítélése ==

Szendrey Istvánt igen korán, 43 éves korában – 1927. augusztus 4-én – vette magához Teremtője hosszantartó szenvedés után.<ref>S.n.: Halálozás. Pesti Hírlap 49(1927/187), 1927. aug. 19., 6.</ref> Temetésére 1927. augusztus 9-én került sor a mezőkaszonyi községi temetőben, ahol Szentimrey József, beregi esperes így méltatta érdemeit: „Hogy ki volt Szendrey István, azt így, egy jelentés keretében nem is lehet eléggé kifejezni, mert csak röviden mutathatok rá a kiváló tulajdonságaira, de talán mindenki tudja, hogy ő egy kitűnően képzett s mély tanulmányokkal is foglalkozó lelkipásztor volt, s mint gyakorlati lelkész kiváló szónoki képességekkel, egyházépítő tehetségekkel volt felruházva. Kiváló zenész és zeneértő, társadalmi fellépésben kifogástalan, műveltségében a teljes színvonalon álló, jó és biztos barát, gyors felfogású és ítélőképességű kitűnő előadó, biztos kifejezésű stiliszta. És mindenekfelett való volt még az ő mártíromságot is szenvedett izzó magyarsága.”<ref>S.n.: Halálozás. Ruszinszkói Magyar Hírlap, 8(1927/89), 1927. aug. 10., 87.</ref>
Nekrológjában Illyés István lelkész ezt írta róla: „A forradalmak alatt sok-sok kellemetlensége volt, sőt élete is nemegyszer veszélyben forgott, mert a megfélemlítés idején sem tudta elhallgatni az igazságot. A háború okozta lelki romok között kereste azt a szilárd fundamentumot, melyen megkezdheti újjáépíteni munkáját és megtalálta azt a mezőkaszonyi református otthont, ahol főként a téli délutánokon és estéken maga köré gyűjtötte az ifjúságot, hogy lelkének kincsét szétossza közöttük. […] Ez a cél az ifjúságnak, a jövő reményvirágainak elvonása korunk ama romboló szellemének hatása alól, mely ki akarja ölni a lelkéből a szent, magasztos eszmék iránt való lelkesedést, a nemes ideálokat, minden szépért és jóért való hűséges, kitartó munkát, küzdelmet.”<ref>KRLM: Mezőkaszony. t3. A Beregi Ev. Ref. Egyházmegye 1927.és1928. években Beregszászon tartott Köz és Bírósági gyűléseinek jegyzőkönyve. Nekrológok, 110–112.</ref>

== Szerző ==
[[Szamborovszkyné Nagy Ibolya]]
Szilvási Erzsébet

Szendrey István (1884–1927) - Laptörténet

Lanyi.gabor, 2025. december 17., 20:00-n

Lanyi.gabor: /* Szerző */