https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Szalay_J%C3%B3zsef_%281855%E2%80%931917%29 2026-05-08T12:06:14Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.40.0 https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Szalay_J%C3%B3zsef_(1855%E2%80%931917)&diff=639&oldid=prev 2024-12-03T15:05:57Z

<p>Lanyi.gabor átnevezte a(z) <a href="/index.php?title=Szalay_J%C3%B3zsef_(1855-1917)" class="mw-redirect" title="Szalay József (1855-1917)">Szalay József (1855-1917)</a> lapot a következő névre: <a href="/index.php?title=Szalay_J%C3%B3zsef_(1855%E2%80%931917)" title="Szalay József (1855–1917)">Szalay József (1855–1917)</a></p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2024. december 3., 17:05-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div> </td></tr></table>

Lanyi.gabor https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Szalay_J%C3%B3zsef_(1855%E2%80%931917)&diff=618&oldid=prev 2024-11-26T19:23:38Z

<p>Új oldal, tartalma: „Szalay József (Makó, 1855. július 31. – Nagybecskerek, 1917. október 29.) református lelkész, lapszerkesztő, író, az első magyar külmissziós egyesület alapítója Szalay József a dél-alföldi református ébredés egyik vezéralakja, aki széleskörű evangelizációs tevékenységével, írásaival megalapozta a magyar református belmisszó kibontakozását. Szalay alapította az első külmisszióval is foglalkozó magyar missziós egyesület…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>Szalay József (Makó, 1855. július 31. – Nagybecskerek, 1917. október 29.) református lelkész, lapszerkesztő, író, az első magyar külmissziós egyesület alapítója<br /> <br /> <br /> Szalay József a dél-alföldi református ébredés egyik vezéralakja, aki széleskörű evangelizációs tevékenységével, írásaival megalapozta a magyar református belmisszó kibontakozását. Szalay alapította az első külmisszióval is foglalkozó magyar missziós egyesületet. Az ébredés szolgálatában felekezet- és nemzetközi kapcsolatrendszert tartott fenn.<br /> <br /> ==Családja, iskolái ==<br /> <br /> Szalay József Makón született 1855. július 31-én hívő, kisbirtokos család gyermekeként. Iskoláit szülővárosában, valamint Pozsonyban és Hódmezővásárhelyen végezte. Budapesten kezdte meg a teológiai tanulmányait, ez idő alatt már tanított a Skót Misszió általános iskolájában. Andrew Moody és Török Pál hatására magyarországi képzését egy skóciai, Edinburgh-i peregrinációval koronázta meg 1879/80-as tanév során.&lt;ref&gt;Hörcsik Richárd: Az edinburgh-i magyar peregrináció rövid története. In: Barcza József (szerk.): Tovább… Emlékkönyv Makkai László 75. születésnapjára. Debrecen, 1989. 161–176.&lt;/ref&gt; A Skóciában töltött időszak alatt megtért, személyes megújuláson, újjászületésen ment keresztül, aminek hatására szembefordult a Budapesten uralkodó liberális teológiai irányvonallal. „Most éreztem igazán nyomorultnak magamat, hogy én tőlem theologiai tanáraim elrabolták ezt a bibliai Jézust, s elrabolták a Bibliában, mint az Isten igaz beszédben való hitemet” – írta megtérését követően visszatekintve pesti teológiai tanulmányaira.&lt;ref&gt;Szalai(!) J[ózsef]: Amit én Ángliában láttam. In: Szabad Egyház, 1890/5. 33–34.&lt;/ref&gt; Végül Debrecenben fejezte be a teológiai képzését 1880-ban, bár az itt uralkodó orthodoxiában is csalódott, ezt követően egy félévet még Bécsben töltött, ahol Eduard Böhl-lel, a Protestáns Teológiai Fakultás nagy hatású, konfesszionalista professzorával is kapcsolatba került.&lt;ref&gt;Szász Lajos: A magyar református belmisszió forrásvidéke. Szalay József nagybecskereki lelkész önéletrajza 1897-ből. In: Csorba Dávid – Szatmári Emília (szerk.): „…tanácsaid hűség és igazság”. Tisztelgő írások Dienes Dénes professzor úr 65. születésnapjára. Bp. – Sárospatak, 2. k. 2021. 365–379.&lt;/ref&gt; <br /> <br /> <br /> == Nagybecskereki lelkészi szolgálata ==<br /> <br /> Rövid pancsovai kitérőt követően Szalay József 1880-tól egészen 1917-ben bekövetkezett haláláig a nagybecskereki egyházközség lelkipásztoraként szolgált. Kicsiny anyagyülekezete számos szórványközösség ellátásért felelt. Több éves országos gyűjtés eredményeképpen 1891-re a gyülekezet templomot épített.&lt;ref&gt;A nagybecskereki református templom. In: Vasárnapi Újság, 1891. dec. 13. 603.<br /> &lt;/ref&gt; <br /> Gyülekezeti szolgálata kezdetétől nagy lelkesedéssel végezte a szórványmisszót, amit a belmisszió egyik legfontosabb területének tartott.&lt;ref&gt;Szalay József: A belmissió érdekében. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882/23. 701–705.&lt;/ref&gt; A szórványgondozás mellett a gyermekistentiszteleteket is bevezette, illetve a szegény sorsú gyermekek számára szeretetotthont alapított. A belmisszió másik fontos munkaterületeként határozta meg a vallásos iratok terjesztését, melyet ilyen iratok írójaként és terjesztőjeként is elősegített. Nagybecskereken Keresztyén Nőegyletet és Keresztyén Ifjúsági Egyesületet is alapított. A Kék Kereszt Egyesület mellett a századfordulót követően Szeszmentes Melegedőt is indított. A kiterjedt belmissziós munkaterületre a korban szokatlan módon számos laikus munkatársat hívott be.&lt;ref&gt;Tőkés Zoltán: Ébredési mozgalmak a Tiszántúlon és a debreceni tanyamisszió. Doktori értekezés. Debrecen, 2004. 50–55.&lt;/ref&gt; Fontos megemlíteni, hogy pártfogásába vette a házi bibliakörök működését.&lt;ref&gt;Tőkés: i. m. 51.&lt;/ref&gt; <br /> Intenzív missziós tevékenységet folytatott a helyi szerb közösség körében is, a gyülekezethez kapcsolódó szerb reformátusok segítségével szerb nyelvű bibliaórákat szervezett és vallásos iratokat terjesztett.&lt;ref&gt;Tőkés: i. m. 47–50.&lt;/ref&gt; <br /> Első Magyar Missziós Egyesület néven megalapította az egyik első magyar belmissziós egyesületet, mely horizontján a külmisszió munkaköre is megjelent.&lt;ref&gt;A. M. Kool: God moves in a Mysterious Way. The Hungarian Protestant Foreign Mission Movement (1756–1951). Zoetermeer, 1993. 143–144.&lt;/ref&gt; <br /> <br /> == Lapszerkesztői, írói és fordítói tevékenysége ==<br /> <br /> 1892-ben saját belmissziós havi lapot indított Keresztyén címmel. A lapnak mintegy 400 előfizetője volt, de sok száz példányban küldte meg ingyenesen lelkészeknek és tanítóknak is.&lt;ref&gt;Németh Ferenc: Szalay József nagybecskereki református lelkész és az első bánáti református folyóirat, a Keresztyén (1892). In: „Sem magasság, sem mélység nem rettent!” Kulturális értékeink a Kárpát-medencében III. Tanulmánykötet a reformáció 500. évfordulója alkalmából 2017-ben rendezett emlékkonferencia előadásaiból, Szabadka, 2018. 169–186.&lt;/ref&gt; A széles írói gárdát felvonultató belmissziós lapot több külföldi, angolszász pártfogó is támogatta anyagilag. A Keresztyén 1899-ben egyesült Kecskeméti Ferenc békési lapjával az Evangyélistával, így 1900-tól Keresztyén Evangyélista címmel jelent meg a továbbiakban.&lt;ref&gt;Szász i. m. 370–371.&lt;/ref&gt; Szalay munkatársa volt a Rácz Károly szerkesztette Szabad Egyház című lapnak, mely a református egyházon belüli konfesszionális megújulást kívánta előmozdítani.&lt;ref&gt;Szerkesztőség: Tisztelt olvasóinkhoz! In: Szabad Egyház, 1889/1–2. 1–2.&lt;/ref&gt; <br /> Szalay számos cikke, rövidebb írása mellett néhány fontosabb belmissziós kiadvány szerzője is volt. Írt népies vallásos traktátust, tanulmányt a lelkészi szolgálat alapjairól, illetve összeállított énekeskönyvet és konfirmációs kátét is. Mindemellett saját prédikációi is több kötetben jelentek meg. <br /> Szalay tolmácsként vett részt A. N. Somerville brit lelkipásztor több ezres tömegeket megmozgató dél-alföldi prédikációs körútján 1887/1888 során.&lt;ref&gt;Révész Imre: Egy fejezet a magyar református ébredés történetéből. A. N. Somerville magyarországi körútja 1887–1888. In: Theologiai Szemle, 1943/1. 29–44&lt;/ref&gt; Fordítóként többek között C. H. Spurgeon egyes prédikációinak,&lt;ref&gt;Szigeti Jenő: Spurgeon magyar hallgatói. In: Uő. „És emlékezzél meg az útról…” Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp., 1981. 77.&lt;/ref&gt; valamint az adventista E. G. White Jézushoz vezető út című kötetének a magyarra átültetése kötődik a nevéhez.&lt;ref&gt;Szigeti Jenő: A „Jézushoz vezető út” Magyarországon. In: Uő.: „És emlékezzél meg az útról…” Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp., 1981. 131–142.&lt;/ref&gt; <br /> <br /> == Vita a belmisszió természetéről ==<br /> <br /> Egyik korai meghatározása szerint „a belmissió az evangyéliomnak élőszóval való terjesztése az állam határain belől azok között, kik az evangyéliomot nem hallhatják, vagy hallani nem akarják.”&lt;ref&gt;Szalay József: A belmissió érdekében. In: Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882/23. 702.&lt;/ref&gt; Meglátása szerint az egyház feladata, hogy kilépve a templom falai közül elérje úgy idehaza, mint a távoli országokban az evangéliummal az embereket. Szalay belmissziós tevékenysége számos esetben került a viták kereszttüzébe. Mivel szívélyes viszonyt ápolt baptista és adventista misszionáriusokkal, és gyakran vett át tőlük eszközöket a missziós tevékenységéhez, megvádolták a baptista misszió támogatásával.&lt;ref&gt;Szigeti Jenő: A magyarországi szabadegyházi közösségek keletkezése és a protestáns egyházak. In: Uő.: „És emlékezzél meg az útról…” Tanulmányok a magyarországi szabadegyházak történetéből. Bp., 1981. 26–27.&lt;/ref&gt; A laikus szolgálók alkalmazása, valamint a személyes megtérés, újjászületés szükségének hirdetése miatt többen elvetették a belmissziós programját, melyből leginkább a diakóniai vonalat tudta a kortárs egyházi közvélemény elfogadni. <br /> <br /> <br /> == Hatása, emlékezete ==<br /> <br /> Szalay József lánya, Teréz szintén aktív tagja volt belmissziós egyesületeknek. Veje, Karácsony Sándor pedig a 20. századi református ébredés, ifjúsági és cserkészmozgalom egyik legmarkánsabb alakja. Szalay missziós egyesületéhez kötődött Kunst Irén (1869 –1934), aki Kínában szolgált misszionáriusként.<br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> Szalay József: Szívművelő, vagyis képek a földmíves életéből. Budapest, 1882.<br /> <br /> Szalay József: A lelkipásztor sikeres működhetésének főbb alapfeltételei. Budapest, 1882.<br /> <br /> Keresztyén Missiói Énekes, összeáll.: Szalay József, Budapest é. n.<br /> <br /> Szalay József: Konfirmációi káté. Gyula, 1900.<br /> <br /> Szalay József: Evangeliumi ker. tanítások. I–IV. k. Nagybecskerek, 1901–1906. <br /> <br /> <br /> <br /> == Irodalom ==<br /> <br /> <br /> Szász Lajos: A magyar református belmisszió forrásvidéke. Szalay József nagybecskereki lelkész önéletrajza 1897-ből. In: Csorba Dávid – Szatmári Emília (szerk.): „…tanácsaid hűség és igazság”. Tisztelgő írások Dienes Dénes professzor úr 65. születésnapjára. Bp. – Sárospatak, 2021. 2. k. 365–379.<br /> <br /> https://htk.kre.hu/images/hirek/2021/12/DIENES_DENES_II_kotet_2021-10-23.pdf<br /> <br /> Tőkés Zoltán: Ébredési mozgalmak a Tiszántúlon és a debreceni tanyamisszió. Doktori értekezés. Debrecen, 2004.<br /> <br /> https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/bf76e403-e6d1-4f95-9cc0-5855b1974ab2/content<br /> <br /> == Szerző ==<br /> <br /> Szász Lajos</div>

Szatmari.judit