Sörös Béla (1877–1939) - Laptörténet

Lanyi.gabor, 2023. december 14., 20:39-n

2023-12-14T20:39:02Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 14., 22:39-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Élete ==		== Élete ==
	Sörös Béla, ároni családban született: Sörös Géza nemespécselyi lelkész és Mórocza Lilla első gyermekeként . Egy öccse és két húga volt. Korán elveszítette édesanyját. Részben ezért, részben a nemespécselyi parókia egészségtelen volta miatt, gyakorlatilag nagyszüleinél – Sörös István nagyapjánál – gyerekeskedett a kádártai parókián.		Sörös Béla, ároni családban született: Sörös Géza nemespécselyi lelkész és Mórocza Lilla első gyermekeként.<ref>A pontos életrajza megtalálható: Kránitz Zsolt (szerk.): „Kései idők emlékezetében éljenek” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai (1943). Pápai Református Gyűjtemények, Pápa 2013. 202–205. Továbbá a szerző tulajdonában lévő kéziratos életrajzok alapján.</ref> Egy öccse és két húga volt. Korán elveszítette édesanyját. Részben ezért, részben a nemespécselyi parókia egészségtelen volta miatt, gyakorlatilag nagyszüleinél – Sörös István nagyapjánál – gyerekeskedett a kádártai parókián.
	Veszprémben és Pápán volt gimnazista, majd Kolozsváron kezdte meg teológiai tanulmányait. Második évben azonban már Pápán, később Budapesten folytatta tanulmányait.<br>		Veszprémben és Pápán volt gimnazista, majd Kolozsváron kezdte meg teológiai tanulmányait. Második évben azonban már Pápán, később Budapesten folytatta tanulmányait.<br>
	1898-ban pedig egy évig Edinburghban tanult. Hazaérkezése után Szász Károly püspök segédlelkésze lett Budapesten. A belmisszió iránti elkötelezettségét ezek a budapesti évek alapozták meg. 1901 nyarától az Országos Gyűjtőfogház lelkésze és ezzel egyidejűleg a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület missziói lelkésze lett Szabó Aladár és Szilassy Aladárné közvetlen munkatársaként. A század első éveiben a budapesti skót misszió magyar lelkészi szolgálatait is ő látta el, s az ő indítványára indult el a börtönökben a patronázs munka, valamint a szabadultak társadalmi beilleszkedését segítő mentőotthonok intézménye, amelyeket Dessewffy Emma valósított meg.<br>		1898-ban pedig egy évig Edinburghban tanult. Hazaérkezése után [[Szász Károly (1829–1905)\|Szász Károly]] püspök segédlelkésze lett Budapesten. A belmisszió iránti elkötelezettségét ezek a budapesti évek alapozták meg. 1901 nyarától az Országos Gyűjtőfogház lelkésze és ezzel egyidejűleg a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület missziói lelkésze lett Szabó Aladár<ref>Szabó Aladár (1862–1944), református lelkész, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület megalapítója, a belmisszió kiemelkedő alakja.</ref> és Szilassy Aladárné<ref>Szilassy Aladárné (1854–1927) szül. Vizsolyi Mária, 35 éven át a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnöke.</ref> közvetlen munkatársaként. A század első éveiben a budapesti skót misszió magyar lelkészi szolgálatait is ő látta el, s az ő indítványára indult el a börtönökben a patronázs munka, valamint a szabadultak társadalmi beilleszkedését segítő mentőotthonok intézménye, amelyeket Dessewffy Emma<ref>Dessewffy Emma (1859–1936), tanító, nőegyleti elnök.</ref> valósított meg.<br>

	A budapesti teológián volt tanárai jó képességű embernek tartották, 1905-ig háromszor is megpróbálták őt tanárnak bevinni a teológiára: egyszer az egyháztörténet, egyszer a szisztematika és egyszer a praktika tanszékre, de az egyházkerület egyszer sem hagyta jóvá teológiai tanári kinevezését.		A budapesti teológián volt tanárai jó képességű embernek tartották, 1905-ig háromszor is megpróbálták őt tanárnak bevinni a teológiára: egyszer az egyháztörténet, egyszer a szisztematika és egyszer a praktika tanszékre, de az egyházkerület egyszer sem hagyta jóvá teológiai tanári kinevezését.
23. sor:		23. sor:
	A képzés a 19. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. Egy-egy teológiai diszciplínában jártas tudós lelkész bement a teológiára, 2–3 hónap alatt leadta az anyagot és visszament gyülekezeti szolgálatba, majd jött a másik tudós lelkész. Így működött a losonci teológia 14 éven keresztül, erős állami és sokszor fájó egyházi „ellenszélben”. Az állam 1926-ban bezáratta a teológiát, de Sörösnek – kiváló külföldi kapcsolatai révén – sikerült elérnie, hogy olyan diplomáciai nyomás nehezedett Prágára, hogy két hét után újra megnyithatta az egyház a teológiát. Ez az intézmény volt Csehszlovákia egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye, amely 14 éves fennállása alatt több mint 110 református lelkipásztort készített fel a szolgálatra. Az I. bécsi döntés és a visszacsatolás után, 1939. január 1-vel, a losonci teológia megszűnt. Hallgatói Budapesten, Debrecenben, Pápán, Sárospatakon és Kolozsváron folytathatták, ill. fejezhették be tanulmányaikat.<br>		A képzés a 19. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. Egy-egy teológiai diszciplínában jártas tudós lelkész bement a teológiára, 2–3 hónap alatt leadta az anyagot és visszament gyülekezeti szolgálatba, majd jött a másik tudós lelkész. Így működött a losonci teológia 14 éven keresztül, erős állami és sokszor fájó egyházi „ellenszélben”. Az állam 1926-ban bezáratta a teológiát, de Sörösnek – kiváló külföldi kapcsolatai révén – sikerült elérnie, hogy olyan diplomáciai nyomás nehezedett Prágára, hogy két hét után újra megnyithatta az egyház a teológiát. Ez az intézmény volt Csehszlovákia egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye, amely 14 éves fennállása alatt több mint 110 református lelkipásztort készített fel a szolgálatra. Az I. bécsi döntés és a visszacsatolás után, 1939. január 1-vel, a losonci teológia megszűnt. Hallgatói Budapesten, Debrecenben, Pápán, Sárospatakon és Kolozsváron folytathatták, ill. fejezhették be tanulmányaikat.<br>

	Egyházi és közéleti munkájára az államhatalom is figyelt. A szlovák kultuszminisztérium egyik tanácsosának bizalmas jelentése 1928-ból így fogalmazott: Sörös Béla az egész republika legjobb gyülekezetében szolgál – politikailag veszélyes ember.<br>		Egyházi és közéleti munkájára az államhatalom is figyelt. A szlovák kultuszminisztérium egyik tanácsosának bizalmas jelentése 1928-ból így fogalmazott: ''"Sörös Béla az egész republika legjobb gyülekezetében szolgál – politikailag veszélyes ember."''<ref>Štefan Štunda kormánybiztos feljegyzése Szlovákia teljhatalmú miniszterének a református egyház helyzetéről, 1928. június 19-ről. ČCE központi archívuma, Prága, Bihary Michal fond 1. karton</ref><br>

	Söröst 1939-ben a Magyar Országgyűlés felsőházi tagjává nevezték ki. Még megélte a II. világháború kitörését és püspökként fogadta, segítette a losonci vasútállomáson az első lengyelországi menekülteket. Erős cukorbeteg volt, megfázott, s ennek következtében halt meg 1939. október 2-án.		Söröst 1939-ben a Magyar Országgyűlés felsőházi tagjává nevezték ki. Még megélte a II. világháború kitörését és püspökként fogadta, segítette a losonci vasútállomáson az első lengyelországi menekülteket. Erős cukorbeteg volt, megfázott, s ennek következtében halt meg 1939. október 2-án.

Lanyi.gabor: Lanyi.gabor átnevezte a(z) Sörös Béla (1877-1939) lapot a következő névre: Sörös Béla (1877–1939)

2023-12-14T20:35:07Z

Lanyi.gabor átnevezte a(z) Sörös Béla (1877-1939) lapot a következő névre: Sörös Béla (1877–1939)

← Régebbi változat	A lap 2023. december 14., 22:35-kori változata
(Nincs különbség)

Lanyi.gabor: /* A losonci teológia */

2023-12-14T20:16:44Z

A losonci teológia

← Régebbi változat		A lap 2023. december 14., 22:16-kori változata
21. sor:		21. sor:
	A Csehszlovákiához került reformátusok teológia nélkül maradtak, megoldatlan volt a lelkészutánpótlás. Az államhatalom nem engedte szolgálatba a Magyarországon tanult lelkészeket, sőt 1918 után, legalább két tucat lelkészt kiutasított Csehszlovákiából. A felvidéki egyházban már a 20-as évek elején érezhető volt a lelkészhiány, így az egyházvezetés megpróbált egy saját teológiai akadémiát létrehozni. Az állam nem támogatta ezt a kezdeményezést és számos akadályt gördített a református teológia megalakulása elé. Pozsony inkább azt támogatta volna, hogy a református teológusok tanuljanak szlovákul a pozsonyi lutheránus teológián. Ebbe viszont a református egyház nem egyezett bele. Hosszas előkészületek után – amelyekben Sörös Béla is tevőlegesen részt vett – 1925 szeptemberében megnyílt a Losonci Teológiai Akadémia. Sörösnek ebben oroszlánrésze volt, mert nem várt sem a konvent döntésére, sem arra, hogy az anyagi hátteret biztosítsa az egyház. Skóciai kapcsolataira és a losonci gyülekezet (mint a legtehetősebb felvidéki református egyházközség) anyagi lehetőségeire alapozva megnyitotta a teológiát.<br>		A Csehszlovákiához került reformátusok teológia nélkül maradtak, megoldatlan volt a lelkészutánpótlás. Az államhatalom nem engedte szolgálatba a Magyarországon tanult lelkészeket, sőt 1918 után, legalább két tucat lelkészt kiutasított Csehszlovákiából. A felvidéki egyházban már a 20-as évek elején érezhető volt a lelkészhiány, így az egyházvezetés megpróbált egy saját teológiai akadémiát létrehozni. Az állam nem támogatta ezt a kezdeményezést és számos akadályt gördített a református teológia megalakulása elé. Pozsony inkább azt támogatta volna, hogy a református teológusok tanuljanak szlovákul a pozsonyi lutheránus teológián. Ebbe viszont a református egyház nem egyezett bele. Hosszas előkészületek után – amelyekben Sörös Béla is tevőlegesen részt vett – 1925 szeptemberében megnyílt a Losonci Teológiai Akadémia. Sörösnek ebben oroszlánrésze volt, mert nem várt sem a konvent döntésére, sem arra, hogy az anyagi hátteret biztosítsa az egyház. Skóciai kapcsolataira és a losonci gyülekezet (mint a legtehetősebb felvidéki református egyházközség) anyagi lehetőségeire alapozva megnyitotta a teológiát.<br>

	A képzés a 19. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. Egy-egy teológiai diszciplínában jártas tudós lelkész bement a teológiára, 2–3 hónap alatt leadta az anyagot és visszament gyülekezeti szolgálatba, majd jött a másik tudós lelkész. Így működött a losonci teológia 14 éven keresztül, erős állami és sokszor fájó egyházi „ellenszélben”. Az állam 1926-ban bezáratta a teológiát, de Sörösnek – kiváló külföldi kapcsolatai révén – sikerült elérnie, hogy olyan diplomáciai nyomás nehezedett Prágára, hogy két hét után újra megnyithatta az egyház a teológiát. Ez az intézmény volt ~~Csehszlováki~~ egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye, amely 14 éves fennállása alatt több mint 110 református lelkipásztort készített fel a szolgálatra. Az I. bécsi döntés és a visszacsatolás után, 1939. január 1-vel, a losonci teológia megszűnt. Hallgatói Budapesten, Debrecenben, Pápán, Sárospatakon és Kolozsváron folytathatták, ill. fejezhették be tanulmányaikat.<br>		A képzés a 19. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. Egy-egy teológiai diszciplínában jártas tudós lelkész bement a teológiára, 2–3 hónap alatt leadta az anyagot és visszament gyülekezeti szolgálatba, majd jött a másik tudós lelkész. Így működött a losonci teológia 14 éven keresztül, erős állami és sokszor fájó egyházi „ellenszélben”. Az állam 1926-ban bezáratta a teológiát, de Sörösnek – kiváló külföldi kapcsolatai révén – sikerült elérnie, hogy olyan diplomáciai nyomás nehezedett Prágára, hogy két hét után újra megnyithatta az egyház a teológiát. Ez az intézmény volt Csehszlovákia egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye, amely 14 éves fennállása alatt több mint 110 református lelkipásztort készített fel a szolgálatra. Az I. bécsi döntés és a visszacsatolás után, 1939. január 1-vel, a losonci teológia megszűnt. Hallgatói Budapesten, Debrecenben, Pápán, Sárospatakon és Kolozsváron folytathatták, ill. fejezhették be tanulmányaikat.<br>

	Egyházi és közéleti munkájára az államhatalom is figyelt. A szlovák kultuszminisztérium egyik tanácsosának bizalmas jelentése 1928-ból így fogalmazott: Sörös Béla az egész republika legjobb gyülekezetében szolgál – politikailag veszélyes ember.<br>		Egyházi és közéleti munkájára az államhatalom is figyelt. A szlovák kultuszminisztérium egyik tanácsosának bizalmas jelentése 1928-ból így fogalmazott: Sörös Béla az egész republika legjobb gyülekezetében szolgál – politikailag veszélyes ember.<br>

Lanyi.gabor, 2023. december 14., 20:15-n

2023-12-14T20:15:13Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 14., 22:15-kori változata
21. sor:		21. sor:
	A Csehszlovákiához került reformátusok teológia nélkül maradtak, megoldatlan volt a lelkészutánpótlás. Az államhatalom nem engedte szolgálatba a Magyarországon tanult lelkészeket, sőt 1918 után, legalább két tucat lelkészt kiutasított Csehszlovákiából. A felvidéki egyházban már a 20-as évek elején érezhető volt a lelkészhiány, így az egyházvezetés megpróbált egy saját teológiai akadémiát létrehozni. Az állam nem támogatta ezt a kezdeményezést és számos akadályt gördített a református teológia megalakulása elé. Pozsony inkább azt támogatta volna, hogy a református teológusok tanuljanak szlovákul a pozsonyi lutheránus teológián. Ebbe viszont a református egyház nem egyezett bele. Hosszas előkészületek után – amelyekben Sörös Béla is tevőlegesen részt vett – 1925 szeptemberében megnyílt a Losonci Teológiai Akadémia. Sörösnek ebben oroszlánrésze volt, mert nem várt sem a konvent döntésére, sem arra, hogy az anyagi hátteret biztosítsa az egyház. Skóciai kapcsolataira és a losonci gyülekezet (mint a legtehetősebb felvidéki református egyházközség) anyagi lehetőségeire alapozva megnyitotta a teológiát.<br>		A Csehszlovákiához került reformátusok teológia nélkül maradtak, megoldatlan volt a lelkészutánpótlás. Az államhatalom nem engedte szolgálatba a Magyarországon tanult lelkészeket, sőt 1918 után, legalább két tucat lelkészt kiutasított Csehszlovákiából. A felvidéki egyházban már a 20-as évek elején érezhető volt a lelkészhiány, így az egyházvezetés megpróbált egy saját teológiai akadémiát létrehozni. Az állam nem támogatta ezt a kezdeményezést és számos akadályt gördített a református teológia megalakulása elé. Pozsony inkább azt támogatta volna, hogy a református teológusok tanuljanak szlovákul a pozsonyi lutheránus teológián. Ebbe viszont a református egyház nem egyezett bele. Hosszas előkészületek után – amelyekben Sörös Béla is tevőlegesen részt vett – 1925 szeptemberében megnyílt a Losonci Teológiai Akadémia. Sörösnek ebben oroszlánrésze volt, mert nem várt sem a konvent döntésére, sem arra, hogy az anyagi hátteret biztosítsa az egyház. Skóciai kapcsolataira és a losonci gyülekezet (mint a legtehetősebb felvidéki református egyházközség) anyagi lehetőségeire alapozva megnyitotta a teológiát.<br>

	A képzés a ~~XIX~~. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. Egy-egy teológiai diszciplínában jártas tudós lelkész bement a teológiára, 2–3 hónap alatt leadta az anyagot és visszament gyülekezeti szolgálatba, majd jött a másik tudós lelkész. Így működött a losonci teológia 14 éven keresztül, erős állami és sokszor fájó egyházi „ellenszélben”. Az állam 1926-ban bezáratta a teológiát, de Sörösnek – kiváló külföldi kapcsolatai révén – sikerült elérnie, hogy olyan diplomáciai nyomás nehezedett Prágára, hogy két hét után újra megnyithatta az egyház a teológiát. Ez az intézmény volt Csehszlováki egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye, amely 14 éves fennállása alatt több mint 110 református lelkipásztort készített fel a szolgálatra. Az I. bécsi döntés és a visszacsatolás után, 1939. január 1-vel, a losonci teológia megszűnt. Hallgatói Budapesten, Debrecenben, Pápán, Sárospatakon és Kolozsváron folytathatták, ill. fejezhették be tanulmányaikat.<br>		A képzés a 19. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. Egy-egy teológiai diszciplínában jártas tudós lelkész bement a teológiára, 2–3 hónap alatt leadta az anyagot és visszament gyülekezeti szolgálatba, majd jött a másik tudós lelkész. Így működött a losonci teológia 14 éven keresztül, erős állami és sokszor fájó egyházi „ellenszélben”. Az állam 1926-ban bezáratta a teológiát, de Sörösnek – kiváló külföldi kapcsolatai révén – sikerült elérnie, hogy olyan diplomáciai nyomás nehezedett Prágára, hogy két hét után újra megnyithatta az egyház a teológiát. Ez az intézmény volt Csehszlováki egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye, amely 14 éves fennállása alatt több mint 110 református lelkipásztort készített fel a szolgálatra. Az I. bécsi döntés és a visszacsatolás után, 1939. január 1-vel, a losonci teológia megszűnt. Hallgatói Budapesten, Debrecenben, Pápán, Sárospatakon és Kolozsváron folytathatták, ill. fejezhették be tanulmányaikat.<br>

	Egyházi és közéleti munkájára az államhatalom is figyelt. A szlovák kultuszminisztérium egyik tanácsosának bizalmas jelentése 1928-ból így fogalmazott: Sörös Béla az egész republika legjobb gyülekezetében szolgál – politikailag veszélyes ember.<br>		Egyházi és közéleti munkájára az államhatalom is figyelt. A szlovák kultuszminisztérium egyik tanácsosának bizalmas jelentése 1928-ból így fogalmazott: Sörös Béla az egész republika legjobb gyülekezetében szolgál – politikailag veszélyes ember.<br>

Lanyi.gabor, 2023. december 14., 20:14-n

2023-12-14T20:14:55Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 14., 22:14-kori változata
12. sor:		12. sor:
	Losonci lelkészi szolgálata másfél évtizedig csöndben és viszonylagos nyugalomban zajlott, de aktívan részt vett mind a város, mind a vármegye életében. Az 1920-as trianoni békediktátum aláírása után, a Csehszlovákiához került reformátusság és magyarság érdekében kifejtett szolgálata tette őt ismertté.<br>		Losonci lelkészi szolgálata másfél évtizedig csöndben és viszonylagos nyugalomban zajlott, de aktívan részt vett mind a város, mind a vármegye életében. Az 1920-as trianoni békediktátum aláírása után, a Csehszlovákiához került reformátusság és magyarság érdekében kifejtett szolgálata tette őt ismertté.<br>

	Az 1921-ben létrejött Szlovenszkói Dunáninneni Református Egyházkerület lelkészi jegyzője a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Konventjének és Zsinatának tagja volt. Ő dolgozta ki az a belmissziós jogszabályt, amely az 1923-as lévai zsinaton történt elfogadása után, jelentős hatással volt a felvidéki református gyülekezetek életére. Ennek nyomán indultak be a vasárnapi iskolák, a bibliaórák, a felolvasó- és vallásos esték és kezdték meg működésüket az ún. Kálvin szövetségek. A „VIII. szabályrendelet”-ként emlegetett belmissziós jogszabály kimondta a református identitás erősítése ~~mellet~~ a magyar nemzeti identitás és kultúra őrzését és művelését is.<br>		Az 1921-ben létrejött Szlovenszkói Dunáninneni Református Egyházkerület lelkészi jegyzője a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Konventjének és Zsinatának tagja volt. Ő dolgozta ki az a belmissziós jogszabályt, amely az 1923-as lévai zsinaton történt elfogadása után, jelentős hatással volt a felvidéki református gyülekezetek életére. Ennek nyomán indultak be a vasárnapi iskolák, a bibliaórák, a felolvasó- és vallásos esték és kezdték meg működésüket az ún. Kálvin szövetségek. A „VIII. szabályrendelet”-ként emlegetett belmissziós jogszabály kimondta a református identitás erősítése mellett a magyar nemzeti identitás és kultúra őrzését és művelését is.<br>

	Miután az 1923. évi lévai alkotmányozó zsinaton elfogadott egyházi törvényeket nem fogadta el a csehszlovák állam, az egyházvezetés Söröst bízta meg azzal, hogy a református egyház nevében vezesse az állammal folytatott egyeztető tárgyalásokat. Ezek nyomán az 1928-as pozsonyi zsinaton az egyház végrehajtott némi módosítást a törvénytárában, de a csehszlovák állam továbbra sem fogadta el az egyházi törvényeket, így a református egyház, államik elfogadottság nélkül élte életét Csehszlovákiában, egészen az 1938-as I. bécsi döntésig, Csehszlovákia megszűnéséig. Az állammal folytatott egyeztető tárgyalásokról – Sörös Béla személyes feljegyzéseiből – tudjuk, hogy az állam „túlságosan magyarnak” tartotta a református egyház struktúráját és az egyházi közigazgatás megnevezéseit. Prága és Pozsony soha nem adta írásba, csak Sörös jegyzeteiből tudjuk, hogy a „Tiszáninneni egyházkerület”, a „Barsi-, Gömöri-, Abauj-tornai egyházmegye” megnevezések túlságosan emlékeztették a csehszlovák vezetést a történelmi magyar vármegyerendszerre. Ezt kellett volna megváltoztatni ahhoz, hogy a csehszlovák vezetésnek szimpatikusabb legyen a református egyház. Ám az egyház nem engedett évszázados gyakorlatából.<br>		Miután az 1923. évi lévai alkotmányozó zsinaton elfogadott egyházi törvényeket nem fogadta el a csehszlovák állam, az egyházvezetés Söröst bízta meg azzal, hogy a református egyház nevében vezesse az állammal folytatott egyeztető tárgyalásokat. Ezek nyomán az 1928-as pozsonyi zsinaton az egyház végrehajtott némi módosítást a törvénytárában, de a csehszlovák állam továbbra sem fogadta el az egyházi törvényeket, így a református egyház, államik elfogadottság nélkül élte életét Csehszlovákiában, egészen az 1938-as I. bécsi döntésig, Csehszlovákia megszűnéséig. Az állammal folytatott egyeztető tárgyalásokról – Sörös Béla személyes feljegyzéseiből – tudjuk, hogy az állam „túlságosan magyarnak” tartotta a református egyház struktúráját és az egyházi közigazgatás megnevezéseit. Prága és Pozsony soha nem adta írásba, csak Sörös jegyzeteiből tudjuk, hogy a „Tiszáninneni egyházkerület”, a „Barsi-, Gömöri-, Abauj-tornai egyházmegye” megnevezések túlságosan emlékeztették a csehszlovák vezetést a történelmi magyar vármegyerendszerre. Ezt kellett volna megváltoztatni ahhoz, hogy a csehszlovák vezetésnek szimpatikusabb legyen a református egyház. Ám az egyház nem engedett évszázados gyakorlatából.<br>

Lanyi.gabor: Új oldal, tartalma: „''Sörös Béla'' (Nemespécsely, 1877. március 14. – Losonc, 1939. október 2.) református lelkész, a Losonci Teológiai Szeminárium igazgatója, a Szlovenszkói Dunáninneni Református Egyházkerület püspöke. == Élete == Sörös Béla, ároni családban született: Sörös Géza nemespécselyi lelkész és Mórocza Lilla első gyermekeként . Egy öccse és két húga volt. Korán elveszítette édesanyját. Részben ezért, részben a nemespécselyi…”

2023-12-14T20:14:39Z

Új oldal, tartalma: „''Sörös Béla'' (Nemespécsely, 1877. március 14. – Losonc, 1939. október 2.) református lelkész, a Losonci Teológiai Szeminárium igazgatója, a Szlovenszkói Dunáninneni Református Egyházkerület püspöke. == Élete == Sörös Béla, ároni családban született: Sörös Géza nemespécselyi lelkész és Mórocza Lilla első gyermekeként . Egy öccse és két húga volt. Korán elveszítette édesanyját. Részben ezért, részben a nemespécselyi…”

Új lap

''Sörös Béla'' (Nemespécsely, 1877. március 14. – Losonc, 1939. október 2.) református lelkész, a Losonci Teológiai Szeminárium igazgatója, a Szlovenszkói Dunáninneni Református Egyházkerület püspöke.

== Élete ==
Sörös Béla, ároni családban született: Sörös Géza nemespécselyi lelkész és Mórocza Lilla első gyermekeként . Egy öccse és két húga volt. Korán elveszítette édesanyját. Részben ezért, részben a nemespécselyi parókia egészségtelen volta miatt, gyakorlatilag nagyszüleinél – Sörös István nagyapjánál – gyerekeskedett a kádártai parókián.
Veszprémben és Pápán volt gimnazista, majd Kolozsváron kezdte meg teológiai tanulmányait. Második évben azonban már Pápán, később Budapesten folytatta tanulmányait. 
1898-ban pedig egy évig Edinburghban tanult. Hazaérkezése után Szász Károly püspök segédlelkésze lett Budapesten. A belmisszió iránti elkötelezettségét ezek a budapesti évek alapozták meg. 1901 nyarától az Országos Gyűjtőfogház lelkésze és ezzel egyidejűleg a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület missziói lelkésze lett Szabó Aladár és Szilassy Aladárné közvetlen munkatársaként. A század első éveiben a budapesti skót misszió magyar lelkészi szolgálatait is ő látta el, s az ő indítványára indult el a börtönökben a patronázs munka, valamint a szabadultak társadalmi beilleszkedését segítő mentőotthonok intézménye, amelyeket Dessewffy Emma valósított meg. 

A budapesti teológián volt tanárai jó képességű embernek tartották, 1905-ig háromszor is megpróbálták őt tanárnak bevinni a teológiára: egyszer az egyháztörténet, egyszer a szisztematika és egyszer a praktika tanszékre, de az egyházkerület egyszer sem hagyta jóvá teológiai tanári kinevezését.
1905-ben hívta meg őt a Losonci Református Egyházközség, s itt szolgált első lelkészként 1939-ben bekövetkezett haláláig.

== Munkássága ==
Losonci lelkészi szolgálata másfél évtizedig csöndben és viszonylagos nyugalomban zajlott, de aktívan részt vett mind a város, mind a vármegye életében. Az 1920-as trianoni békediktátum aláírása után, a Csehszlovákiához került reformátusság és magyarság érdekében kifejtett szolgálata tette őt ismertté. 

Az 1921-ben létrejött Szlovenszkói Dunáninneni Református Egyházkerület lelkészi jegyzője a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Konventjének és Zsinatának tagja volt. Ő dolgozta ki az a belmissziós jogszabályt, amely az 1923-as lévai zsinaton történt elfogadása után, jelentős hatással volt a felvidéki református gyülekezetek életére. Ennek nyomán indultak be a vasárnapi iskolák, a bibliaórák, a felolvasó- és vallásos esték és kezdték meg működésüket az ún. Kálvin szövetségek. A „VIII. szabályrendelet”-ként emlegetett belmissziós jogszabály kimondta a református identitás erősítése mellet a magyar nemzeti identitás és kultúra őrzését és művelését is. 

Miután az 1923. évi lévai alkotmányozó zsinaton elfogadott egyházi törvényeket nem fogadta el a csehszlovák állam, az egyházvezetés Söröst bízta meg azzal, hogy a református egyház nevében vezesse az állammal folytatott egyeztető tárgyalásokat. Ezek nyomán az 1928-as pozsonyi zsinaton az egyház végrehajtott némi módosítást a törvénytárában, de a csehszlovák állam továbbra sem fogadta el az egyházi törvényeket, így a református egyház, államik elfogadottság nélkül élte életét Csehszlovákiában, egészen az 1938-as I. bécsi döntésig, Csehszlovákia megszűnéséig. Az állammal folytatott egyeztető tárgyalásokról – Sörös Béla személyes feljegyzéseiből – tudjuk, hogy az állam „túlságosan magyarnak” tartotta a református egyház struktúráját és az egyházi közigazgatás megnevezéseit. Prága és Pozsony soha nem adta írásba, csak Sörös jegyzeteiből tudjuk, hogy a „Tiszáninneni egyházkerület”, a „Barsi-, Gömöri-, Abauj-tornai egyházmegye” megnevezések túlságosan emlékeztették a csehszlovák vezetést a történelmi magyar vármegyerendszerre. Ezt kellett volna megváltoztatni ahhoz, hogy a csehszlovák vezetésnek szimpatikusabb legyen a református egyház. Ám az egyház nem engedett évszázados gyakorlatából. 

Sörös Béla 1925-től a Losonci Teológiai Akadémia igazgatója, 1938-tól haláláig a Dunáninneni Református Egyházkerület második püspöke volt.

== A losonci teológia ==
A Csehszlovákiához került reformátusok teológia nélkül maradtak, megoldatlan volt a lelkészutánpótlás. Az államhatalom nem engedte szolgálatba a Magyarországon tanult lelkészeket, sőt 1918 után, legalább két tucat lelkészt kiutasított Csehszlovákiából. A felvidéki egyházban már a 20-as évek elején érezhető volt a lelkészhiány, így az egyházvezetés megpróbált egy saját teológiai akadémiát létrehozni. Az állam nem támogatta ezt a kezdeményezést és számos akadályt gördített a református teológia megalakulása elé. Pozsony inkább azt támogatta volna, hogy a református teológusok tanuljanak szlovákul a pozsonyi lutheránus teológián. Ebbe viszont a református egyház nem egyezett bele. Hosszas előkészületek után – amelyekben Sörös Béla is tevőlegesen részt vett – 1925 szeptemberében megnyílt a Losonci Teológiai Akadémia. Sörösnek ebben oroszlánrésze volt, mert nem várt sem a konvent döntésére, sem arra, hogy az anyagi hátteret biztosítsa az egyház. Skóciai kapcsolataira és a losonci gyülekezet (mint a legtehetősebb felvidéki református egyházközség) anyagi lehetőségeire alapozva megnyitotta a teológiát. 

A képzés a XIX. századi skóciai lelkészképzés modelljét vette alapul. Egy-egy teológiai diszciplínában jártas tudós lelkész bement a teológiára, 2–3 hónap alatt leadta az anyagot és visszament gyülekezeti szolgálatba, majd jött a másik tudós lelkész. Így működött a losonci teológia 14 éven keresztül, erős állami és sokszor fájó egyházi „ellenszélben”. Az állam 1926-ban bezáratta a teológiát, de Sörösnek – kiváló külföldi kapcsolatai révén – sikerült elérnie, hogy olyan diplomáciai nyomás nehezedett Prágára, hogy két hét után újra megnyithatta az egyház a teológiát. Ez az intézmény volt Csehszlováki egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézménye, amely 14 éves fennállása alatt több mint 110 református lelkipásztort készített fel a szolgálatra. Az I. bécsi döntés és a visszacsatolás után, 1939. január 1-vel, a losonci teológia megszűnt. Hallgatói Budapesten, Debrecenben, Pápán, Sárospatakon és Kolozsváron folytathatták, ill. fejezhették be tanulmányaikat. 

Egyházi és közéleti munkájára az államhatalom is figyelt. A szlovák kultuszminisztérium egyik tanácsosának bizalmas jelentése 1928-ból így fogalmazott: Sörös Béla az egész republika legjobb gyülekezetében szolgál – politikailag veszélyes ember. 

Söröst 1939-ben a Magyar Országgyűlés felsőházi tagjává nevezték ki. Még megélte a II. világháború kitörését és püspökként fogadta, segítette a losonci vasútállomáson az első lengyelországi menekülteket. Erős cukorbeteg volt, megfázott, s ennek következtében halt meg 1939. október 2-án.

== Teológiai irányultsága ==
Sörös Béla nem tartozott semmiféle teológiai irányzathoz. Elvetette a fundamentalizmust és az ortodoxiát éppúgy, mint az élményteológiát. Megvolt a fenntartása Barth Károllyal szemben is. Sörös Bélát – főleg egykori diákjai közül – a „Szentlélek teológusának” nevezték. A történelmi kálvinizmus talaján álló, gyengén liberális színezetű képviselője volt a reformátori teológiának. Az egyik volt losonci teológus ír így visszaemlékezéseiben Sörösről: 
''„Egy ifjú teológus, midőn a dogmatikai stúdiumot kezdték tanulni, megjegyezte, nem tudja, mi értelme van annak a sok szóbeszédnek a dialektikai és reformátori teológia körül, mindezt ő Barth nélkül is és a dialektikai teológia nélkül is tudta és hitte. Az ő öregebb testvére ezekkel a szavakkal világosította fel őt: igazad van, mert te három éven át Söröstől csak reformátori teológiát hallgattál, anélkül, hogy az ő szájából ezt a megnevezést hallottad volna és te magad is tudatlanul és akaratlanul dialektikusan és reformátoriasan gondolkodol.”
''
== Művei ==
* A magyar liturgia története I. (Budapest, 1904)
* A losonci református egyháztanács vallástétele (Losonc, 1917)

== Emlékezete ==
Komáromban, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karán, Sörös Béla nevét viseli a teológia egyik terme.

== Internetes források ==
* https://digitalisemlekezet.eu/foto/soros-bela/
* https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek/soros-bela/
* https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/soros-bela-77BD6/

== Szakirodalom ==
* LÉVAI Attila – SIMON Attila – SOMOGYI Alfréd – SZARKA László – TÖMÖSKÖZI Ferenc: Az első húsz év. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 1918-1938 között. Komárom, Selye János Egyetem, 2019.
* LÉVAI Attila – SOMOGYI Alfréd: A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház története 1918-1938 - 1. Komárom, Selye János Egyetem, 2015.
* SOMOGYI Alfréd – SZAMBOROVSZKINÉ NAGY Ibolya: A két világháború közötti időszak püspökeiről. In: Száz év. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház története az önállósulástól napjainkig. Somogyi Alfréd (szerk.). s.l., Kulturális Közművelődési Központ, 2023. 78-82.
* SOMOGYI Alfréd: A Losonci Teológiai Akadémia tudományművelése. In: Teológiai Fórum 8(2014/1) 92-125.
* SOMOGYI Alfréd: Reformátusok az elmúlt 100 év kihívásaiban, különös tekintettel a Felvidék és a Dunántúl összefüggéseire. In: A "recepta religiók" évszázadai Erdélyben. Egyháztörténeti tanulmányok. Kólumbán Vilmos József (szerk.) Kolozsvár, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2019. 309-349.
* SOMOGYI Alfréd: Sörös Béla emlékezete. In: A reformáció öröksége. Egyháztörténeti tanulmányok. Kolumbán Vilmos József (szerk.) Kolozsvár, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2018. 246-253.
* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 1. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/9)
* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 2. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/10)
* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 3. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/11)
* SOMOGYI Alfréd: Volt egyszer egy teológia - 4. rész: 90 éve indult a felvidéki reformátusság önálló lelkészképzése. In: Kálvinista Szemle. 86(2015/12)
* SOMOGYI Alfréd: A Felvidék reformátussága 1920-ban. In: Határtalanul a határok között. Egyháztörténeti tanulmányok. Kolumbán Vilmos József (szerk.) Kolozsvár, Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, 2020, 182-198
* SOMOGYI Alfréd: Református oktatás három évszázada Losoncon. In: Teológiai Fórum 16(2022/2) 144-150.
* SOMOGYI Alfréd: Református teológusképzés Felvidéken In: „Így szól az én Uram, az Úr...”. Tisztelgő írások Fodor Ferenc professzor úr 65. születésnapjára. Csorba Dávid, Lapis József, Szatmári Emília (szerk.) Sárospatak, Hernád Kiadó, 2021. 219-255
* SOMOGYI Alfréd: „A babiloni vizek mellől jöttünk hozzád, Istenünk...”. A felvidéki reformátusosság helyzete az 1918-1923 közötti időszakban. In: Trianon és az egyházak. Zombori István (szerk.) Budapest, Magyar egyháztörténeti enciklopédia munkaközösség, 2022. 43-76.

Szerző 
[[Somogyi Alfréd]]