https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=S%C3%A1krament%C3%A1riusSákramentárius - Laptörténet2026-05-03T10:44:35ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.40.0https://refwiki.kre.hu/index.php?title=S%C3%A1krament%C3%A1rius&diff=721&oldid=prevCsorba.david: Új oldal, tartalma: „A 16. században így nevezték a svájci úrvacsoratant valló hazai lelkészeket – az úrvacsora sákramentumának a lutheránusoktól eltérő értelmezése okán. == Tanfejlődés == Az erdélyi és magyarországi református egyház kialakulását olyan teológiai fejlődés teszi érthetővé, amely a Confessio Augustana Invariata-tól indult és a Confessio Augustana Variata közvetítői úrvacsoratanán keresztül jutott el először Zwingli–Bullinge…”2024-12-04T14:07:35Z<p>Új oldal, tartalma: „A 16. században így nevezték a svájci úrvacsoratant valló hazai lelkészeket – az úrvacsora sákramentumának a lutheránusoktól eltérő értelmezése okán. == Tanfejlődés == Az erdélyi és magyarországi református egyház kialakulását olyan teológiai fejlődés teszi érthetővé, amely a Confessio Augustana Invariata-tól indult és a Confessio Augustana Variata közvetítői úrvacsoratanán keresztül jutott el először Zwingli–Bullinge…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>A 16. században így nevezték a svájci úrvacsoratant valló hazai lelkészeket – az úrvacsora sákramentumának a lutheránusoktól eltérő értelmezése okán.<br />
<br />
== Tanfejlődés ==<br />
Az erdélyi és magyarországi református egyház kialakulását olyan teológiai fejlődés teszi érthetővé, amely a Confessio Augustana Invariata-tól indult és a Confessio Augustana Variata közvetítői úrvacsoratanán keresztül jutott el először Zwingli–Bullinger (Kálmáncsehi Sánta Márton), majd Kálvin úrvacsoratanáig. A reformáció első lényegesebb irányváltása a 16. század közepe táján történt meg. Ekkor indult el az a visszafordíthatatlan folyamat, amelynek eredményeképpen a reformáció tanait követő lelkészi közösség elkülönült lutherire és helvétre (Erdélyben ez többnyire nemzetiségi törésvonal mentén történt meg). Az elkülönülésben kulcsfontosságú az erdélyi református egyház ősatyja, Philipp Melanchthon személye. A szétválás az úrvacsora jegyeiben történő krisztusi jelenlét másfajta magyarázata miatt következett be: a szászok ezt Luther szellemében, a magyarok, Melanchthon hatására, svájci értelmezésben magyarázták. Erdélyben a Marosvásárhelyi Hitvallás (1559) volt az első jele annak, hogy a magyar lelkészi közösség egységesen lépett fel a svájci tanok mellett. Kezdetben gúnynév volt, ma már semleges kifejezés, a svájci reformáció tanainak 16. századi magyarországi és erdélyi követőire utal.<br />
<br />
== Szakirodalom ==<br />
1. Payr Sándor: Az ágostai hitvallás története Magyarországon. Sopron, 1930.<br />
2. Sólyom Jenő: Luther és Magyarország kapcsolata. Bp. 1933.<br />
3. Papp Gusztáv: Kálmáncsehi Sánta Márton, Bp., 1935. <br />
4. Botta István: Melius Péter ifjúsága. A magyarországi reformáció lutheri és helvét irányai elkülönülésének kezdete. Bp., 1978.<br />
5. Botta István: Dévai Mátyás a magyar Luther. Bp., 1990.<br />
6. Szegedi Edit: A reformáció Kolozsváron. In: Keresztény Magvető, 2007/113. 1. sz.<br />
7. Balázs Mihály: Dávid Ferenc életútja. In: Keresztény Magvető, 2008/114. 2. évf.<br />
8. Szabó Előd: „Jól vagyon, mert az Istennek így tetzett”. Pápa, 2020.<br />
<br />
== Szerző ==<br />
[[Buzogány Dezső]]</div>Csorba.david