https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Ruber_K%C3%A1nonok 2026-05-03T09:00:41Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.40.0 https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Ruber_K%C3%A1nonok&diff=709&oldid=prev 2024-12-04T11:44:18Z

<p>Új oldal, tartalma: „&#039;&#039;Tasnádi Ruber Mihály&#039;&#039; nevéhez kötött egyházi kánonok Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaál…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>''Tasnádi Ruber Mihály'' nevéhez kötött egyházi kánonok<br /> <br /> Kecskeméti Búzás Balázs püspöki szolgálata (1601–1603) és a Básta-féle rémuralom után<br /> Tasnádi Ruber Mihály (kb. 1560–1618) kerül a püspöki székbe (1605), akinek idejében már kezd<br /> érződni a Bécsi Béke áldása, és fokozatosan épülni kezdnek az egyház romjai is. Az erőszakkal<br /> elvett templomok visszakerülnek a gyülekezetek tulajdonába, az egyház kormányzata visszaáll a<br /> régi rendbe. „Hatalmas egyénisége kiválóan a szétszórt csontok összeszedésére volt teremtve és bár<br /> Bocskay fejedelemsége alatt még csak a nagy munka legkezdetén állott, de lankadatlan fáradsággal<br /> dolgozva oda vitte a dolgot, hogy midőn közel 14 évi püspöksége után (1618 szept. 24.) meghalt,<br /> egy erőteljes és fejlődésre képes virágzó egyházat hagyott utódjára, bár elődjétől csupa romokat vett<br /> is át” (Pokoly József).<br /> Az új püspök egyháza újjászervezését kánonalkotással kezdte. A neve alatt elhíresült egyházi<br /> törvénykönyvet fogadták el 1606. július 2-án a marosvásárhelyi közzsinaton.<br /> <br /> == Tartalma ==<br /> A „Canones seu articuli Ministrorum Transylvanicorum” kezdetű kánongyűjtemény alapja az<br /> Atyáról, a Fiúról és a Szentlélekről szóló igaz (incorrupta = meg nem rontott) tanítás. Az igazhitű<br /> egyházak (ecclesiae orthodoxae) tanítási alapja a keresztyén tan tételekbe foglalt hitvalló iratai.<br /> Ezek a Szentírás tanítását rendszerezik. Azon lelkészek tehát, akik nem szerzik be a Bibliát először<br /> megintésben részesülnek, ha ez nem használt, 6 forint büntetést kell fizetniük.<br /> A lelkészek kötelesek istentiszteletet, bűnbánati alkalmakat tartani, hitre buzdítani a híveket és<br /> beszélni őket minden káros dologról. A Szentírás nehezebben érthető helyeinek magyarázásához<br /> csak úgy fogjanak hozzá, ha előzőleg áttanulmányozták az igazhitű magyarázatokat vagy<br /> konzultáltak az idősebb szolgatársakkal. Az úrvacsorát évente hat alkalommal kötelesek<br /> kiszolgáltatni, hogy híveiket hozzászoktassák a kegyesség buzgó gyakorlásához. Ezen pedig ne<br /> emberi mesékkel kezdjék a szolgálatot, hanem azzal amit a sákramentum szerzésekor maga<br /> Krisztus tett és tanított. A kátétanítást nyilvános gyülekezetben végezzék. Palástjával játszott a<br /> lelkész, ha a tantételek és az egyházi rítusok megváltoztatására vetemedett; a változtatás jogát a<br /> generális szinódus tartotta fenn magának. A „mennyei tant” megrontó lelkészeket először négy<br /> szem között kétszer megintették, ha nem tért észre, kiközösítették (excommunicatio).A lelkész és a<br /> tanító tisztéhez nem méltó, hogy kutyákkal vadásszanak, hiszen embereket kell fogniuk nem pedig<br /> vadakat és madarakat. A lelkészek továbbá nem vehetik igénybe a világi hatalmat a lelkészi állás<br /> elnyeréséhez.<br /> Az esperesek (seniores) kötelességévé teszi, hogy pontos nyilvántartást vezessenek az<br /> egyházmegyéjük lelkészeiről, alkalom adtán hívják össze őket és évente tartsanak vizitációt közöttük.<br /> Éberen őrködjenek a lelkészek igaz keresztyén életvitele felett, felügyeletük kiterjed az egyházközség<br /> tanítóira is.<br /> A püspököket a Szentlélek az Úr nyája pásztoraiul rendelte, tehát legyenek feddhetetlenek,<br /> szenvedély nélküliek, jóra és igazságra törekvők és nem borivók (non vino sese ingurgitantes).<br /> Továbbá ne legyen fösvény, hanem legyen mérsékelt természetű, őszinte, hogy e tulajdonságaival<br /> méltó lehessen Krisztus seregének az élvonalában járni.<br /> A kánonok meghatározzák az egyházközségi tanító feladatait is. A lelkész mellett a gyülekezet<br /> tagjainak az erkölcsi élete fölött kell őrködnie, emellett kell végeznie az iskolai teendőket is.<br /> <br /> Tasnádi Ruber Mihály egyházi törvényei a Básta korszakban sokat szenvedett egyház<br /> újjáépülését szolgálták és meghatározták az egyház életét a Geleji kánonkig, amelybe<br /> rendelkezéseinek többsége beleépült.<br /> <br /> == Szakirodalom ==<br /> Bod Péter: Szmirnai Szent Polikarpus. Nagyenyed, 1766.<br /> Irodalomtörténeti Közlemények I. 1891.<br /> Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav.,<br /> bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977.<br /> Buzogány Dezső: Harc a tiszta evangéliumért. (Egyetemi jegyzet). Kolozsvár, 1999.<br /> Dáné Veronka: Tasnádi Ruber Mihály püspökről és családjáról. In: Református Szemle, 2007/4.<br /> Ősz Sándor Előd: Az Erdélyi Református Egyház „kanonikus” püspöknévsoráról. In: A „recepta<br /> religiók” évszázadai Erdélyben.Kolozsvár, 2019.<br /> A Geleji-kánonok. A Szatmárnémeti Nemzeti Zsinat végzései, a Ruber-féle egyházi törvények;<br /> ford., előszó Buzogány Dezső; Kálvin, Bp., 2020.<br /> <br /> == Szerző ==<br /> [[Buzogány Dezső]]</div>

Csorba.david