https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=R%C3%A1k%C3%B3czi_Zsigmond_%281544%E2%80%931608%29 2026-07-12T21:42:09Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.40.0 https://refwiki.kre.hu/index.php?title=R%C3%A1k%C3%B3czi_Zsigmond_(1544%E2%80%931608)&diff=704&oldid=prev 2024-12-04T11:35:34Z

<p><span dir="auto"><span class="autocomment">Korai évei, iskolái</span></span></p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2024. december 4., 13:35-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l20">20. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">20. sor:</td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>feloszlott.</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>feloszlott.</div></td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><br/></td></tr> <tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Katonai, hivatali és politikai pályája</div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>== Katonai, hivatali és politikai pályája <ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">==</ins></div></td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>1567 és 1572 között, Forgách Simon és Ungnad Kristóf főkapitánysága idején</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>1567 és 1572 között, Forgách Simon és Ungnad Kristóf főkapitánysága idején</div></td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Eger várában szolgált katonaként, itt elnyerte az „ifjú vitézek hadnagya”</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Eger várában szolgált katonaként, itt elnyerte az „ifjú vitézek hadnagya”</div></td></tr> </table>

Csorba.david https://refwiki.kre.hu/index.php?title=R%C3%A1k%C3%B3czi_Zsigmond_(1544%E2%80%931608)&diff=703&oldid=prev 2024-12-04T11:34:39Z

<p>Új oldal, tartalma: „&#039;&#039;Rákóczi Zsigmond&#039;&#039;, báró (Felsővadász, 1544 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem, versszerző, mecénás. A családjának első főnemesi rangot elért tagja, élete végén rövid ideig erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György apja. A református egyház tagja és támogatója, szorgalmas bibliaolvasó, a vizsolyi Biblia kiadásának fő mecénása, negyedik feleségén keresztül a katolikus Káldi György bibliafordításának elké…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>''Rákóczi Zsigmond'', báró (Felsővadász, 1544 – Felsővadász, 1608. december 5.) erdélyi fejedelem, versszerző, mecénás.<br /> <br /> A családjának első főnemesi rangot elért tagja, élete végén rövid ideig erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György apja. A református egyház<br /> tagja és támogatója, szorgalmas bibliaolvasó, a vizsolyi Biblia kiadásának fő mecénása, negyedik feleségén keresztül a katolikus Káldi György<br /> bibliafordításának elkészülését is segítette.<br /> <br /> == Korai évei, iskolái ==<br /> Nagymúltú Zemplén vármegyei eredetű köznemesi családban született, szülei<br /> Rákóczi János és Némethy Sára voltak. Nagybátyja volt az a Némethy Ferenc,<br /> aki a tiszáninneni református egyház megszervezésében nagy szerepet játszó<br /> 1562-es tarcali zsinat fő védnökeként ismerünk. Rákóczit szülei először<br /> iskolába járatták, nem tudjuk, hogy pontosan hol. Apjának 1561-ben<br /> bekövetkezett halála után Perényi Gábor sárospataki udvarában nevelkedett,<br /> mint apród, itt készült fel a katonai pályára. Első életrajzírója szerint ekkor<br /> barátkozott össze a wittenbergi egyetemen is megfordult Mágocsy Andrással.<br /> Részt vett az 1560-as évek csatározásaiban, többek között 1565-ben ott volt az<br /> erdélyiek kezén lévő Tokaj ostromlói között, amelyet haláláig nagybátyja,<br /> Némethy Ferenc védett. Ezt a korszakot Perényi Gábor 1567-es halála zárta le,<br /> Sárospatak vára és uradalma néhány évre királyi birtok lett, az udvar<br /> feloszlott.<br /> <br /> == Katonai, hivatali és politikai pályája<br /> 1567 és 1572 között, Forgách Simon és Ungnad Kristóf főkapitánysága idején<br /> Eger várában szolgált katonaként, itt elnyerte az „ifjú vitézek hadnagya”<br /> tisztségét. 1573 körül átköltözött Szendrő várába, 1577-től a magyar katonák<br /> kapitánya lett. 1575-ben részt vett Bekes Gáspár sikertelen erdélyi<br /> hadjáratában és a kerelőszentpáli ütközetben. Folyamatos volt a szendrői<br /> végváriak küzdelme a betörő török portyák ellen, legnevezetesebb az 1577-es, Sajókaza és Vadna között lezajlott csata volt, amelyben Claudius Roussel<br /> szendrői főkapitány és Rákóczi, kassai segédcsapatokkal megerősítve<br /> szétverték a Szikszót kirabló, és hazatérőben lévő ellenséges sereget. Az 1580-<br /> as évek elejétől Gömör majd Borsod vármegye hadiadószedője volt. Egyre<br /> gyarapodó vagyonát borkereskedésből és zálogbirtokokból szerezte, pénzével<br /> 1580-ban zálogba vette Szerencs várát és falut is. Környékbeli birtokszerzései<br /> nyomán a 16–17. század fordulójára Szerencs központtal jelentős uradalmat<br /> alakított ki, így belépett a tokaji borvidék birtokosai közé. Azután 1590-ben<br /> megszerzi Kecskemétet, 1595-ben Ónod zálogbirtokát, 1601-ben<br /> zálogbirtokként a szendrői uradalom néhány tartozékát. 1601-ben azonban a<br /> család egyik legfontosabbá váló uradalmának, a Sáros vármegyei Makovica<br /> uradalmának Janusz osztrogi hercegtől való megvásárlása mutatja, hogy<br /> tekintélyes arisztokrataként kell vele számolni.<br /> <br /> 1585 és 1587 között Szendrő várának főkapitánya, majd 1588-ban megkapta Eger várának főkapitányi<br /> tisztségét, s a király bárói rangra emelte, tehát főnemes lett. 1588. október 8-án<br /> az egri, szendrői és kassai katonák élén legyőzte az ismét Szikszóra támadó<br /> tizenkétezer főnyi török sereget. A győztes ütközetet Tardi György olaszliszkai<br /> iskolamester históriás énekben örökítette meg, s báró Forgách Imre egy<br /> befejezetlen latin nyelv történelmi munkát írt róla. A külföldön tanuló<br /> református diákok a győzelem hírét Európában is terjesztették. 1591-ben<br /> katonái fizetetlensége és második felesége betegsége miatt megvált az egri<br /> tisztségétől. 1593-tól királyi tanácsos lett, közben több vármegye főispáni<br /> tisztségét is viselte.<br /> <br /> A tizenötéves háború idején részt vett Fülek visszafoglalásában, Vác és Hatvan ostromában, a mezőkeresztesi csatában<br /> (1596). 1598-ban a magyar mezei hadak parancsnoka volt, 1599-ben<br /> ideiglenesen főparancsnok és ugyanebben az évben zálogbirtokként megszerzi<br /> a fontos hegyaljai bortermelő mezővárost, Tarcalt. Mivel összeütközésbe<br /> került nagykorúsodó mostohafiával, Mágocsy Ferenccel, a pénzhiánnyal<br /> küzdő Habsburg-udvar pert indított ellene, amely megszűnt, mert kiegyezett<br /> Mágocsyval. Valamikor 1604 ősze és 1605 áprilisa között csatlakozott Bocskai<br /> István felkeléséhez, a fejedelem szeptemberben Erdély kormányzójává nevezte ki. Az erdélyi rendek Bocskai halála után (annak végrendeletével<br /> szemben, amely Rákóczi volt vejét, Homonnai Drugeth Bálintot nevezte meg<br /> utódjának) 1607. február 12-én megválasztották erdélyi fejedelemnek. A<br /> betegeskedő és idős Rákóczi 1608. március 5-én lemondott a fejedelemségről<br /> az ifjú somlyai Báthory Gábor javára, aki cserébe jelentős összegű pénzt adott<br /> Csáky István özvegyének, amellyel Rákóczi biztosította az 1605–1606<br /> folyamán zálogként megszerzett Szádvár és Sáros uradalmait. Visszatért a<br /> birtokaira, s december 5-én elhunyt. Temetésén, 1609. január 21-én<br /> Szerencsen udvari lelkésze, Miskolci Csulyak István mondott életrajzot is<br /> tartalmazó halotti beszédet. Vörös márvány síremléke mindmáig látható az<br /> szerencsi református templomban.<br /> <br /> == Családi élete ==<br /> Négyszer nősült, első házasságkötésének meghívói csak nemrég kerültek elő. Első felesége csegekátai Káthay Ferenc és Mágocsy Margit Borbála nevű lánya volt, a lakodalmat 1585. február 21-én tartották Mislyén és Szerencsen. Az új asszony nem sokkal élte túl a házasságkötést, decemberben már biztosan halott volt. A következő házasságkötés ugyanazon családi körön belül történt, de összekapcsolódott egy nagy port felvert örökösödési üggyel. A dúsgazdag Mágocsy Gáspárnak, többek között Munkács zálogbirtokosának nem maradt gyereke, ezért unokaöccsét, Mágocsy Andrást (Rákóczi barátját) összeházasította gyámleányával, bekényi Alaghy Judittal, a regéci uradalom (és benne két bortermelő mezőváros: Tállya és Abaújszántó) egyik örökösével. Mágocsy András azonban 1586 júniusában az egész országot sújtó pestisjárványban elhunyt. Kiskorú gyerekeket hagyott maga után, akik közül csak Ferenc érte meg a felnőtt kort, így az örökösödés ismét nyitottá vált. Az egész rokoni kör megmozdult, de végül az agg Mágocsy Gáspár 1587. tavaszán összeházasította az özvegy Alaghy Juditot Rákóczival, aki így beült a Mágocsy-Alaghy örökségbe, beleértve Munkácsot is. A sikeres házasságnak volt végül az eredménye a bárói cím és az egri főkapitányság. Egy lányuk született, Rákóczi Erzsébet, aki később Homonnai Drugeth Bálint felesége lett, de fiatalon meghalt. Judit asszony hosszú betegeskedés után 1591. július 28-án elhunyt. A következő esztendőben Rákóczi ismét megnősült, elvette feleségül nővére mostohalányát, az erdélyi Gerendi Annát († 1596 vége/1596 eleje), Gerendi János leányát. Ebből a házasságból született a három fia: György (1593–1648), Zsigmond (1595–1620) és Pál (1595 vége–1636). Harmadik felesége feltehetően a szülés következményeibe halhatott bele. Néhány hónap múlva, 1596. május 9-én újra megházasodott, elvéve feleségül barátjának és katonatársának, Csapy Kristófnak az özvegyét, Telegdi Borbálát († 1616), ebből a házasságból már nem született gyerek. Érdekes, hogy a négy feleség négy különböző felekezethez tartozott: Káthay Borbála református volt (szüleit Melius Péter adta össze), Alaghy Judit evangélikus, Gerendi Anna unitárius (apja a radikális antitrinitáriusok fő pártfogója volt), Telegdi Borbála pedig katolikus.<br /> Birtokszerzéseivel megalapozta a felsővadászi Rákóczi család tekintélyét, politikai súlyát, amelynek eredményeként a család 1711-ig a Magyar Királyság és Erdély meghatározó nagybirtokos arisztokrata családja volt.<br /> <br /> == Verse ==<br /> Egyetlen istenes verse maradt az utókorra, amelyet két 17. századi unitárius<br /> énekeskönyv őrzött meg. Ezt a költeményt Munkács várában írta 1587. május<br /> 25-én, s azt a pillanatot örökíti meg benne, amikor átveszi a Mágocsy-Alaghy<br /> örökséget, s ezzel nagybirtokossá válik. A vers nem vall nagy költői<br /> tehetségre, de a korábbi magyar istenes költészetre támaszkodik, s Balassi<br /> Bálint, valamint a kéziratban már meglévő vizsolyi Biblia hatását is jelzi. A<br /> józan életű Rákóczi és a kicsapongó Balassi ismerték egymást, birtokaik<br /> (Szerencs és Mezőzombor) egymás szomszédságában voltak, s a költő öccse,<br /> Balassi Ferenc Rákóczi főkapitánysága alatt volt hadnagy Egerben. Részben<br /> ennek köszönhető, hogy a két Balassi halála után a vizsolyi nyomdában<br /> megjelenhetett a Rimay János által írt Balassi-epicédium (1596).<br /> <br /> == Szakirodalom ==<br /> TRÓCSÁNYI Zsolt: Rákóczi Zsigmond. Egy dinasztia születése. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978, (1979), 57–113. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_DERI_1978/?pg=58&amp;layout=s (Letöltés: 2024. szeptember 16.)<br /> <br /> SZABÓ András: Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem életrajzához (1544–1608). Kiegészítések egy életrajzhoz, Történelmi Szemle 29(1986), 341–350; https://adt.arcanum.com/hu/view/TortenelmiSzemle_1986/?pg=350&amp;layout=s (Letöltés: 2024. szeptember 16.)<br /> <br /> HANGAY Zoltán: Erdély választott fejedelme Rákóczi Zsigmond, Budapest, Zrínyi Kiadó, 1987.<br /> <br /> SZABÓ András, Mágocsy Gáspár és András udvara, in: R. VÁRKONYI Ágnes (szerk.): Magyar reneszánsz udvari kultúra, Budapest, Gondolat Kiadó, 1987, 263–278.<br /> <br /> SZABÓ András: Az 1588-as szikszói csata és propagandája, Hadtörténelmi Közlemények 112(1999), 851–860. https://epa.oszk.hu/00000/00018/00011/pdf/szabo.pdf (Letöltés: 2024. szeptember 16.)<br /> <br /> HANGAY Zoltán: Rákóczi Zsigmond kora társadalmában. Kandidátusi értekezés, Budapest, fapadoskonyv.hu, 2011, https://dibook.hu/konyv/rakoczi-zsigmond-kora-tarsadalmaban (Letöltés: 2024. szeptember 16.)<br /> <br /> SZABÓ András: Először főnemesi szerepkörben. Rákóczi Zsigmond versének (1587) keletkezési körülményei, in: SZABÓ András: Egyház és egyéniség. Tanulmányok a régi magyar irodalomról és művelődésről, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem–L’Harmattan Kiadó, 124–136.<br /> <br /> <br /> == Szerző ==<br /> [[Szabó András]]</div>

Csorba.david