Peregrináció - Laptörténet

Szatmari.judit, 2024. december 12., 09:01-n

2024-12-12T09:01:52Z

← Régebbi változat		A lap 2024. december 12., 11:01-kori változata
4. sor:		4. sor:

	== A peregrináció fogalma ==		== A peregrináció fogalma ==
	A peregrináció latin eredetű kifejezés eredetileg a külföldön való tartózkodást jelentette. A középkorban a vallási célzatú vándorlást, a zarándoklatot értették alatta, de az egyetemek megjelenésével a külföldi egyetemjárást kezdte el jelölni, a 11–12. századtól kezdve beszélhetünk ezért peregrinatio academicáról. Mivel Magyarországon 1635 előtt egyik egyetemalapítási kísérlet sem sikerült, ezért a magyarországi értelmiség képzésében fontos szerepet játszott. A koraújkorban a Kárpát-medencében a református egyház csak főiskolai szintű kollégiumokkal rendelkezett, az 1635-ben Nagyszombatban alapított egyetem csak katolikus diákokat fogadott. A református értelmiség képzésében ezért meghatározó szerepe volt a peregrinációnak. A magyarországi fiatalok hazai és külföldi ösztöndíjak, valamint az albizálás<ref>Albizálás: a tanulmányokra történő pénzszerzésnek a 18. században kialakult különleges módja. Alamizsna-gyűjtő utat jelentett, amikor is a külföldre készülő ifjú egy albummal vagy emlékkönyvvel maga kereste fel a lehetséges jótevőket és személyesen kérte támogatásukat. Feljegyezte az adakozók nevét s az adományok összegét, s ezzel mintegy kötelezettséget is vállalt a tisztességes elszámolásra.</ref> segítségével gyűjtötték össze a külföldi tanulmányok költségeit. Bizonyos esetekben főnemesek tanítóiként jutottak el Nyugat-európai egyetemekre. A peregrináció során a diákok emlékkönyvekbe (album amicorum), naplókönyvekbe (diarum) illetve a kiadásokat tartalmazó füzetecskékbe (omniarium) vezették utazásuk részleteit. Anyagi lehetőségeiktől függően az egyetemeken tartott disputációikat nyomtatásban is kiadták. A magyarországi diákok többsége nem szerzett fokozatot külföldön, csak néhány félévet hallgattak egy-egy egyetemen. A 18. ~~század~~ kis kivételtől eltekintve mindegyik peregrinus teológiát tanult, a 19. században viszont népszerűek lettek a műszaki, orvosi, jogi és természettudományi tanulmányok is. Az arisztokrácia esetében a peregrinációnak létezett egy speciális fajtája, az úgynevezett Kavalierstour, amelynek célja nemcsak egyetemeken való tanulás volt, hanem a főnemesi életmód megismerése: ~~hadtudomány~~, tánc, diplomácia, lovaglás, vívás.
			A peregrináció latin eredetű kifejezés eredetileg a külföldön való tartózkodást jelentette. A középkorban a vallási célzatú vándorlást, a zarándoklatot értették alatta, de az egyetemek megjelenésével a külföldi egyetemjárást kezdte el jelölni, a 11–12. századtól kezdve beszélhetünk ezért peregrinatio academicáról. Mivel Magyarországon 1635 előtt egyik egyetemalapítási kísérlet sem sikerült, ezért a magyarországi értelmiség képzésében fontos szerepet játszott.
			A koraújkorban a Kárpát-medencében a református egyház csak főiskolai szintű kollégiumokkal rendelkezett, az 1635-ben Nagyszombatban alapított egyetem csak katolikus diákokat fogadott. A református értelmiség képzésében ezért meghatározó szerepe volt a peregrinációnak, de az országban létező többi felekezet számára is meghatározó volt, mert magas színvonalú egyetemi képzést csak külföldi egyetemek nyújtottak. Ráadásul a nagyszombati egyetemen a 18. század közepéig csak teológiát lehetett hallgatni, ezért a katolikus orvosok és jogászok külhonban tanultak tovább. A magyarországi kálvinista fiatalok hazai és külföldi ösztöndíjak, valamint az albizálás<ref> Albizálás: a tanulmányokra történő pénzszerzésnek a 18. században kialakult különleges módja. Alamizsna-gyűjtő utat jelentett, amikor is a külföldre készülő ifjú egy albummal vagy emlékkönyvvel maga kereste fel a lehetséges jótevőket és személyesen kérte támogatásukat. Feljegyezte az adakozók nevét s az adományok összegét, s ezzel mintegy kötelezettséget is vállalt a tisztességes elszámolásra</ref> segítségével gyűjtötték össze a külföldi tanulmányok költségeit. Bizonyos esetekben főnemesek tanítóiként jutottak el Nyugat-európai egyetemekre. A peregrináció során a diákok emlékkönyvekbe (album amicorum), naplókönyvekbe (diarum) illetve a kiadásokat tartalmazó füzetecskékbe (omniarium) vezették utazásuk részleteit. Anyagi lehetőségeiktől függően az egyetemeken tartott disputációikat nyomtatásban is kiadták. A magyarországi diákok többsége nem szerzett fokozatot külföldön, csak néhány félévet hallgattak egy-egy egyetemen. A 18. században kis kivételtől eltekintve mindegyik peregrinus teológiát tanult, a 19. században viszont népszerűek lettek a műszaki, orvosi, jogi és természettudományi tanulmányok is. Az arisztokrácia esetében a peregrinációnak létezett egy speciális fajtája, az úgynevezett Kavalierstour, amelynek célja nemcsak egyetemeken való tanulás volt, hanem a főnemesi életmód megismerése: hattudomány, tánc, diplomácia, lovaglás, vívás.

	== 16. század ==		== 16. század ==
20. sor:		22. sor:
	== 19. század ==		== 19. század ==

	A 19. században a Kárpát-medencéből Nyugat-Európába irányuló peregrináció jelentősen átalakult, mert a teológiai stúdiumok helyét átvették más tudományágak~~. A dualizmus időszakára a műszaki, a jogi, az orvosi és a természettudományi képzések váltak népszerűvé~~. A század elején az egyetemjárást nehezítették a napóleoni háborúk is. Ennek ellenére a hazai kollégiumokból továbbra is rendszeresen tanultak tovább református teológiai karokon Svájcban, Hollandiában és Németországban. A ~~bécsi egyetemen~~ létrejött evangélikus teológiai ~~kar~~ szintén ~~népszerű volt a~~ magyarországi református ~~lelkészhallgatók között~~.		A 19. században a Kárpát-medencéből Nyugat-Európába irányuló peregrináció jelentősen átalakult, mert a teológiai stúdiumok helyét átvették más tudományágak. A század elején az egyetemjárást nehezítették a napóleoni háborúk is. Ezen kívül a református peregrináció megtorpanását okozta a hazai anyanyelvűvé váló, kollégiumtípusú tanítás és a nyugat-európai, diszciplinárisan szakosodó oktatás különbözősége. Az új formához a magyarországi evangélikusok – jobb német nyelvismerettel – könnyebben alkalmazkodtak, a reformátusok valamivel lassabban. Ennek ellenére a hazai kollégiumokból továbbra is rendszeresen tanultak tovább református teológiai karokon Svájcban, Hollandiában és Németországban. A létrejött evangélikus bécsi teológiai intézet szintén fogadott magyarországi református diákokat. A dualizmus időszakára a műszaki, a jogi, az orvosi és a természettudományi képzések váltak népszerűvé.

	== 20. század ==		== 20. század ==

Szatmari.judit: Új oldal, tartalma: „Peregrináció Peregrinatio academica: külföldi egyetemjárás == A peregrináció fogalma == A peregrináció latin eredetű kifejezés eredetileg a külföldön való tartózkodást jelentette. A középkorban a vallási célzatú vándorlást, a zarándoklatot értették alatta, de az egyetemek megjelenésével a külföldi egyetemjárást kezdte el jelölni, a 11–12. századtól kezdve beszélhetünk ezért peregrinatio academicáról. Mivel Magyarorsz…”

2024-12-03T20:05:07Z

Új oldal, tartalma: „Peregrináció Peregrinatio academica: külföldi egyetemjárás == A peregrináció fogalma == A peregrináció latin eredetű kifejezés eredetileg a külföldön való tartózkodást jelentette. A középkorban a vallási célzatú vándorlást, a zarándoklatot értették alatta, de az egyetemek megjelenésével a külföldi egyetemjárást kezdte el jelölni, a 11–12. századtól kezdve beszélhetünk ezért peregrinatio academicáról. Mivel Magyarorsz…”

Új lap

Peregrináció

Peregrinatio academica: külföldi egyetemjárás

== A peregrináció fogalma ==
A peregrináció latin eredetű kifejezés eredetileg a külföldön való tartózkodást jelentette. A középkorban a vallási célzatú vándorlást, a zarándoklatot értették alatta, de az egyetemek megjelenésével a külföldi egyetemjárást kezdte el jelölni, a 11–12. századtól kezdve beszélhetünk ezért peregrinatio academicáról. Mivel Magyarországon 1635 előtt egyik egyetemalapítási kísérlet sem sikerült, ezért a magyarországi értelmiség képzésében fontos szerepet játszott. A koraújkorban a Kárpát-medencében a református egyház csak főiskolai szintű kollégiumokkal rendelkezett, az 1635-ben Nagyszombatban alapított egyetem csak katolikus diákokat fogadott. A református értelmiség képzésében ezért meghatározó szerepe volt a peregrinációnak. A magyarországi fiatalok hazai és külföldi ösztöndíjak, valamint az albizálás<ref>Albizálás: a tanulmányokra történő pénzszerzésnek a 18. században kialakult különleges módja. Alamizsna-gyűjtő utat jelentett, amikor is a külföldre készülő ifjú egy albummal vagy emlékkönyvvel maga kereste fel a lehetséges jótevőket és személyesen kérte támogatásukat. Feljegyezte az adakozók nevét s az adományok összegét, s ezzel mintegy kötelezettséget is vállalt a tisztességes elszámolásra.</ref> segítségével gyűjtötték össze a külföldi tanulmányok költségeit. Bizonyos esetekben főnemesek tanítóiként jutottak el Nyugat-európai egyetemekre. A peregrináció során a diákok emlékkönyvekbe (album amicorum), naplókönyvekbe (diarum) illetve a kiadásokat tartalmazó füzetecskékbe (omniarium) vezették utazásuk részleteit. Anyagi lehetőségeiktől függően az egyetemeken tartott disputációikat nyomtatásban is kiadták. A magyarországi diákok többsége nem szerzett fokozatot külföldön, csak néhány félévet hallgattak egy-egy egyetemen. A 18. század kis kivételtől eltekintve mindegyik peregrinus teológiát tanult, a 19. században viszont népszerűek lettek a műszaki, orvosi, jogi és természettudományi tanulmányok is. Az arisztokrácia esetében a peregrinációnak létezett egy speciális fajtája, az úgynevezett Kavalierstour, amelynek célja nemcsak egyetemeken való tanulás volt, hanem a főnemesi életmód megismerése: hadtudomány, tánc, diplomácia, lovaglás, vívás.

== 16. század ==

A reformáció központja a wittenbergi egyetem volt, ahol a Philipp Melnachton által megvalósított tanrendi reform nagyon népszerű volt a magyarországi diákok között. A 16. században több mint 1000 fiatal érkezett Wittenbergbe a Kárpát-medencéből. A felekezeti elkülönülés nem volt Wittenbergre jellemző, ezért a protestantizmus különböző ágaihoz tartozó magyarországi hallgatók 1555-ben önálló diákközösséget (coetus) alapítottak. A református egyház megteremtői közül többen is Wittenbergben tanultak, mint például Szegedi Kis István és Károlyi Gáspár. 1592-ig nagy számban tanultak reformátusok Wittenbergben, viszont ezután az egyetem szigorú lutheránus intézménnyé vált, ezért a kálvinista diákok más egyetemeket kerestek föl. A 16. században a magyarországi protestánsok között népszerű egyetemnek számított a padovai, a marburgi, a tübingeni is, de egyik sem vonzott annyi diákot, mint a wittenbergi. A református egyház szellemi központjának számító Svájcba ugyan több hazai reformátor is eljutott, de viszonylag kevesen iratkoztak be közülük svájci egyetemekre.

== 17. század ==

A 17. században a harmincéves háborúig Heidelberg egyeteme volt a magyarországi református diákok számára a legfontosabb központ, ahol David Pareus teológiai professzor segítette a Kárpát-medencéből származó fiatalok tanulmányait. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem uralkodása alatt volt a legintenzívebb a Heidelbergbe irányuló peregrináció. A háborús helyzet miatt 1618-ban az egyetem református jellege megszűnt. Helyét a németalföldi egyetemek vették át: Leiden, Utrecht, Franeker, Groningen és Harderwijk. Annak ellenére, hogy az angliai egyetemekre csak anglikánok iratkozhattak be, a Kárpát-medencéből református diákok is eljutottak a szigetországba. A magyarországi diákokra nagy hatást gyakorolt a németalföldi és az angliai egyetemeken megismert puritanizmus, melynek első hazai képviselője Medgyesi Pál. 1676-ban svájci református kantonok segítségével szabadultak meg a rabságból a gályarab prédikátorok. A Svájcba irányuló peregrináció ezt követően lendült fel, mert olyan ösztöndíjak jöttek létre, amelyek kimondottan magyarországi református diákok svájci tanulmányait támogatták.

== 18. század ==

A 18. században a németalföldi egyetemek változatlanul népszerűnek számítottak a magyarországi diákok között. A legnagyobb vonzóerővel Franeker bírt. Svájcban Bázel, Bern és Zürich fogadott nagyobb számban magyarországi református hallgatókat, bár valódi egyetemi rangja csak a bázeli egyetemnek volt. Zürich és Bern intézményei csak főiskolának számítottak. A Német-Római Birodalomban református szempontból jelentős intézmények voltak a jénai, a hallei, a lipcsei, a göttingeni, az odera-frankfurti, az erlangeni és a marburgi egyetemek, noha valójában csak a marburgi és a heidelbergi egyetemek tartoztak a református egyházhoz. A 18. században kis számban jutottak el a Kárpát-medencéből Angliába és Skóciába.

== 19. század ==

A 19. században a Kárpát-medencéből Nyugat-Európába irányuló peregrináció jelentősen átalakult, mert a teológiai stúdiumok helyét átvették más tudományágak. A dualizmus időszakára a műszaki, a jogi, az orvosi és a természettudományi képzések váltak népszerűvé. A század elején az egyetemjárást nehezítették a napóleoni háborúk is. Ennek ellenére a hazai kollégiumokból továbbra is rendszeresen tanultak tovább református teológiai karokon Svájcban, Hollandiában és Németországban. A bécsi egyetemen létrejött evangélikus teológiai kar szintén népszerű volt a magyarországi református lelkészhallgatók között.

== 20. század ==

A hagyományos peregrináció a 20. századra átalakult. A hazai felsőoktatás fejlődésének köszönhetően református fiatalok Magyarországon is szerezhettek ekkor már diplomát. A külföldi tanulmányok ennek ellenére a 20. században is népszerűek maradtak, viszont jellegük megváltozott: továbbképzés, nyelvtanulás, tudományos karrier miatt tanultak tovább református diákok külföldön. Az európai egyetemeken kívül már az Amerikai Egyesült Államokba is eljutottak magyarországi hallgatók.

== Irodalom ==

Matthias ASCHE: „Peregrinatio academica“ in Europa im Konfessionellen Zeitalter. Bestandsaufnahme eines unübersichtlichen Forschungsfeldes und Versuch einer Interpretation unter migrationsgeschichtlichen Aspekten, Jahrbuch für Europäische Geschichte 6 (2005), 3–33.

Márta FATA – Anton SCHINDLING: Peregrinatio Hungarica. Studenten aus Ungarn an deutschen und österreichischen Hochschulen vom 16. bis zum 20. Jahrhundert in: Márta FATA, Gyula KURUCZ, Anton SCHINDLING (hrsg.): Peregrinatio Hungarica, Stuttgart, Steiner, 2006 (Contubernium, 64.), 3–35.

MIKONYA György: Az európai egyetemek története, 1–2. kötet, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2014–2017.

Walter RÜEGG (hrsg.): Geschichte der Universität in Europa. Band II. Von der Reformation bis zur französischen Revolution (1500–1800), München, Beck, 1996.

SZABÓ András: Coetus Ungaricus: A wittenbergi magyar diáktársaság 1555–1613, Budapest, Balassi, 2017 (Humanizmus és reformáció, 37.)

SZÖGI László: Peregrinatio academica: A külföldi magyar egyetemjárás története, mérete és irányai 1150–1919, Budapest, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, 2022 (Felsőoktatástörténeti kiadványok, 26.).

SZÖGI László (szerk.): Magyarországi diákok egyetemjárása au újkorban, 1–24. kötet, Budapest, ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, 1994–2024.

== Szerző ==
Hegyi Ádám