Narancsik Imre (1904–1948) - Laptörténet

Lanyi.gabor, 2023. december 14., 20:31-n

2023-12-14T20:31:27Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 14., 22:31-kori változata
5. sor:		5. sor:

	== Tanulmányai ==		== Tanulmányai ==
	Az elemi első két osztályát szülőfaluja református iskolájában végezte el, a következő 3–6. osztályokat azonban az ugyancsak helyi állami népiskolában. 1917-ben került a komáromi Szent Benedek-rendi Katolikus Főgimnáziumba, amelyet 1925-ben kitüntetéssel végzett el.<ref>GIDRÓ Bonifác (szerk.): A Komárnói Sz. Benedek-rendi Kath. Főgimnázium értesítője az 1924/25. iskolai évről, Komárom, 1925, 3.</ref> Még ugyan azon év őszén beiratkozott a Losonci Református ~~Teológiai Szemináriumra~~.<ref>PUNTIGÁL József: A Losonci Theológiai Szeminárium (1925–1939), Losonc, 2005, 302.</ref> A csehszlovákiai magyar lelkészképzést biztosító intézmény ekkor indult.		Az elemi első két osztályát szülőfaluja református iskolájában végezte el, a következő 3–6. osztályokat azonban az ugyancsak helyi állami népiskolában. 1917-ben került a komáromi Szent Benedek-rendi Katolikus Főgimnáziumba, amelyet 1925-ben kitüntetéssel végzett el.<ref>GIDRÓ Bonifác (szerk.): A Komárnói Sz. Benedek-rendi Kath. Főgimnázium értesítője az 1924/25. iskolai évről, Komárom, 1925, 3.</ref> Még ugyan azon év őszén beiratkozott a [[Losonci Református Theológiai Akadémia (1925–1939)\|Losonci Református Theológiai Akadémiára]].<ref>PUNTIGÁL József: A Losonci Theológiai Szeminárium (1925–1939), Losonc, 2005, 302.</ref> A csehszlovákiai magyar lelkészképzést biztosító intézmény ekkor indult.

	== Teológiai és hitoktató tanárként ==		== Teológiai és hitoktató tanárként ==

Lanyi.gabor: /* Szociológiai jellegű írásai: */

2023-12-11T20:53:33Z

Szociológiai jellegű írásai:

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 22:53-kori változata
94. sor:		94. sor:
	• Magyarok a nyelvhatáron, Tátra 2(1938), 84.<br>		• Magyarok a nyelvhatáron, Tátra 2(1938), 84.<br>

	• A felvidéki magyar tudományosság két évtizede: 1918–1938, in: Hangel László (szerk.): Mit élt át a Felvidék?, Fővárosi Nyomda, Budapest, 1940, 17.		• A felvidéki magyar tudományosság két évtizede: 1918–1938, in: Hangel László (szerk.): Mit élt át a Felvidék?, Fővárosi Nyomda, Budapest, 1940, 17.<br>



	Szerző<br>		Szerző<br>
	[[Szamborovszkyné Nagy Ibolya]]		[[Szamborovszkyné Nagy Ibolya]]<br>

Lanyi.gabor, 2023. december 11., 20:53-n

2023-12-11T20:53:05Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 22:53-kori változata
22. sor:		22. sor:

	== Szovjet letartóztatása és halála ==		== Szovjet letartóztatása és halála ==
	1944 októberében – amikor a szovjet Vörös Hadsereg Kárpátalját történt megszállása után folyamatban volt a helyi magyar és német férfi lakosság deportálása – a lelkészeket demonstratívan nem vitték el. Azonban a régióban működő aktív papokat – „szovjetellenes tevékenység” címén – 1946-tól kezdve elkezdték őrizetbe venni. Narancsikot 1946. november 28-án tartóztatták le „szovjetellenes tevékenység” vádjával, illetve újságíróként is perbe fogták a Kárpáti Magyar Gazdá-ban publikált cikkei miatt. Ungváron három hónapig tartották vizsgálati fogságban, ahol súlyos bántalmazást élt meg vallatása közben, majd 1947. február 27-én 8 év javító-nevelő munkatáborban letöltendő jog- és szabadságvesztésre, illetve teljes vagyonelkobzásra ítélték. Ezt követően az irkutszki területen található tajseti 7. számú munkatáborba került, ahol halálát nem a börtönben elszenvedett bántalmazás, vagy a megerőltető munka, hanem – Menczer Gusztáv lágerkórházi orvos megállapítása szerint – dystrophia (táplálkozási rendellenesség) okozta 1948-ban.		1944 októberében – amikor a szovjet Vörös Hadsereg Kárpátalját történt megszállása után folyamatban volt a helyi magyar és német férfi lakosság deportálása – a lelkészeket demonstratívan nem vitték el. Azonban a régióban működő aktív papokat – „szovjetellenes tevékenység” címén – 1946-tól kezdve elkezdték őrizetbe venni. Narancsikot 1946. november 28-án tartóztatták le „szovjetellenes tevékenység” vádjával, illetve újságíróként is perbe fogták a Kárpáti Magyar Gazdá-ban publikált cikkei miatt. Ungváron három hónapig tartották vizsgálati fogságban, ahol súlyos bántalmazást élt meg vallatása közben, majd 1947. február 27-én 8 év javító-nevelő munkatáborban letöltendő jog- és szabadságvesztésre, illetve teljes vagyonelkobzásra ítélték. Ezt követően az irkutszki területen található tajseti 7. számú munkatáborba került, ahol halálát nem a börtönben elszenvedett bántalmazás, vagy a megerőltető munka, hanem – Menczer Gusztáv lágerkórházi orvos megállapítása szerint – dystrophia (táplálkozási rendellenesség) okozta 1948-ban.<ref>BALOGH Sándor: Sorsüldözöttek, Ungvár–Budapest, Galéria Kiadó, 1992, 27–28.</ref>

	== Emlékezete ==		== Emlékezete ==

	Bár Narancsik Imre nem Kárpátalja szülötte volt, mégis élénken fennmaradt személye, tevékenysége a vidék lakossága egy részének emlékezetében. A legemberibben talán Ortutay Elemér görögkatolikus lelkész, teológia tanár foglalta össze személyiségét: „Vaslogikája, meggyőző ékesszólása, izzó, tiszta magyar öntudata, lényegéből sugárzó papi hivatástudata reám is nagy hatással volt. Túlzás nélkül állíthatom, hogy öntudatos magyar mivoltomat, emberi és papi hivatástudatomat sokban Narancsik Imrének köszönhetem. Akármilyen furcsának tűnhet sokak szemében, hogy egy református pap szavai és életvitele döntő befolyással voltak egy görög katolikus teológus életére, de ez tény. Nagy tisztelettel és hálával gondolok Narancsik Imre személyére”.<br>		Bár Narancsik Imre nem Kárpátalja szülötte volt, mégis élénken fennmaradt személye, tevékenysége a vidék lakossága egy részének emlékezetében. A legemberibben talán Ortutay Elemér görögkatolikus lelkész, teológia tanár foglalta össze személyiségét: „Vaslogikája, meggyőző ékesszólása, izzó, tiszta magyar öntudata, lényegéből sugárzó papi hivatástudata reám is nagy hatással volt. Túlzás nélkül állíthatom, hogy öntudatos magyar mivoltomat, emberi és papi hivatástudatomat sokban Narancsik Imrének köszönhetem. Akármilyen furcsának tűnhet sokak szemében, hogy egy református pap szavai és életvitele döntő befolyással voltak egy görög katolikus teológus életére, de ez tény. Nagy tisztelettel és hálával gondolok Narancsik Imre személyére”.<ref>ORTUTAY Elemér: "...holnap is felkel a nap". Emékeim, Ungvár–Budapest, Intermix Kiadó, 1993, 51–52.</ref><br>

	Nagymuzsalyban 1993-ban a református templom előcsarnokának falán emléktáblát avattak tiszteletére, a gyülekezeti házban pedig 2009. december 4-én felavatták a róla elnevezett könyvtárat. 2015. november 27-én – a nagymuzsalyi Narancsik Imre Könyvtárban – 11 taggal megalakult a Narancsik Imre Kutatói Műhely, amely (a tudós lelkipásztor szellemiségét tartva szem előtt) arra vállalkozott, hogy a kárpátaljai reformátusok múltját hiteles források alapján tárja fel.		Nagymuzsalyban 1993-ban a református templom előcsarnokának falán emléktáblát avattak tiszteletére, a gyülekezeti házban pedig 2009. december 4-én felavatták a róla elnevezett könyvtárat.<ref>FISCHER Zsolt: Könyvtáravatás Nagymuzsalyban, Kárpátalja, 9(2009/465), 2009. december 11. elérhető: https://karpataljalap.net/2009/12/11/konyvtaravatas-nagymuzsalyban</ref> 2015. november 27-én – a nagymuzsalyi Narancsik Imre Könyvtárban – 11 taggal megalakult a Narancsik Imre Kutatói Műhely, amely (a tudós lelkipásztor szellemiségét tartva szem előtt) arra vállalkozott, hogy a kárpátaljai reformátusok múltját hiteles források alapján tárja fel.<ref>BADÓ Zsolt: Megalakult a Narancsik Imre Kutatói Műhely. A Kárpátaljai Református Egyház történetének szakszerű kutatásáért, Kárpátalja, 15(2015/777), 2015. december 2. elérhető: https://karpataljalap.net/2015/12/02/megalakult-narancsik-imre-kutatoi-muhely</ref>

	== Művei és publikációi: ==		== Művei és publikációi:<ref>Fodor– Fodor– Szabadi– Szamborovszkyné Nagy: Narancsik Imre, 24–26.</ref> ==
	=== Önálló kiadványok: ===		=== Önálló kiadványok: ===

Lanyi.gabor, 2023. december 11., 20:51-n

2023-12-11T20:51:10Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 22:51-kori változata
11. sor:		11. sor:

	== Lelkészi tevékenységének kezdeti időszaka ==		== Lelkészi tevékenységének kezdeti időszaka ==
	1929 decemberében, I. lelkészképesítő vizsgája letétele után, rövid időre Zsigárdon (ma: Žihárec, Nyitrai kerület, Vágsellyei járás, Szlovákia) lett helyettes lelkész, miközben 1930 januárjától a Szlovenszkói Református Egyház Egyetemes Konventjének titkára is volt. 1932. március 12-től Pozsonyban titkára lett Balogh Elemérnek, a Dunáninneni Református Egyházkerület püspökének. Ezt követően 1935. augusztus 31-étől a Barsi Református Egyházmegyébe került „ú.n. esperesi s. lelkészi állásra Garammiklósra”, majd egy hónap elteltével Lévára rendelte esperese, ahol 1936 január végéig szolgált.		1929 decemberében, I. lelkészképesítő vizsgája letétele után, rövid időre Zsigárdon (ma: Žihárec, Nyitrai kerület, Vágsellyei járás, Szlovákia) lett helyettes lelkész, miközben 1930 januárjától a Szlovenszkói Református Egyház Egyetemes Konventjének titkára is volt.<ref>BADÓ Zsolt: Narancsik Imre nagymuzsalyi lelkipásztor, Kárpátalja, 9(2009/434), 2009. május 8., 11.</ref> 1932. március 12-től Pozsonyban titkára lett Balogh Elemérnek, a Dunáninneni Református Egyházkerület püspökének. Ezt követően 1935. augusztus 31-étől a Barsi Református Egyházmegyébe került „ú.n. esperesi s. lelkészi állásra Garammiklósra”,<ref>Narancsik Imre önéletrajza, TtREL I.8.d.23, 4.</ref> majd egy hónap elteltével Lévára rendelte esperese, ahol 1936 január végéig szolgált.

	== Nagymuzsalyra kerülés, családalapítás ==		== Nagymuzsalyra kerülés, családalapítás ==
	1936 januárjában „három muzsalyi presbiter, a két Tóth János és Sztreha János hallotta őt prédikálni Léván. Rögtön, amikor kijöttek a templomból, meghívták lelkésznek. Az volt a csoda, hogy ez a nagyműveltségű lelkész, teológiai tanár elfogadta a lelkészt kereső muzsalyi gyülekezet meghívását” – emlékezett vissza a 79 éves Pataky Ferenc, akinek édesapja is presbiter volt Narancsik idején Nagymuzsalyban. A tiszteletes 1936. február 11-én érkezett meg leendő szolgálati helyére, ahol február 16-án iktatták be tisztségébe. Lelkésszé Debrecenben szentelték fel 1939. szeptember 22-én. Szolgálati helyváltását követően, még ugyanazon év július 2-án –Visken (Ugocsa vm.) – nőül vette Tusa Gabriella állami tanítónőt (Tusa Menyhárt viski lelkész és Biki Julianna lányát). Házasságukból két leánygyermek született: Gabriella 1939. június 16.án és Ágnes 1942. augusztus 19-én.		1936 januárjában „három muzsalyi presbiter, a két Tóth János és Sztreha János hallotta őt prédikálni Léván. Rögtön, amikor kijöttek a templomból, meghívták lelkésznek. Az volt a csoda, hogy ez a nagyműveltségű lelkész, teológiai tanár elfogadta a lelkészt kereső muzsalyi gyülekezet meghívását” – emlékezett vissza a 79 éves Pataky Ferenc, akinek édesapja is presbiter volt Narancsik idején Nagymuzsalyban.<ref>Badó: Narancsik, 8.</ref> A tiszteletes 1936. február 11-én érkezett meg leendő szolgálati helyére, ahol február 16-án iktatták be tisztségébe.<ref>Narancsik Imre törzskönyvi lapja, TtREL I.1.i.18, 2.</ref> Lelkésszé Debrecenben szentelték fel 1939. szeptember 22-én.<ref>SZABADI István (szerk.): Tiszántúli református lelkész önéletrajzok 1942–1944. I. kötet, Debrecen – Nagyvárad, 2016, 90.</ref> Szolgálati helyváltását követően, még ugyanazon év július 2-án –Visken (Ugocsa vm.) – nőül vette Tusa Gabriella állami tanítónőt (Tusa Menyhárt viski lelkész és Biki Julianna lányát).<ref>Uo., 91.</ref> Házasságukból két leánygyermek született: Gabriella 1939. június 16.án és Ágnes 1942. augusztus 19-én.

	== A lapszerkesztő, előadó, szociológus, közéleti szereplő ==		== A lapszerkesztő, előadó, szociológus, közéleti szereplő ==
	Narancsiknak jó stílusérzéke lehetett, mert már középiskolás korában publikált szövegeket, s losonci teológusként pedig bekapcsolódott az ifjúsági mozgalmak református irányzatú Bethlen Gábor Mozgalomba. 1929-ben Beregszászon Varga Imrével és Tárnok Gyulával együtt szerkesztve elindították a Baráti Szó református magyar diáklapot, amely politikamentes egyházi és társadalmi, kéthavonta megjelenő ifjúsági lap volt. A lap 1929-ben Munkácson, 1930-ban pedig Komáromban jelent meg. Mindeközben a Bethlen Mozgalom Református Élet diáklapját is szerkesztette Varga Imrével. 1937-ben szerkesztőbizottsági tagja lett az Összefogás c. református társadalmi lapnak, 1941–1944 között pedig szerkesztőhelyettese és újságírója is volt a barátja, Balog Sándor által szerkesztett Kárpáti Magyar Gazda c. lapnak.<br>		Narancsiknak jó stílusérzéke lehetett, mert már középiskolás korában publikált szövegeket, s losonci teológusként pedig bekapcsolódott az ifjúsági mozgalmak református irányzatú Bethlen Gábor Mozgalomba.<ref>FODOR Gusztáv – FODOR Krisztina – SZABADI István – SZAMBOROVSZKYNÉ NAGY Ibolya: Narancsik Imre, a tudós lelkész, próféta és mártír, Beregszász – Debrecen, 2015, 7.</ref> 1929-ben Beregszászon Varga Imrével és Tárnok Gyulával együtt szerkesztve elindították a Baráti Szó református magyar diáklapot, amely politikamentes egyházi és társadalmi, kéthavonta megjelenő ifjúsági lap volt.<ref>Mi lapunk, 1929/10, idézi Uo., 8.</ref> A lap 1929-ben Munkácson, 1930-ban pedig Komáromban jelent meg. Mindeközben a Bethlen Mozgalom Református Élet diáklapját is szerkesztette Varga Imrével. 1937-ben szerkesztőbizottsági tagja lett az Összefogás c. református társadalmi lapnak,<ref>FÓNOD Zoltán (főszerk.): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona, 1918–2004, 322.</ref> 1941–1944 között pedig szerkesztőhelyettese és újságírója is volt a barátja, Balog Sándor által szerkesztett Kárpáti Magyar Gazda c. lapnak.<br>

	Már igen fiatalon vállalt nyilvános előadásokat, mint például 26 évesen részt vett a Szlovenszkói Református Egyház 5. református diákkonferenciáján, Rozsnyón, melyet számos hasonló meghívás és előadás követett Szlovenszkóban és Ruszinszkóban egyaránt: Nagykálnán, Kamocsán, Csapon, Tornagörgőn, Debrecenben. Állandó előadója volt az ún. Széchenyi-körnek és a kárpátaljai Népfőiskolának. Ezen túl az 1930-as évek elején – Szerényi Ferdinánd mellett – alelnöke volt a Magyar Munkaközösség néven ismertté vált egyetemi ifjúsági mozgalomnak, melynek keretében Vájlok Sándorral, Duka Zólyomi Norberttel és Vass Lászlóval együtt vizsgálta a kisebbségi tudományos élet problémáit, tollából több kisebbségi tudománytörténeti összefoglalás született, mely első volt a maga nemében. 1936-ban alapító választmányi tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaságnak, és a kárpátaljai közéletben is vállalt megbízatásokat: a Felvidéki Egyesült Magyar Párt művelődési szakosztályának alelnöke, a Bereg és Ugocsa KKE. Vármegyék Törvényhatósági Bizottságának tagja.		Már igen fiatalon vállalt nyilvános előadásokat, mint például 26 évesen részt vett a Szlovenszkói Református Egyház 5. református diákkonferenciáján, Rozsnyón,<ref>Magyar élet idegenben, Budapesti Hirlap, 50(1930/134), 1930. június 15., 26.</ref> melyet számos hasonló meghívás és előadás követett Szlovenszkóban és Ruszinszkóban egyaránt: Nagykálnán, Kamocsán, Csapon, Tornagörgőn, Debrecenben. Állandó előadója volt az ún. Széchenyi-körnek és a kárpátaljai Népfőiskolának. Ezen túl az 1930-as évek elején – Szerényi Ferdinánd mellett – alelnöke volt a Magyar Munkaközösség néven ismertté vált egyetemi ifjúsági mozgalomnak,<ref>Fónod, A cseh/szlovákiai magyar, 266.</ref> melynek keretében Vájlok Sándorral, Duka Zólyomi Norberttel és Vass Lászlóval együtt vizsgálta a kisebbségi tudományos élet problémáit, tollából több kisebbségi tudománytörténeti összefoglalás született, mely első volt a maga nemében. 1936-ban alapító választmányi tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaságnak,<ref>Fónod, A cseh/szlovákiai magyar, 69.</ref> és a kárpátaljai közéletben is vállalt megbízatásokat: a Felvidéki Egyesült Magyar Párt művelődési szakosztályának alelnöke, a Bereg és Ugocsa KKE.<ref>Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye. A Bereg és Ugocsa KEE. vármegye 1938-ban jött létre, amikor ennek a két vármegyének jelentős területei ismét magyar fennhatóság alá kerültek.</ref> Vármegyék Törvényhatósági Bizottságának tagja.

	== Szovjet letartóztatása és halála ==		== Szovjet letartóztatása és halála ==

Lanyi.gabor, 2023. december 11., 20:45-n

2023-12-11T20:45:51Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 22:45-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Családi gyökerei ==		== Családi gyökerei ==
	Narancsik Imre Csallóközaranyoson (ma: Zlatná na Ostrove, Nyitrai kerület, Komáromi járás, Szlovákia) született 1904. január 25-én. Édesanyja Cseke Terézia, édesapja Narancsik Imre, aki 20–30 kat. holdas kisgazda volt. Elsőszülött gyermeke volt szüleinek, s még négy fiútestvére született: Károly a szülők gazdaságát vitte tovább, Elek öccse lelkész, Péter pedig MÁV-tisztviselő lett, míg a legkisebbről, Vincéről azt tudjuk, hogy 1943-ban a Munkácsi Magyar Királyi Állami Négytanfolyamú Kereskedelmi Középiskola 2. osztályát fejezte be. Az önéletrajzában azt is megemlítette, hogy a családi szájhagyomány szerint ők Galgócról származnak, s eredetileg nemesi címük volt.		Narancsik Imre Csallóközaranyoson (ma: Zlatná na Ostrove, Nyitrai kerület, Komáromi járás, Szlovákia) született 1904. január 25-én. Édesanyja Cseke Terézia, édesapja Narancsik Imre,<ref>Lelkészi törzslapok. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára (a továbbiakban: TtREL) I.1.i.18. Narancsik Imre törzskönyvi lapja. Lásd még: DUPKA György: Kárpátaljai magyar Gulág-lexikon. Lefejezett értelmiség, 1944–1959, Ungvár–Budapest, Intermix Kiadó, 1999, 79. A szerző a jelzett szócikkben hibásan jelölte meg Narancsik születési évét 1910-ben.</ref> aki 20–30 kat. holdas kisgazda volt. Elsőszülött gyermeke volt szüleinek, s még négy fiútestvére született: Károly a szülők gazdaságát vitte tovább, Elek öccse lelkész, Péter pedig MÁV-tisztviselő lett, míg a legkisebbről, Vincéről azt tudjuk, hogy 1943-ban a Munkácsi Magyar Királyi Állami Négytanfolyamú Kereskedelmi Középiskola 2. osztályát fejezte be.<ref>VITÉZ PELLÁDI Sándor (szerk.): A Munkácsi M. Kir. Állami Négytanfolyamú Kereskedelmi Középiskola évkönyve az 1942/43. iskolai évről, Munkács, 1943, 9–10.</ref> Az önéletrajzában azt is megemlítette, hogy a családi szájhagyomány szerint ők Galgócról származnak, s eredetileg nemesi címük volt.<ref>Narancsik Imre önéletrajza, TtREL I.8.d.23, 3. </ref>

	== Tanulmányai ==		== Tanulmányai ==
	Az elemi első két osztályát szülőfaluja református iskolájában végezte el, a következő 3–6. osztályokat azonban az ugyancsak helyi állami népiskolában. 1917-ben került a komáromi Szent Benedek-rendi Katolikus Főgimnáziumba, amelyet 1925-ben kitüntetéssel végzett el. Még ugyan azon év őszén beiratkozott a Losonci Református Teológiai Szemináriumra. A csehszlovákiai magyar lelkészképzést biztosító intézmény ekkor indult.		Az elemi első két osztályát szülőfaluja református iskolájában végezte el, a következő 3–6. osztályokat azonban az ugyancsak helyi állami népiskolában. 1917-ben került a komáromi Szent Benedek-rendi Katolikus Főgimnáziumba, amelyet 1925-ben kitüntetéssel végzett el.<ref>GIDRÓ Bonifác (szerk.): A Komárnói Sz. Benedek-rendi Kath. Főgimnázium értesítője az 1924/25. iskolai évről, Komárom, 1925, 3.</ref> Még ugyan azon év őszén beiratkozott a Losonci Református Teológiai Szemináriumra.<ref>PUNTIGÁL József: A Losonci Theológiai Szeminárium (1925–1939), Losonc, 2005, 302.</ref> A csehszlovákiai magyar lelkészképzést biztosító intézmény ekkor indult.

	== Teológiai és hitoktató tanárként ==		== Teológiai és hitoktató tanárként ==

Lanyi.gabor: /* Önálló kiadványok: */

2023-12-11T20:41:40Z

Önálló kiadványok:

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 22:41-kori változata
33. sor:		33. sor:
	=== Önálló kiadványok: ===		=== Önálló kiadványok: ===

	• Životopis Elemér Balogha, bratislavského duchovného pastiera reformátskej krest’anskej cirkve, reformátskeho biskupa preddunajského na Slovensku a duchovného predsedu generálneho konventu reformovanej cirkve na Slovensku a Podkarpatskej Rusi. Z príležitosti jeho 70 ročných narodenín napísal Imrich Narancsik. Bratislava,1936, 23 p. [Balogh Elemér (1866–1938) püspök életrajza]		• Životopis Elemér Balogha, bratislavského duchovného pastiera reformátskej krest’anskej cirkve, reformátskeho biskupa preddunajského na Slovensku a duchovného predsedu generálneho konventu reformovanej cirkve na Slovensku a Podkarpatskej Rusi. Z príležitosti jeho 70 ročných narodenín napísal Imrich Narancsik. Bratislava,1936, 23 p. [Balogh Elemér (1866–1938) püspök életrajza]<br>
	• A vallásoktatás mai kérdései, Az Igazság és Élet füzetei, Debrecen, 1941, 20 p.
			• A vallásoktatás mai kérdései, Az Igazság és Élet füzetei, Debrecen, 1941, 20 p.<br>

	• A vegyesházasság. Von der Heydt: Die Mischehe c. műve alapján, Országos Református Presbiteri Szövetség, Budapest, 1944, 106 p.		• A vegyesházasság. Von der Heydt: Die Mischehe c. műve alapján, Országos Református Presbiteri Szövetség, Budapest, 1944, 106 p.

	=== Teológiai jellegű írásai: ===		=== Teológiai jellegű írásai: ===

Lanyi.gabor, 2023. december 11., 20:41-n

2023-12-11T20:41:17Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 22:41-kori változata
31. sor:		31. sor:

	== Művei és publikációi: ==		== Művei és publikációi: ==
	=== Önálló kiadványok: ===		=== Önálló kiadványok: ===

	• Životopis Elemér Balogha, bratislavského duchovného pastiera reformátskej krest’anskej cirkve, reformátskeho biskupa preddunajského na Slovensku a duchovného predsedu generálneho konventu reformovanej cirkve na Slovensku a Podkarpatskej Rusi. Z príležitosti jeho 70 ročných narodenín napísal Imrich Narancsik. Bratislava,1936, 23 p. [Balogh Elemér (1866–1938) püspök életrajza]		• Životopis Elemér Balogha, bratislavského duchovného pastiera reformátskej krest’anskej cirkve, reformátskeho biskupa preddunajského na Slovensku a duchovného predsedu generálneho konventu reformovanej cirkve na Slovensku a Podkarpatskej Rusi. Z príležitosti jeho 70 ročných narodenín napísal Imrich Narancsik. Bratislava,1936, 23 p. [Balogh Elemér (1866–1938) püspök életrajza]
	• A vallásoktatás mai kérdései, Az Igazság és Élet füzetei, Debrecen, 1941, 20 p.		• A vallásoktatás mai kérdései, Az Igazság és Élet füzetei, Debrecen, 1941, 20 p.
	• A vegyesházasság. Von der Heydt: Die Mischehe c. műve alapján, Országos Református Presbiteri Szövetség, Budapest, 1944, 106 p.		• A vegyesházasság. Von der Heydt: Die Mischehe c. műve alapján, Országos Református Presbiteri Szövetség, Budapest, 1944, 106 p.

Lanyi.gabor, 2023. december 11., 20:40-n

2023-12-11T20:40:34Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 22:40-kori változata
39. sor:		39. sor:
	=== Teológiai jellegű írásai: ===		=== Teológiai jellegű írásai: ===

	• A fiatal reformátusok mozgalma, Magyar Írás, 3(1934/2), 1934. február 1., 112–114.		• A fiatal reformátusok mozgalma, Magyar Írás, 3(1934/2), 1934. február 1., 112–114.<br>
	• Tegnapunk – mánk – holnapunk, I. Ifjúsági mozgalmaink, Református Élet 1(1934/11), 1934. március, 13–16.
	• A népi erkölcsiség (Jegyzetek Spranger Eduárd: Közerkölcs és személyes erkölcs viszonya c. művéhez), Magyar Írás 6(1937/7), 1937. szeptember 1., 576–579.		• Tegnapunk – mánk – holnapunk, I. Ifjúsági mozgalmaink, Református Élet 1(1934/11), 1934. március, 13–16.<br>
	• Magyar nevelés – magyar műveltség. (Makkai Sándor könyve, Budapest, 1937), Magyar Írás 6(1937/9–10), 1937. december 1., 753–756.
	• Sörös Béla hatvan éves, Református Világszemle, 6(1937/3), [?].		• A népi erkölcsiség (Jegyzetek Spranger Eduárd: Közerkölcs és személyes erkölcs viszonya c. művéhez), Magyar Írás 6(1937/7), 1937. szeptember 1., 576–579.<br>
	• Reformátusok, in: Csatár István – Ölvedi János: A visszatért Felvidék adattára, Mahr Ottó és tsa Rákóczi Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1939, 145–146.
	• Trombitás Dezső: Hitből hitbe, Protestáns Szemle 50(1941/12), 429–430.		• Magyar nevelés – magyar műveltség. (Makkai Sándor könyve, Budapest, 1937), Magyar Írás 6(1937/9–10), 1937. december 1., 753–756.<br>

			• Sörös Béla hatvan éves, Református Világszemle, 6(1937/3), [?].<br>

			• Reformátusok, in: Csatár István – Ölvedi János: A visszatért Felvidék adattára, Mahr Ottó és tsa Rákóczi Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1939, 145–146.<br>

			• Trombitás Dezső: Hitből hitbe, Protestáns Szemle 50(1941/12), 429–430.<br>

	• Az ünneptelen félév igehirdetési programja, Debreceni Protestáns Lap 63(1943).		• Az ünneptelen félév igehirdetési programja, Debreceni Protestáns Lap 63(1943).

51. sor:		58. sor:

	• Van menekvés, Baráti Szó 2(1931/1)		• Van menekvés, Baráti Szó 2(1931/1)
	• Spengler és a Harmadik birodalom, Magyar Írás 4(1935/7–8), 1936. október 1., 187–194.		• Spengler és a Harmadik birodalom, Magyar Írás 4(1935/7–8), 1936. október 1., 187–194.<br>
	• A Harmadik birodalom és a humanizmus, Magyar Írás 5(1936/6), 1936. június 1., 56–66.
			• A Harmadik birodalom és a humanizmus, Magyar Írás 5(1936/6), 1936. június 1., 56–66.<br>

	• Magyarság és Európa. Megjegyzések Németh László könyvéhez, Magyar Írás 6(1937/1), 1937. január 1., 82–84.		• Magyarság és Európa. Megjegyzések Németh László könyvéhez, Magyar Írás 6(1937/1), 1937. január 1., 82–84.

	=== Irodalmi jellegű írásai: ===		=== Irodalmi jellegű írásai: ===
	• Vagyok, Pesti Magyar Hírlap 57(1935/296), 1935. december 29.		• Vagyok, Pesti Magyar Hírlap 57(1935/296), 1935. december 29.<br>
	• Balogh Elemér élete és munkássága, Magyar Figyelő 3(1935/2–4), 272 – 274.
	• Erazmus (Halála négyszázadik évfordulójára), Magyar Írás 5(1936/10), 1936. december 1., 71–74.		• Balogh Elemér élete és munkássága, Magyar Figyelő 3(1935/2–4), 272 – 274.<br>
	• Balogh Elemér, Református Világszemle 5(1936/2), [?]
	• Miguel de Unamuno 1864–1935, Magyar Írás 6(1937/4), 1937. április 1., 298–302.		• Erazmus (Halála négyszázadik évfordulójára), Magyar Írás 5(1936/10), 1936. december 1., 71–74.<br>
	• Simony Menyhért versei (Testvéreknek üzenem, Munkács, 1937), Magyar Írás 6(1937/8), 1937. október 1., 658– 659.
	• A hamis humanizmus regénye. (Stefan Zweig: Harc egy gondolat körül (Castellio és Calvin c. művéhez, Budapest, 1936), Magyar Írás 6(1937/9–10), 1937. december 1., 765–769.		• Balogh Elemér, Református Világszemle 5(1936/2), [?] <br>
	• A tudomány művelése, in: Borsody István (szerk.): Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938, Az Ország Útja kiadás, Budapest, 1938, 130–137.
	Szociológiai jellegű írásai:		• Miguel de Unamuno 1864–1935, Magyar Írás 6(1937/4), 1937. április 1., 298–302.<br>
	• A szociológia, in: Orbán László (szerk.): A Prágai Magyar Akadémikusok Köre Évkönyve 1931–1932, Kassa, 1931. [?]
	• Tegnapunk – mánk – holnapunk, Református Élet, 1(1934/3), 1934. január 15.		• Simony Menyhért versei (Testvéreknek üzenem, Munkács, 1937), Magyar Írás 6(1937/8), 1937. október 1., 658– 659.<br>
	• A turánizmus, Magyar Írás 6(1937/6), 1937. június 1., 503–505.
	• A mai magyar szociográfia s főiskolás fiatalságunk, Forrás 1(1938/1), 8-12.		• A hamis humanizmus regénye. (Stefan Zweig: Harc egy gondolat körül (Castellio és Calvin c. művéhez, Budapest, 1936), Magyar Írás 6(1937/9–10), 1937. december 1., 765–769.<br>
	• Magyarok a nyelvhatáron, Tátra 2(1938), 84.
			• A tudomány művelése, in: Borsody István (szerk.): Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938, Az Ország Útja kiadás, Budapest, 1938, 130–137. <br>

			=== Szociológiai jellegű írásai: ===
			• A szociológia, in: Orbán László (szerk.): A Prágai Magyar Akadémikusok Köre Évkönyve 1931–1932, Kassa, 1931. [?]<br>

			• Tegnapunk – mánk – holnapunk, Református Élet, 1(1934/3), 1934. január 15.<br>

			• A turánizmus, Magyar Írás 6(1937/6), 1937. június 1., 503–505. <br>

			• A mai magyar szociográfia s főiskolás fiatalságunk, Forrás 1(1938/1), 8-12.<br>

			• Magyarok a nyelvhatáron, Tátra 2(1938), 84.<br>

	• A felvidéki magyar tudományosság két évtizede: 1918–1938, in: Hangel László (szerk.): Mit élt át a Felvidék?, Fővárosi Nyomda, Budapest, 1940, 17.		• A felvidéki magyar tudományosság két évtizede: 1918–1938, in: Hangel László (szerk.): Mit élt át a Felvidék?, Fővárosi Nyomda, Budapest, 1940, 17.

			Szerző<br>
			[[Szamborovszkyné Nagy Ibolya]]

Lanyi.gabor: Új oldal, tartalma: „''Narancsik Imre'' (Csallóközaranyos, 1904. január 25. – Irkutszk, 1948. április) református lelkész, teológiai tanár, lapszerkesztő, közíró, szociológus, tudománytörténész. == Családi gyökerei == Narancsik Imre Csallóközaranyoson (ma: Zlatná na Ostrove, Nyitrai kerület, Komáromi járás, Szlovákia) született 1904. január 25-én. Édesanyja Cseke Terézia, édesapja Narancsik Imre, aki 20–30 kat. holdas kisgazda volt. Elsőszülöt…”

2023-12-11T20:38:14Z

Új oldal, tartalma: „''Narancsik Imre'' (Csallóközaranyos, 1904. január 25. – Irkutszk, 1948. április) református lelkész, teológiai tanár, lapszerkesztő, közíró, szociológus, tudománytörténész. == Családi gyökerei == Narancsik Imre Csallóközaranyoson (ma: Zlatná na Ostrove, Nyitrai kerület, Komáromi járás, Szlovákia) született 1904. január 25-én. Édesanyja Cseke Terézia, édesapja Narancsik Imre, aki 20–30 kat. holdas kisgazda volt. Elsőszülöt…”

Új lap

''Narancsik Imre'' (Csallóközaranyos, 1904. január 25. – Irkutszk, 1948. április) református lelkész, teológiai tanár, lapszerkesztő, közíró, szociológus, tudománytörténész.

== Családi gyökerei ==
Narancsik Imre Csallóközaranyoson (ma: Zlatná na Ostrove, Nyitrai kerület, Komáromi járás, Szlovákia) született 1904. január 25-én. Édesanyja Cseke Terézia, édesapja Narancsik Imre, aki 20–30 kat. holdas kisgazda volt. Elsőszülött gyermeke volt szüleinek, s még négy fiútestvére született: Károly a szülők gazdaságát vitte tovább, Elek öccse lelkész, Péter pedig MÁV-tisztviselő lett, míg a legkisebbről, Vincéről azt tudjuk, hogy 1943-ban a Munkácsi Magyar Királyi Állami Négytanfolyamú Kereskedelmi Középiskola 2. osztályát fejezte be. Az önéletrajzában azt is megemlítette, hogy a családi szájhagyomány szerint ők Galgócról származnak, s eredetileg nemesi címük volt.

== Tanulmányai ==
Az elemi első két osztályát szülőfaluja református iskolájában végezte el, a következő 3–6. osztályokat azonban az ugyancsak helyi állami népiskolában. 1917-ben került a komáromi Szent Benedek-rendi Katolikus Főgimnáziumba, amelyet 1925-ben kitüntetéssel végzett el. Még ugyan azon év őszén beiratkozott a Losonci Református Teológiai Szemináriumra. A csehszlovákiai magyar lelkészképzést biztosító intézmény ekkor indult.

== Teológiai és hitoktató tanárként ==
Mindvégig színjeles tanulmányai, agilitása és a tudományokhoz való affinitása is közrejátszott abban, hogy 1928 és 1931 között felkérték a Teológiai Szemináriumon az ógörög és a héber nyelv oktatására. Eközben – német nyelvtudásának köszönhetően – az 1928/1929-es tanévben a Friedrichs Egyetem teológiai fakultásán, Halle an der Saale-ban hallgatott Ószövetséget. A német mellett ekkor már csehül jól, angolul közepesen beszélt. Mindkét lelkészképesítő vizsgáját Losoncon tette le jelesre (az elsőt 1929. május 29-én, míg a másodikat 1931. június 30-án). A teológia vezetése 1936-tól a dogmatika és annak segédtudományai oktatását is rábízta a fiatal lelkészre. 1930 januárjában a pozsonyi Állami Tanítóképző Intézet rendes hitoktatója lett, majd az 1930/1931-es tanévben a Pozsonyi Állami Magyar Reálgimnáziumból 37, a Német Reálgimnáziumból 5, a Német Polgári Fiú Iskolából 3, az Állami Tanítóképző Intézetből pedig 19 hallgatónak tartott heti 2–3 órát hittanból a helyi református egyházközség tanácstermében. Még nagymuzsalyi lelkészsége sem szakította meg teológiai tanárságát, mivel rendszeresen járt vizsgáztatni Lévára.

== Lelkészi tevékenységének kezdeti időszaka ==
1929 decemberében, I. lelkészképesítő vizsgája letétele után, rövid időre Zsigárdon (ma: Žihárec, Nyitrai kerület, Vágsellyei járás, Szlovákia) lett helyettes lelkész, miközben 1930 januárjától a Szlovenszkói Református Egyház Egyetemes Konventjének titkára is volt. 1932. március 12-től Pozsonyban titkára lett Balogh Elemérnek, a Dunáninneni Református Egyházkerület püspökének. Ezt követően 1935. augusztus 31-étől a Barsi Református Egyházmegyébe került „ú.n. esperesi s. lelkészi állásra Garammiklósra”, majd egy hónap elteltével Lévára rendelte esperese, ahol 1936 január végéig szolgált.

== Nagymuzsalyra kerülés, családalapítás ==
1936 januárjában „három muzsalyi presbiter, a két Tóth János és Sztreha János hallotta őt prédikálni Léván. Rögtön, amikor kijöttek a templomból, meghívták lelkésznek. Az volt a csoda, hogy ez a nagyműveltségű lelkész, teológiai tanár elfogadta a lelkészt kereső muzsalyi gyülekezet meghívását” – emlékezett vissza a 79 éves Pataky Ferenc, akinek édesapja is presbiter volt Narancsik idején Nagymuzsalyban. A tiszteletes 1936. február 11-én érkezett meg leendő szolgálati helyére, ahol február 16-án iktatták be tisztségébe. Lelkésszé Debrecenben szentelték fel 1939. szeptember 22-én. Szolgálati helyváltását követően, még ugyanazon év július 2-án –Visken (Ugocsa vm.) – nőül vette Tusa Gabriella állami tanítónőt (Tusa Menyhárt viski lelkész és Biki Julianna lányát). Házasságukból két leánygyermek született: Gabriella 1939. június 16.án és Ágnes 1942. augusztus 19-én.

== A lapszerkesztő, előadó, szociológus, közéleti szereplő ==
Narancsiknak jó stílusérzéke lehetett, mert már középiskolás korában publikált szövegeket, s losonci teológusként pedig bekapcsolódott az ifjúsági mozgalmak református irányzatú Bethlen Gábor Mozgalomba. 1929-ben Beregszászon Varga Imrével és Tárnok Gyulával együtt szerkesztve elindították a Baráti Szó református magyar diáklapot, amely politikamentes egyházi és társadalmi, kéthavonta megjelenő ifjúsági lap volt. A lap 1929-ben Munkácson, 1930-ban pedig Komáromban jelent meg. Mindeközben a Bethlen Mozgalom Református Élet diáklapját is szerkesztette Varga Imrével. 1937-ben szerkesztőbizottsági tagja lett az Összefogás c. református társadalmi lapnak, 1941–1944 között pedig szerkesztőhelyettese és újságírója is volt a barátja, Balog Sándor által szerkesztett Kárpáti Magyar Gazda c. lapnak.<br>

Már igen fiatalon vállalt nyilvános előadásokat, mint például 26 évesen részt vett a Szlovenszkói Református Egyház 5. református diákkonferenciáján, Rozsnyón, melyet számos hasonló meghívás és előadás követett Szlovenszkóban és Ruszinszkóban egyaránt: Nagykálnán, Kamocsán, Csapon, Tornagörgőn, Debrecenben. Állandó előadója volt az ún. Széchenyi-körnek és a kárpátaljai Népfőiskolának. Ezen túl az 1930-as évek elején – Szerényi Ferdinánd mellett – alelnöke volt a Magyar Munkaközösség néven ismertté vált egyetemi ifjúsági mozgalomnak, melynek keretében Vájlok Sándorral, Duka Zólyomi Norberttel és Vass Lászlóval együtt vizsgálta a kisebbségi tudományos élet problémáit, tollából több kisebbségi tudománytörténeti összefoglalás született, mely első volt a maga nemében. 1936-ban alapító választmányi tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaságnak, és a kárpátaljai közéletben is vállalt megbízatásokat: a Felvidéki Egyesült Magyar Párt művelődési szakosztályának alelnöke, a Bereg és Ugocsa KKE. Vármegyék Törvényhatósági Bizottságának tagja.

== Szovjet letartóztatása és halála ==
1944 októberében – amikor a szovjet Vörös Hadsereg Kárpátalját történt megszállása után folyamatban volt a helyi magyar és német férfi lakosság deportálása – a lelkészeket demonstratívan nem vitték el. Azonban a régióban működő aktív papokat – „szovjetellenes tevékenység” címén – 1946-tól kezdve elkezdték őrizetbe venni. Narancsikot 1946. november 28-án tartóztatták le „szovjetellenes tevékenység” vádjával, illetve újságíróként is perbe fogták a Kárpáti Magyar Gazdá-ban publikált cikkei miatt. Ungváron három hónapig tartották vizsgálati fogságban, ahol súlyos bántalmazást élt meg vallatása közben, majd 1947. február 27-én 8 év javító-nevelő munkatáborban letöltendő jog- és szabadságvesztésre, illetve teljes vagyonelkobzásra ítélték. Ezt követően az irkutszki területen található tajseti 7. számú munkatáborba került, ahol halálát nem a börtönben elszenvedett bántalmazás, vagy a megerőltető munka, hanem – Menczer Gusztáv lágerkórházi orvos megállapítása szerint – dystrophia (táplálkozási rendellenesség) okozta 1948-ban.

== Emlékezete ==

Bár Narancsik Imre nem Kárpátalja szülötte volt, mégis élénken fennmaradt személye, tevékenysége a vidék lakossága egy részének emlékezetében. A legemberibben talán Ortutay Elemér görögkatolikus lelkész, teológia tanár foglalta össze személyiségét: „Vaslogikája, meggyőző ékesszólása, izzó, tiszta magyar öntudata, lényegéből sugárzó papi hivatástudata reám is nagy hatással volt. Túlzás nélkül állíthatom, hogy öntudatos magyar mivoltomat, emberi és papi hivatástudatomat sokban Narancsik Imrének köszönhetem. Akármilyen furcsának tűnhet sokak szemében, hogy egy református pap szavai és életvitele döntő befolyással voltak egy görög katolikus teológus életére, de ez tény. Nagy tisztelettel és hálával gondolok Narancsik Imre személyére”.<br>

Nagymuzsalyban 1993-ban a református templom előcsarnokának falán emléktáblát avattak tiszteletére, a gyülekezeti házban pedig 2009. december 4-én felavatták a róla elnevezett könyvtárat. 2015. november 27-én – a nagymuzsalyi Narancsik Imre Könyvtárban – 11 taggal megalakult a Narancsik Imre Kutatói Műhely, amely (a tudós lelkipásztor szellemiségét tartva szem előtt) arra vállalkozott, hogy a kárpátaljai reformátusok múltját hiteles források alapján tárja fel.

== Művei és publikációi: ==
=== Önálló kiadványok: ===

• Životopis Elemér Balogha, bratislavského duchovného pastiera reformátskej krest’anskej cirkve, reformátskeho biskupa preddunajského na Slovensku a duchovného predsedu generálneho konventu reformovanej cirkve na Slovensku a Podkarpatskej Rusi. Z príležitosti jeho 70 ročných narodenín napísal Imrich Narancsik. Bratislava,1936, 23 p. [Balogh Elemér (1866–1938) püspök életrajza]
• A vallásoktatás mai kérdései, Az Igazság és Élet füzetei, Debrecen, 1941, 20 p.
• A vegyesházasság. Von der Heydt: Die Mischehe c. műve alapján, Országos Református Presbiteri Szövetség, Budapest, 1944, 106 p.

=== Teológiai jellegű írásai: ===

• A fiatal reformátusok mozgalma, Magyar Írás, 3(1934/2), 1934. február 1., 112–114.
• Tegnapunk – mánk – holnapunk, I. Ifjúsági mozgalmaink, Református Élet 1(1934/11), 1934. március, 13–16.
• A népi erkölcsiség (Jegyzetek Spranger Eduárd: Közerkölcs és személyes erkölcs viszonya c. művéhez), Magyar Írás 6(1937/7), 1937. szeptember 1., 576–579.
• Magyar nevelés – magyar műveltség. (Makkai Sándor könyve, Budapest, 1937), Magyar Írás 6(1937/9–10), 1937. december 1., 753–756.
• Sörös Béla hatvan éves, Református Világszemle, 6(1937/3), [?].
• Reformátusok, in: Csatár István – Ölvedi János: A visszatért Felvidék adattára, Mahr Ottó és tsa Rákóczi Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1939, 145–146.
• Trombitás Dezső: Hitből hitbe, Protestáns Szemle 50(1941/12), 429–430.
• Az ünneptelen félév igehirdetési programja, Debreceni Protestáns Lap 63(1943).

=== Politikai jellegű írásai: ===

• Van menekvés, Baráti Szó 2(1931/1)
• Spengler és a Harmadik birodalom, Magyar Írás 4(1935/7–8), 1936. október 1., 187–194.
• A Harmadik birodalom és a humanizmus, Magyar Írás 5(1936/6), 1936. június 1., 56–66.
• Magyarság és Európa. Megjegyzések Németh László könyvéhez, Magyar Írás 6(1937/1), 1937. január 1., 82–84.

=== Irodalmi jellegű írásai: ===
• Vagyok, Pesti Magyar Hírlap 57(1935/296), 1935. december 29.
• Balogh Elemér élete és munkássága, Magyar Figyelő 3(1935/2–4), 272 – 274.
• Erazmus (Halála négyszázadik évfordulójára), Magyar Írás 5(1936/10), 1936. december 1., 71–74.
• Balogh Elemér, Református Világszemle 5(1936/2), [?]
• Miguel de Unamuno 1864–1935, Magyar Írás 6(1937/4), 1937. április 1., 298–302.
• Simony Menyhért versei (Testvéreknek üzenem, Munkács, 1937), Magyar Írás 6(1937/8), 1937. október 1., 658– 659.
• A hamis humanizmus regénye. (Stefan Zweig: Harc egy gondolat körül (Castellio és Calvin c. művéhez, Budapest, 1936), Magyar Írás 6(1937/9–10), 1937. december 1., 765–769.
• A tudomány művelése, in: Borsody István (szerk.): Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938, Az Ország Útja kiadás, Budapest, 1938, 130–137.
Szociológiai jellegű írásai:
• A szociológia, in: Orbán László (szerk.): A Prágai Magyar Akadémikusok Köre Évkönyve 1931–1932, Kassa, 1931. [?]
• Tegnapunk – mánk – holnapunk, Református Élet, 1(1934/3), 1934. január 15.
• A turánizmus, Magyar Írás 6(1937/6), 1937. június 1., 503–505.
• A mai magyar szociográfia s főiskolás fiatalságunk, Forrás 1(1938/1), 8-12.
• Magyarok a nyelvhatáron, Tátra 2(1938), 84.
• A felvidéki magyar tudományosság két évtizede: 1918–1938, in: Hangel László (szerk.): Mit élt át a Felvidék?, Fővárosi Nyomda, Budapest, 1940, 17.