https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=N%C3%A9piskolai_t%C3%B6rv%C3%A9ny_%281868%29 2026-07-12T21:42:13Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.40.0 https://refwiki.kre.hu/index.php?title=N%C3%A9piskolai_t%C3%B6rv%C3%A9ny_(1868)&diff=1343&oldid=prev 2026-03-17T15:23:20Z

<p>Lanyi.gabor átnevezte a(z) <a href="/index.php?title=N%C3%A9piskolai_t%C3%B6rv%C3%A9ny_1868" class="mw-redirect" title="Népiskolai törvény 1868">Népiskolai törvény 1868</a> lapot a következő névre: <a href="/index.php?title=N%C3%A9piskolai_t%C3%B6rv%C3%A9ny_(1868)" title="Népiskolai törvény (1868)">Népiskolai törvény (1868)</a></p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="1" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2026. március 17., 17:23-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-notice" lang="hu"><div class="mw-diff-empty">(Nincs különbség)</div> </td></tr></table>

Lanyi.gabor https://refwiki.kre.hu/index.php?title=N%C3%A9piskolai_t%C3%B6rv%C3%A9ny_(1868)&diff=776&oldid=prev 2024-12-07T19:00:29Z

<p>Új oldal, tartalma: „Népoktatási törvény Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk vezette be hazánkban a tankötelezettséget és szabályozta az alsófokú oktatást. Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez köthető szabályozás közel száz évig határozta meg a magyar iskolarendszer alsóbb részének struktúráját, és már néhány évtizeden belül tekintélyes mennyiségi növekedéshez vezetett. == A törvény tartalma == Az 1868. évi XX…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>Népoktatási törvény<br /> <br /> Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk vezette be hazánkban a tankötelezettséget és szabályozta az alsófokú oktatást. Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez köthető szabályozás közel száz évig határozta meg a magyar iskolarendszer alsóbb részének struktúráját, és már néhány évtizeden belül tekintélyes mennyiségi növekedéshez vezetett.<br /> <br /> == A törvény tartalma ==<br /> <br /> Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk A népiskolai közoktatás tárgyában a dualista Magyarország első igazán jelentős modernizációs programját alapozta meg. Az Eötvös József vezette Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium ebben a törvényben rendelte el a 6-12 éves korú gyermekek iskolakötelezettségét, valamint további három éven át a vasárnapi (heti 2-5 órás) ismétlő oktatáson való kötelező részvételt. <br /> Az összesen kilenc fejezetből és 148 szakaszból álló törvény az iskolaállítás és a kötelező iskolalátogatás szabadságának az elvét követte: az állam egyenrangú iskolafenntartóként ismerte el a különböző egyházakat, a községeket, a magániskolák egyéni vagy társas (egyesületi) működtetőit, továbbá az állam saját magára számára is fenntartotta az iskolaalapítás és -működtetés jogát. A törvény ugyanilyen liberális elveket követett nemzetiségi értelemben: az országnak összesen mintegy felét kitevő nem magyar ajkú lakosság számára engedte az anyanyelvi oktatás lehetőségét, kellő számú tanuló esetén a nem magyar nyelvű iskolák, illetve osztályok működtetését. A törvény meghatározta az iskolákkal szemben elvárt alapkövetelményeket, illetve lefektette az állami főfelügyelet elvét.<br /> A népoktatási törvény hatálya négyféle iskolatípusra terjedt ki: elemi iskolára, felsőbb népiskolára, polgári iskolára és a tanítóképezdékre. A felsőbb népiskola 3 éves oktatást biztosított, ahol 15 éves korban végezhettek a tanulók. Ilyen iskolatípust az 5000 főnél népesebb nagyobb településeken létesíthettek. Ehelyett a települések erejüktől függően dönthettek polgári iskola alapításáról, ez a fiúk számára 10-16, leányok számára 10-14 éves kor között biztosított tanulási lehetőséget.<br /> Az állam az ország területén arányosan elosztva 20 tanítóképezde felállítását vállalta, ezeknek a képzési ideje 3 év volt. Ide 15 éves korban lehetett felvételt nyerni, legalább a polgári iskola első 4 évfolyama ismereteinek a birtokában. Ehhez kapcsolódóan tanítói alkalmazást ezt követően csak tanítóképezdét végzett személy nyerhetett. A képesítés nélküli, már alkalmazott tanítókat vizsgára vagy pótlólagos tanítóképezdei tanfolyamra kötelezték.<br /> A törvény az újonnan építendő iskolákra vonatkozóan bizonyos infrastrukturális alapokat határozott meg (az épület helyiségei legyenek tágasak, szárazak, világosak, a fiúk és lányok legyenek elkülönítve, a termek legyenek táblával felszerelve stb.). Az egy tanítóra eső tanulók számát 80 főben maximálta. A törvény értelmében a községek kötelesek voltak a tanulók számának megfelelő férőhelyet biztosítani a 6-12 éves korú gyermekek számára. Szintén meghatározott a törvény bizonyos vagyoni minimumokat: az iskolát fenntartóknak dokumentáltan létre kellett hoznia és fenn kellett tartania készpénzből vagy birtokból álló iskolaalapot. Minimum 30 azonos felekezetű diák esetén lehetett felekezeti iskolát létesíteni – e létszám alatt a domináns felekezetűek iskolájába kellett a kisebbségi vallást követőknek járniuk, ilyenkor a hitoktatást szervezhette meg a településen az érintett felekezet önerőből.<br /> A népiskolák fölött községi felügyeletet írt elő a törvény, amelyet a minimum 9 helyi, 3 évre megválasztott lakosból álló iskolai szék gyakorolt. Az iskolai szék választotta a tanítót, hetente látogatta az iskolát, őrködött a tandíj megfizetése fölött, illetve gondoskodott az iskolaépület állagának megőrzéséről. Az egész országot vármegyék szerint tankerületekre osztotta a törvény, és tankerületenként tanfelügyelőt nevezett ki. Az oktatási miniszter által kijelölt tanfelügyelő látta el a népiskolák állami ellenőrzését, felügyeletét. A tanfelügyelő minden – így az egyházi vagy magán fenntartású – iskolák fölött is hatósági ellenőrzést gyakorolt, évenként egyszer személyesen is felkeresve minden intézményt.<br /> A törvény részletesen szabályozta a tanítói szék üresedésekor, a tanító halálakor bekövetkező helyzet kezelését, mint ahogyan iskolatípusonként differenciált, kötelező fizetési kategóriákat is megállapított. <br /> <br /> == A törvény születésének körülményei és főbb vívmányai ==<br /> <br /> A szakirodalom egyöntetű véleménye, hogy a népoktatási törvény kimagasló szellemi teljesítmény, amely szinte kizárólag Eötvös József széles körű, külföldi olvasmányokon alapuló felkészültségét, elszántságát és intellektuális munkáját dicséri. Bár a törvény megalkotásában a személyes érdeme kimagasló, kortársai közül Csengery Antal, Pulszky Ferenc, Szalay László és Trefort Ágoston hatása is jelentős. Eötvös sikerét megalapozta továbbá, hogy az 1840-es években, majd 1858-tól ismételten megjelent a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, amelyben nagy rendszerességgel fordultak elő koncepciók, külföldi megoldásokról szóló tudósítások, a kisiskolák elhanyagolását bíráló vitacikkek. A reformkorban egyébként is igen kiterjedt diskurzus folyt a népiskolázás megszervezésének szükségességéről – szinte nem volt olyan közügy, amelynek előmozdítása kapcsán a megnyilatkozók ne jutottak volna el az alapfokú oktatás kiterjesztésének igényéig. A közélet minden fontosabb szereplője évtizedek óta elkötelezett volt tehát a népiskolázás kiterjesztése, fejlesztése iránt, miközben Poroszország vagy Ausztria a 18. század derekától szolgáltatott minderre jó példákat (Generallandschulreglement – 1763; Allgemeine Schulordnung – 1774). <br /> Az Eötvös-féle népoktatási törvény igazán jelentős vívmányát a polgári liberalizmus jegyében fogant szabályok jelentik: a népoktatási törvény rugalmasan alkalmazkodott Magyarország és Erdély etnikai és felekezeti sokszínűségéhez. Ennek megfelelően megengedő szabályokat hozott a népiskolában alkalmazott tanítási nyelvet illetően (azaz: engedte a domináns anyanyelv szerinti tanítási nyelvet a több nemzetiségű területeken), és ugyanígy lemondott a vallási viszonyok oktatási törvényen keresztüli alakításáról.<br /> Kiemelkedően jelentős hatást gyakorolt a népoktatási törvény az intézménytípusok meghatározásával a teljes magyar iskolapiramis egységesülésére, szabványossá válására: a kommunista államosításig a népoktatási törvény által meghatározott alapokra épültek az újabb intézménytípusok. Hasonló jelentőségű a tanügyigazgatás struktúrájának és intézményi kereteinek a meghatározása is.<br /> A népoktatási törvény a következő évtizedekben tekintélyes mennyiségi növekedéshez is vezetett. 1869–1910 között az elemi népiskolák száma 13.798-ról 16.455-re, a tanítók száma 17.792-ről 32.402-re nőtt. Igaz, a növekedés az elemi oktatás színvonalának javulásával csak korlátozottan járt: 1910-ben is az elemi iskolák közel 63%-a egytanítós, osztatlan intézmény volt. <br /> A polgári iskolák száma 1880–1910 között 101-ről 460-ra, az oda járó diákok száma pedig a korábbi tízszeresére nőtt. <br /> A 6–12 éves tankötelesek körében 1872-ben 75, 1910-ben pedig közel 90%-os volt az iskolába járási arány – ez a javulás azonban továbbra is komolyabb területi, felekezeti, nemzetiségi és nemi különbségekkel együtt érvényesült. Az írni–olvasni tudók aránya 1869–1920 között 36%-ról 68,7%-ra nőtt.&lt;ref&gt;KELEMEN Elemér: Eötvös népoktatási törvénye, Új Pedagógiai Szemle, 2019, 5-6, 18.&lt;/ref&gt; <br /> <br /> == Irodalom ==<br /> <br /> ANTALL József, 100 esztendős a népiskolai törvény – Eötvös József és az 1868. évi népiskolai törvény országgyűlési vitája, Magyar Pedagógia, 68 (1968), 4, 414–434.<br /> <br /> BÉNYEI Miklós, Eötvös József könyvei és eszméi, Csokonai, Debrecen, 1996.<br /> <br /> FINÁCZY Ernő, Népoktatásunk alaptörvénye 1868–1918, Magyar Paedagogia, 27 (1918) 2–3, 65–75.<br /> <br /> KELEMEN Elemér: Eötvös népoktatási törvénye, Új Pedagógiai Szemle, 2019, 5-6, 5–21.<br /> <br /> NAGY Péter Tibor, A növekvő állam árnyékában. Oktatás, politika 1867–1945, Gondolat, Budapest, 2011.<br /> <br /> == Szerző ==<br /> Ugrai János</div>

Szatmari.judit