Muraközy Gyula (1892–1961) - Laptörténet

Lanyi.gabor, 2023. december 14., 22:01-n

2023-12-14T22:01:14Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 15., 00:01-kori változata
39. sor:		39. sor:
	== A háború után ==		== A háború után ==

	1945 után Muraközy a Ravasz-féle egyházkormányzat hűséges híve maradt és keményen fellépett az azt kihívó és az egyházi közvéleményt súlyosan megosztó Bereczky Albert és Békefi Benő nevével fémjelzett belső egyházi ellenzékkel szemben.<ref>Muraközy Gyula: Zsinat előtt. Élet és Jövő 14. (1947)</ref> 1946 novemberétől a dunamelléki kerület lelkészi főjegyzője – „püspökhelyettese” – lett, és Ravasz először őt jelölte meg mint utódját a dunamelléki püspöki székben.<ref>Ravasz László: Emlékezéseim. Bp. 1992. 334.</ref><br>		1945 után Muraközy a Ravasz-féle egyházkormányzat hűséges híve maradt és keményen fellépett az azt kihívó és az egyházi közvéleményt súlyosan megosztó [[Bereczky Albert (1893-1966)\|Bereczky Albert]] és Békefi Benő nevével fémjelzett belső egyházi ellenzékkel szemben.<ref>Muraközy Gyula: Zsinat előtt. Élet és Jövő 14. (1947)</ref> 1946 novemberétől a dunamelléki kerület lelkészi főjegyzője – „püspökhelyettese” – lett, és Ravasz először őt jelölte meg mint utódját a dunamelléki püspöki székben.<ref>Ravasz László: Emlékezéseim. Bp. 1992. 334.</ref><br>

	A pártállami érdekek miatt ez nem valósulhatott meg. Muraközy 1949-ben lemondott főjegyzői tisztéről, a Bereczky-féle egyházvezetés pedig Rákosi nyomására az Élet és Jövő-nek, a református egyház háború utáni hetilapjának szerkesztéséből is visszahívta, sőt magát a lapot is megszüntette. Az egyházi szervek folyamatos nyomás alatt tartották Muraközyt, majd 1952-ben a belügyi szervek együttműködésre kényszerítették: elsődleges feladata az egyházi reakció és főképpen Ravasz László tevékenységének a megfigyelése lett volna. 1953-ban Ravasz a Kálvin téri szószékről is visszavonult, Muraközy új lelkésztársa maga Bereczky Albert lett. Amint erre 1955-ben lehetőség adódott, Muraközyt nyugdíjba küldték.<br>		A pártállami érdekek miatt ez nem valósulhatott meg. Muraközy 1949-ben lemondott főjegyzői tisztéről, a [[Bereczky Albert (1893-1966)\|Bereczky]]-féle egyházvezetés pedig Rákosi nyomására az Élet és Jövő-nek, a református egyház háború utáni hetilapjának szerkesztéséből is visszahívta, sőt magát a lapot is megszüntette. Az egyházi szervek folyamatos nyomás alatt tartották Muraközyt, majd 1952-ben a belügyi szervek együttműködésre kényszerítették: elsődleges feladata az egyházi reakció és főképpen Ravasz László tevékenységének a megfigyelése lett volna. 1953-ban Ravasz a Kálvin téri szószékről is visszavonult, Muraközy új lelkésztársa maga [[Bereczky Albert (1893-1966)\|Bereczky Albert]] lett. Amint erre 1955-ben lehetőség adódott, Muraközyt nyugdíjba küldték.<br>

	Nyugdíjazása miatt az 1956-os események alatt végig háttérben maradt, a református Megújulási Mozgalom tevékenységéből is kimaradt. A kiépülő Kádár-rendszer társadalmi elfogadottságának megerősítéséhez szükségessé vált az olyan népszerű és hiteles, a forradalomban és a megújulási mozgalomban nem „kompromittálódott” egyházi személyek előtérbe helyezése. mint amilyen Muraközy. Ezért válhatott lehetségessé, hogy 1957 tavaszán a Kálvin téri gyülekezet visszahívhassa őt lelkipásztorának, sőt több közegyházi szerepkört is kaphatott, mint amilyen a Konventi Iroda vezetése, az Ökumenikus Tanács főtitkársága vagy az új egyházi lap, a Református Egyház, szerkesztőségének elnöksége.<br>		Nyugdíjazása miatt az 1956-os események alatt végig háttérben maradt, a református Megújulási Mozgalom tevékenységéből is kimaradt. A kiépülő Kádár-rendszer társadalmi elfogadottságának megerősítéséhez szükségessé vált az olyan népszerű és hiteles, a forradalomban és a megújulási mozgalomban nem „kompromittálódott” egyházi személyek előtérbe helyezése. mint amilyen Muraközy. Ezért válhatott lehetségessé, hogy 1957 tavaszán a Kálvin téri gyülekezet visszahívhassa őt lelkipásztorának, sőt több közegyházi szerepkört is kaphatott, mint amilyen a Konventi Iroda vezetése, az Ökumenikus Tanács főtitkársága vagy az új egyházi lap, a Református Egyház, szerkesztőségének elnöksége.<br>

Lanyi.gabor, 2023. december 11., 15:19-n

2023-12-11T15:19:16Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 17:19-kori változata
58. sor:		58. sor:

	Ravasz László: Emlékezéseim. Bp. 1992.		Ravasz László: Emlékezéseim. Bp. 1992.

			Szerző<br>
			[[Lányi Gábor]]

Lanyi.gabor, 2023. december 11., 15:18-n

2023-12-11T15:18:29Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 17:18-kori változata
35. sor:		35. sor:
	Szinte nem volt olyan szelete az emberi egyéni és közösségi életnek, amely valamilyen szinten ne került volna elő Muraközy Gyula prédikációiban. Finoman szót emelt a női emancipáció érdekében, amikor a nők egyetemes papságban való részesedéséről, a diakonisszák és tanítónők prófétai tisztéről beszél<ref>130. A mi egyházunk, 1937. február 14. 14.</ref> vagy amikor a házimunkák férj és feleség közti aránytalan felosztásáról szól.<ref>234. Az egyház és a szociális kérdés, 1940. október 20. 2.</ref> A berlini olimpia idején arról szólt, hogy a modern ember egyik vallása a sport<ref>119. Jézus olimpiásza, 1936. augusztus 16.</ref> – a 12 apostolt nem, de a nemzeti 11-et névszerint ismerik a gyerekek – más helyen kritikával illette a szép test kultuszát,<ref>233. A halál szépsége, 1940. október 6. 2.</ref> illetve a modern ember életének megannyi káros vonását: a technikai fejlődés miatt felgyorsult világot,<ref>88. Egyszerűbb és teljesebb élet, 1935. szeptember 1. 151.</ref> ami az életet egy versennyé teszi, a workaholic-munkamániás hozzáállást,<ref>146. A szeretet tanítómesterei, 1937. október 3. 4.</ref> vagy azt, hogy az ember nem tud csendben lenni, egyedül maradni, ebéd közben is rádiót hallgat,<ref>142. A mennyei kenyér, 1937. augusztus 1. 5.</ref> de még a környezetvédelem ügyének fontossága sem kerülte el Muraközy figyelmét.<ref>119. Jézus olimpiásza, 1936. augusztus 16. 201.</ref><br>		Szinte nem volt olyan szelete az emberi egyéni és közösségi életnek, amely valamilyen szinten ne került volna elő Muraközy Gyula prédikációiban. Finoman szót emelt a női emancipáció érdekében, amikor a nők egyetemes papságban való részesedéséről, a diakonisszák és tanítónők prófétai tisztéről beszél<ref>130. A mi egyházunk, 1937. február 14. 14.</ref> vagy amikor a házimunkák férj és feleség közti aránytalan felosztásáról szól.<ref>234. Az egyház és a szociális kérdés, 1940. október 20. 2.</ref> A berlini olimpia idején arról szólt, hogy a modern ember egyik vallása a sport<ref>119. Jézus olimpiásza, 1936. augusztus 16.</ref> – a 12 apostolt nem, de a nemzeti 11-et névszerint ismerik a gyerekek – más helyen kritikával illette a szép test kultuszát,<ref>233. A halál szépsége, 1940. október 6. 2.</ref> illetve a modern ember életének megannyi káros vonását: a technikai fejlődés miatt felgyorsult világot,<ref>88. Egyszerűbb és teljesebb élet, 1935. szeptember 1. 151.</ref> ami az életet egy versennyé teszi, a workaholic-munkamániás hozzáállást,<ref>146. A szeretet tanítómesterei, 1937. október 3. 4.</ref> vagy azt, hogy az ember nem tud csendben lenni, egyedül maradni, ebéd közben is rádiót hallgat,<ref>142. A mennyei kenyér, 1937. augusztus 1. 5.</ref> de még a környezetvédelem ügyének fontossága sem kerülte el Muraközy figyelmét.<ref>119. Jézus olimpiásza, 1936. augusztus 16. 201.</ref><br>

	A korra jellemző konfesszionalista feszültségek ellenére is a katolicizmussal kapcsolatosan véleménye meglehetősen visszafogott volt. Finom kritikus megjegyzésekkel ugyan találkozunk, mint amikor például szóvá teszi,<ref>119. Jézus olimpiásza, 1936. augusztus 16. 200.</ref> ~~hogy „többségi számuk durva hatalmával akarnak uralkodni a másik felett”~~ , illetve a rezerválisreverzális kérdésében keményen elutasító véleményt képvisel, de ebben az esetben is főleg saját egyháztagjait megcélozva hangoztatja, hogy azok ne adjanak reverzálist. Mindemellett a református egyházat nem tartja az egyedül üdvözítő egyháznak, a második világháború idején pedig az erdélyi vallási türelem és együttműködés régi gyakorlatai alapján érvel a felekezetek közötti megbékélésért a nemzet egysége érdekében.		A korra jellemző konfesszionalista feszültségek ellenére is a katolicizmussal kapcsolatosan véleménye meglehetősen visszafogott volt. Finom kritikus megjegyzésekkel ugyan találkozunk, mint amikor például szóvá teszi, hogy „többségi számuk durva hatalmával akarnak uralkodni a másik felett”<ref>119. Jézus olimpiásza, 1936. augusztus 16. 200.</ref>, illetve a rezerválisreverzális kérdésében keményen elutasító véleményt képvisel, de ebben az esetben is főleg saját egyháztagjait megcélozva hangoztatja, hogy azok ne adjanak reverzálist.<ref>130. A mi egyházunk, 1937. február 14.</ref> Mindemellett a református egyházat nem tartja az egyedül üdvözítő egyháznak,<ref>130. A mi egyházunk, 1937. február 14. 13.</ref> a második világháború idején pedig az erdélyi vallási türelem és együttműködés régi gyakorlatai alapján érvel a felekezetek közötti megbékélésért a nemzet egysége érdekében.<ref>231. Az erdélyi lélek, 1940. szeptember 8.</ref>

	== A háború után ==		== A háború után ==

	1945 után Muraközy a Ravasz-féle egyházkormányzat hűséges híve maradt és keményen fellépett az azt kihívó és az egyházi közvéleményt súlyosan megosztó Bereczky Albert és Békefi Benő nevével fémjelzett belső egyházi ellenzékkel szemben. 1946 novemberétől a dunamelléki kerület lelkészi főjegyzője – „püspökhelyettese” – lett, és Ravasz először őt jelölte meg mint utódját a dunamelléki püspöki székben.<br>		1945 után Muraközy a Ravasz-féle egyházkormányzat hűséges híve maradt és keményen fellépett az azt kihívó és az egyházi közvéleményt súlyosan megosztó Bereczky Albert és Békefi Benő nevével fémjelzett belső egyházi ellenzékkel szemben.<ref>Muraközy Gyula: Zsinat előtt. Élet és Jövő 14. (1947)</ref> 1946 novemberétől a dunamelléki kerület lelkészi főjegyzője – „püspökhelyettese” – lett, és Ravasz először őt jelölte meg mint utódját a dunamelléki püspöki székben.<ref>Ravasz László: Emlékezéseim. Bp. 1992. 334.</ref><br>

	A pártállami érdekek miatt ez nem valósulhatott meg. Muraközy 1949-ben lemondott főjegyzői tisztéről, a Bereczky-féle egyházvezetés pedig Rákosi nyomására az Élet és Jövő-nek, a református egyház háború utáni hetilapjának szerkesztéséből is visszahívta, sőt magát a lapot is megszüntette. Az egyházi szervek folyamatos nyomás alatt tartották Muraközyt, majd 1952-ben a belügyi szervek együttműködésre kényszerítették: elsődleges feladata az egyházi reakció és főképpen Ravasz László tevékenységének a megfigyelése lett volna. 1953-ban Ravasz a Kálvin téri szószékről is visszavonult, Muraközy új lelkésztársa maga Bereczky Albert lett. Amint erre 1955-ben lehetőség adódott, Muraközyt nyugdíjba küldték.<br>		A pártállami érdekek miatt ez nem valósulhatott meg. Muraközy 1949-ben lemondott főjegyzői tisztéről, a Bereczky-féle egyházvezetés pedig Rákosi nyomására az Élet és Jövő-nek, a református egyház háború utáni hetilapjának szerkesztéséből is visszahívta, sőt magát a lapot is megszüntette. Az egyházi szervek folyamatos nyomás alatt tartották Muraközyt, majd 1952-ben a belügyi szervek együttműködésre kényszerítették: elsődleges feladata az egyházi reakció és főképpen Ravasz László tevékenységének a megfigyelése lett volna. 1953-ban Ravasz a Kálvin téri szószékről is visszavonult, Muraközy új lelkésztársa maga Bereczky Albert lett. Amint erre 1955-ben lehetőség adódott, Muraközyt nyugdíjba küldték.<br>
45. sor:		45. sor:
	Nyugdíjazása miatt az 1956-os események alatt végig háttérben maradt, a református Megújulási Mozgalom tevékenységéből is kimaradt. A kiépülő Kádár-rendszer társadalmi elfogadottságának megerősítéséhez szükségessé vált az olyan népszerű és hiteles, a forradalomban és a megújulási mozgalomban nem „kompromittálódott” egyházi személyek előtérbe helyezése. mint amilyen Muraközy. Ezért válhatott lehetségessé, hogy 1957 tavaszán a Kálvin téri gyülekezet visszahívhassa őt lelkipásztorának, sőt több közegyházi szerepkört is kaphatott, mint amilyen a Konventi Iroda vezetése, az Ökumenikus Tanács főtitkársága vagy az új egyházi lap, a Református Egyház, szerkesztőségének elnöksége.<br>		Nyugdíjazása miatt az 1956-os események alatt végig háttérben maradt, a református Megújulási Mozgalom tevékenységéből is kimaradt. A kiépülő Kádár-rendszer társadalmi elfogadottságának megerősítéséhez szükségessé vált az olyan népszerű és hiteles, a forradalomban és a megújulási mozgalomban nem „kompromittálódott” egyházi személyek előtérbe helyezése. mint amilyen Muraközy. Ezért válhatott lehetségessé, hogy 1957 tavaszán a Kálvin téri gyülekezet visszahívhassa őt lelkipásztorának, sőt több közegyházi szerepkört is kaphatott, mint amilyen a Konventi Iroda vezetése, az Ökumenikus Tanács főtitkársága vagy az új egyházi lap, a Református Egyház, szerkesztőségének elnöksége.<br>

	Szolgálatának ezen, befejező szakasza ellentmondásokkal terhes: konventi tisztségeiben az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) Megújulási Mozgalommal szembeni retorzióinak eszközévé vált, miközben az Ökumenikus Tanács titkáraként folyamatosan tájékoztatta a nyugati egyházi vezetőket az egyházon belüli megtorlás valóságáról.<br>		Szolgálatának ezen, befejező szakasza ellentmondásokkal terhes: konventi tisztségeiben az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) Megújulási Mozgalommal szembeni retorzióinak eszközévé vált, miközben az Ökumenikus Tanács titkáraként folyamatosan tájékoztatta a nyugati egyházi vezetőket az egyházon belüli megtorlás valóságáról.<ref>Pap László: Tíz év és ami utána következett 1945-1963. Bern 1992. 149.</ref><br>

	Muraközy Gyula 1961. augusztus 31-én halt meg Budapesten.		Muraközy Gyula 1961. augusztus 31-én halt meg Budapesten.

Lanyi.gabor, 2023. december 11., 15:11-n

2023-12-11T15:11:31Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 17:11-kori változata
27. sor:		27. sor:
	A javak újrafelosztását meghirdető ideológiákkal kapcsolatosan rendkívül szkeptikus volt.<ref>234. Az egyház és a szociális kérdés, 1940. október 20.</ref> Szerinte forradalmak sohasem tüntethetik el a társadalmi igazságtalanságokat, csak mások lesznek még hatalmasabbak és mások lesznek még szegényebbek.<ref>52. A gazdagok, a szegények és Jézus, 1934. június 17. 2.</ref> Felfogása szerint bár Isten úgy teremtette meg a világot, hogy annak javaiból mindenkinek jusson, a bűneset által megromlott emberi természet ezt a tervet napról-napra megrontja. Emberi, társadalmi próbálkozások ezt nem orvosolhatják – kapitalizmusról és bolsevizmusról egyaránt mint a modern ember két bálványáról beszélt: az első, az „aranyborjú”, a kapitalizmus, efölé építette az ember templomul a modern civilizációt; míg a másik bálvány a gép, „amely fölé a tagadás rettenetes székesegyházául építette az ember a bolsevista államot.”<ref>2. Mi az élet? 1932. október 16. 2.</ref> Az aranyborjú története egyébként Muraközy egyik kedvelt metaforája volt, amellyel a kapitalizmushoz köthető olyan lelki attitűdökre is utalt, mint például az anyagi javak hajszolása, profitéhség, háborús nyerészkedés,<ref>52. A gazdagok, a szegények és Jézus, 1934. június 17. 7.; 284. Júdás és Mária, 1942. április 26. 3.; 336. Szegények adventje, 1943. december 12. 1.</ref> a „vetés nélküli aratás”.<ref>162. Vetés és aratás, 1938. június 26. 6.</ref> A bálványok kapcsán 1937-től a nácizmus óvatos kritikája is előkerült igehirdetésében: „Bálvány lehet egy politikai vezér /…/ bálványisten maga a nemzet, a vér.”<ref>136. A bálványok százada, 1937. május 9. 59.; 156. Levélnél egyebet semmit sem talála, 1938. március 20. 2.</ref><br>		A javak újrafelosztását meghirdető ideológiákkal kapcsolatosan rendkívül szkeptikus volt.<ref>234. Az egyház és a szociális kérdés, 1940. október 20.</ref> Szerinte forradalmak sohasem tüntethetik el a társadalmi igazságtalanságokat, csak mások lesznek még hatalmasabbak és mások lesznek még szegényebbek.<ref>52. A gazdagok, a szegények és Jézus, 1934. június 17. 2.</ref> Felfogása szerint bár Isten úgy teremtette meg a világot, hogy annak javaiból mindenkinek jusson, a bűneset által megromlott emberi természet ezt a tervet napról-napra megrontja. Emberi, társadalmi próbálkozások ezt nem orvosolhatják – kapitalizmusról és bolsevizmusról egyaránt mint a modern ember két bálványáról beszélt: az első, az „aranyborjú”, a kapitalizmus, efölé építette az ember templomul a modern civilizációt; míg a másik bálvány a gép, „amely fölé a tagadás rettenetes székesegyházául építette az ember a bolsevista államot.”<ref>2. Mi az élet? 1932. október 16. 2.</ref> Az aranyborjú története egyébként Muraközy egyik kedvelt metaforája volt, amellyel a kapitalizmushoz köthető olyan lelki attitűdökre is utalt, mint például az anyagi javak hajszolása, profitéhség, háborús nyerészkedés,<ref>52. A gazdagok, a szegények és Jézus, 1934. június 17. 7.; 284. Júdás és Mária, 1942. április 26. 3.; 336. Szegények adventje, 1943. december 12. 1.</ref> a „vetés nélküli aratás”.<ref>162. Vetés és aratás, 1938. június 26. 6.</ref> A bálványok kapcsán 1937-től a nácizmus óvatos kritikája is előkerült igehirdetésében: „Bálvány lehet egy politikai vezér /…/ bálványisten maga a nemzet, a vér.”<ref>136. A bálványok százada, 1937. május 9. 59.; 156. Levélnél egyebet semmit sem talála, 1938. március 20. 2.</ref><br>

	Annak ellenére, hogy Muraközy nem hitt az evilági megváltást hirdető társadalmi eszményeknek, lépten-nyomon érzékenyítette hallgatóságát a leszakadt társadalmi csoportok irányába, ébresztgette – különösen a polgári középosztályt megcélozva – felelősségérzetüket, kiemelte a társadalmi szolidaritás szükségességét. Prédikációiból a szegénység hétköznapi, naturalista-realista képei kerülnek elénk. Nagyon sokszor szerepel prédikációiban az alkoholizmus és a családi élet válságai, a válások megnövekedett száma, az abortusz és természetesen az egykézés, amelyet egy helyen bűnként jelöl meg.<br>		Annak ellenére, hogy Muraközy nem hitt az evilági megváltást hirdető társadalmi eszményeknek, lépten-nyomon érzékenyítette hallgatóságát a leszakadt társadalmi csoportok irányába, ébresztgette – különösen a polgári középosztályt megcélozva – felelősségérzetüket, kiemelte a társadalmi szolidaritás szükségességét. Prédikációiból a szegénység hétköznapi, naturalista-realista képei kerülnek elénk. Nagyon sokszor szerepel prédikációiban az alkoholizmus<ref>78. Hol van Jézus? 1935. április 28. 73., 88. Egyszerűbb és teljesebb élet, 1935. szeptember 1. 151.; 102. Utazás a holdba nincs évszám. 62.; 119. Jézus olimpiásza, 1936. augusztus 16. 201.</ref> és a családi élet válságai, a válások megnövekedett száma,<ref>75. A virágvasárnapi gyermekek, 1935. április 14. 46.; 289. Az egyház Korinthusban, 1942. június 14. 1.</ref> az abortusz<ref>112. Ki a hős? 1936. május 24. 159.</ref> és természetesen az egykézés,<ref>98. „Én vagyok a vég”, 1936. január 1. 29.; 160. Apám, anyám és én, 1938. május 8. 3.</ref> amelyet egy helyen bűnként jelöl meg.<ref>73. Szabadság, egyenlőség, testvériség! 1935. március 15. 32.</ref><br>

	Muraközy azon a véleményen volt, hogy a megoldásnak nem kívülről, hanem belülről kell jönnie. A Krisztust élete felett Úrként elismerő ember képes a neki adatott anyagi javakkal Isten dicsőségére élni: ha gazdag, akkor azzal másokat segíteni, ha szegény, akkor helyzetét türelmesen elfogadni. Ennek alapján a belső, személyes életváltozás teheti csak az embert késszé a „testvéri” viselkedésre, hozhatja el a társadalmi szolidaritást: „a rongyos, szomorú, csüggedt munkanélküli ember arcára ráírva látod a titokzatos vonást: ez a testvéred, nem törheted meg a magad kalácsát nyugodtan, amíg őneki esténként azzal kell visszatérni, hogy betakarja négy kicsi gyermekét és reájuk csókolja az ígéretet: aludjatok el, holnap lesz kenyér, ma nincsen.”<br>		Muraközy azon a véleményen volt, hogy a megoldásnak nem kívülről, hanem belülről kell jönnie. A Krisztust élete felett Úrként elismerő ember képes a neki adatott anyagi javakkal Isten dicsőségére élni: ha gazdag, akkor azzal másokat segíteni, ha szegény, akkor helyzetét türelmesen elfogadni. Ennek alapján a belső, személyes életváltozás teheti csak az embert késszé a „testvéri” viselkedésre, hozhatja el a társadalmi szolidaritást:<ref>140. A gazda, a munkás és a szegény, 1937. június 20. 8.; 234. Az egyház és a szociális kérdés, 1940. október 20.</ref> „a rongyos, szomorú, csüggedt munkanélküli ember arcára ráírva látod a titokzatos vonást: ez a testvéred, nem törheted meg a magad kalácsát nyugodtan, amíg őneki esténként azzal kell visszatérni, hogy betakarja négy kicsi gyermekét és reájuk csókolja az ígéretet: aludjatok el, holnap lesz kenyér, ma nincsen.”<ref>73. Szabadság, egyenlőség, testvériség! 1935.március 15. 35.</ref><br>

	Muraközy kiemelte, hogy az egyháznak és tagjainak megkülönböztetett szerepe van a társadalmi segítő tevékenységben, nem önmagában a segélyezés miatt, hanem azért, mert ezzel motiváló példája lehet az egész társadalomnak. A belmisszió mozgalma, szervezetei, szolgálattevői is gyakori szereplői, mintegy hősei voltak Muraközy prédikációinak. Nagy jelentőséget tulajdonított a diakonisszák szolgálatának, tevékenységük népszerűsítésének, elismertetésének. Gyakran emelte ki az ifjúsági misszió, keresztyén nevelés fontosságát, az ifjúsági szervezetek tevékenységét (pl. YMCA) és a cserkészet nevelő szerepét. Nem meglepő módon Muraközy fontos szerepet tulajdonított prédikációban a médiumoknak, rádiónak de különösen is a sajtónak. Külön prédikációban hívta fel a figyelmet az egységes református sajtó megteremtésének szükségességére.<br>		Muraközy kiemelte, hogy az egyháznak és tagjainak megkülönböztetett szerepe van a társadalmi segítő tevékenységben, nem önmagában a segélyezés miatt, hanem azért, mert ezzel motiváló példája lehet az egész társadalomnak.<ref>62. Az együttszenvedés csodája, 1934. november 4. 6.</ref> A belmisszió mozgalma, szervezetei, szolgálattevői is gyakori szereplői, mintegy hősei voltak Muraközy prédikációinak. Nagy jelentőséget tulajdonított a diakonisszák szolgálatának, tevékenységük népszerűsítésének, elismertetésének.<ref>19. A diakonissza, 1933. május 21.; 194. A diakonissza, 1939. június 18.</ref> Gyakran emelte ki az ifjúsági misszió, keresztyén nevelés fontosságát, az ifjúsági szervezetek tevékenységét (pl. YMCA)<ref>92. A látható Jézus, 1935. november 3. 184.; 164. A válság és megoldása, 1938. július 10. 7.</ref> és a cserkészet nevelő szerepét.<ref>25. Hogyan kövessem Jézust?, 1933. augusztus 13. 5-6; 88/151</ref> Nem meglepő módon Muraközy fontos szerepet tulajdonított prédikációban a médiumoknak, rádiónak de különösen is a sajtónak.<ref>9. Az Írások hatalma, 1933. január 22.; 49. Az írás csodája, 1934. május 6.; 88. Egyszerűbb és teljesebb élet, 1935. szeptember 1. 152.</ref> Külön prédikációban hívta fel a figyelmet az egységes református sajtó megteremtésének szükségességére.<ref>153. Mit akar a református újság? 1938. január 16.</ref><br>

	Szinte nem volt olyan szelete az emberi egyéni és közösségi életnek, amely valamilyen szinten ne került volna elő Muraközy Gyula prédikációiban. Finoman szót emelt a női emancipáció érdekében, amikor a nők egyetemes papságban való részesedéséről, a diakonisszák és tanítónők prófétai tisztéről beszél vagy amikor a házimunkák férj és feleség közti aránytalan felosztásáról szól. A berlini olimpia idején arról szólt, hogy a modern ember egyik vallása a sport – a 12 apostolt nem, de a nemzeti 11-et névszerint ismerik a gyerekek – más helyen kritikával illette a szép test kultuszát, illetve a modern ember életének megannyi káros vonását: a technikai fejlődés miatt felgyorsult világot, ami az életet egy versennyé teszi, a workaholic-munkamániás hozzáállást, vagy azt, hogy az ember nem tud csendben lenni, egyedül maradni, ebéd közben is rádiót hallgat, de még a környezetvédelem ügyének fontossága sem kerülte el Muraközy figyelmét.<br>		Szinte nem volt olyan szelete az emberi egyéni és közösségi életnek, amely valamilyen szinten ne került volna elő Muraközy Gyula prédikációiban. Finoman szót emelt a női emancipáció érdekében, amikor a nők egyetemes papságban való részesedéséről, a diakonisszák és tanítónők prófétai tisztéről beszél<ref>130. A mi egyházunk, 1937. február 14. 14.</ref> vagy amikor a házimunkák férj és feleség közti aránytalan felosztásáról szól.<ref>234. Az egyház és a szociális kérdés, 1940. október 20. 2.</ref> A berlini olimpia idején arról szólt, hogy a modern ember egyik vallása a sport<ref>119. Jézus olimpiásza, 1936. augusztus 16.</ref> – a 12 apostolt nem, de a nemzeti 11-et névszerint ismerik a gyerekek – más helyen kritikával illette a szép test kultuszát,<ref>233. A halál szépsége, 1940. október 6. 2.</ref> illetve a modern ember életének megannyi káros vonását: a technikai fejlődés miatt felgyorsult világot,<ref>88. Egyszerűbb és teljesebb élet, 1935. szeptember 1. 151.</ref> ami az életet egy versennyé teszi, a workaholic-munkamániás hozzáállást,<ref>146. A szeretet tanítómesterei, 1937. október 3. 4.</ref> vagy azt, hogy az ember nem tud csendben lenni, egyedül maradni, ebéd közben is rádiót hallgat,<ref>142. A mennyei kenyér, 1937. augusztus 1. 5.</ref> de még a környezetvédelem ügyének fontossága sem kerülte el Muraközy figyelmét.<ref>119. Jézus olimpiásza, 1936. augusztus 16. 201.</ref><br>

	A korra jellemző konfesszionalista feszültségek ellenére is a katolicizmussal kapcsolatosan véleménye meglehetősen visszafogott volt. Finom kritikus megjegyzésekkel ugyan találkozunk, mint amikor például szóvá teszi, hogy „többségi számuk durva hatalmával akarnak uralkodni a másik felett” , illetve a rezerválisreverzális kérdésében keményen elutasító véleményt képvisel, de ebben az esetben is főleg saját egyháztagjait megcélozva hangoztatja, hogy azok ne adjanak reverzálist. Mindemellett a református egyházat nem tartja az egyedül üdvözítő egyháznak, a második világháború idején pedig az erdélyi vallási türelem és együttműködés régi gyakorlatai alapján érvel a felekezetek közötti megbékélésért a nemzet egysége érdekében.		A korra jellemző konfesszionalista feszültségek ellenére is a katolicizmussal kapcsolatosan véleménye meglehetősen visszafogott volt. Finom kritikus megjegyzésekkel ugyan találkozunk, mint amikor például szóvá teszi,<ref>119. Jézus olimpiásza, 1936. augusztus 16. 200.</ref> hogy „többségi számuk durva hatalmával akarnak uralkodni a másik felett” , illetve a rezerválisreverzális kérdésében keményen elutasító véleményt képvisel, de ebben az esetben is főleg saját egyháztagjait megcélozva hangoztatja, hogy azok ne adjanak reverzálist. Mindemellett a református egyházat nem tartja az egyedül üdvözítő egyháznak, a második világháború idején pedig az erdélyi vallási türelem és együttműködés régi gyakorlatai alapján érvel a felekezetek közötti megbékélésért a nemzet egysége érdekében.

	== A háború után ==		== A háború után ==
49. sor:		49. sor:
	Muraközy Gyula 1961. augusztus 31-én halt meg Budapesten.		Muraközy Gyula 1961. augusztus 31-én halt meg Budapesten.

	Ajánlott irodalom		== Ajánlott irodalom ==

	Kiss Réka: Társadalmi kérdések – egyházi válaszok: Muraközy Gyula lelkipásztori tevékenysége. In: Reformátusok Budapesten 1. Szerk. Kósa László. Bp.		Kiss Réka: Társadalmi kérdések – egyházi válaszok: Muraközy Gyula lelkipásztori tevékenysége. In: Reformátusok Budapesten 1. Szerk. Kósa László. Bp.

Lanyi.gabor, 2023. december 11., 15:03-n

2023-12-11T15:03:37Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 17:03-kori változata
17. sor:		17. sor:
	== Munkáskérdés ==		== Munkáskérdés ==

	Míg a református társadalmi véleményformálók inkább a vidék, a falu és a földkérdés problémaköreire koncentráltak, addig Muraközy kiemelt fontosságúnak tartotta a városi munkássággal való foglalkozást. Ennek eredményeképpen 1938-ban sikerült megszerveznie az Evangéliumi Munkásszövetséget, amely röviddel ezután Magyar Református Munkásszövetség néven folytatta tevékenységét.<ref>Kiss Réka: Egy fejezet a református egyház szociális programjának alakulásából – a Magyar Evangéliumi Munkásszövetség (1938-1947). Protestáns Szemle 10. (2001) 207-238.</ref> Muraközy – és persze az ebben mögötte álló Ravasz-egyházkormányzat – célja az volt, hogy a munkásságnak a kommunista, szociáldemokrata és nemzeti szocialista megoldási javaslatok helyébe evangéliumi programot adjon, követve persze ebben az ekkor már színe lépő katolikus szociális mozgalmak példáját is. A Munkásszövetség, amely indulásakor Teleki Pál támogatását is bírta, 1942-ben 70 csoportban 4000 taggal bírt, körlevelüket 16000 címre juttatták el. A Munkásszövetség egyszerre végzett oktatói-nevelési, érdekvédelmi és szociális segítő tevékenységet, ez utóbbit például kamatmentes kölcsönök, orvosi és jogsegély nyújtása formájában, munkásszállás működtetésével.<br>		Míg a református társadalmi véleményformálók inkább a vidék, a falu és a földkérdés problémaköreire koncentráltak, addig Muraközy kiemelt fontosságúnak tartotta a városi munkássággal való foglalkozást. Ennek eredményeképpen 1938-ban sikerült megszerveznie az Evangéliumi Munkásszövetséget, amely röviddel ezután Magyar Református Munkásszövetség néven folytatta tevékenységét.<ref>Kiss Réka: Egy fejezet a református egyház szociális programjának alakulásából – a Magyar Evangéliumi Munkásszövetség (1938-1947). Protestáns Szemle 10. (2001) 207-238.</ref> Muraközy – és persze az ebben mögötte álló Ravasz-egyházkormányzat – célja az volt, hogy a munkásságnak a kommunista, szociáldemokrata és nemzeti szocialista megoldási javaslatok helyébe evangéliumi programot adjon, követve persze ebben az ekkor már színe lépő katolikus szociális mozgalmak példáját is.<ref>Programadó jelentőségű Ravasz László püspöknek a MÁV gépgyárban 1921. december 18-án elmondott beszéde. Nyomtatásban Ravasz László: Szocializmus evangéliuma és az evangélium szocializmusa. Tisztviselőtelepi Református Misszió. Bp. 1922.</ref> A Munkásszövetség, amely indulásakor Teleki Pál támogatását is bírta, 1942-ben 70 csoportban 4000 taggal bírt, körlevelüket 16000 címre juttatták el. A Munkásszövetség egyszerre végzett oktatói-nevelési, érdekvédelmi és szociális segítő tevékenységet, ez utóbbit például kamatmentes kölcsönök, orvosi és jogsegély nyújtása formájában, munkásszállás működtetésével.<br>

	Muraközy 1942-1946 között a Református Egyetemes Konvent missziói előadója volt és ő szerkesztette a Konvent Belmissziói Útmutatóját is. 1942 októberében Muraközy elnökletével alakult meg a Jó Pásztor Bizottság, amelynek eredeti célja a zsidóból reformátussá lett egyháztagok szociális- és lelkigondozása volt, de amely a német megszállástól kezdve a református zsidómentés központi intézményeként funkcionált. Muraközy szintén része volt a németellenes ellenállás református kapcsolati hálójának. Muraközy rádiós istentisztelet keretei között felolvasta a református egyház zsidóság védelmében tett azon nyilatkozatát, amelynek nyilvánosságra hozataláról az egyházvezetés lemondott, miután cserébe a kormány a budapesti zsidóság deportálásának leállításával hitegette.		Muraközy 1942-1946 között a Református Egyetemes Konvent missziói előadója volt és ő szerkesztette a Konvent Belmissziói Útmutatóját is. 1942 októberében Muraközy elnökletével alakult meg a Jó Pásztor Bizottság, amelynek eredeti célja a zsidóból reformátussá lett egyháztagok szociális- és lelkigondozása volt, de amely a német megszállástól kezdve a református zsidómentés központi intézményeként funkcionált.<ref>Bereczky Albert: A magyar protestantizmus a zsidóüldözés ellen. Református Traktátus Vállalat. Bp. 1945.</ref> Muraközy szintén része volt a németellenes ellenállás református kapcsolati hálójának. Muraközy rádiós istentisztelet keretei között felolvasta a református egyház zsidóság védelmében tett azon nyilatkozatát, amelynek nyilvánosságra hozataláról az egyházvezetés lemondott, miután cserébe a kormány a budapesti zsidóság deportálásának leállításával hitegette.<ref>Komoly Ottó naplója 1944. In: Ráday Gyűjtemény Évkönyve 3. Szerk. Majsai Tamás – Schmidt Mária. Bp. 1984. 238.</ref>

	== Társadalmi kérdések hangoztatása a szószékről ==		== Társadalmi kérdések hangoztatása a szószékről ==

	Muraközy prédikációiban kulcsszerepet játszottak a társadalmi problémák, elsősorban a szociális kérdés, amely nála elsősorban mint szegénység és gazdagság kérdése jelentkezett. Muraközy mindkettőben Isten rendelését látta, számára a fő kérdés nem az volt, hogy az ember gazdag-e vagy szegény, hanem hogy hogyan él vele? Ha gazdag, akkor Isten szerint és felebarátai javára használja-e a javait, ha szegény, akkor tud-e tűrni, elfogadni, alázatosan várni Isten megsegítő kegyelmére?		Muraközy prédikációiban kulcsszerepet játszottak a társadalmi problémák, elsősorban a szociális kérdés, amely nála elsősorban mint szegénység és gazdagság kérdése jelentkezett. Muraközy mindkettőben Isten rendelését látta, számára a fő kérdés nem az volt, hogy az ember gazdag-e vagy szegény, hanem hogy hogyan él vele? Ha gazdag, akkor Isten szerint és felebarátai javára használja-e a javait, ha szegény, akkor tud-e tűrni, elfogadni, alázatosan várni Isten megsegítő kegyelmére?<ref>A Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség kis füzetekben egyenként jelentette meg a rádiós prédikációkat 1932 és 1944 között, amelyek kötetekbe kötve találhatóak meg a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményében az alábbi jelzetek alatt (1-4430, 1-4431, 1-4432, 1-4791, 1-4792, 1-4793). Az alábbiakban a füzetek sorszámával, a prédikáció címével és elhangzási dátumával hivatkozunk a prédikációkra. Lásd pl. 52. A gazdagok, a szegények és Jézus, 1934. június 17.; 92. A látható Jézus, 1935. november 3. </ref><br>
	A javak újrafelosztását meghirdető ideológiákkal kapcsolatosan rendkívül szkeptikus volt. Szerinte forradalmak sohasem tüntethetik el a társadalmi igazságtalanságokat, csak mások lesznek még hatalmasabbak és mások lesznek még szegényebbek. Felfogása szerint bár Isten úgy teremtette meg a világot, hogy annak javaiból mindenkinek jusson, a bűneset által megromlott emberi természet ezt a tervet napról-napra megrontja. Emberi, társadalmi próbálkozások ezt nem orvosolhatják – kapitalizmusról és bolsevizmusról egyaránt mint a modern ember két bálványáról beszélt: az első, az „aranyborjú”, a kapitalizmus, efölé építette az ember templomul a modern civilizációt; míg a másik bálvány a gép, „amely fölé a tagadás rettenetes székesegyházául építette az ember a bolsevista államot.” Az aranyborjú története egyébként Muraközy egyik kedvelt metaforája volt, amellyel a kapitalizmushoz köthető olyan lelki attitűdökre is utalt, mint például az anyagi javak hajszolása, profitéhség, háborús nyerészkedés, a „vetés nélküli aratás”.” A bálványok kapcsán 1937-től a nácizmus óvatos kritikája is előkerült igehirdetésében: „Bálvány lehet egy politikai vezér /…/ bálványisten maga a nemzet, a vér.”<br>
			A javak újrafelosztását meghirdető ideológiákkal kapcsolatosan rendkívül szkeptikus volt.<ref>234. Az egyház és a szociális kérdés, 1940. október 20.</ref> Szerinte forradalmak sohasem tüntethetik el a társadalmi igazságtalanságokat, csak mások lesznek még hatalmasabbak és mások lesznek még szegényebbek.<ref>52. A gazdagok, a szegények és Jézus, 1934. június 17. 2.</ref> Felfogása szerint bár Isten úgy teremtette meg a világot, hogy annak javaiból mindenkinek jusson, a bűneset által megromlott emberi természet ezt a tervet napról-napra megrontja. Emberi, társadalmi próbálkozások ezt nem orvosolhatják – kapitalizmusról és bolsevizmusról egyaránt mint a modern ember két bálványáról beszélt: az első, az „aranyborjú”, a kapitalizmus, efölé építette az ember templomul a modern civilizációt; míg a másik bálvány a gép, „amely fölé a tagadás rettenetes székesegyházául építette az ember a bolsevista államot.”<ref>2. Mi az élet? 1932. október 16. 2.</ref> Az aranyborjú története egyébként Muraközy egyik kedvelt metaforája volt, amellyel a kapitalizmushoz köthető olyan lelki attitűdökre is utalt, mint például az anyagi javak hajszolása, profitéhség, háborús nyerészkedés,<ref>52. A gazdagok, a szegények és Jézus, 1934. június 17. 7.; 284. Júdás és Mária, 1942. április 26. 3.; 336. Szegények adventje, 1943. december 12. 1.</ref> a „vetés nélküli aratás”.<ref>162. Vetés és aratás, 1938. június 26. 6.</ref> A bálványok kapcsán 1937-től a nácizmus óvatos kritikája is előkerült igehirdetésében: „Bálvány lehet egy politikai vezér /…/ bálványisten maga a nemzet, a vér.”<ref>136. A bálványok százada, 1937. május 9. 59.; 156. Levélnél egyebet semmit sem talála, 1938. március 20. 2.</ref><br>

			Annak ellenére, hogy Muraközy nem hitt az evilági megváltást hirdető társadalmi eszményeknek, lépten-nyomon érzékenyítette hallgatóságát a leszakadt társadalmi csoportok irányába, ébresztgette – különösen a polgári középosztályt megcélozva – felelősségérzetüket, kiemelte a társadalmi szolidaritás szükségességét. Prédikációiból a szegénység hétköznapi, naturalista-realista képei kerülnek elénk. Nagyon sokszor szerepel prédikációiban az alkoholizmus és a családi élet válságai, a válások megnövekedett száma, az abortusz és természetesen az egykézés, amelyet egy helyen bűnként jelöl meg.<br>

	Annak ellenére, hogy Muraközy nem hitt az evilági megváltást hirdető társadalmi eszményeknek, lépten-nyomon érzékenyítette hallgatóságát a leszakadt társadalmi csoportok irányába, ébresztgette – különösen a polgári középosztályt megcélozva – felelősségérzetüket, kiemelte a társadalmi szolidaritás szükségességét. Prédikációiból a szegénység hétköznapi, naturalista-realista képei kerülnek elénk. Nagyon sokszor szerepel prédikációiban az alkoholizmus és a családi élet válságai, a válások megnövekedett száma, az abortusz és természetesen az egykézés, amelyet egy helyen bűnként jelöl meg.
	Muraközy azon a véleményen volt, hogy a megoldásnak nem kívülről, hanem belülről kell jönnie. A Krisztust élete felett Úrként elismerő ember képes a neki adatott anyagi javakkal Isten dicsőségére élni: ha gazdag, akkor azzal másokat segíteni, ha szegény, akkor helyzetét türelmesen elfogadni. Ennek alapján a belső, személyes életváltozás teheti csak az embert késszé a „testvéri” viselkedésre, hozhatja el a társadalmi szolidaritást: „a rongyos, szomorú, csüggedt munkanélküli ember arcára ráírva látod a titokzatos vonást: ez a testvéred, nem törheted meg a magad kalácsát nyugodtan, amíg őneki esténként azzal kell visszatérni, hogy betakarja négy kicsi gyermekét és reájuk csókolja az ígéretet: aludjatok el, holnap lesz kenyér, ma nincsen.”<br>		Muraközy azon a véleményen volt, hogy a megoldásnak nem kívülről, hanem belülről kell jönnie. A Krisztust élete felett Úrként elismerő ember képes a neki adatott anyagi javakkal Isten dicsőségére élni: ha gazdag, akkor azzal másokat segíteni, ha szegény, akkor helyzetét türelmesen elfogadni. Ennek alapján a belső, személyes életváltozás teheti csak az embert késszé a „testvéri” viselkedésre, hozhatja el a társadalmi szolidaritást: „a rongyos, szomorú, csüggedt munkanélküli ember arcára ráírva látod a titokzatos vonást: ez a testvéred, nem törheted meg a magad kalácsát nyugodtan, amíg őneki esténként azzal kell visszatérni, hogy betakarja négy kicsi gyermekét és reájuk csókolja az ígéretet: aludjatok el, holnap lesz kenyér, ma nincsen.”<br>

Lanyi.gabor, 2023. december 11., 14:59-n

2023-12-11T14:59:32Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 16:59-kori változata
5. sor:		5. sor:
	== Korai évei, tanulmányai ==		== Korai évei, tanulmányai ==

	Muraközy Gyula 1892-ben született Budapesten, gimnáziumi és teológiai tanulmányait is ott végezte. Már teológus évei alatt kapcsolatba került az interkonfesszionális irányultságú Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséggel (MEKDSZ), elkötelezett és aktív hívévé vált a belmisszió ügyének, a református egyház személyes megtérésekből eredő belső lelki megújulásának és az ebből fakadó aktív és széleskörű társadalmi szerepvállalásnak. Látókörét szélesítették franciaországi tanulmányai (Montauban, Montpellier) és 1928-ban tett féléves amerikai prédikátori körútja is. Az első világháború éveiben töltötte segédlelkészi évét a Kálvin téren, amely után 1918-ban – mintegy 26 évesen – hívta meg őt lelkipásztorának a Kecskeméti Református Egyházközség, ahol több mint egy évtizedig szolgált (1918-1932). Már Kecskeméten is megmutatkozott szociális érzékenysége és ezen a téren kifejtett aktivizmusa: árvaházat építtetett, diakonisszákat foglalkoztatott a tanyavilág elesettjeinek segítése céljából. Lakitelek, Méntelek, Ágasegyháza és Helvécia református szórványai az ő ideje alatt indultak meg az önálló gyülekezetté válás útján.		Muraközy Gyula 1892-ben született Budapesten, gimnáziumi és teológiai tanulmányait is ott végezte. Már teológus évei alatt kapcsolatba került az interkonfesszionális irányultságú Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséggel (MEKDSZ), elkötelezett és aktív hívévé vált a belmisszió ügyének, a református egyház személyes megtérésekből eredő belső lelki megújulásának és az ebből fakadó aktív és széleskörű társadalmi szerepvállalásnak. Látókörét szélesítették franciaországi tanulmányai (Montauban, Montpellier) és 1928-ban tett féléves amerikai prédikátori körútja is.<ref>Kovács Bálint: Száz éve született Muraközy Gyula (1892-1961). Confessio 16. (1992) 52.</ref> Az első világháború éveiben töltötte segédlelkészi évét a Kálvin téren, amely után 1918-ban – mintegy 26 évesen – hívta meg őt lelkipásztorának a Kecskeméti Református Egyházközség, ahol több mint egy évtizedig szolgált (1918-1932).<ref>1918 decembere és 1919 januárja között Svájcban végzett külpolitikai szolgálatot, a békeelőkészítés részeként. Része volt a mintegy két tucat főből álló protestáns küldöttségnek. Valós eredményt szinte csak Svájcban és Hollandiában (valamint Skandináviában) értek el a küldöttek. Ld. Muraközy Gyula: Svájc és Magyarország. PEIL, 1919/4. 17–18. (Szász Lajos kiegészítése)</ref> Már Kecskeméten is megmutatkozott szociális érzékenysége és ezen a téren kifejtett aktivizmusa: árvaházat építtetett, diakonisszákat foglalkoztatott a tanyavilág elesettjeinek segítése céljából. Lakitelek, Méntelek, Ágasegyháza és Helvécia református szórványai az ő ideje alatt indultak meg az önálló gyülekezetté válás útján.<ref>Kiss Réka: Társadalmi kérdések – egyházi válaszok: Muraközy Gyula lelkipásztori tevékenysége. In: Reformátusok Budapesten 1. Szerk. Kósa László. Bp. 591-592.</ref>

	== Szociális segítő lelkület ==		== Szociális segítő lelkület ==

	Muraközyt 1932-ben a Budapest-Kálvin téri gyülekezet hívta el másodlelkészének, ahol tevékenysége révén kiemelkedő gyülekezetépítő munka folyt, új missziói munkaágak szerveződtek például az ifjúság és a gyermekek körében. Meghonosította a házi istentiszteleteket, gyülekezeti lapot indított. Megszervezte a gyülekezet szociális hálóját, bekapcsolta a gyülekezetet a Sáfár Szövetség tevékenységébe, amely a Kálvin téren 150-200 fő szerény, de rendszeres adományából tevékenykedett. A gyülekezet két diakonisszájának karitatív szolgálatát kiegészítette az önkéntesekből álló Thábita Kör, míg a cselédek helyzetét a Márta- és Bethlen Kata-körök segítették, állást kereső cselédlányok számára tartották fent a Márta otthont a Kálvin tér 8. szám alatt. Egy pillanatfelvétel tevékenységük számadatairól: 1934-ben a diakonisszák 451 szegény családot gondoztak, míg a gyülekezet 180 főt rendszeres segélyben részesített. Az ún. szegénynapokon még több rászorulót, mintegy 2000 embert értek el segélyeikkel, egy év alatt 28 mázsa élelmiszert és 2,5 mázsa ruhát osztottak szét. A gyülekezet a fővárosi szervekkel együttműködve három, majd négy szeretetotthont tartott fent elsősorban idősek részére, Balatonszemesen üdülőt vásároltak a szegény gyermekek nyaraltatására.		Muraközyt 1932-ben a Budapest-Kálvin téri gyülekezet hívta el másodlelkészének, ahol tevékenysége révén kiemelkedő gyülekezetépítő munka folyt, új missziói munkaágak szerveződtek például az ifjúság és a gyermekek körében. Meghonosította a házi istentiszteleteket, gyülekezeti lapot indított. Megszervezte a gyülekezet szociális hálóját, bekapcsolta a gyülekezetet a Sáfár Szövetség tevékenységébe, amely a Kálvin téren 150-200 fő szerény, de rendszeres adományából tevékenykedett. A gyülekezet két diakonisszájának karitatív szolgálatát kiegészítette az önkéntesekből álló Thábita Kör, míg a cselédek helyzetét a Márta- és Bethlen Kata-körök segítették, állást kereső cselédlányok számára tartották fent a Márta otthont a Kálvin tér 8. szám alatt. Egy pillanatfelvétel tevékenységük számadatairól: 1934-ben a diakonisszák 451 szegény családot gondoztak, míg a gyülekezet 180 főt rendszeres segélyben részesített. Az ún. szegénynapokon még több rászorulót, mintegy 2000 embert értek el segélyeikkel, egy év alatt 28 mázsa élelmiszert és 2,5 mázsa ruhát osztottak szét. A gyülekezet a fővárosi szervekkel együttműködve három, majd négy szeretetotthont tartott fent elsősorban idősek részére, Balatonszemesen üdülőt vásároltak a szegény gyermekek nyaraltatására.<ref>Kiss R.: Társadalmi kérdések i. m. 594.</ref>

	== Sajtótevékenység ==		== Sajtótevékenység ==

	Egyházi és társadalmi missziója mellett – és persze azt segítendő – Muraközy kiemelkedő szerepet játszott a református egyházi sajtó megteremtésében is. 1929-től szerkesztője volt a belmissziói irányultságú Református Figyelőnek, majd annak a konfesszionalista Kálvinista Szemlével való összeolvadása után 1934-től ő lett a felelős szerkesztője a református egyház első hivatalos lapjának, a Református Életnek. A 35 ezer példányban megjelenő hetilap a korszak szociális problémáira választ kereső református értelmiség egyik fontos szócsövévé és fórumává vált, helyet adva radikálisabb társadalmi reformtörekvések (pl. a földreform terén) hangoztatásának is. Mindehhez illeszkedtek a Muraközy által évente más-más helyszínen megszervezett Magyar Élet-konferenciák, amelyek szintén a társadalmi és politikai reformgondolatok, a falukutatás és népi mozgalom kedvelt találkozási, útkeresési és megmutatkozási helyszíneivé váltak. A Magyar Élet-konferenciák sorából kiemelkedett az református Soli Deo Gloria diákmozgalommal (SDG) és annak újságjával, a Magyar Úttal közösen szervezett 1937-es szociális ankét.		Egyházi és társadalmi missziója mellett – és persze azt segítendő – Muraközy kiemelkedő szerepet játszott a református egyházi sajtó megteremtésében is. 1929-től szerkesztője volt a belmissziói irányultságú Református Figyelőnek, majd annak a konfesszionalista Kálvinista Szemlével való összeolvadása után 1934-től ő lett a felelős szerkesztője a református egyház első hivatalos lapjának, a Református Életnek.<ref>Ablonczy Balázs: A Református Élet hetilap és a budapesti reformátusság (1934-1944). In: Reformátusok Budapesten 2. Szerk. Kósa László. Bp. 2006. 1212.</ref> A 35 ezer példányban megjelenő hetilap a korszak szociális problémáira választ kereső református értelmiség egyik fontos szócsövévé és fórumává vált, helyet adva radikálisabb társadalmi reformtörekvések (pl. a földreform terén) hangoztatásának is. Mindehhez illeszkedtek a Muraközy által évente más-más helyszínen megszervezett Magyar Élet-konferenciák, amelyek szintén a társadalmi és politikai reformgondolatok, a falukutatás és népi mozgalom kedvelt találkozási, útkeresési és megmutatkozási helyszíneivé váltak.<ref>Kovács B.: Száz éve i. m. 55.</ref> A Magyar Élet-konferenciák sorából kiemelkedett az református Soli Deo Gloria diákmozgalommal (SDG) és annak újságjával, a Magyar Úttal közösen szervezett 1937-es szociális ankét.<ref>Kiss R.: Társadalmi kérdések i. m. 595.</ref>

	== Munkáskérdés ==		== Munkáskérdés ==

	Míg a református társadalmi véleményformálók inkább a vidék, a falu és a földkérdés problémaköreire koncentráltak, addig Muraközy kiemelt fontosságúnak tartotta a városi munkássággal való foglalkozást. Ennek eredményeképpen 1938-ban sikerült megszerveznie az Evangéliumi Munkásszövetséget, amely röviddel ezután Magyar Református Munkásszövetség néven folytatta tevékenységét. Muraközy – és persze az ebben mögötte álló Ravasz-egyházkormányzat – célja az volt, hogy a munkásságnak a kommunista, szociáldemokrata és nemzeti szocialista megoldási javaslatok helyébe evangéliumi programot adjon, követve persze ebben az ekkor már színe lépő katolikus szociális mozgalmak példáját is. A Munkásszövetség, amely indulásakor Teleki Pál támogatását is bírta, 1942-ben 70 csoportban 4000 taggal bírt, körlevelüket 16000 címre juttatták el. A Munkásszövetség egyszerre végzett oktatói-nevelési, érdekvédelmi és szociális segítő tevékenységet, ez utóbbit például kamatmentes kölcsönök, orvosi és jogsegély nyújtása formájában, munkásszállás működtetésével.<br>		Míg a református társadalmi véleményformálók inkább a vidék, a falu és a földkérdés problémaköreire koncentráltak, addig Muraközy kiemelt fontosságúnak tartotta a városi munkássággal való foglalkozást. Ennek eredményeképpen 1938-ban sikerült megszerveznie az Evangéliumi Munkásszövetséget, amely röviddel ezután Magyar Református Munkásszövetség néven folytatta tevékenységét.<ref>Kiss Réka: Egy fejezet a református egyház szociális programjának alakulásából – a Magyar Evangéliumi Munkásszövetség (1938-1947). Protestáns Szemle 10. (2001) 207-238.</ref> Muraközy – és persze az ebben mögötte álló Ravasz-egyházkormányzat – célja az volt, hogy a munkásságnak a kommunista, szociáldemokrata és nemzeti szocialista megoldási javaslatok helyébe evangéliumi programot adjon, követve persze ebben az ekkor már színe lépő katolikus szociális mozgalmak példáját is. A Munkásszövetség, amely indulásakor Teleki Pál támogatását is bírta, 1942-ben 70 csoportban 4000 taggal bírt, körlevelüket 16000 címre juttatták el. A Munkásszövetség egyszerre végzett oktatói-nevelési, érdekvédelmi és szociális segítő tevékenységet, ez utóbbit például kamatmentes kölcsönök, orvosi és jogsegély nyújtása formájában, munkásszállás működtetésével.<br>

	Muraközy 1942-1946 között a Református Egyetemes Konvent missziói előadója volt és ő szerkesztette a Konvent Belmissziói Útmutatóját is. 1942 októberében Muraközy elnökletével alakult meg a Jó Pásztor Bizottság, amelynek eredeti célja a zsidóból reformátussá lett egyháztagok szociális- és lelkigondozása volt, de amely a német megszállástól kezdve a református zsidómentés központi intézményeként funkcionált. Muraközy szintén része volt a németellenes ellenállás református kapcsolati hálójának. Muraközy rádiós istentisztelet keretei között felolvasta a református egyház zsidóság védelmében tett azon nyilatkozatát, amelynek nyilvánosságra hozataláról az egyházvezetés lemondott, miután cserébe a kormány a budapesti zsidóság deportálásának leállításával hitegette.		Muraközy 1942-1946 között a Református Egyetemes Konvent missziói előadója volt és ő szerkesztette a Konvent Belmissziói Útmutatóját is. 1942 októberében Muraközy elnökletével alakult meg a Jó Pásztor Bizottság, amelynek eredeti célja a zsidóból reformátussá lett egyháztagok szociális- és lelkigondozása volt, de amely a német megszállástól kezdve a református zsidómentés központi intézményeként funkcionált. Muraközy szintén része volt a németellenes ellenállás református kapcsolati hálójának. Muraközy rádiós istentisztelet keretei között felolvasta a református egyház zsidóság védelmében tett azon nyilatkozatát, amelynek nyilvánosságra hozataláról az egyházvezetés lemondott, miután cserébe a kormány a budapesti zsidóság deportálásának leállításával hitegette.
56. sor:		56. sor:

	Ravasz László: Emlékezéseim. Bp. 1992.		Ravasz László: Emlékezéseim. Bp. 1992.

	~~<gallery>~~
	~~Példa.jpg\|Képaláírás1~~
	~~Példa.jpg\|Képaláírás2~~
	~~</gallery>~~

Lanyi.gabor, 2023. december 11., 14:54-n

2023-12-11T14:54:21Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 16:54-kori változata
56. sor:		56. sor:

	Ravasz László: Emlékezéseim. Bp. 1992.		Ravasz László: Emlékezéseim. Bp. 1992.

			<gallery>
			Példa.jpg\|Képaláírás1
			Példa.jpg\|Képaláírás2
			</gallery>

Lanyi.gabor, 2023. december 11., 14:01-n

2023-12-11T14:01:34Z

← Régebbi változat		A lap 2023. december 11., 16:01-kori változata
44. sor:		44. sor:

	Szolgálatának ezen, befejező szakasza ellentmondásokkal terhes: konventi tisztségeiben az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) Megújulási Mozgalommal szembeni retorzióinak eszközévé vált, miközben az Ökumenikus Tanács titkáraként folyamatosan tájékoztatta a nyugati egyházi vezetőket az egyházon belüli megtorlás valóságáról.<br>		Szolgálatának ezen, befejező szakasza ellentmondásokkal terhes: konventi tisztségeiben az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) Megújulási Mozgalommal szembeni retorzióinak eszközévé vált, miközben az Ökumenikus Tanács titkáraként folyamatosan tájékoztatta a nyugati egyházi vezetőket az egyházon belüli megtorlás valóságáról.<br>

	Muraközy Gyula 1961. augusztus 31-én halt meg Budapesten.		Muraközy Gyula 1961. augusztus 31-én halt meg Budapesten.

			Ajánlott irodalom

			Kiss Réka: Társadalmi kérdések – egyházi válaszok: Muraközy Gyula lelkipásztori tevékenysége. In: Reformátusok Budapesten 1. Szerk. Kósa László. Bp.

			Kiss Réka: Egy fejezet a református egyház szociális programjának alakulásából – a Magyar Evangéliumi Munkásszövetség (1938-1947). Protestáns Szemle 10. (2001) 207-238.

			Kovács Bálint: Száz éve született Muraközy Gyula (1892-1961). Confessio 16. (1992)

			Ravasz László: Emlékezéseim. Bp. 1992.

Lanyi.gabor: Új oldal, tartalma: „''Muraközy Gyula'' (Budapest, 1892. május 12. – Budapest, 1961. augusztus 31.), református lelkipásztor, egyházi újságíró-szerkesztő, rádiós igehirdető, egyházkerületi főjegyző Muraközy három évtizeden keresztül látta el az akkor mintegy tizenháromezer lélekkel bíró Budapest-Kálvin téri gyülekezet másodlelkészi tisztségét; rádiós prédikátori és újságírói-szerkesztői tevékenysége által mint az egyház egyik vezető m…”

2023-12-11T13:58:17Z

Új oldal, tartalma: „''Muraközy Gyula'' (Budapest, 1892. május 12. – Budapest, 1961. augusztus 31.), református lelkipásztor, egyházi újságíró-szerkesztő, rádiós igehirdető, egyházkerületi főjegyző Muraközy három évtizeden keresztül látta el az akkor mintegy tizenháromezer lélekkel bíró Budapest-Kálvin téri gyülekezet másodlelkészi tisztségét; rádiós prédikátori és újságírói-szerkesztői tevékenysége által mint az egyház egyik vezető m…”

Új lap

''Muraközy Gyula'' (Budapest, 1892. május 12. – Budapest, 1961. augusztus 31.), református lelkipásztor, egyházi újságíró-szerkesztő, rádiós igehirdető, egyházkerületi főjegyző

Muraközy három évtizeden keresztül látta el az akkor mintegy tizenháromezer lélekkel bíró Budapest-Kálvin téri gyülekezet másodlelkészi tisztségét; rádiós prédikátori és újságírói-szerkesztői tevékenysége által mint az egyház egyik vezető média-személyisége; de mint az egyház társadalmi felelősségvállalását a legkülönfélébb formákban és szerveződésekben előmozdító aktivistája is maradandó nyomot hagyott a két világháború közti református egyházi életen.

== Korai évei, tanulmányai ==

Muraközy Gyula 1892-ben született Budapesten, gimnáziumi és teológiai tanulmányait is ott végezte. Már teológus évei alatt kapcsolatba került az interkonfesszionális irányultságú Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséggel (MEKDSZ), elkötelezett és aktív hívévé vált a belmisszió ügyének, a református egyház személyes megtérésekből eredő belső lelki megújulásának és az ebből fakadó aktív és széleskörű társadalmi szerepvállalásnak. Látókörét szélesítették franciaországi tanulmányai (Montauban, Montpellier) és 1928-ban tett féléves amerikai prédikátori körútja is. Az első világháború éveiben töltötte segédlelkészi évét a Kálvin téren, amely után 1918-ban – mintegy 26 évesen – hívta meg őt lelkipásztorának a Kecskeméti Református Egyházközség, ahol több mint egy évtizedig szolgált (1918-1932). Már Kecskeméten is megmutatkozott szociális érzékenysége és ezen a téren kifejtett aktivizmusa: árvaházat építtetett, diakonisszákat foglalkoztatott a tanyavilág elesettjeinek segítése céljából. Lakitelek, Méntelek, Ágasegyháza és Helvécia református szórványai az ő ideje alatt indultak meg az önálló gyülekezetté válás útján.

== Szociális segítő lelkület ==

Muraközyt 1932-ben a Budapest-Kálvin téri gyülekezet hívta el másodlelkészének, ahol tevékenysége révén kiemelkedő gyülekezetépítő munka folyt, új missziói munkaágak szerveződtek például az ifjúság és a gyermekek körében. Meghonosította a házi istentiszteleteket, gyülekezeti lapot indított. Megszervezte a gyülekezet szociális hálóját, bekapcsolta a gyülekezetet a Sáfár Szövetség tevékenységébe, amely a Kálvin téren 150-200 fő szerény, de rendszeres adományából tevékenykedett. A gyülekezet két diakonisszájának karitatív szolgálatát kiegészítette az önkéntesekből álló Thábita Kör, míg a cselédek helyzetét a Márta- és Bethlen Kata-körök segítették, állást kereső cselédlányok számára tartották fent a Márta otthont a Kálvin tér 8. szám alatt. Egy pillanatfelvétel tevékenységük számadatairól: 1934-ben a diakonisszák 451 szegény családot gondoztak, míg a gyülekezet 180 főt rendszeres segélyben részesített. Az ún. szegénynapokon még több rászorulót, mintegy 2000 embert értek el segélyeikkel, egy év alatt 28 mázsa élelmiszert és 2,5 mázsa ruhát osztottak szét. A gyülekezet a fővárosi szervekkel együttműködve három, majd négy szeretetotthont tartott fent elsősorban idősek részére, Balatonszemesen üdülőt vásároltak a szegény gyermekek nyaraltatására.

== Sajtótevékenység ==

Egyházi és társadalmi missziója mellett – és persze azt segítendő – Muraközy kiemelkedő szerepet játszott a református egyházi sajtó megteremtésében is. 1929-től szerkesztője volt a belmissziói irányultságú Református Figyelőnek, majd annak a konfesszionalista Kálvinista Szemlével való összeolvadása után 1934-től ő lett a felelős szerkesztője a református egyház első hivatalos lapjának, a Református Életnek. A 35 ezer példányban megjelenő hetilap a korszak szociális problémáira választ kereső református értelmiség egyik fontos szócsövévé és fórumává vált, helyet adva radikálisabb társadalmi reformtörekvések (pl. a földreform terén) hangoztatásának is. Mindehhez illeszkedtek a Muraközy által évente más-más helyszínen megszervezett Magyar Élet-konferenciák, amelyek szintén a társadalmi és politikai reformgondolatok, a falukutatás és népi mozgalom kedvelt találkozási, útkeresési és megmutatkozási helyszíneivé váltak. A Magyar Élet-konferenciák sorából kiemelkedett az református Soli Deo Gloria diákmozgalommal (SDG) és annak újságjával, a Magyar Úttal közösen szervezett 1937-es szociális ankét.

== Munkáskérdés ==

Míg a református társadalmi véleményformálók inkább a vidék, a falu és a földkérdés problémaköreire koncentráltak, addig Muraközy kiemelt fontosságúnak tartotta a városi munkássággal való foglalkozást. Ennek eredményeképpen 1938-ban sikerült megszerveznie az Evangéliumi Munkásszövetséget, amely röviddel ezután Magyar Református Munkásszövetség néven folytatta tevékenységét. Muraközy – és persze az ebben mögötte álló Ravasz-egyházkormányzat – célja az volt, hogy a munkásságnak a kommunista, szociáldemokrata és nemzeti szocialista megoldási javaslatok helyébe evangéliumi programot adjon, követve persze ebben az ekkor már színe lépő katolikus szociális mozgalmak példáját is. A Munkásszövetség, amely indulásakor Teleki Pál támogatását is bírta, 1942-ben 70 csoportban 4000 taggal bírt, körlevelüket 16000 címre juttatták el. A Munkásszövetség egyszerre végzett oktatói-nevelési, érdekvédelmi és szociális segítő tevékenységet, ez utóbbit például kamatmentes kölcsönök, orvosi és jogsegély nyújtása formájában, munkásszállás működtetésével. 

Muraközy 1942-1946 között a Református Egyetemes Konvent missziói előadója volt és ő szerkesztette a Konvent Belmissziói Útmutatóját is. 1942 októberében Muraközy elnökletével alakult meg a Jó Pásztor Bizottság, amelynek eredeti célja a zsidóból reformátussá lett egyháztagok szociális- és lelkigondozása volt, de amely a német megszállástól kezdve a református zsidómentés központi intézményeként funkcionált. Muraközy szintén része volt a németellenes ellenállás református kapcsolati hálójának. Muraközy rádiós istentisztelet keretei között felolvasta a református egyház zsidóság védelmében tett azon nyilatkozatát, amelynek nyilvánosságra hozataláról az egyházvezetés lemondott, miután cserébe a kormány a budapesti zsidóság deportálásának leállításával hitegette.

== Társadalmi kérdések hangoztatása a szószékről ==

Muraközy prédikációiban kulcsszerepet játszottak a társadalmi problémák, elsősorban a szociális kérdés, amely nála elsősorban mint szegénység és gazdagság kérdése jelentkezett. Muraközy mindkettőben Isten rendelését látta, számára a fő kérdés nem az volt, hogy az ember gazdag-e vagy szegény, hanem hogy hogyan él vele? Ha gazdag, akkor Isten szerint és felebarátai javára használja-e a javait, ha szegény, akkor tud-e tűrni, elfogadni, alázatosan várni Isten megsegítő kegyelmére?
A javak újrafelosztását meghirdető ideológiákkal kapcsolatosan rendkívül szkeptikus volt. Szerinte forradalmak sohasem tüntethetik el a társadalmi igazságtalanságokat, csak mások lesznek még hatalmasabbak és mások lesznek még szegényebbek. Felfogása szerint bár Isten úgy teremtette meg a világot, hogy annak javaiból mindenkinek jusson, a bűneset által megromlott emberi természet ezt a tervet napról-napra megrontja. Emberi, társadalmi próbálkozások ezt nem orvosolhatják – kapitalizmusról és bolsevizmusról egyaránt mint a modern ember két bálványáról beszélt: az első, az „aranyborjú”, a kapitalizmus, efölé építette az ember templomul a modern civilizációt; míg a másik bálvány a gép, „amely fölé a tagadás rettenetes székesegyházául építette az ember a bolsevista államot.” Az aranyborjú története egyébként Muraközy egyik kedvelt metaforája volt, amellyel a kapitalizmushoz köthető olyan lelki attitűdökre is utalt, mint például az anyagi javak hajszolása, profitéhség, háborús nyerészkedés, a „vetés nélküli aratás”.” A bálványok kapcsán 1937-től a nácizmus óvatos kritikája is előkerült igehirdetésében: „Bálvány lehet egy politikai vezér /…/ bálványisten maga a nemzet, a vér.” 

Annak ellenére, hogy Muraközy nem hitt az evilági megváltást hirdető társadalmi eszményeknek, lépten-nyomon érzékenyítette hallgatóságát a leszakadt társadalmi csoportok irányába, ébresztgette – különösen a polgári középosztályt megcélozva – felelősségérzetüket, kiemelte a társadalmi szolidaritás szükségességét. Prédikációiból a szegénység hétköznapi, naturalista-realista képei kerülnek elénk. Nagyon sokszor szerepel prédikációiban az alkoholizmus és a családi élet válságai, a válások megnövekedett száma, az abortusz és természetesen az egykézés, amelyet egy helyen bűnként jelöl meg.
Muraközy azon a véleményen volt, hogy a megoldásnak nem kívülről, hanem belülről kell jönnie. A Krisztust élete felett Úrként elismerő ember képes a neki adatott anyagi javakkal Isten dicsőségére élni: ha gazdag, akkor azzal másokat segíteni, ha szegény, akkor helyzetét türelmesen elfogadni. Ennek alapján a belső, személyes életváltozás teheti csak az embert késszé a „testvéri” viselkedésre, hozhatja el a társadalmi szolidaritást: „a rongyos, szomorú, csüggedt munkanélküli ember arcára ráírva látod a titokzatos vonást: ez a testvéred, nem törheted meg a magad kalácsát nyugodtan, amíg őneki esténként azzal kell visszatérni, hogy betakarja négy kicsi gyermekét és reájuk csókolja az ígéretet: aludjatok el, holnap lesz kenyér, ma nincsen.” 

Muraközy kiemelte, hogy az egyháznak és tagjainak megkülönböztetett szerepe van a társadalmi segítő tevékenységben, nem önmagában a segélyezés miatt, hanem azért, mert ezzel motiváló példája lehet az egész társadalomnak. A belmisszió mozgalma, szervezetei, szolgálattevői is gyakori szereplői, mintegy hősei voltak Muraközy prédikációinak. Nagy jelentőséget tulajdonított a diakonisszák szolgálatának, tevékenységük népszerűsítésének, elismertetésének. Gyakran emelte ki az ifjúsági misszió, keresztyén nevelés fontosságát, az ifjúsági szervezetek tevékenységét (pl. YMCA) és a cserkészet nevelő szerepét. Nem meglepő módon Muraközy fontos szerepet tulajdonított prédikációban a médiumoknak, rádiónak de különösen is a sajtónak. Külön prédikációban hívta fel a figyelmet az egységes református sajtó megteremtésének szükségességére. 

Szinte nem volt olyan szelete az emberi egyéni és közösségi életnek, amely valamilyen szinten ne került volna elő Muraközy Gyula prédikációiban. Finoman szót emelt a női emancipáció érdekében, amikor a nők egyetemes papságban való részesedéséről, a diakonisszák és tanítónők prófétai tisztéről beszél vagy amikor a házimunkák férj és feleség közti aránytalan felosztásáról szól. A berlini olimpia idején arról szólt, hogy a modern ember egyik vallása a sport – a 12 apostolt nem, de a nemzeti 11-et névszerint ismerik a gyerekek – más helyen kritikával illette a szép test kultuszát, illetve a modern ember életének megannyi káros vonását: a technikai fejlődés miatt felgyorsult világot, ami az életet egy versennyé teszi, a workaholic-munkamániás hozzáállást, vagy azt, hogy az ember nem tud csendben lenni, egyedül maradni, ebéd közben is rádiót hallgat, de még a környezetvédelem ügyének fontossága sem kerülte el Muraközy figyelmét. 

A korra jellemző konfesszionalista feszültségek ellenére is a katolicizmussal kapcsolatosan véleménye meglehetősen visszafogott volt. Finom kritikus megjegyzésekkel ugyan találkozunk, mint amikor például szóvá teszi, hogy „többségi számuk durva hatalmával akarnak uralkodni a másik felett” , illetve a rezerválisreverzális kérdésében keményen elutasító véleményt képvisel, de ebben az esetben is főleg saját egyháztagjait megcélozva hangoztatja, hogy azok ne adjanak reverzálist. Mindemellett a református egyházat nem tartja az egyedül üdvözítő egyháznak, a második világháború idején pedig az erdélyi vallási türelem és együttműködés régi gyakorlatai alapján érvel a felekezetek közötti megbékélésért a nemzet egysége érdekében.

== A háború után ==

1945 után Muraközy a Ravasz-féle egyházkormányzat hűséges híve maradt és keményen fellépett az azt kihívó és az egyházi közvéleményt súlyosan megosztó Bereczky Albert és Békefi Benő nevével fémjelzett belső egyházi ellenzékkel szemben. 1946 novemberétől a dunamelléki kerület lelkészi főjegyzője – „püspökhelyettese” – lett, és Ravasz először őt jelölte meg mint utódját a dunamelléki püspöki székben. 

A pártállami érdekek miatt ez nem valósulhatott meg. Muraközy 1949-ben lemondott főjegyzői tisztéről, a Bereczky-féle egyházvezetés pedig Rákosi nyomására az Élet és Jövő-nek, a református egyház háború utáni hetilapjának szerkesztéséből is visszahívta, sőt magát a lapot is megszüntette. Az egyházi szervek folyamatos nyomás alatt tartották Muraközyt, majd 1952-ben a belügyi szervek együttműködésre kényszerítették: elsődleges feladata az egyházi reakció és főképpen Ravasz László tevékenységének a megfigyelése lett volna. 1953-ban Ravasz a Kálvin téri szószékről is visszavonult, Muraközy új lelkésztársa maga Bereczky Albert lett. Amint erre 1955-ben lehetőség adódott, Muraközyt nyugdíjba küldték. 

Nyugdíjazása miatt az 1956-os események alatt végig háttérben maradt, a református Megújulási Mozgalom tevékenységéből is kimaradt. A kiépülő Kádár-rendszer társadalmi elfogadottságának megerősítéséhez szükségessé vált az olyan népszerű és hiteles, a forradalomban és a megújulási mozgalomban nem „kompromittálódott” egyházi személyek előtérbe helyezése. mint amilyen Muraközy. Ezért válhatott lehetségessé, hogy 1957 tavaszán a Kálvin téri gyülekezet visszahívhassa őt lelkipásztorának, sőt több közegyházi szerepkört is kaphatott, mint amilyen a Konventi Iroda vezetése, az Ökumenikus Tanács főtitkársága vagy az új egyházi lap, a Református Egyház, szerkesztőségének elnöksége. 

Szolgálatának ezen, befejező szakasza ellentmondásokkal terhes: konventi tisztségeiben az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) Megújulási Mozgalommal szembeni retorzióinak eszközévé vált, miközben az Ökumenikus Tanács titkáraként folyamatosan tájékoztatta a nyugati egyházi vezetőket az egyházon belüli megtorlás valóságáról. 
Muraközy Gyula 1961. augusztus 31-én halt meg Budapesten.