https://refwiki.kre.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Mixta_Religionaria_Commissio 2026-05-03T04:27:08Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.40.0 https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Mixta_Religionaria_Commissio&diff=1172&oldid=prev 2025-12-17T16:24:31Z

<p></p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">A lap 2025. december 17., 18:24-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l16">16. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">16. sor:</td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>amelyben katolikusok, reformátusok és evangélikusok kaptak helyet. A katolikus egyház</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>amelyben katolikusok, reformátusok és evangélikusok kaptak helyet. A katolikus egyház</div></td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>részéről Koháry István, Csáky István, Erdődy Sándor, Horváth Simochich János, a református</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>részéről Koháry István, Csáky István, Erdődy Sándor, Horváth Simochich János, a református</div></td></tr> <tr><td class="diff-marker" data-marker="−"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>egyház részéről Révay Mihály, Ráday Pál, Vay László, <del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">Mikeházy </del>György, Kenessey István,</div></td><td class="diff-marker" data-marker="+"></td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>egyház részéről Révay Mihály, Ráday Pál, Vay László, <ins style="font-weight: bold; text-decoration: none;">Nikházy </ins>György, Kenessey István,</div></td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>az evangélikus egyház részéről Hellenbach Frigyes, Okolicsányi Pál, Szirmay Miklós és Poór</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>az evangélikus egyház részéről Hellenbach Frigyes, Okolicsányi Pál, Szirmay Miklós és Poór</div></td></tr> <tr><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>István vettek részt a munkában. Felekezeti ellentétek miatt a tagok képtelen voltak a</div></td><td class="diff-marker"></td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>István vettek részt a munkában. Felekezeti ellentétek miatt a tagok képtelen voltak a</div></td></tr> </table>

Csorba.david https://refwiki.kre.hu/index.php?title=Mixta_Religionaria_Commissio&diff=690&oldid=prev 2024-12-04T10:56:01Z

<p>Új oldal, tartalma: „Vallásügyi Vegyesbizottság a 18. században == A háttér == Az 1715. évi országgyűlésen határozták el, hogy a Rákóczi-szabadságharc lezárása után fel kell mérni a Magyar Királyságban az egyházak helyzetét. Az 1715. évi XXX. törvénycikk ezért előírta egy bizottság felállítását, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja, az egyes településeken a protestánsok mióta gyakorolták a vallásukat, és mikor épült a templomuk. A…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>Vallásügyi Vegyesbizottság a 18. században<br /> <br /> == A háttér ==<br /> Az 1715. évi országgyűlésen határozták el, hogy a Rákóczi-szabadságharc lezárása<br /> után fel kell mérni a Magyar Királyságban az egyházak helyzetét. Az 1715. évi XXX.<br /> törvénycikk ezért előírta egy bizottság felállítását, amelynek az volt a feladata, hogy<br /> megvizsgálja, az egyes településeken a protestánsok mióta gyakorolták a vallásukat, és mikor<br /> épült a templomuk. Az eljárás során azt is vizsgálták, hogy melyik felekezeté volt eredetileg a<br /> templom, illetve azt is, hogy 1681-ben volt-e szabad vallásgyakorlatuk az adott településen<br /> élő protestánsoknak. A felmérés célja az volt, hogy összegyűjtse az uralkodó számára új<br /> vallásügyi törvények meghozatalához szükséges információkat.<br /> <br /> == Tervezés ==<br /> A bizottság 1721 és 1722 között ülésezett, az ülések helyszíne Pest és Pozsony volt. A helyszín miatt Pesti Vallásügyi<br /> Vegyesbizottságként is szokták ezt a testületet nevezni. A bizottság összesen 24 tagból állt,<br /> amelyben katolikusok, reformátusok és evangélikusok kaptak helyet. A katolikus egyház<br /> részéről Koháry István, Csáky István, Erdődy Sándor, Horváth Simochich János, a református<br /> egyház részéről Révay Mihály, Ráday Pál, Vay László, Mikeházy György, Kenessey István,<br /> az evangélikus egyház részéről Hellenbach Frigyes, Okolicsányi Pál, Szirmay Miklós és Poór<br /> István vettek részt a munkában. Felekezeti ellentétek miatt a tagok képtelen voltak a<br /> jelentésekről megegyezni, ennek köszönhetően a katolikusok és a protestánsok külön-külön<br /> nyújtották be a jelentéseiket. A bizottság munkájában a református tagok közül Ráday Pál<br /> számított a legtapasztaltabb politikusnak. 1730-ban a vegyesbizottság iratait felhasználva<br /> miniszteri értekezlet tárgyalta a vallási kérdéseket.<br /> A miniszteri értekezlet alapján adta ki III. Károly 1731-ben az első Carolina Resolutiót.<br /> <br /> A Mixta Religionaria Commissio csak a Magyar Királyság területét vizsgálta, Erdélyre nem terjedt ki a joghatósága.<br /> A Rákóczi-szabadságharc végével a Magyar Királyságban megszűnt a hadiállapot, elindult a volt hódoltsági területek integrálása a királyságba.<br /> Az ország újjáépítése során a Habsburg uralkodók a vallási kérdéseket is rendezni kívánták. Kiindulási alapként az 1681.<br /> évi soproni országgyűlés XXV. és XXVI., valamint az 1687. évi pozsonyi országgyűlés XXI.<br /> törvénycikkét vették alapul, a linzi és bécsi békéknek a protestánsok vallásszabadságát<br /> biztosító rendelkezéseit figyelmen kívül hagyták. Az 1681. évi XXV. törvénycikk lehetővé<br /> tette, hogy a földesurak döntsenek birtokaikon vallási kérdésekben. A XXVI. törvénycikk<br /> pedig bevezette az artikuláris helyek kifejezést, és felsorolta azokat a településeket, ahol a<br /> protestánsoknak szabad vallásgyakorlatot engedélyeztek. Az 1687. évi XXI. törvény<br /> uralkodói keggyé minősítette a szabad vallásgyakorlás kérdését, majd 1691-ben az Explanatio<br /> Leopoldina a nyilvános és a magán vallásgyakorlás fogalmát határozta meg. Ettől kezdve a<br /> protestánsok csak az Explanatioban felsorolt artikuláris településeken gyakorolhatták<br /> szabadon a vallásukat.<br /> <br /> == Belső viták ==<br /> 1715-ben új helyzetet teremtett az, hogy sem az 1681-es, sem az 1687-<br /> es törvények nem foglalkoztak a hódoltsággal, ezért ennek a területnek a vallási státuszát is<br /> rendezni kellett. A Mixta Religionaria Commissio a vármegyék és az egyházigazgatás<br /> közreműködésével mérte fel az ország vallási helyzetét. Az eljárás során tanúkihallgatások<br /> készültek, amelyek az 1681-es egyházi állapotokat kívánták tisztázni. A protestáns<br /> gyülekezetek létezésük igazolására nemcsak tanúkihallgatásokat készítettek, hanem<br /> oklevelekkel és más írott forrásokkal igyekeztek vallásgyakorlásuk jogszerűségét<br /> alátámasztani. A bizottság által összegyűjtött iratok ezért rendkívül értékes forrásai az<br /> egyháztörténetnek. Az elkészült iratok nagyon egyenetlen eloszlásban tartalmaznak adatokat<br /> az ország különböző régióiból, ugyanis az Alföldön alig maradt lakosság, ezért kevés<br /> tanúkihallgatást tudtak készíteni, és az iratok is elpusztultak. Az ország északi és nyugati<br /> területein viszont több kötet terjedelmű összeírások készültek.<br /> A Vegyesbizottság belső konfliktusai miatt az állam egyéb úton is felmérte az ország<br /> egyházi állapotát. III. Károly 1725-ben rendelte el az újabb összeírást, ezúttal viszont a<br /> Helytartótanácsra bízta a munkát. A munka 1725 és 1729 között folyt, összesen 37 vármegyéről készült kimutatás. Az uralkodó 1733-ban hozta létre a lelkészpénztárat, amely a<br /> katolikus alsópapság jövedelmét volt hivatva biztosítani. Ez a testület szintén országos<br /> felmérést készített mind a katolikus, mind a protestáns egyházakról.<br /> <br /> == Szakirodalom ==<br /> CSÁJI Pál: A magyarországi református eklézsiák és prédikátorok első hivatalos összeírása<br /> 1725–1729, Egyháztörténet, (1958), 34–74.<br /> <br /> LADÁNYI Sándor: Ráday Pál vallásügyi tevékenysége a szatmári béke után, Budapest, KGRE<br /> Hittudományi Kar Egyháztörténeti Intézet, 1997.<br /> <br /> LADÁNYI Sándor: Kétszázötven éves a pesti Vallásügyi Vegyesbizottság, Református Egyház,<br /> (1971), 200–204.<br /> <br /> Uő: 1721. évi vallásügyi vizsgálat Somogy vármegyében, Somogy megye<br /> Múltjából, Levéltári Évkönyv, III. (1972), 91–118.<br /> <br /> Uő: Az 1721. évi vallásügyi vizsgálat Esztergom vármegyében, Limes, XIV.<br /> (2001/3), 43–48.<br /> <br /> SZÜCS Dezső: A magyar protestáns egyház küzdelmei III. Károly korában (1711–1740), Pápa,<br /> Főiskolai Nyomda, 1918.<br /> <br /> TORMÁSSY János: A pesti religionaria comissio actáinak rövid és egyszerű sommázata, Magyar<br /> Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező, 9(1878).<br /> <br /> == Szerző ==<br /> [[Hegyi Ádám Alex]]</div>

Csorba.david