Csorba.david: /* Az Institúció szerkezete */

2024-12-04T14:54:15Z

Az Institúció szerkezete

Csorba.david: /* Szakirodalom */

2024-12-04T11:10:58Z

Szakirodalom

← Régebbi változat		A lap 2024. december 4., 13:10-kori változata
166. sor:		166. sor:
	elkülönülésének kezdete. Bp., 1978.		elkülönülésének kezdete. Bp., 1978.

	~~Botta István~~: Dévai Mátyás a magyar Luther. Bp., 1990.		Uő: Dévai Mátyás a magyar Luther. Bp., 1990.

	Kósa László: A magyar protestantizmus útjai, in: Protestáns Szemle 1993/1.		Kósa László: A magyar protestantizmus útjai, in: Protestáns Szemle 1993/1.

Csorba.david, 2024. december 4., 11:10-n

2024-12-04T11:10:26Z

← Régebbi változat		A lap 2024. december 4., 13:10-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Kálvinizmus: ~~álvin~~ János (1509–1564) genfi reformátor tanait képviselő protestáns felekezet/irányzat neve.		''Kálvinizmus'': Kálvin János (1509–1564) genfi reformátor tanait képviselő protestáns felekezet/irányzat neve.

	== A kifejezés Európában ==		== A kifejezés Európában ==

Csorba.david, 2024. december 4., 11:10-n

2024-12-04T11:10:07Z

← Régebbi változat		A lap 2024. december 4., 13:10-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Kálvinizmus: ~~Kálvin~~ János (1509–1564), genfi reformátor tanait képviselő felekezet neve.		Kálvinizmus: álvin János (1509–1564) genfi reformátor tanait képviselő protestáns felekezet/irányzat neve.

	== A kifejezés Európában ==		== A kifejezés Európában ==

Csorba.david: Új oldal, tartalma: „Kálvinizmus: Kálvin János (1509–1564), genfi reformátor tanait képviselő felekezet neve. == A kifejezés Európában == Európában először 1552-ben Luther hívei használták, ez után elég gyakran. A római katolikusok polemikus szakirodalomban ugyancsak a megbélyegzés céljával jelent meg, többnyire a 16. század végén, a 17. században elég gyakran előfordul (Jakob Heilbronner: Theologia Cinglianorum et Calvinistarum, 1585; Malleus Calvinis…”

2024-12-04T11:08:54Z

Új oldal, tartalma: „Kálvinizmus: Kálvin János (1509–1564), genfi reformátor tanait képviselő felekezet neve. == A kifejezés Európában == Európában először 1552-ben Luther hívei használták, ez után elég gyakran. A római katolikusok polemikus szakirodalomban ugyancsak a megbélyegzés céljával jelent meg, többnyire a 16. század végén, a 17. században elég gyakran előfordul (Jakob Heilbronner: Theologia Cinglianorum et Calvinistarum, 1585; Malleus Calvinis…”

Új lap

Kálvinizmus: Kálvin János (1509–1564), genfi reformátor tanait képviselő felekezet neve.

== A kifejezés Európában ==
Európában először 1552-ben Luther hívei használták, ez után elég gyakran. A római katolikusok
polemikus szakirodalomban ugyancsak a megbélyegzés céljával jelent meg, többnyire a 16. század
végén, a 17. században elég gyakran előfordul (Jakob Heilbronner: Theologia Cinglianorum et
Calvinistarum, 1585; Malleus Calvinistarum, 1590; Conrad Schlüsselburg: Theologia
Calvinistarum, 1596; Martinus Becanus: Disputatio de purgatorio Calvinistarum, 1609; Robertus
Bellarminus: Crudelitas et idolum Calvinistarum revelatum, 1614; Martinus Becanus: Tituli
Calvinistarum collecti in prdinem redacti et explicati, 1614; Johannes Affelmannus: De dissentio
Calvinistarum, 1625, stb.).

== A kifejezés Magyarországon ==
A 16. század közepén Magyarországon és Erdélyben tetőfokon van a vallási forrongás. Teológiai
viták szabják meg a megújult keresztyén tanítás különböző csapásait egyik-másik felekezet
irányába. Az ötvenes években még képlékeny a helyzet, de rövidesen letisztul: különválik először a
lutheránus, majd a század hatvanas éveiben a református tanítás. Egészen természetes, hogy a
teológiai viták hatással voltak azokra a lelkészekre, akik ezekben az években éltek. Egyesek
megállapodtak a viták első fázisa után, és lutheránusok lettek, mások továbbléptek, és a svájci
reformátorok teológiáját elfogadva reformátusokká váltak. Ezért ugyanazt a személyt sokan
lutheránusként is, reformátusként is emlegetik (Dévai Bíró Mátyás, Szegedi Kis István). Az egyik
teológiai meggyőződéshez ragaszkodó közösséget, Luther nevéről lutheránusnak, a másikat Kálvin
nevéről kálvinistának nevezték. Elnevezések, amelyek ellen mind Luther, mind Kálvin
kétségtelenül tiltakozott volna. Egyszerűsítés végett a névadást mégis megtették már a 16.
században, és hol lutheristáknak vagy lutheránusoknak, hol meg kálvinistáknak nevezték azokat,
akik az egyik vagy a másik reformátor tanítása mellett kötelezték el magukat.
Magyarországon és Erdélyben a kálvinista jelzőt a 16. század utolsó negyedében kezdték el
használni (és használták nagy előszeretettel a 17. századi, de a többi század vitairataiban is). Előtte
a svájci teológia híveit sákramentáriusoknak nevezték, mert a szentségeket sajátosan magyarázták,
és mert Kálvin erőteljesebb hatása ekkorra még nem érte el sem Magyarországot, sem Erdélyt. A
kálvini tanok hathatósabb megjelenésének kellett elérkeznie ahhoz, hogy az elnevezés gyökeret
verjen tájainkon is. A kálvinista névvel, amely kezdetben megbélyegző első volt, valójában azokat
illették és illetik ma is, akik reformátusok.

Egyháztörténész nagyjaink (Révész Imre, Kathona Géza, Bucsay Mihály) és nyomukban mások
meggyőződéssel vallották, hogy Kálvin János a 16. században csak tanítványain keresztül, közvetve
hatott, közvetlen hatása művein keresztül csak a 17. században mutatható ki.
Az erdélyi Kálvin-kutatás kimutatta, hogy a genfi reformátor elég sok munkája cirkulált már a
16. században Erdélyben, már csak annak dokumentálása maradt hátra, hogy a kálvini tanok be is
épültek teológusaink írásaiba és gondolkodásába.

A legújabb kutatás igazolta, hogy Kálvin közvetlenül is hatott magyar nyelvterületen, méghozzá
elég korán, a 16. századnak már az ötvenes-hatvanas éveiben, és elég erőteljesen, meghatározó
erővel. Sőt, az Institúció is bizonyíthatóan megérkezett, és bizonyíthatóan be is épült a magyar
teológusok munkáiba és teológiájába (a Szegedi Kis Istvánéba mindenképpen).
Alább Kálvinnak azon művei szerepelnek, amelyekből Szegedi Kis István szó szerint vett át
kisebb-nagyobb részleteket (a számok az előfordulások gyakoriságát jelzik). Ez perdöntő bizonyíték
Kálvin közvetlen jelenlétére az egyik magyarországi teológus írásában.
Genfi Káté: 35. Evangéliumi Harmónia: 10. Tractatus theologici: 12. Institutio: 49. Mózes-
kommentár: 1.János-kommentár: 18. ApCsel kommentár: 13. Római levél kommentár: 4. 1Kor.
Kommentár: 6. 2Kor. Kommentár: 3. Efézus-kommentár: 1. Filippi-kommentár: 4. 1Timóteus-
kommentár: 2. 2Timóteus-kommentár: 1. Titus-kommentár: 1. Zsidó-kommentár: 10. Jakab-
kommentár: 2. Péter első leveléhez fűzött kommentár.

== Az Institúció szerkezete ==
Kálvin János a tanait rendszerezve legteljesebben abban a könyvében tette közzé, amelyet élete során többször is
kiegészített: Institutio religionis Christianae (1559).

I.Könyv: A teremtő Isten megismerése.

1. Fejezet: Isten és önmagunk megismerése összefügg, összekapcsolódásuk módja. 2. Fejezet: Isten
ismerete és ennek célja. 3. Fejezet: : Isten ismerete természet szerinti része az emberi értelemnek. 4.
Fejezet: Ezt az ismeretet elfojtja vagy megrontja a tudatlanság és a gonoszság. 5. Fejezet: Isten
ismerete kitűnik a világ szerkezetéből és folyamatos kormányzásából. 6. Fejezet: A Szentírás vezére
és tanítója annak, aki Istenhez akar eljutni. 7. Fejezet: A Szentlélek tanúságtétele szenteli meg a
szentírást, hogy tekintélye erős legyen. Hitetlen koholmány az az állítás, hogy hitele az egyház
döntésétől függ. 8. Fejezet: Az emberi értelem mértéke szerint elég érvet kapunk, hogy a Szentírás
hitelét megerősítsük. 9. Fejezet: A kegyes élet alapját teszik tönkre a rajongók, amikor félredobják a
Szentírást, és átsiklanak a kinyilatkoztatáshoz. 10. Fejezet: A Szentírás, hogy megszüntessen
minden babonaságot, kizárólagossággal állítja szembe az igaz Istent a népek pogány Isteneivel. 11.
Fejezet: Tilos Istent látható formában kiábrázolni, teljesen eltávolodnak az igaz Istentől azok, aki
maguknak bálványokat állítanak. 12. Fejezet: Istent külön kell választani a bálványképektől,
egyedül és kizárólag csak őt kell tisztelnünk. 13. Fejezet: A Szentírás a világ teremtése alapján azt
tanítja, hogy Isten lényegében egy, személyében három. 14. Fejezet: A Szentírás egyértelmű
jegyekkel különbözteti meg Istent a hamis Istenektől a világ és mindenek teremtésében. 15. Fejezet:
Milyennek teremtette Isten az embert? Lelki képessége, mint Isten képmása, a szabad akarat, az
első természet romlatlansága. 16. Fejezet: Isten táplálja és védi teremtett világát, gondviselésével
annak minden részét kormányozza. 17. Fejezet: Mire kell tekintenie e tannak, hogy hasznát vegyük?
18. Fejezet: Isten felhasználja a hitetlenek munkáját, szándékukat pedig döntése kivitelezésére
hajlítja, hogy ő maga ne szennyeződjék be.

II.Könyv: A megváltó Isten ismeretéről Krisztusban, aki előbb a törvényben jelent meg az atyáknak, majd az evangéliumban nekünk is.

1. Fejezet: Ádám bukása és lázadása miatt az egész emberi nemzetség átok alá vettetett, és az eredeti állapottól
elfajult; az eredendő bűn. 2. Fejezet: Az ember most meg van fosztva akarati szabadságától, és
nyomorult szolgaságnak van alávetve. 3. Fejezet: Az ember megromlott természetéből csak
kárhozatra méltó dolog származhat. 4. Fejezet: Hogyan munkálkodik Isten az emberi szívekben? 5.
Fejezet: A szabad akarat védelmére született ellenvetések megcáfolása. 6. Fejezet: Az elveszett
embernek Krisztusnál kell keresnie az üdvösséget. 7. Fejezet: Isten a törvényt nem azért adta, hogy
a régi szövetség népét önmagában megtartsa, hanem azért, hogy a Krisztusban szerzett üdvösség
reménységét eljöveteléig táplálja bennük. 8. Fejezet: Az erkölcsi törvény magyarázata. 9. Fejezet:
Krisztus, akit ugyan a törvényben megismertek a zsidók, végül az evangéliumban nyilatkozott meg
teljesen. 10. Fejezet: Az Ó- és az Újtestamentum hasonlóságáról. 11. Fejezet: A két szövetség közti
különbségről. 12. Fejezet: Krisztusnak emberré kellett lennie, hogy közbenjárói szolgálatát
betölthesse. 13. Fejezet: Krisztus az emberi természet valóságos szubsztanciáját vette magára. 14.
Fejezet: A két természet miként alkotja a Közbenjáró személyét. 15. Fejezet: Ha tudni akarjuk,
miért küldte el az atya Krisztust, és mit hozott nekünk, három fontos dolgot kell benne meglátnunk:
a prófétai, a királyi és a papi tisztet. 16. Fejezet: Hogyan töltötte be Krisztus megváltói tisztét
üdvösségünk megszerzésére; Krisztus halála, feltámadása és mennybemenetele. 17. Fejezet:
Helyesen és igazán mondjuk, Krisztus kiérdemelte számunkra Isten kegyelmét és az üdvösséget.

III.Könyv: Hogyan részesedünk Krisztus kegyelmében; ennek gyümölcseiről és hatásáról.

1. Fejezet: Amit Krisztusról mondottunk, a Lélek titkos működése folytán válik javunkra. 2. Fejezet:
A hitről: a hit meghatározása és tulajdonságai. 3. Fejezet: Hitből születünk újjá; a bűnbánat. 4.
Fejezet: nagyon távol esik az evangélium tisztaságától mindaz, amit a bölcselkedők iskoláikban a
bűnbánatról karattyolnak; a gyónás és az elégtétel. 5. Fejezet: Az elégtétel kiegészítő eszközei: a
búcsú és a purgatórium. 6. Fejezet: A keresztyén ember élete; mindenekelőtt arról, hogy milyen
bizonyítékokkal buzdít erre minket a Szentírás. 7. Fejezet: A keresztyén élet lényege; magunk
megtagadása. 8. Fejezet: A kereszthordozás, amely része önmagunk megtagadásának. 9. Fejezet: Elmélkedés az eljövendő életről. 10. Fejezet: Hogyan éljük földi életünket és használjuk annak segédeszközeit? 11. Fejezet: A hit által való megigazulás; először maga a szó és a téma
meghatározása. 12. Fejezet: Elménkkel Isten ítélőszékéhez kell emelkednünk, hogy az ingyen
megigazulásról komolyan meggyőződjünk. 13. Fejezet: Két dolgot kell megjegyezni a kegyelemi
megigazulásról. 14. Fejezet: A megigazulás kezdete és fokozatos kibontakozása. 15. Fejezet: A
cselekedetek érdemével való dicsekvés megsemmisíti az igazságot ajándékozó Isten dicsőítését és
az üdvbizonyosságot. 16. Fejezet: A pápisták rágalmainak cáfolata, akik ezt a tanítást igyekeznek
megutáltatni. 17. Fejezet: A törvény ígéretei és az evangélium összetartoznak.18. Fejezet: Helytelen
a jutalomból arra következtetni, hogy a megigazulás cselekedetekből van. 19. Fejezet: A keresztyén
szabadság. 20. Fejezet: Az imádság a hit legfontosabb gyakorlása, általa nyerjük el nap mint nap
isten jótéteményeit. 21. Fejezet: Az örök kiválasztás, amellyel isten egyeseket az üdvösségre,
másokat a pusztulásra rendelt. 22. Fejezet: E tan igazolása szentírási bizonyítékokkal. 23. Fejezet: A
rágalmak megcáfolása, amelyekkel e tant méltatlanul támadták szüntelen. 24. Fejezet: A
kiválasztást Isten elhívása szentesíti; az elvetettek önmaguk idézik elő jogos pusztulásukat, amelyre
rendeltettek. 25. Fejezet: A végső feltámadás.

IV.Könyv: Külső eszközök vagy segédeszközök, amelyekkel Isten Krisztus közösségébe hív, és ott megtart.

1. Fejezet: Az igaz egyház, amellyel a kapcsolatot meg kell őriznünk, mert valamennyi istenfélő anyja. 2. Fejezet: A hamis és az igaz
egyház összehasonlítása. 3. Fejezet: Az egyház tanítói és szolgái, megválasztásuk és tisztségük. 4.
Fejezet: A régi egyház állapota és kormányzásának formája a pápaság előtt. 5. Fejezet: A régi
kormányzási formát teljesen megrontotta a pápai zsarnokság. 6. Fejezet: A pápai szék primátusa. 7.
Fejezet: A római pápaság kezdete és megerősödése, amíg olyan magasra nem jutott, hogy elnyomta
az egyház szabadságát, és minden mértékletességet megszüntetett. 8. Fejezet: Az egyház hatalma a
hittételek fölött; milyen vakmerő bátorsággal használták fel ezt a pápaságban a tiszta tan
megfertőzésére. 9. Fejezet: A zsinatokról és hatalmukról. 10. Fejezet: A törvényhozó hatalomról, e
tekintetben gyakorolja a pápa övéi fölött a legszörnyűbb lelki zsarnokságot és kínzást. 11. Fejezet:
Az egyházi bíráskodás és a vele történő visszaélés, amint a pápaságban látható. 12. Fejezet: Az
egyházfegyelem, amelynek legfontosabb gyakorlata a fenyítés és a kiközösítés. 13. Fejezet: A
fogadalmak, amelyek meggondolatlan kimondása szánalmas elkötelezést von maga után. 14.
Fejezet: A sákramentumok. 15. Fejezet: A keresztség. 16. Fejezet: A gyermekkeresztség teljesen
megegyezik Krisztus rendelésével és a jel természetével. 17. Fejezet: Krisztus szent vacsorája és
ennek haszna. 18. Fejezet: A pápai mise, amely nemcsak megszentségtelenítette Krisztus
vacsoráját, hanem teljesen meg is szüntette. 19. Fejezet: Az öt állítólagos sákramentumról;
igazolása annak, hogy ez az öt nem sákramentum, még ha a köztudat eddig annak tartotta is; valódi
természetük bemutatása 20. Fejezet: a polgári kormányzatról.

== A leegyszerűsített kálvinista tanok ==
A kálvinizmus tanításának pontatlan leegyszerűsítése az az öt pont, amely később még sok port kavart fel
a 17. századi európai teológia házatáján, és amelyeket csak nagy jóindulattal lehet Kálvin
teológiájának tételeiként venni: 1.Teljes megromlottság; 2.Feltétel nélküli kiválasztás; 3.Korlátozott
engesztelés; 4. Ellenállhatatlan kegyelem; 5.A szentek állhatatossága.

== Szakirodalom ==
Makkai Sándor: Magyarság és kálvinizmus Erdélyben, in: Egyházi Újság 1913.

Révész Imre: A mai magyar kálvinizmus. Bp., 1923.

Payr Sándor: Az ágostai hitvallás története Magyarországon. Sopron, 1930.

Sólyom Jenő: Luther és Magyarország kapcsolata. Bp. 1933.

Sebestyén Jenő: "Kálvinista" vagy "református"? in: Magyar Kálvinizmus 1934/3-4

Papp Gusztáv: Kálmáncsehi Sánta Márton, Bp., 1935.

Botta István: Melius Péter ifjúsága. A magyarországi reformáció lutheri és helvét irányai
elkülönülésének kezdete. Bp., 1978.

Botta István: Dévai Mátyás a magyar Luther. Bp., 1990.

Kósa László: A magyar protestantizmus útjai, in: Protestáns Szemle 1993/1.

Dusicza Ferenc: A magyaroszági református egyház története. Kálvin Kiadó. Bp., 1999.

Veliky János: Kálvin, kálvinizmus, magyar kultúra. In: Magyar Tudomány, 2010/2.

Szegedi Kis István: A tiszta teológia főrészei Istenről és az emberről. Összefüggő táblázatokban
magyarázva és a tudósok tanításaival szemléltetve. [Theologiae sincerae loci communes].
Fordította, jegyzetekkel ellátta, a filológiai elemzést végezte, az utószót írta Buzogány Dezső.
Kolozsvár, 2022.

Buzogány Dezső: Kálvin-nyomok Szegedi Locijában. In: Hagyomány, identitás, történelem. A
reformáció öröksége 3/1. Budapest, 2020. 15–55.

Uő: Kálvin-nyomok Szegedi Locijában. In: Egyház, iskola, művelődés.
Egyháztörténeti tanulmányok. Szerk. Kolumbán Vilmos József. Kolozsvár 2020. 7–42.

Uő: Szegedi Kis István az európai tudományos teológiában. In: Album amicorum.
Tanulmányok Sipos Gábor születésének hetvenedik évfordulójára. Erdélyi Múzeum [Kolozsvár.
2021] 45–63.

Uő: Szegedi Kis István és Kálvin. In: Arte et ingenio. Tanulmányok Kovács András
hetvenötödik születésnapjára. 2021. 77–96.

== Szerző ==
[[Buzogány Dezső]]

← Régebbi változat		A lap 2024. december 4., 16:54-kori változata
57. sor:		57. sor:
	kiegészített: Institutio religionis Christianae (1559).		kiegészített: Institutio religionis Christianae (1559).

	I.Könyv: A teremtő Isten megismerése.		I. Könyv: A teremtő Isten megismerése.

	1. Fejezet: Isten és önmagunk megismerése összefügg, összekapcsolódásuk módja. 2. Fejezet: Isten		1. Fejezet: Isten és önmagunk megismerése összefügg, összekapcsolódásuk módja. 2. Fejezet: Isten
80. sor:		80. sor:
	hajlítja, hogy ő maga ne szennyeződjék be.		hajlítja, hogy ő maga ne szennyeződjék be.

	II.Könyv: A megváltó Isten ismeretéről Krisztusban, aki előbb a törvényben jelent meg az atyáknak, majd az evangéliumban nekünk is.		II. Könyv: A megváltó Isten ismeretéről Krisztusban, aki előbb a törvényben jelent meg az atyáknak, majd az evangéliumban nekünk is.

	1. Fejezet: Ádám bukása és lázadása miatt az egész emberi nemzetség átok alá vettetett, és az eredeti állapottól		1. Fejezet: Ádám bukása és lázadása miatt az egész emberi nemzetség átok alá vettetett, és az eredeti állapottól
100. sor:		100. sor:
	Helyesen és igazán mondjuk, Krisztus kiérdemelte számunkra Isten kegyelmét és az üdvösséget.		Helyesen és igazán mondjuk, Krisztus kiérdemelte számunkra Isten kegyelmét és az üdvösséget.

	III.Könyv: Hogyan részesedünk Krisztus kegyelmében; ennek gyümölcseiről és hatásáról.		III. Könyv: Hogyan részesedünk Krisztus kegyelmében; ennek gyümölcseiről és hatásáról.

	1. Fejezet: Amit Krisztusról mondottunk, a Lélek titkos működése folytán válik javunkra. 2. Fejezet:		1. Fejezet: Amit Krisztusról mondottunk, a Lélek titkos működése folytán válik javunkra. 2. Fejezet:
123. sor:		123. sor:
	rendeltettek. 25. Fejezet: A végső feltámadás.		rendeltettek. 25. Fejezet: A végső feltámadás.

	IV.Könyv: Külső eszközök vagy segédeszközök, amelyekkel Isten Krisztus közösségébe hív, és ott megtart.		IV. Könyv: Külső eszközök vagy segédeszközök, amelyekkel Isten Krisztus közösségébe hív, és ott megtart.

	1. Fejezet: Az igaz egyház, amellyel a kapcsolatot meg kell őriznünk, mert valamennyi istenfélő anyja. 2. Fejezet: A hamis és az igaz		1. Fejezet: Az igaz egyház, amellyel a kapcsolatot meg kell őriznünk, mert valamennyi istenfélő anyja. 2. Fejezet: A hamis és az igaz

Magyar kálvinizmus - Laptörténet

Csorba.david: /* Az Institúció szerkezete */

Csorba.david: /* Szakirodalom */

Csorba.david, 2024. december 4., 11:10-n

Csorba.david, 2024. december 4., 11:10-n